Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-13 / 86. szám

4, Hírlap 1990. július 13., péntek Minden sírkő alatt dráma nyugszik Találkozás a festővel Péntek délután hozták autó­val Egerbe, majd elmondta az es­ti misét és az aznapra kötelező szentbeszédet Jézus Szívéről az egri Ferenceseknél, hogy utána a hívek és az érdeklődők között le­vonuljon az altemplomba, végig­szemlélni a műveiből létrehozott kiállítást, majd asztalhoz ülve el- beszélgetni-elelmélkedni az ösz- szeverődő közösségben mindar­ról, amit ő a műveiben megvaló­sít. Prokop Péterről (1919 — ) van szó, a papról, a festőről, az íróról, aki Rómában él, alkot; gondol­kodik az emberről, és drámai töl­tésű észrevételeit festmények­ben, íróként kötetekben közli a világgal. Természetesen magya­rul. Festészete expresszív, de a forma, a színek, a témák, az élénkbe táruló képi megjelenítés letagadhatatlanul közép-euró­pai és magyar. Mint ahogyan írá­saiban is a gondolatfűzések, „az élmény, a dráma logikája” meg- szenvedetten itteni. Mondhat­nánk is: utánozhatatlanul ma­gyar. Nemcsak azért, mert min­denütt feltűnnek a magyar szen­tek arcai, és nem is csak azért, mert ő a történelem nagyjainak emlékezetét ébresztgeti, hanem és legfőképp azért, mert az ezer­éves keresztény európai múlt tiszta sugárzású lelkét közvetíti. Ahogyan még a negyven év előtti diktatúráktól nem szennyezett állapotában mi is megismerni véltük. Mint minden találkozás, ez is nehezen oldódó félszegséggel in­dult, hiszen a Rómából jött, az ottani atmoszférát szokott ma­gyar pap pontosan nemigen tud­hatja, mire is kíváncsi a képeken túl egy kis magyar város néhány embere, hogyan is válaszolhat azokra a képekre, ahol egy téma alatt két felirat is szerepel. Az egyik: A szenvedő Jézus Anyja, a másik: A szenvedő Ember Anyja. A látszólag provokatív kérdésre az elmélkedő ember nyugalmával és szeretetével vá­laszol Prokop Péter. Mondatait az ezerszer átélt hittitok és a hit bizonyossága vezérli. Mintha azt mondaná tömör megállapításai­val: igencsak kevés különbség mutatkozik a szén védő Jézus és a szenvedő ember között. Nem­csak a szenvedésben, a drámá­ban, hanem abban is, ahogyan a szenvedést át kell élnünk. Ha vé­giggondoljuk, hogy a Teremtő leküldte hozzánk, értünk Egy­szülöttjét, mert szenvedéseivel kellett megváltania a világot, ak­kor Jézus hasonlóvá lett hoz­zánk, de meg is adta a méltóság, a testvériesülés lehetőségét, hogy mi is hasonlóvá legyünk Hozzá. Mert abban a fohászban: Tedd szívünket hasonlóvá szí­vedhez!” — nemcsak az óhaj jut kifejezésre, hanem annak a ké­pessége is, hogy a példa követése eljuttat a célig, ha hamarabb nem, az örökkévalóságban. Erre a hitbéli, művészi és teológiai fel- tételezésre alapot ad az ember maga, aki a maga agyvelejével — nem is a legsúlyosabb a teremt­ményeikéhez képest — óriási, csodálatos utat képes bejárni. Tudja felfogni a helyét, szerepét, önmagát a világban. Azt is, ami­re vállalkozik a képzelete által is támogatott merészségében, hogy tudniillik nem elsősorban zsarnoka ő a megteremtett Föld életének, ilyen-olyan benépe- sültségének, de hasonlóvá is sze­retne lenni az égből küldött Esz­ményhez. (Hol következik be az azonosulás, hány merészség, mi­lyen fegyelem, gyakorlat segít az azonosuláshoz? Biztos a vég­eredmény?) Ennek a hitnek, ennek a drá­mai vállalkozásnak a mestere, megvallott íródeákja Prokop Pé­ter. Ó maga nem hisz abban, hogy az alkotásra indító ihlethez várnia kellene; reggel nyolckor elkezdi a munkát, az odaadás és a teremteni akarás szenvedélyével kezeli szerszámait, és mire az a bizonyos eredmény létrejön, már nem is bizonyos, hogy az első gondolattal azonos. Elhangzott szavaiból vissza lehet következ­tetni életfilozófiájára: minden sírkő, keresztfa emberi drámákat zár le, drámák sorozatát. Csak az a kérdés, vagy ez a legfőbb kér­dés, hogy ezekben a pillanatnyi, netán az egész életet betöltő drá­mában hogyan álltuk meg a he­lyünket. Es hogy a személyes drámák — beleágyazottan a ki- sebb-nagyobb közösségek cse­lekvéseibe, tűrésébe, hadakozá­sába — milyen terhet rónak ránk: azt belülről kell éreznünk. Úgy kell igazítanunk magunkat és másokat, hogy a szeretet tör­vénye, a türelem és megbocsátás enyhítsenek a szenvedéseken. Ha az ezredek óta érvényes Tízparancsolattal szembesítem mindazt, amit Prokop Péter tár­latain látni lehet, expresszív ha­tású képeinek meggyőző tanítá­sa is csak egyfelé irányít: a belső rendre, amely az életünkön, a földi, „drámázó” jelenlétünkön túlmutat, arra a függésre utal, amelyről ez a modem kor — nagy-nagy nyüzsgései közepette — szeret megfeledkezni. Szemléletének szellemtörté­neti axiómájának tűnik az a gon­dolata is, hogy a bizánci szkéma hosszú időn keresztül megszabta a képírók mozgási irányát. Még a XI. században is hiányzik Kele­ten és Nyugaton egyaránt az em­beri érzés, az emberi kapcsolat az ábrázolt személyek között, míg a XIII. században — már Giottó- nál — megmozdultak az arcok: az ikonszerűség merevsége he­lyébe a szeretetnek, az összetar­tozásnak a szelíd harmóniája költözik. Ez „a földiesülő”, az emberre alapozott látásmód mintha az impresszionizmussal elérte volna csúcspontját; azóta sokan, sok irányban keresik-ku- tatják, milyen módon, milyen formai eszközökkel lehetne kife­jezni azt, ami az embert végső célja felé terelné. Prokop Péter egyik lehetséges útját járja ennek az előremuta- tásnak. Most Magyarországon hét kiállítása látható: Budapes­ten, Kecelen, Veszprémben, Ba­ján, Szegeden, Fonyódon és Egerben. De ez az ezernél több ábrázolás egybefüggően egész, még akkor is, ha egyik képről sem mondható, hogy bármiben — akár csak részletében is — „hozna valamit” a másikból. És Prokop Péter nem ad el képeket, de mert ajándékoz, kiköti, hogy a megajándékozott sem adhatja el műveit. Ez is a szeretet, a testvéri­esség szolgálata, annak a méltó­ságnak és egyetemességnek a tu­data, hogy mindenkit kötelessé­günk felkészíteni-felébreszteni a tettre, a kötelességre, a drámára, amely végcélját tekintve a ma­gasztos állapot elérésére össz­pontosíthat. Freskói több ország több templomában, kollekciói zárdákban és magánszemélyek­nél — az emberi méltóság, az em­beri készségek felemelése arra a szintre, amiről a szent szövegek­től kezdve annyi mindent meg­tudhatunk. Farkas András Tetejezem az égnek nyúló sző­lőt, arcomat a szalmakalap alatt is pirítja az áldott napsugár. A tőkék között ifjonc feketerigók cserregnek, és ujjnyi vastag gi­lisztákat ráncigáinak elő az eső után még párolgó földből. A meggyfáim felől motoszká- lást hallok, aztán furcsa vinnyo­gást, de rá se hederítek, iparko­dom inkább, hogy estére elves­sem a csonkázás gondját. Nagy alázatosságot követelő növény a szőlő, sokszor meg kell hajolni egy-egy tőke előtt, amíg beérik a termés. A szalmakalap alól a szemem­be csorog az izzadság, szórja rám forró csókját a nap, párát sóhajt a tőkék alja, kínálja magát erősen az árnyékba dugott, vizes ruhába csavart borosüveg. — Éltessen az Isten! — tószto- lok magamra, amikor váratlanul megpillantom a kutyát. Meghúzom az üveget, és köz­ben fél szemmel a hívatlan ven­déget sandítom: nem habzik-e a szája, nem borzas-e a szőre, mert ha valami veszett jószág, már rántom is ki a legközelebbi szőlő­karót. — Te nyüszítettél? Amint megszólítom, riadtan rándul össze, ugrani készül, az­tán, hogy a térdemre csapok és barátsággal hívom, megjuhászo- dik. Nem vagyok különösebben kutyabarát, nincs is saját ku­tyám, de azért a kutyanemzetség ellenségének sem számítok. Né­hány lépésnyire van tőlem, ha er­dőben látnám, inkább rókának vélném. Szavamra megcsóválja a farkát, és sűrűn szimatolja a földet. — Honnan szalasztottak? Szürke szemében fájdalom és szomorúság tanyázik. Megfon­toltan néhányat előre lép, és ek­kor látom, hogy három lábon jár, a negyediket az orra előtt, a ma­gasban tartja. Nedves lósóskalevelek közé csúsztatom a borosfiaskót, és a kutyához lépek. Lehasal előt­tem, a fejét maga elé nyújtja, a hőségben is reszket a simogató kéz alatt. Ebcsont beforr! Kezembe veszem a jobb első lábát, amelyen csúnya seb tá­tong. Miközben megoldást kere­sek, nézem ezt a szegény, ágról- szakadt párát, amely minden bi­zonnyal korcs, keverék, fajtájá­nak inkább rontója, mint dísze, afféle kivert kutya. Leteszem a lábát, mire hosszú, piros nyelvé­vel végignyalja a kezemet. — Kezet is csókolsz? Farkával veri a földet, fejét ol­dalt hajtja a fűre, mintha aludni készülne. Örülök, hogy hamar összebarátkozunk, hozok neki kenyeret, kolbászt. Nagyokat cuppogva, ügyesen kapja el a ne­ki szánt falatokat, aztán a hűvös­re húzódik. Dudolászva látok munkához, majd eszembe jut, hogy csak baj­nak jött a kutya, de ha már itt van, nem tagadhatom meg tőle az elsősegélynyújtást. Látom a pofáján, hogy ha nem mozdul, a lábfájása is békén hagyja. Délben egy gyerek beviszi az állatkórházba, délután vissza is hozza. — Nincs eltörve a lába! Bekö­tötték a sebet, beoltották... Estére vége a csonkázásnak, de a surranó denevérek meghoz­zák az új gondomat is. — Mi legyen a kutyával? Neki adom a maradék uzson­námat, a kunyhó elé dobok egy régi zsákot, aztán, mint aki jól végezte a dolgát, elköszönök tő­le. Szólítom ennek-annak, vala­mennyi névre barátságosan bic­cent, felfoghatnám akár köszö­nésnek is. Már a lakatot is rápat­tintom az ajtóra, amikor rádöb­benek, hogy ennek reggelre már hűlt helye. Másnap hiába hívogat a szőlő, de a harmadik napon újra kint vagyok dolgom és pihenésem színhelyén. A barackjaim már messziről mosolyognak a kora reggeli ragyogásban, a csörgős almafáról is lehet már szedni a termést, a ribizlik, mint piros ka­ticabogarak kínálják magukat. Nyitom a lakatot, amikor a kutya nagyot nyújtózik a zsákon, és odasántikál hozzám. A kiskertekben a nyár a sűrű dolgok ideje, kiváltképpen a sző­lőben, ahol a szeszélyes időjárás gyakran követeli a permetezést, a vetemények között a langyos esők után szaporán nő a dudva meg a gaz. A kutya már otthonos nálunk, ólat is eszkábáltunk ne­ki, diszkréten megugatja az ide­geneket, megismeri a gyakoribb vendégeket, és a három hét ele­gendő volt arra, hogy otthono­san érezhesse magát. Egyik délután a gyíkjaimban gyönyörködöm, amint Salamon minden dicsőségénél is pompá- sabb öltözékben sütkéreznek a tufafalon, amikor beállít egy gu­micsizmás ember. A kutya elő­ször ugatja, aztán mintha puská­ból lőnék ki, riadtan menekül a kunyhó mögé. — Ellopták a kutyámat! Nézem az atyafit, felböffenő lehelete az arcomba csap, a ka­bátja leszakadt bélését maga után húzza. — Ez a kutyája? Intésemre fülön csípi, meg­markolja a bőrt a hátán, és a hó­na alá csapja. — Felakasztalak, de dög... A kutya keservesen nyüszít, majd a hangja átcsap farkasvoní­tásba, amely felveri a békés nyári délután csendjét. Éjjel erre a vo­nításra riadok fel, és még hajnal­ban sem tudok elaludni. íme, a nagy téma: amikor az ember harapja meg a kutyát... Szalay István MAI MŰSOROK ( mozi ) EGRI URÁNIA Amerikai (Telefon: 11-888) film vígjáték Du. 3 és 5 órakor: GYÖNGYÖSI Rendőr­SZABADSÁG akadémia V. Du. fél 6 és este fél Amerikai 8 órakor: film vígjáték Saigon — a Este 7 és 9 órakor: tiltott zóna Tremos — ahová Amerikai háborús lépek szörny krimi terem GYÖNGYÖSI Amerikai film KERT EGRI BRÓDY Este 9 órakor: Du. fél 6 és este fél Amerikai 8 órakor: nindzsa II. Kincsvadászok Amerikai Amerikai kalandfilm kalandfilm HATVANI EGRI PRIZMA APOLLÓ Du. 5 és 7 órakor: Du. fél 4, fél 6 és A néma este fél 8 órakor: Szilvási Lajos Rocky IV. regényének Amerikai filmváltozata kalandfilm EGRI KERT HATVANI Este 9 órakor: KOSSUTH Rendőr­Véres játék akadémia IV. RECSK Amerikai A légy II. film vígjáték PÉTERVÁSÁRA GYÖNGYÖSI Mélység titka PUSKIN FÜZESABONY Du. 4, 6 és este 8 Aranyfiú órakor: HEVES Marslakó a Rózsák mostonám háborúja ( rádió ) KOSSUTH Óránként: Hírek. Időjárás. Útközben. 4.30 Reggeli Krónika 8.05 Hangszem­le 8.20 Sokszemközt az egészségről (ism.) 8.50 Külpolitikai figyelő 9.05 Napközben. Tel.: 138-7951 10.30 Ba- laton-rádió 11.10 Népdalok 11.33 Sas- keselyű-fészek 12.00 Déli Krónika 12.30 Ki nyer ma? — Balatonfüreden 12.45 Van űj a Nap alatt 13.00 Klasszi­kusok délidőben — Magyar előadómű­vészek felvételeiből 14.05 Erről be­széltünk 14.35 Orvosi tanácsok 14.40 Nyári népszokásénekek és munkada­lok 15.05 Magyar írás — irodalmi heti­lap 15.50 Az élő népdal (ism.) 16.00 Délutáni Krónika 16.15 Hangoló — Zenei magazin gyerekeknek 16.44 Madárház. A kakukk 17.05 Magyaror­szágról jövök... A vidék magazinja 18.00 Esti Krónika közben: Tudósítás a vívó VB-ről 18.30 Ráadás 19.05 Sportvilág — Tudósítás a vívó VB-ről 19.15 Láttuk, hallottuk, olvastuk 19.30 Hol volt, hol nem volt... 19.40 A Deb­receni Délibáb Együttes felvételeiből 19.50 Gong 20.05 Mit akar a Század­vég? 20.35 Baross Gábor népzenei fel­dolgozásaiból 21.05 Kilátó — világiro­dalmi hetilap 21.50 Beszélni nehéz (ism.) 22.00 Késő esti Krónika 22.30 Lajtha:VII.szimfónia 23.05 Átválto- zásook 24.00 Hűek, időjárás. PETŐFI 4.30 Reggeli zenés műsor 6.03 Reggeli csúcs. Zene-szóval Tel.: 138-8628 7.35 Sportreggel 8.00 Hírek, időjárás 8.05 Az izraelita felekezet negyedórája 8.20 Kölyökrádió. Tel.: 138-7600 9.00 — 13.45 Nyári zene-szó. Tel.: 138-8357 benne: 9.00 Hírek 9.35 Pe­tőfi Sándor versei 10.30 Hajszálgyöke­rek (ism.) 11.00 Hírek, időjárás 11.05 Ki a felelős értük? 11.10 Hallhatnám még egyszer? 11.30 Irodalmi országjá­rás 11.50 Hétvégén a kiskertben 12.00 Mesék világa 13.00 Hírek, időjárás 14.00 Operettkedvelőknek 14.50 Könyvről — könyvért 15.00 Hírek, időjárás 15.05 Péntektől — péntekig. Ajánlóműsor sok muzsikával. Tel.: 138-8363, 138-7345 17.00 - 21.00 RádióMa. Tel.: 138-8666, 138-8777 benne: 17.00 Hírek, időjárás 17.30 Jut eszünkbe... 18.00 Utcarádió 18-25 Táncházi muzsika 19.00 Hírek, időjá­rás 19.03 Min nevet...? 19.30 Popre­giszter 20.20 Magyar Robinson 21.00 Hűek, időjárás 21.03 Tip-top parádé — Phil Collins felvételeiből 21.30 Ci­gányfélóra 22.00 MALÉV Interfolk Fesztivál 22.30 Kern András énekel 23.00 Hírek, időjárás 23.03 Sporthíra­dó 23.10 Hiánypótló BARTÓK 6.00 Muzsikáló reggel 9.00 Műsoris­mertetés 9.10 Barokk muzsika. Purcel- l:a-moll triószonáta. Albinom:B-dúr concerto. Marais:La Follia. Handel:h- moll szonáta 9.56 Nagyapám, Richard Wagner és dédapám, Liszt Ferenc — IX/2.rész 10.23 Francia hangverseny­hét. Messiaen: A kanyonoktól a csilla­gokig 12.00 Hírek, időjárás. Műsoris­mertetés 12.05 Beatrice Di Tenda — Részletek Bellini operájából 13.00 Claudius az Isten — Robert Graves re­génye rádióváltozata 14.15 Klasszikus muzsika korabeli hangszerekkel 14.49 Richard Strauss: A rózsalovag. Há- romfelvonásos opera. Vezényel: Her­bert von Karajan közben: 16.00 Hírek, időjárás. Műsorismertetés 16.05-16.10 Édes anyanyelvűnk (ism.) 17.10-17.15 Apollinaire versei 18.18 Zenekari mu­zsika közben: 19.00-19.05 Hírek, idő­járás. Műsorismertetés 20.05 Kapcsol­juk a debreceni Bartpk-termet. A XIV.Nemzetkozö Bartók Béla kórus- verseny nagydtjversenye 22.30 Száz­millió éves titkok nyomában 23.00 Hangszerszólók 23.25 Évszázadok mesterművei 24.00 Hírek. Időjárás. ( televízió ) TV1 8.58 Műsorismertetés 9.00 Képújság 9.05 Tévétorna 9.10 Magyar évszáza­dok (ism.) 9.35— 11.15 Szünidei mati­né — Tévéegér 9.35 Hatmillió másod­perc — lengyel filmsorozat XIX/ 5.rész: A bűvös kesztyű 10.05 Tele- mim. XVI/8.rész: Tisztelet a zenének, tisztelet a csendnek (ism.) — Tévéegér. 10.20 Változatosság és alkalmazkodás az állatvilágban VIII/8.rész:Ragadozó madarak (ism.) — angol ismeretter­jesztő sorozat. — Tévéegér. 10.45 Ka­land a folyón — NSZK ifjúsági filmso­rozat V/4.rész: Fogságban 11.10 Ké- pújság.16.00 Képújság 16.08 Műsoris­mertetés 16.10 A vadász fia — NDK kisfilmsorozat VH/2.rész: Az élet­mentő fatörzs 16.40 Déli videoújság — A szegedi körzeti stúdió műsora 16.50 Stiri — Hírek románul. 16.55 Műsor­ajánlat 17.00 — 19.00 Péntek délután 17.00 Évgyűrűk — nyugdíjasok műso­ra 17.30 Téka 17.40 Egy európai tanya — Riportfilm 18.00 Ablak 19.00 „Ma­radjatok meg szeretetemben!” — Ke­resztényéletkérdések 19.10 Esti mese: Eduárd és barátai 19.25 Közlemények. Műsorajánlat 19.30 Híradó 20.05 Apád, anyád idejöjjön! — Vitray Ta­más műsora 20.45 Panoráma 21.45 Szörnyszülöttek — NSZK film 22.50 Vívó-világbajnokság. Közvetítés Lyonból felvételről. 23.30 Híradó 3. 23.45 Folyton-folyvást folytassa — Angol filmsorozat 0.10 Stem-Rose- Zukerman-trió — Angol film ( felira­tos!) TV2 Radványi Dorottyával és Dömsödi Gáborral 17.00 Képújság 17.15 TV2 benne: Ri­portok — Időjárás — Zene 17.45 Kér­dezz! Felelek — Egri János műsora 18.00 Telesport 18.25 Gyerekeknek: A kiskutya kalandjai (am.rajzfilmsor.) A romváros kincse 18.45 TV2 19.00 Parti gyertyafénynél — Lengyel film 19.55 TV2 benne: A Roxmpadon: az Omega 21.00 Híradó 2. 21.20 TV2 21.40 Néprajzi értékeink. A tiszafüredi butella 21.50 TV2 Napzárta kb. 22.55 Túsztörténet — Magyar film (1989.) kb.0.40 TV2 SUPER CHANNEL 7.00 Pirkadat 9.15 Egyveleg 17.30 Nyár — magazin 19.00 Nemzetközi slágerstúdió 20.05 Egyveleg 21.00 Koncert 22.00 Nemzetközi hírek, idő­járás 22.15 Koncert 23.15 Max Head- room 23.45 Egyveleg0.15 Nemzetközi hírek 0.30 Egyveleg 1.30 Időlánc 1.45 Egyveleg EUROSPORT lO.OOTourde France 11.00 Golf 12.00 Tenisz 18.30 Hétvégi műsorelőzetes 19.11 Tour de France 20.00 Tenisz 21.00 Birkózás 22.30 Forma-1 VB 23.00 Kaland — magazin 1.00 Golf 2.00 Tour de France MUSIC TV 17.15 Délutáni egyveleg 18.00 Rock­hét 18.30 Az MTV legnagyobb slágerei 19. 30 A moziban 20.00 Szombat éjjel 20.30 MTV-klub 21.00 Rivaldafény­ben 21.30 Yo! 22.00 Ray Cokes 23.00 Riport 23.15 Maiken Wexo 24.00 120 perc 2.00 Éjszakai videók RTL PLUS 6.05 Munster család (ism.) 6.30 Halló, Európa — jó reggelt, Németország! 8.35 Telebutik 9.10 A Springfield- sztori (ism.) 10.05 Gazdag és szép (ism.) 10.35 Telebutik 11.00 Queeny (ism.) 11.50 Játssz velünk! (ism.) 12.00 Forró nyeremény (ism.) 12.35 Klasszi­kusok délidőben 13.00 Gazdag és szép (am.sor.) 13.25 Kalifornia klán (am.sor.) 14.10 A Springfield-sztori (am.sor.) 14.55 Telt ház (am.sor.) 15.48 Nettó — a gazdaság ma 16.00 Holmes és Yoyo (am.sor.) Az új part­ner 16.30 Murphy papa (am.sor.) 17.10 Forró nyeremény 17.45 Játssz velünk! 18.00 Ketten egy ötlettel (am.krimisor.) Egy kis csalás 18.45 Hí­radó. Időjárás 19.10 A csapat (kaland- filmsor.) Szakszervezet 20.00 Harc a maffia ellen (am.sor.) Halálos megle­petés 21.00 Salsa (am.táncos film) 22.50 Vadlovak (olasz-spanyol-fran- cia western) 0.25 A rúzs (am.thriller) 1.50 Arabic SAT1 6.00 Jó reggelt a SAT 1-gyel! 8.35 Szomszédok (ism.) 9.05 Szerelemhajó (ism.) 9.50 Teletipp — főzés (ism.) Ho­roszkóp 10.05 Teleüzlet 10.30 Egy Duke ritkán jön egyedül 11.20 Füstöl­gő coltok (ism.) 12.15 Szrencseke- rék(ism.) 13.00 Telebörze 14.05 Szel­leműzők (am.rajzfilmsor.) 14.30 Tele­tipp — utazás Horoszkóp 14.40 Szere­lemhajó (am.sor.) 15.30 Megbabonáz­va (am.sor.) 16.05 Magas bozót (am.westemsor.) 17.10 Szomszédok (ausztrál sor.) Békülési kísérlet 17.35 Teletipp — teszt 17.45 Műsorismerte­tés 17.50 Az Addams család (am.sor.) 18.15 Mini Max (am.krimikomédia- sor.) Kémet, kémért 18.45 Híradó. Időjárás 19.05 Szerencsekerék 20.00 Charlie angyalai (am.krimisor.) Hajsza 21.00 Dzsingisz kán (NSZK-jugo- szláv-angol kalandfilm) 23.30 Ham­burg — St.Pauli 0.55 Előrejelzés. ( színház ) AGRIA ’90 Harlekin Bábszínház Bartók Béla tér 6. 14 órakor: A szürke ló (Maszkos játék gyerekeknek és felnőtteknek)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents