Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-23 / 120. szám

HEVES MEGYEI I. évfolyam, 120. szám ÁRA: 1990. augusztus 23., csütörtök 4,30 FORINT A RENDSZERVÁLTOZÁS NEHÉZSÉGEI „Ám mégiscsak más sejteni vagy elméletileg tudni valamely igazságot, mint napról napra, újra meg újra megélni.” (3. oldal) SZÉTSZÓRT SZÁZEZRESEK „...a kellő mámor elérése után nemes gesztussal elosztogat­ta a pénzt.” (8. oldal) BOHÓCOK ÉS KÖNNYEK „...a szarkasztikus mosolyd Hofi-álarc lehullott egy pilla­natra, s előtűnt mögiile az esendő ember.” (8. oldal) *4 Az állampolgár a színházban tapssal szavaz Évadnyitó társulati ülés az egri Gárdonyi Géza Színházban Most a társulat tagjai népesítették be a nézőteret (Fotó: Koncz János) Jól halad az amerikai csapatösszevonás — Újabb ezer katona érkezett Irak megkezdte a tengeri célpontok ellen bevethető rakéták telepítését Folytatódik a külföldiek elszállítása a válságövezetből Egy színház életében mindig ünnepi esemény az évadnyitó társulati ülés. A következő hó­nap tapsait ígéri az üres nézőtér, amelyet ilyenkor az együttes tagjai töltenek meg. Munkájuk­tól, szellemi erőfeszítéseiktől függ, hogy sikerek vagy buká­sok követik-e egymást, s ilyen­kor a várakozástól, a felfokozott izgalomtól lázas a levegő. Az egri Gárdonyi Géza Színház né­zőtere azért is volt a szokottnál is hívogatóbb, mert az elmúlt évtizedek során elkoptatott ülé­seket újakkal, kényelmeseb­bekkel cserélték fel a nyáron. A megjelenteket először Kiss Sándor, a társulat ügyvezető igazgatója köszöntötte, majd Gáli László igazgató-főrendező vette át a szót. Mint elmondta, a felújítással új arcot kapott a szín­ház belseje, javultak a körülmé­nyek. Ez nagy szó ilyen ínséges időkben, mikor ilyen nehezen csordogál a pénz. Az együttes új­jászületése óta most kezdi negye­dik évadját, amely az alapozás után a megkezdett úton való to­vábbhaladást jelenti. Gáli László hangsúlyozta, hogy köszönet il­Még nem készült el a kormány végleges koncepciója a tulajdon­reformról, így Matolcsy György, a Miniszterelnöki Hivatal politi­kai államtitkára csupán az erről szóló tézisgyűjteményt tudta át­adni az újságíróknak szerdán, a Parlamentben tartott sajtótájé­koztatón. Az azonban kiderült, hogy bár a koncepció még csak körvonalazódik, a tulajdonre­form hamarosan megkezdődik. Az Állami Vagyonügynökség, a kormány legfőbb privatizációs szervezete már szeptemberben megkezdi első programjának végrehajtását. Az AVU újonnan megválasztott elnöke, Csépi La­jos annyit árult el, hogy az első menetben a jól működő, jöve­delmezően gazdálkodó cégeket privatizálják. Hamarosan még az idén további programok megva­lósításához is hozzáfognak. így sor kerül olyan vállalatok ma­gántulajdonba adására, amelyek monopolhelyzetben vannak, vagy amelyeket át kell szervezni, mert a jelenlegi körülmények között már nem életképesek. A kormány készülő koncepci­ója többlépcsős, viszonylag gyors privatizációt tartalmaz. Mivel meglehetősen sok nézet alakult ki ebben a kérdésben, így való­színűleg többfajta privatizációs technikát fognak alkalmazni. A jól működő vállalatok esetében járható út, hogy a tőzsdén ke­resztül kerülnek magántulajdon­leti meg a felügyeleti szerveket s a társintézményeket, de végül is a közönség, a társadalom akara­tából működhet egy színház. Most nehéz időszakot élünk át, amikor újra meg kell fogalmazni, hogy mit is akar a művész. A po­litikai földrengések között is pártolták a nézők az együttes tö­rekvéseit, bizonyossá vált, hogy szükségük van a színpadi szóra. Az ember Igével él, de legalábbis ba. Azok a cégek, amelyek élet- képtelenné váltak, csődeljárásra számíthatnak, s ez eredményezi végül a privatizációt. A nagyvál­lalatokat, a soktelephelyes cége­ket — a tervek szerint — szét­bontják, és részenként értékesí­tik. Mindez elsősorban állami kezdeményezésű privatizálást jelent. A kormány azonban nem zárkózik el a spontán privatizáci­ótól sem. Tovább folytatódik a vállalati vezetés által irányított átalakulás, amelynek lényege az, hogy külföldi tőketulajdonossal társulva vegyes vállalattá alakul át a cég. A koncepció egyik újdonsága: lehetőséget kívánnak adni arra is, hogy külföldi befektetők, ha sze­met vetnek egy állami tulajdon­ban lévő magyar vállalatra, pályá­zat útján megvásárolhassák. A privatizáció terén természe­tesen még meglehetősen sok a homályos pont, legalábbis ez de­rült ki a sajtótájékoztatón. A kormánynak dolgozó szakértők egy része sem ért egyet azzal, hogy a föld esetében kivételt te­gyenek, az eredeti tulajdonosok tulajdonuk egy részét visszakap­hassák, míg más vagyontárgyak esetében csak kártalanítás jöhes­sen szóba. Matolcsy György ugyanis kifejtette, hogy a kor­mány álláspontja szerint repriva­tizációra csak a föld esetében ke­rülhet sor. Más, korábban álla­mosított vagyontárgyak tulajdo­nem élhet nélküle. Az pedig, ami a világot jelentő deszkákon el­hangzik, erkölcsi értéket hordoz magában, embereszményeket, példákat — átélhető sorsokat. Az elkövetkező szezonban is ennek a révén kívánnak kapcsolódni a korhoz, így kívánnak kortárs színház lenni. A politikai veze­tésnek is tudomásul kell vennie, hogy a művészet szuverén. Sen- (Folytatás a 2. oldalon) nosait kártalanítani fogják, ám ennek részletei még nem tisztá­zottak. Valószínűleg valamilyen értékű vagyonrészre szóló érték­papírt kapnak az érintettek, ami­ért aztán különböző termelőesz­közöket, javakat vásárolhatnak, ha valamilyen vállalkozásba akarnak fogni. Kérdés azonban, hogy a jelenlegi államháztartás­nak mekkora összeg áll ilyen cél­ra rendelkezésre. Kopátsy Sán­dor, a kormány tulajdon- és pri­vatizációs bizottságának szakér­tője azonban hangoztatta: min­den kártalanítás vállalkozáselle­nes intézkedés, mert adóemelést eredményez. Tehát ha a kormány igazán vállalkozáspárti, akkor ellent kell állnia mindenféle tu- lajdonosztogatási kísérletnek. A sajtótájékoztatón is kide­rült, hogy ezekben az alapkérdé­sekben még jelentős a nézetelté­rés a szakemberek között. Töb­bek között ez az, ami hátráltatja a privatizációs koncepció véglege­sítését. Mindenesetre a bizottság résztvevői úgy foglaltak állást reális elképzelés az, hogy az álla­mi vagyon privatizálásra szánt részét négy-öt éven belül magán- tulajdonba adják. Ez a vagyon mintegy 2400 milliárd forintra tehető. A tavalyi spontán privati­záció során azonban csupán százmilliárdforint értékű vagyon került magántulajdonba, s az idén végbemenő privatizáció nagyságrendje sem lesz más. Iraki részről hivatalosan meg nem erősített jelentések szerint Bagdad hajlandó egyes tpvábbi nyugati országok Kuvaitban és Irakban fogva tartott állampol­gárainak szabadon engedésére. Közben az ENSZ BT öt állandó tagja kedden éjszaka folytatta a konzultációt arról a határozat- tervezetről, amely az Irak-ellenes szankciók érvényesítése érdeké­ben „korlátozott katonai erő al­kalmazását” is lehetővé tenné. Az olasz külügyminisztérium magas rangú illetékese szerdára virradóra közölte: Olaszország bagdadi nagykövetét nem hiva­talosan arról tájékoztatta az iraki vezetés, hogy a Bagdad által „nem ellenségesnek” minősített nyugati országok polgárai szá­mára lehetővé teszik a távozást Jordánián, illetve Törökorszá­gon keresztül. Meg nem erősített jelentések szerint Olaszország, Spanyolország, Dánia, Hollan­dia, Írország és Görögország ál­lampolgárairól van szó. Az ENSZ BT öt állandó tagjá­nak kedd esti konzultációin ezút­tal sem sikerült megegyezésre jutni arról, hogy az egyes orszá­gok „korlátozott katonai erőt” alkalmazzanak az Irak-ellenes szankciók betartatására. A kér­désben változatlan a kínai állás­pont. Kína ENSZ-nagykövete az Új Kína hírügynökségnek adott nyilatkozatában leszögez­te: Peking szerint a katonai erő alkalmazása a jelenlegi helyzet­ben tovább mélyítené a válságot annak megoldása helyett. Megfigyelők szerint gyorsít­hatja a döntéshozatalt az a hír, miszerint a jemeni Aden kikötő­jében megkezdték egy iraki olaj­szállító hajó kirakását, és két má­sik vár a kikötő előtt. Ez volt tíz ENSZ BT Irak-ellenes szankció­inak első megsértése, noha ko­rábban Aden közölte, hogy tartja magát a BT-határozathoz. Mind­azonáltal Jemen ENSZ-nagykö- vete cáfolta a kirakodás hírét, az adeni külügyrpinisztérium pedig úgy nyilatkozott, hogy még az embargó előtt berakodott iraki olajról van szó. Folytatódik tíz amerikai csa­patösszevonás a térségben. Ked­den újabb ezer amerikai katona érkezett az Egyesült Arab Emír­ségekbe. Az amerikai védelmi minisztérium közlése szerint ösz- szesen már több mint 100 ezer amerikai katona tartózkodik a térségben. A vietnami háború után a mostani a legjelentősebb amerikai csapatösszevonás. A londoni Financial Times értesü­lése szerint Irak megkezdte a ten­geri célpontok ellen bevethető rakéták telepítését a szaúdi határ közelében. Kedden hazaérkezett négyna­pos közel-keleti körútjáról Ri­chard Cheney amerikai védelmi miniszter. A Szaúd-Arábiában, Ománban, Katarban, az Egye­sült Arab Emírségekben és Bah- (Folytatás a 2. oldalon) Hasonló baleset még nem volt a környéken Egy család tragédiája Hatvan kül­területén Kedden a késő délutáni órák­ban az M3-as főúton, Hatvan külterületén — ahol forgalomel­terelés volt útépítés miatt —, a szakadó esőben Lévai Barnabás irányjelzés és körültekintés nél­kül áttért a bal oldalra Trabant gépkocsijával, és ott összeütkö­zött egy IFA teherautóval. En­nek következtében a személy- gépkocsi vezetője, valamint 29 éves felesége, hároméves kisfiúk és a fiatalasszony édesanyja éle­tét vesztette. A Heves Megyei Rendőrkapi­tányság ügyeletes tisztje lapun­kat tájékoztatva elmondta, hogy hasonló tragédiára nem emlék­szik ezen a környéken. A rendőr­ség szakértők bevonásával foly­tatja a több halált okozó baleset körülményeinek kivizsgálását. Teljes heti rádió- és tv-müsor 16 oldalon a Hírlap -báni Aszály...! Rendkívüli természeti katasztrófa sújtja ezen a nyáron a magyar földeket: a gabonatáblákat, a zöldség- és gyümölcskerteket, a szőlőültetvénye­ket. Aszály dúl, iszonyú szárazság szerte az ország­ban. Amerre csak eljut az ember, mindenhol azt lát­ja, hallja, hogy szenved növény, állat, és maga az ember is. A Duna vízszintje például 1925 óta nem volt ilyen alacsony. Aszály van, amely szakértők véleménye szerint ebben a századunkban talán a legnagyobb. És ami a legaggasztóbb, hogy súlyos következményekkel jár! Hogy forintban mennyi a kár, azt még egész pontosan nem tudhatjuk, hiszen Magyarország táj­egységeit különböző mértékben sújtotta. A felmé­rések szerint az Alföldön, például a Viharsarokban, Békés megyében megközelítőleg négymilliárd fo­rintos terméskiesésről beszélnek. Sajnos, hasonló­an súlyos a helyzet Fejér, Bács-Kiskun, Pest, Haj- dú-Bihar, Komárom-Észtergom, sőt a Kisalföldön, Győr-Sopron-Moson, illetve Jász-Nagykun-Szol- nok megyében is. Szakmai vélemények szerint az ország vesztesége elérheti az 50 milliárd forintot. Kukoricából például 40 százalékos a kár, de egyes helyeken ennél is nagyobb. Annyi már bizo­nyos, hogy behozatalra szorulunk ebből a fontos és nélkülözhetetlen takarmánynövényből. Várható, hogy a cukorrépatermés sem fedezi a hazai szük­ségletet. A napraforgó is legalább 30 százalékkal kisebb hozamot ígér, mint amennyire számítottak. Nehéz helyzetben vannak tehát az állami gazdasá­gok, a termelőszövetkezetek. Egy jelentős hánya­duk ugyanis központi segítség nélkül hamarosan bért sem tud fizetni! Több helyen már azzal élnek, hogy eladják állataikat. Pedig ennek később rend­kívüli következményei lehetnek. Az országban a hat és fél millió hektár szántóból 350 ezer hektár az öntözött terület. És nagyobb gond, hogy a modem, a mai komák megfelelő be­rendezéssel mindössze százezer hektárt öntöznek, amely rendkívül kevés!! gy a vízkijuttatás nem elég­séges. Legalább 30 — 50 milliméter áztató esőre lenne szükség ahhoz, hogy a növények felvehető nedvességhez jussanak. A legfrissebb felmérések szerint Heves megyében is jelentősek az aszályká­rok. Szűkebb hazánk déli, alföldi részén, a Jász- Nagykun-Szolnok megyével határos területeken, a Tisza mentén, tíz üzemben legalább 300 millió fo­rint a kiesés kalászosgabonákból. Amennyiben nem lesz eső a továbbiakban, akkor kapásokból, zöldségfélékből újabb 300 milliós kár becsülhető. Sőt, mindez év végéig elérheti az egymilliárd forin­tot is. Az illetékesek erről tájékoztatták a Földműve­lésügyi Minisztérium szakértőit, mint ahogy az el­múlt napokban más megyeiek is tették. A tárcánál meghallgatásra talált mindez, és várhatóan köz­ponti segítséget kapnak a rendkívül nehéz helyzet­be került üzemek. Az intézkedéseket a kormányzat szeptemberre ígéri. Nagy szükség lesz ezekre, hi­szen a jövő évi termés megálapozásához szükséges műtrágyát, vetőmagot, a gépek működtetéséhez üzemanyagot kell vásárolniuk a gazdaságoknak. Bízunk abban, hogy a sürgősség alapján mihama­rabb erre sor is kerül! Mentusz Károly Az első menetben a jól működő, jövedelmezően gazdálkodó cégeket privatizálják Sajtótájékoztató a tulajdonreformról

Next

/
Thumbnails
Contents