Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-15 / 114. szám

2. Hírlap 1990. augusztus 15-, szerda Göncz Árpád köszöneté „Kedves Barátaim! Honfitársaim! Nem telik munkaidőmből, hogy külön-külön köszönetét mondjak azért a rengeteg jókí­vánságért és meleg szeretetért, amivel köztársasági elnökké vá­lasztásom alkalmából levélben, táviratban elhalmoztak. Szeret­ném ezúton megköszönni hát mindenkinek, azzal az ígérettel, hogy igyekszem bizalmuknak, elvárásaiknak munkám során eleget tenni. Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke”- ZSIVKOV „HALASZ­TOTT”. Téves volt a bolgár el­lenzéknek az a hétfői bejelenté­se, hogy a Nagy Nemzetgyűlés kedden meghallgatja Todor Zsivkov volt pártfotitkár-állam- főt. Mint a parlament elnöke már hétfőn este közölte a televízió­ban, majd pedig a keddi lapok is megerősítették: Zsivkov levelet intézett a Nagy Nemzetgyűlés­hez, közölve: vallalja a találkozót a képviselőkkel, de még mindig nem tartja alkalmasnak a légkört a meghallgatásra.- KÍNAI KÖZELEDÉS. Li Peng kínai miniszterelnök Csati­csaj Csunhavan thaiföldi mi­niszterelnökkel folytatott tár­gyalásain kijelentette, hogyjaví­tani szeretné országa Vietnam­hoz fűződő kapcsolatait. Li Peng azt is közölte, hogy Peking támogatja, hogy Kambodzsá­ban az általános választásokig az össszes politikai erőt tömörí­tő Nemzeti Tanács kezébe kerül­jön a hatalom.- KUBAI MENEKÜLTEK. Havannában hivatalosan meg nem erősített hír szerint hétfőn négy kubai állampolgár az őri­zetét kijátszva a Belga Királyság nagykövetségére szökött, ahol menedéket kért, és az országból való távozási szándékát hangoz­tatta. A spanyol képviseleten várakozókkal együtt így 22-re nőtt a követségekre menekültek száma.- SZOVJET ÜZLETEM­BEREKNEK IS. A szovjet­amerikai gazdasági kapcsolatok javulásának jeleként George Bush amerikai elnök feloldotta azt a rendeletet, amelynek értel­mében eddig csak korlátozott számban (69 fői engedélyezték szovjet üzletembereknek, hogy az Egyesült Államokban élve folytassanak üzleti tevékenysé­get.- HAVEL MANAGUÁ- BAN. Nicaraguában tartózko­dik Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök, hogy a mind­két országban megváltozott poli­tikai körülmények között a kap­csolatok jövőjéről tárgyaljon. Hírlap- telefotő Rohamrendőrök vezetik el Panmindzsonban Kim Te-Szangot, a Koreai Köztársaság és a KNDK képviselőinek részvételével terve­zett határmenti nagygyűlést szervező ellenzéki koalíció szóvivőjét, aki a határ megnyitását követelve behatolt a demilitarizált övezetbe az amerikai-dél-koreai közös főparancsnokságra augusztus 14­ikén Santiago de Chile: a Sabastian Acevedo emberjogi mozgalom tag­jai a földre fekve követelik a védelmi minisztérium előtt a Pinochet tábornok elnöksége idején elhurcolt, majd elntűnt személyekre vo­natkozó felvilágosítások kiadását augusztus 13-ikán Kecskemét melletti tanyá­ján él és alkot Kerekes Fe­renc szobrász- művész, aki az augusztus vé­gén Budapes­ten megrende­zésre kerülőO- MÉK-nagydí- jait készítette. Felvételünkön az egyik nagy- dij szoborter­vén dolgozik A fenyegetett uralkodó: Fahd, szaúd-arábiai király Fahd, Szaúd-Arábia királya a vahhabita monarchia történeté­ben az első uralkodó, aki — hogy szembeszállhasson az iraki fe­nyegetéssel — amerikai csapato­kat engedett országa területére; jóllehet, a térségben éppen ő az a politikus, aki mindig megegye­zésre törekedett, amikor az arab világnak válsághelyzettel kellett szembenéznie. Fahd ibn Abdul-Aziz Rijád- ban született 1923-ban, nem sokkal azelőtt, hogy apja, Ab­dul-Aziz ibn Szaúd megalakítot­ta a királyságot. 1959-től oktatá­si miniszter, 1962-től belügymi­niszter, majd emellett 1967-től második miniszterelnök-helyet­tes volt. 1959 és 1975 között egy­más után irányította a Legfel­sőbb Olajtermelési Tanácsot, az Egyetemi és Ifjúságügyi Taná­csot, majd a Zarándoklati Főbiz­tosságot. 1975-től, idősebb báty­ja, Fejszál király meggyilkolásá­tól ő volt a trónörökös és a mo­narchia „erős embere”, s 1982 júniusában követte a trónon má­sik bátyját, Khaled királyt. Fahd 1979-ben részt vett a tu­niszi arab csúcsértekezleten, s kénytelen volt a távolból nyo­mon követni országa történeté­nek egyik legsúlyosabb válságát, amikor egy ötszáz fős fegyveres kommandó megszállta a mekkai Nagymecsetet. Ugyanebben az évben tört ki az iraki — iráni há­ború, amely szintén fontos szere­pet játszott a majdani uralkodó politikájának alakításában. Nagyrészt Fahd kezdeményezé­sére alakult meg 1981 májusában az Öböl menti Együttműködési Tanács, amely Szaúd-Arábiát, Kuvaitot, az Egyesült Arab Emi­rátusokat, Katart, Bahreint és Ománt egyesíti. A szervezet egyes tagjai ugyan próbáltak ki­egyensúlyozott politikát folytat­ni a harcoló felekkel kapcsolat­ban, a hat monarchia azonban, mint közösség, politikailag és pénzügyileg is Irakot támogatta. A több mint 30 milliárd dollárra becsült anyagi segítség nagy ré­szét Rijád biztosította. Fahd uralkodása alatt Szaúd- Arábia az Iszlám szent helyei­nek, Mekkának és Medinának védelmét tartja legfőbb céljának, annál is inkább, mivel ezt az 1979 óta a suta főpapság által ve­zetett Irán mind erősebben vitat­ja. A király 1986-ban megkapta a „két szent mecset szolgája” hi­vatalos címet — ez a Kába-követ, a szentek szentjét őrző mekkai mecsetet és a Mohamed próféta maradványait rejtő medinai me­csetet jelenti. Az Iránból érkezett zarándo­kok és a szaúdi biztonsági erők közötti 1987. júliusi véres össze­csapások, majd Szaúd-Arábia teheráni nagykövetségének lero- hanása tovább rontotta a muzul­mán világ vezetőjének szerepére törekvő két ország kapcsolatait. A végső szakítás 1988 márciusá­ban következett be, miután Ri­jád Teheránt tette felelőssé több, a királyság területén elkövetett merényletért. Azóta Irán a ha­gyományos zarándoklatot is boj­kottálja. Világi téren Fahd király legje­lentősebb tette a hadsereg, ezen belül is a légierők modernizálá­sa. 1988-ban 132 harci repülőgé­pet vásárolt Nagy-Britanniától — a több mint 25 milliárd dollá­ros tranzakciót „az évszázad fegyverüzletének” nevezték., Diplomáciai téren az uralkodó trónra lépése óta az óvatosság és a konszenzuskeresés útját járja minden, az arab világot érintő kérdésben. A palesztinok és az afgán mudzsahedek ügyének tá­mogatója, s fontos közvetítő sze­rephez jutott olyan regionális kérdésekben, mint a libanoni vál­ság, vagy az iraki — szíriai viszály. Parlament: lejár a képviselők szabadsága Egy hét múlva lejár az Országy- gyűlési képviselők rövid nyári szabadsága: augusztus 21-től megkezdődik a bizottsági mun­ka. Jövő kedden elsőként a nem pártként bejegyzett társadalmi szervek költségvetési támogatá­sával foglalkozó bizottság, majd szerdán és csütörtökön az Alkot­mányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság ülésezik. Az előzetes tervek szerint az utóbbi testület nyolc törvényja­vaslatot, illetve képviselői indít­ványt tárgyal meg. Ezek között akad néhány olyan, amely már korábban is szerepelt a bizottság munkájának napirendjén. Ilyen például a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekről szóló törvény újabb módosítása. Ez a látszólag egyszerűnek tűnő módosítás olyan gazdasági-gazdálkodási gondokat vetett fel, amelyekkel sem az alkotmányügyi, sem pe­dig a Gazdasági Bizottság nem tudott eddig megbirkózni. Napi­renden lesz az állami kiskereske­delem, a vendéglátóipar és a fo­gyasztási szolgáltatások vagyo­nának privatizálásáról szóló tör­vényjavaslat, amelyről az alkot­mányügyi bizottságban egyéb­ként az volt a vélemény, hogy a téma a Gazdasági Bizottság kompetenciájába tartozik. Szin­tén nem újkeletű Molnár Tibor (SZDSZ-frakció) módosító in­dítványa a lelkiismereti és vallász- szabadságról, valamint az egyhá­zakról szóló törvényhez. Ennek megtárgyalását azonban az elő­terjesztő egyetértésével elhalasz­tották, ezt azzal is indokolva, hogy a testület nem ismerte az il­letékes Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság erre vo­natkozó álláspontját. Nem isme­retlen az alkotmányügyi bizott­ság előtt Dörnbach Alajos — ak­kor még SZDSZ-képviselő, ma országgyűlési alelnök — és Hack Péter (SZDSZ) közös javaslata a Házszabály kiegészítéséről, jól­lehet, még ezt sem tárgyalta a testület. Az újdonságok között szerepel az FKgP-képviselőcso- port törvényjavaslata Kölcsey Ferenc érdemeiről és emlékének megörökítéséről. A kormány három előterjesz­tést nyújtott be bizottsági tárgya­lásra: a kormányzati munkamegosztás megváltozásá­val összefüggő egyes törvények módosításáról, a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről, valamint az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyo­nelszámoltatásáról. Ez utóbbi egyébként az egyes érintett szer­vezetek, illetőleg jogutódaik kö­rében meglehetős felháborodást váltott ki. A jövő hét végén, csütörtök és pénteken a Környezetvédelmi Bi­zottság kihelyezett ülést tart a Dunai Vízlépcsőrendszer térségében. Az eddigi információk szerint az augusztus 27-ére összehívott plenáris ülés előtt a többi orszá­ggyűlési bizottság nem tanácskozik. A földreformot — szövetkezeti reform követi Az önkormányzati választá­sokkal kapcsolatos politikai rek­lámok adásidejének elosztásáról csak később születik döntés — válaszolt az MTI érdeklődésére kedden Bányai Gábor, a Magyar Televízió ügyvezető igazgatója. A Magyar Televízió és a Ma­gyar Rádió egyelőre csak felméri a pártok igényeit. A hirdetések sugárzásának szabályozásához kérik a Parlament illetékes bi­zottságának állásfoglalását, s csak ezután döntenek majd a szeptember 30-ig érvényes gya­korlatról. A Televízió vezetői szeretnék, ha a testület nyári va­kációját követő első ülésén már foglalkozna a kérdéssel. Ha au­gusztus végéig nem születik meg a bizottság véleménye, a Televí­zió ismét azt a metódust követi, amelyet a parlamenti választá­sok előtt — a pártok egyetértésé­vel — már kialakított. (MTI) Libéria Johnson halálhíre A Charles Taylor vezette libé­riái lázadók szóvivője kedden közölte, hogy erőik egy reggeli támadás során Monroviában megölték Pince Johnsont, a rivá­lis lázadócsoport vezetőjét. A szóvivő tájékoztatása sze­rint a lázadóvezér holttestét a front főhadiszállására vitték. A harmincegy éves Johnson meg­próbált kijutni a libériái főváros­ból, amikor szembe találta magát a Nemzeti Hazafias Front csapa­taival. (Folytatás az 1. oldalról) állami gazdaságok egy részéből mintagazdaságokat alakítanak ki, s az egyetemek mellé pedig — a felsőoktatást szolgálva — tan­gazdaságokat hoznak létre. A többi megmaradó állami gazda­ságot pedig privatizálják. Az át­alakulási törvény erre jó lehető­séget nyújt, hogy esetleg külön­böző szövetkezeti formákká ala­kuljanak át. Szó esett a ma vita középpont­jában álló földtulajdon-retidé­zésről is. Elmondta, hogy ez egy folyamat, amely nem pusztán jó­vátételt szolgál, hanem az agrár­reform fontos része. Ezért meg kell valósítani a föld magántulaj­donát. Ebben alapvető tehát a tulajdoni viszonyok reformja. Mindez nincs összefüggésben a termelőszövetkezetek jelenlegi helyzetével, sorsával, amelyet a termelőszövetkezeti törvény szabályoz. Tulajdonképpen azt a réteget kívánják földhöz juttatni, amely ma nem rendelkezik ezzel. Ez egy lehetőség, hogy a háztáji területeket saját tulajdonuknak megszerezzék. A vételárakat le­szállították az eredeti elképzelé­sekhez képest, amelyeket szociá­lis juttatásokkal is kiegészítenek. Nyomatékosan aláhúzta, hogy a földreformot szövetkezeti re­form követi majd hamarosan. A kormány felkérésére ugyanis a tárcán belül felgyorsult az új szö­vetkezeti törvény előkészítése. A cél az, hogy a tagság lásson olyan szövetkezeti modellt, amely a földreformhoz igazodik, kapcso­lódik. Tulajdonképpen ez szer­ves része annak a komplex ag­rárreformnak, amelyben a jelen­legi termelőszövetkezeti modellt kívánják megreformálni. Ennek lényege az, hogy nyugati típusú szolgáltató szövetkezeti modellel váltják fel a jelenlegieket. A továbbiakban Bertóti Ist­ván, a minisztérium mezőgazda- sági főosztályvezetője tájékoz­tatta a sajtó résztvevőit a kiala­kult aszálykárokról. Megemlí­tette, hogy ilyen rendkívüli hely­zet legutóbb 1983-ban volt. A csapadékhiány miatt várhatóan másfél millió tonna kukorica, 500 — 520 ezer tonna cukorrépa, 80 ezer tonna napraforgó, 100 ezer tonna alma kiesésével szá­molnak. A minisztérium vezeté­se javaslatot tesz a kormánynak a szükséges intézkedések megté­telére, az aszálykárok mérséklé­sére. Különösen nehéz a helyzet a Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér, Pest, Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun megyékben gaz­dálkodó üzemekben. A károk mérséklésére ezért azt kéri a mi­nisztérium, hogy a megyei taná­csok szakigazgatási szerveivel együtt konkrét üzemi felmérése­ket végezzenek. Ezek alapján tesznek javaslatot a nagyon ne­héz helyzetben lévő gazdaságok megsegítésére. Mindezt kedve­zőbb hitelekkel igyekeznek biz­tosítani, annak érdekében, hogy az őszi munkákat folyamatosan végezhessék. A résztvevő újságírók közül többen, így a Heves Megyei Hír­lap főmunkatársa is fölvetette, hogy hol tart ma a földtörvény­tervezet vitája, várhatóan mikor kerül a kormány, illetve az Or­szággyűlés elé. Őr. Mándy Endre államtitkár válaszában kitért ar­ra, hogy az elmúlt hetekben szé­les körű vita alakult ki a társadal­mi szervek között a leendő föld­törvénytervezetről. Ennek kö­szönhető, hogy jogilag sokféle „finomítást ” hajtottak máris vég­re a tervezeten. A minisztérium a MEDOSZ-tól, illetve a Mező- gazdasági Termelők és Szövetke­zők Szövetségétől kapott olyan levelet, hogy nem értenek egyet a tervezettel. Egyébként ezt várha­tóan csütörtökön tárgyalja meg a Minisztertanács és dönt arról, hogy mikor terjesztik a Parla­ment elé. Erre várhatóan szep­tember elején kerül sor. Mentusz Károly Spanyolországi támaszpontról érkeznek F- 16-os vadászgépek Kecskeméten „Nyitott Repülőtér” elneve­zéssel augusztus 19-én nagysza­bású katonai repülőgép-bemu­tatót rendez Kecskeméten a helyi Szentgyörgyi Dezső honi va­dászrepülő osztály. A programis­mertető sajtótéjékozatón, ked­den a Honvédelmi Minisztéri­umban Ruth Anderson ezredes, az Egyesült Államok magyaror­szági nagykövetségének véderő- és légügyi attaséja bejelentette, hogy erre az alkalomra egy spa­nyolországi támaszpontról két F-16-os vadászgép is Kecske­métre érkezik. Emlékeztetett ar­ra, hogy amerikai katonai repü­lőgépek utoljára a II. világhábo­rú idején lépték át a magyar lég­teret. Most azonban békében, jó szándékkal, mindenféle fegyver­zet nélkül jönnek Magyarország­ra. Urbán János ezredes, a Ma­gyar Honvédség repülőfőnöke elmondta, hogy a két F-16-ost Pápáról felszálló két MIG-23-as fogadja a magyar légtér határán és kíséri el kötelékrepülésben Kecskemétre. A repülőnapra meghívást kapott a szovjet légi­erő is, hogy bemutassa a korsze­rű MIG-29-es vadászgépét, ám eddig még nem jött válasz. Ilyen típusú gépek egyébként Kecske­méttől 70 kilométerre is állomá­soznak. A repülőnap augusztus 19-én, vasárnap technikai bemutatóval kezdődik, lesz ejtőernyős bemu­tató, kötelék műrepülés, és lehe­tőség nyílik sétarepülésre is. Politikai reklámok ■i parlamenti bizottság előtt?

Next

/
Thumbnails
Contents