Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-13 / 86. szám
1990. július 13., péntek Hírlap 5. Az emberiség nagy vállalkozásai közé tartoznak a hidak. Ezek a különleges építészeti alkotások, amelyek összekötnek tájakat, lakónegyedeket, folyókat, völgyeket ívelnek át, sőt földrészeket is összekapcsolnak egymással. A hidak mindig fontos szerepet töltöttek be a közlekedésben, nem kevésbé az emberiség egymással való kapcsolatában. Számos tudományág eredményeit felhasználva készültek, és készülnek ma is ezek a létesítmények. Hirdetik az embernek az anyagok feletti uralmát. Mostani összeállításunk a hídépítészet néhány érdekességét tárja olvasóink elé. Az ősi Tower közelében Technikai csoda a javából — Szilárd krétarétegbe alapozták Óriás rekorder Felvételünkön a gigantikus humberi hidat láthatjuk Az angolok méltán büszkék fővárosukban, Londonban a Temzét átívelő úgynevezett to- ronyhídra, a Tower Bridge-re. A múlt század végén közel egy évtizeden át, 1886 — 1894 között építették H. Jones és J. W. Barry tervei alapján. Tulajdonképpen két emelőszerkezettel felszerelt csapóhíd és függő lánchíd együttese. A Temze torkolatának abban a szakaszában emelték, ahol még tengerjáró hajók is közlekednek. Ezért a híd két, meder Az európai hídhosszűsági versenyben jo ideig az 5022 méter hosszú hollandiai, 54 pilléren nyugvó Keleti Schelde-níd tartotta a rekordot. Mígnem megelőzte a 6070 méter hosszú svédországi Öland-híd. Hazai hasonlattal úgy érzékeltethetjük ezt a méretet, hogy több mint két budapesti Népköztársaság útja ível át a habok felett. Ez a hatalmas mérnöki mű Svédországot az előtte fekvő Öland-szigettel köti össze. A híd legmagasabb része előfeszített tartókkal épült, az alacsonyabb részek áthidalásánál lemezgerendákat alkalmaztak. De alkalmazták a csúszózsaluzatot, és helyenként a rögzített zsaluzást is. Az Öland-mdnak összesen 155 nyílása van. A híd- pillérek cölöpökön állnak, amefölött álló kapuzata köz? úgynevezett csapóhídszerkezetet építettek, amelynek két szárnyát a kapuk tornyában lévő hidraulikus emelőszerkezetekkel lehet nyitni, illetve felvonni és zárni. Nyitásánál a két gép összesen 1100 tonna tömeget emel fel, mindössze 90 másodperc alatt. A kapuzatok vasvázát téglafalazattal burkolták. Ez a közelében lévő ősi Tower stílusát idézi, ezért kapta a híd az utóbbi nevet. lyeket — a nagy vízmélységre való tekintettel — különleges, a tengeri olajbányászatban alkalmazott, lábakon álló acélszerkezetű állványról vertek be. Az állvány négy lábának hosszát szabályozni lehetett, így a cölöpverést a leghevesebb hullámzás idején is folytathatták. A középső, legmagasabb, 910 méterre van a tenger szintje felett, és így a legnagyobb óceánjárók is közlekedhetnek alatta. Ezek a hídrészek aláállványozás nélkül, mint a már elkészült híd- szakaszok összekötői, szabadon épültek, hiszen a tetemes hajó- forgalmat a híd e szakaszának építése során sem lehetett akadályozni. A szabadon épült híd- pálya keresztmetszete szekrény alakú. Anglia keleti partja közelében, a Humber folyó torkolata fölött ível át a világ leghosszabb, 2220 méteres, 1410 méter középfesztávú függőhídja. Technikai csoda ez a javából, hirdetvén az embernek az anyagok feletti uralmát. A hídóriás kéttagú főpillérei vasbetonszerkezetek. Az egyiket nyolc méter mélyre, szilárd krétarétegbe alapozták. A másik süllyesztett szekrényen nyugszik. Az előbbi pillértörzs 44 méter hosszú, 16 méter széles és 11,5 méter magas. Az utóbbi hossza 42 méter, szélessége 11 méter, magassága 16 méter. A 28,5 méter széles hídpályát nagy szakítószilárdságú, különleges acélból készült függesztő huzalokkal rögzítették. A fő tartókábelek egyenként 15 ezer — 37 kábelszálban összefogott — huzalból állnak. Külön e célra konstruált és legyártott célgéppel végezték az előállításukat. E különleges kábeleknek kivételesen nagy súlyt kell tartaniuk, hiszen a hídpálya súlya 16.500 tonnát tesz ki! Képzeljük csak el, hogy ennek a szép ívű hídnak a tél fagyában és a nyár hőségében egyaránt szilárdan kell állnia, biztonsággal el kell látnia feladatát. A tervezőknek a tenger közelsége miatti erős szélre is gondolniuk kellett. A szélsebességet a tengerszint felett öt méter magasságban másodpercenként 44 méter, a pillérek csúcsún, 162 méter magasságban másodpercenként 66 méter értékkel vették figyelembe. Ez utóbbi érték körülbelül óránkénti 240 kilométeres szélsebességnek felel meg, ami még orkán estén is csak kivételesen fordulhat elő.) Korábban, a leghosszabb hasonló hídként a New York-i Ver- ranzano-Narrows-t tartották számon, 1290 méteres középső szabad nyílásával. Versenytársának számított még a Boszporuszt átívelő 1074 méteres fesztávú függőhíd, valamint a lisszaboni 1013 méter főnyílású, a Tejo folyón átívelő függő kábelhíd. Nemzeti, történelmi emlék A tudományos-műszaki eredmények rohamos fejlődése tette lehetővé, hogy 1816-ban Észak- Amerikában megépítették az első kábelhidat. Európában pedig alig néhány évvel később, 1822- ben Genfben. A világ egyik építészeti csodájának tartják ma is a New York-i Brooklyn hidat, amely a Metropoliten alsó városrészét a Brooklyn városnegyeddel köti össze. Építését John Ro- cö/íngjavasolta, amit terve alapján 1869-ben meg is kezdtek. A tervező viszont az építkezés kezdetét követően 3 héttel később meghalt. így a munka irányítását fia, Washington A. Roeblingvet- te át. A híd pilléreinak alapozását itt már keszonban — a víz szintje alatt kiépített, víztelenített munkagödörben —, tehát szárazon végezték. Az aknában lévő magas légnyomás a benne dolgozó ember szervezetére nagyon veszélyes. Az úgynevezett keszonbetegséget Roebling is megkapta, így 1872-től már csak bénultan, közeli otthonának erkélyéről ellenőrizhette a híd építését. A feladatot így is teljesítette. A híd kapui közé 1874-ben húzták föl a tartókábeleket, amelyeket acélsodronyokból készítettek. 1883. május 24-én nyitották meg, és 1925-ben már több mint hárommillió autó haladt át rajta. 1944-ben megszüntették rajta a villamosvasúti forgalmat, és négy évvel később felmerült a híd megerősítésének és kocsiútja kiszélesítésének gondolata. A szakemberek véleménye alapján azonban úgy döntöttek, hogy a híd eredeti formáján és műszaki megoldásain nem változtatnak. 1964-ben pedig Nemzeti történelmi emléknek nyilvánították. Svédországot összeköti az Öland-szigettel Nyári ftlmújdonságok Irány Miami Beach! Ezzel a címmel folytatódik a Rendőrakadémia amerikai sorozat ötödik része. Harries kapitány felfedezi, hogy Lassard parancsnok elérte a nyugdíjkorhatárt, s azt reméli, megszerezheti állását... Ezzel kezdődik a bonyodalom, s a filmkomédia másfél órája. A jellemkomikum mellett a helyzetek kacagtatóan érdekesek. A történetet az egri Uránia mozi mutatja be. A néma című magyar produkció Lestár Balázs 20 éves fiatalemberről szól. Kezdetben semmi sem érdekli, látszólag idegen módjára él a világban. Egy késszúrás megfosztja a beszéd képességétől, igazán azonban most kezd el felnőttként létezni, saját sorsát irányítani. Szilvási Lajos nagy sikerű regénye megismertet egy családja ellen lázadó tehetséges fiatalember tragikus fordulatú sorsával, elvezet a társadalmon kívüli, markáns, „csöves” környezetbe. A filmet — Tordai Teri és Nagy Feró főszereplésével — a Prizma moziban vetítik. Programbörze Kiállítások, tárlatok Borsos István szobrászművész alkotásait az egri Kispréposti palotában tekinthetik meg mától, hétfő — kedd kivételével, naponta 10 — 16 óráig. A Mátra Művelődési Központban Gulyás Gyula és Gulyás János filmrendezők Erdély című fotótárlata nyújt emlékezetes pillanatokat. Sarkadi Péter festőművész műveit az Egri Ifjúsági Ház Galériájában láthatják, kedd kivételével, naponta 13-tól 17 óráig. Ugyancsak itt, a Kísérleti Galériában Gál Krisztián ceruzarajzai kaptak helyet. A ház földszinti termében berendezett Játékmúzeumban több mint háromezer tárgyból álló gyűjteményben f yönyörködhetnek a ritkaságo- at, érdekességeket kedvelők. Az MMK és a Hevesi Szemle Galériája — a Líceum első emeleti aulaja — Bolza Marietta képeinek adott otthont. Nagy B. István Munkácsy-dijas festőművész, valamint Kálnoky-emlék- szoba az egri Vitkovits-házban várja az ide látogatókat. Szórakoztató rendezvények Ma délután 6 órakor az MMK dísztermében Érzések, kétségek, féltések címmel az Atellana mozgásszínház művészei lépnek színpadra. Műsorukban két nápolyi és szverdlovszki együttes is bemutatkozik a közönség előtt. Ifjúsági és sportnapokat rendez az ÉMÁSZ gyöngyösi üzemigazgatósága mától, két napon keresztül. A kulturális és sport- programokban ’ a vállalat 500 dolgozója vesz részt. A televízióból jól ismert és kedvelt figurák, a Hupikék törpikék kalandjait láthatják a Prizma-matiné nézői szombaton délelőtt fél 11 órától. A Mátra Művelődési Központban a nyári vakációban is rendeznek tinidiszkót szombaton délután 4-től, míg a nagyobbaknak este nyolctól forognak a népszerű előadók lemezei. A* év Pihenés a szabadban Szombaton immár 20. alkalommal nyitja meg kapuit — a bükki Heregréten — a dr. Lénárt János környezet- és természet- védelmi hegyi tábor, és július 14- ig nyújt hasznos és kellemes ki- kapcsolódást a sátorlakóknak. A Bükki Vörös Meteor természetjáró szakosztály vasárnap két túrát szervez, az egyiket a Cserhátba azoknak, akik az országos kéktúra vonalán kívánnak végigmenni, a másikat pedig a Bükiébe. A cserháti program kalauza Szilágyi Klára, aki a résztvevőket reggel öt órakor várja az egri vasútállomáson. A 26 km-es táv állomásai: Becske — Kétbodony — Romhány — Felsőpetény — Osagárd. A bükki kiránduláson a természet kedvelői 14 kilométert tesznek meg, dr. Zsivora Sámuel vezetésével. Az út során a következő helyeket keresik fel: Sti- mecz-ház, erdei kisvasút — Sa- massa-ház — Toldi-kunyhó — Őserdő — Toldi-bükk — Sti- mecz-ház. Indulás reggel fél kilenckor, az egri dr. Nagy János úti autóbusz-megállóból. Beszédes kerámiák—Balatoni képek Az egri Rudnay Teremben A nyári idegenforgalmi csúcs idején is akadnak esős napok, amikor a turista, de az egri lokál- patrióta is arra kényszerül, hogy a strandprogramját lekurtítsa, sétáját lerövidítse. Beül egy feketére, vagy nézelődik. Mint mi, a Rudnay Teremben. Festmények — Kovács Nagy Ira, Kovács T. Vilmos, Várkonyi János táj- és életképei, Bőd Éva beszédes kerámiái, Bart ha Ágnes tűzzománcai, finommívű ékszerei, vagy mondjuk szerényebben, díszei fogadják a látogatót. Ezekben a festményekben felismerni véljük hazai és idegen országbeli vándorlásaink emlékeit, a spanyol ház fehérre meszelt falában, a ráhajló tűzpiros virágokkal azt a kánikulát, amit a tengerparton töltöttünk Murcia alatt; a kerámiákban az asszonyok zárt világát és lelki rendjét, ahol a ruha mindig is jelenség és vitatéma, mint az egyéniség kifejezője. És ha már az egyéniségig eljutottunk, arra leszünk figyelmesek, hogy kezdjük mérlegelni, értékelni, egymással összevetni a műtárgyak tartalmát, formai mai hatottak az egri közönségre, most a balatoni látványát tartjuk szuggesztív erejűnek. Ránk jön a hatás, belénk ivódik — ha már vízről van szó —, és ezt a zöldesben játszó világot el is visszük magunkkal, mint emléket. Mint azt a sok-sok, csaknem rokokó kecsességgel megtöltött asszonyi világot, amit meghitt derűvel veszünk tudomásul. Mert ilyen Bőd Éva, az alkotójuk. Mert kell és jó emlékezni rájuk. És nemcsak esős délutánon. Bőd Éva kerámiája kvalitását. S bár képtelenség egy balatoni stéget ábrázoló festményt egy művész megítélésének kizárólagos alapjává tenni, azért szellemi szórakozásnak is megteszi felkutatni az okokat, indíttatásokat leközelíteni, miért is használja ezt a témát így, hogyan is akar ezzel az igénytelen kis deszkaalkotmánnyal teljes képet adni magáról. És mert Kovács Nagy Ira korábban már igencsak sikeresen mutatkozott be Egerben,'főleg a görög szigeteken lefestett kolostortemplo* <» i
