Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-12 / 85. szám

Hírlap 1990. július 12., csütörtök A hírközlés javítása megyénk falvait is érinti (Folytatás az 1. oldalról) alatt áll digitális rendszerű, új, nagyobb, 8500 vonalas közpon­tunk is, ami — ha lesz hozzá pénz — a vasútállomás közelében épül majd 1994-es befejezéssel, a környező kisebb települések ki­szolgálására is. Gyöngyösön el­érhetőbb közelségbe került a ter­vezett kapacitásnövelés. A kiírt versenytárgyalásra 55 pályamű­vel jelentkeztek a vilg szinte min­den jelentősebb cégétől, amelyek közül a legjobbakat válogatták a júliusi eredményhirdetésre. A győztes ezután a megbízást is megkapja, hogy mielőbb a kivi­telezésre kerülhessen a sor. Gyöngyös után következik Hat­van fejlesztése. Ugyanekkor úgy érezzük, hogy mind sürgetőbb a hevesi helyzet javítása is, s nem halogatható sokáig a füzesabo­nyi hálózatszélesítés. Jóllehet, ez utóbbinál lenne utca, ahol egy- egy előfizetőt 116 ezer forinttal terhelne, hatvanezer forintnál pedig átlagosan sem lenne keve­sebb az önerős költségviselés. Ami pedig Pétervásárát illeti: 1990 végére megpróbáljuk itt is befejezni az automatizálást, hogy a jelenlegi előfizetőknek feltétlenül lehetővé tegyük a táv­hívást, s jövőre az állomások szá­mát tovább növelhessük. Azon vagyunk, hogy programunkból a legtöbb sikerüljön. Ám sajnos, kevesebb a pénzünk a kelleténél, s a nyilvános állomások növekvő szándékos rongálásai a szeré­nyebb összeget is apasztják. — A technikai változások ho­gyan tükrözik a „divatot” me­gyénkben? — Nemcsak megjelent, hanem már száz körüli a telefax, miköz­ben természetesen a telexek szá­ma is növekszik. Egyre gyakorib­bak az üzenetrögzítők, s a tele­fonkészülékek mind sokféléb­bek. Az üzleti világban, a hivata­los életben s a magánszemélyek­nél egyaránt érthető, ha az em­berek sorra-rendre lecserélik ko­rábbi, megunt telefonjaikat a már külföldi zsibárusoknál is kapható modernebb, tetszető­sebb darabokra. Igazán nincs el­lenünkre a leghóbortosabb ötlet sem, csak azt kéijük, hogy mi­előtt bármelyik vásárolt távbe­szélőt használnák, mutassák be szakembereinknek átvizsgálás­ra. Mert nem mindegyik típus megfelelő a magyar viszonyok között. A hongkongi például már be is lett tiltva. S bizony, já­ték is akad a „bolhapiaci” kíná­latban nemegyszer. Központja­inkban az ellenőrzés és a haszná­lati engedély ingyenes. Minden­képpen ajánlatos tehát, hogy sa­ját megnyugtatására is ki-ki fel­keressen bennünket. Gyóni Gyula Tanácskozott az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) áremeléseket, a lakosságot érin­tő intézkedéseket. Ezeket a kor­mány — vállalva a felelősséget — saját hatáskörben fogja végre­hajtani. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a kormány sem­miképpen sem akarja a lakossá­got súlyosan terhelő intézkedé­sekkel kapcsolatban a felelőssé­get a Parlamentre hárítani. Ugyanakkor arra kérte a képvi­selőket, hogy azokat a törvény­módosító javaslatokat, amelyek szintén szükségesek a tervezett költségvetési deficit csökkenté­séhez, szavazzák meg, mert idő­húzásra nincs lehetőség. Tölgyessy Péter (SZDSZ) be­jelentette, hogy amennyiben a kormány a költségvetési törvény­nyel ellentétesen fogja a költség- vetést végrehajtani, akkor ezt al­kotmányellenes lépésnek minő­sítik a szabaddemokraták, és ez ügyben az Alkotmánybíróság­hoz fordulnak. A Magyar Köz­társaság alkotmánya szerint ugyanis minden olyan esetben, amikor a költségvetés előirány­zatai valamilyen téren változnak, akkor szükség van az ezt szabá­lyozó törvény parlamenti módo­sítására is. A töredékmunkanapját az ál­lam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű ren­delet módosításának elfogadá­sával zárta az Országgyűlés, este fél hét körül. Még az ülés bere­kesztését megelőzően Antall Jó­zsef miniszterelnök tájékoztatta a Tisztelt Ház tagjait: kedden 9 órakor a Szovjetunióból leállítot­ták a kőolajszállításokat Ma­gyarországra. A kormány még kedden több alkalommal felvilá­gosítást kért ennek okáról, ám választ még nem kapott. Szerdán azonban délelőtt 11 órakor ugyancsak előzetes bejelentés nélkül megindult a kőolajszállí­tás. A kormány érdeklődésére a szovjet fél válasza: műszaki okokból, karbantartás miatt állt le a szállítás. A helyzet tisztázá­sára küldöttség indult a Szovjetu­nióba. Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka hétfőn 10 órakor foly­tatja munkáját. (MTI) Rabár Ferenc pénzügyminisz­ter Sztrájkolnak szovjet szénbányákban A kuznyecki szénmedence Jubdejnaja bányájának munkásai a sztrájk részleteit beszélik meg egy nap­A donyecki szénmedence 124 bányájában, a nyugat-szibériai Kemerovó körzetének 66 üze­mében szüntették be egész napra a termelést szerdán a bányászok. A megmozdulások résztvevői követelték a kormány távozását, a munkahelyek „politikamente­sítését.” A fenti követeléseket hangsú­lyozták a sztrájkot kezdeménye­ző donyecki medence több pal a munkabeszüntetés előtt. városában, ahol a nap folyamán sok helyen voltak utcai nagygyű­lések. A Don menti Rosztov kör­nyékén 49 bányából 29 az egész­napos munkabeszüntetés mellett döntött. A városi nagygyűlése­ken itt is csaknem kizárólag a po­litikai követeléseken volt a hang­súly. Donyeckben 12 órás nagy­gyűlést tartottak több ezer bá­nyász részvételével. A nagygyű­lés felszólalói szerint a Szov­(Hírlap-telefotó MTI) jetunió szénbányászati miniszté­riuma még csak kísérletet sem tett arra, hogy a bányászok prob­lémáit megértse. Munkabeszüntetéssel és nagygyűlésekkel csatlakoztak a sztrájkfelhíváshoz a távol-keleti bányászok. A legnagyobb vla- gyivosztoki bányák dolgozói nagygyűlésen ismertették köve­teléseiket, s két órára beszüntet­ték a munkát. Gorbacsov lehetőségei A konzervatívok többé nem fordíthatják vissza az idő kerekét Semmi kockázatot sem vállalt az, aki a „papírformára”, azaz Mihail Gorbacsov útválasztá­sára tippelt az SZKP kongresz- szusa előtt. A szavazás és annak eredménye is mutatja: Gorba- csovnak egyelőre nincs sem re- formszárnyi, sem konzervatív al­ternatívája, s a jelek szerint meg­választása előtt mondott beszé­dével jelentősen hozzájárult a pártszakadás elkerüléséhez, ugyanis a reformerek nem kis megelégedéssel nyugtázták az apparátus elleni drasztikus fellé­pést kilátásba helyező kijelenté­seit. Gorbacsov megválasztása ugyanakkor ismételten felveti a régi kérdést, amely már év eleji, elnökké történt megválasztása kapcsán is felmerült. Nevezete­sen arról van szó, hogy lesznek-e valódi radikális változások a pártban, illetve a társadalomban, vagy a félig-meddig gorbacsovi programbeszédnek is felfogható felszólalás a korábban jól bevált taktikai fogásként a centrumban maradást és a párt egyben tartá­sát szolgálta. Amint azt a kongresszus eddi­gi menete is igazolta, Gorbacsov rendkívül erős konzervatív „el­lenszélbe” került. Alighanem ez újabb lökést adhatott a főtitkár­nak annak felismeréséhez: ha nem sikerül megtörni a radikális változásokat ellenző konzervatí­vok ellenállását, akkor a párt előbb vagy utóbb, de biztosan a politikai élet peremére szorul. Nem véletlenül hangsúlyozta Gorbacsov, hogy csak a párt át­alakítása jelenti az egyetlen men­tőövet, a pártnak meg kell érte­nie, hogy egyszer s mindenkorra megszűnt a hatalmi monopóliu­ma. Gorbacsov keddi szavai arról tanúskodtak, hogy a korábbiak­tól eltérően a főtitkár kész vállal­ni a konfrontációt a konzervatí­vokkal, köztük a helyi vezetők­kel és a katonákkal. Nyűt kihívás volt, amikor a főtikár kijelentet­te: nem megy többé, hogy a helyi vezetők az elnök és a kormány akarata ellen munkálkodjanak, s rendkívül indulatosan reagált a konzervatív bírálóinak megjegy­zéseire, hangsúlyozva: többé nem fordíthatják vissza az idő kerekét, s első ízben reagált az esetleges katonai hatalomátvé­telre. „A diktatúra, ha valaki ilyen őrültséget forgatna a fejé­ben, semmit sem lennne képes megoldani”. — mondta. A konzervatív ellenállást jelző figyelmeztetés lehet Gorbacsov- nak az a több mint ezer szavazat, amelyet megválasztása ellen ad­tak le. Nyilvánvaló, hogy a kon­zervatívok, tudván tudva, hogy eleve elfogadhatatlan Jegor Li- gacsov, nem is jelölték, s lénye­gében a többi jelölt eleve Gorba­csov szövetségese volt. Ily mó­don nem kizárt, hogy ez eleve Li- gacsov politikai karrierjének vé­gét is jelzi. Mégsem lefutott a Gorbacsov- kontra konzervatívok játszma. Nem szabad elfelejteni, hogy hátravannak még a kongresszus utáni idők, amikor, akárcsak az elmúlt öt évben, az apparátus ki­váltságos helyi kiskirályai — akiknek képviselői a kongresszu­son is igencsak kemény ellen­állást tanúsítottak — kemény di­ót jelentenek Gorbacsovnak. Mindenesetre a főtitkár közel­múltbeli nyilatkozatában adott magának még két évet a Szovjet­unió és a párt szénájának rend- behozatalára. A kongresszusi küldöttek némiképp több időt adtak, ugyanis az, hogy csak a kongresszuson választhatnak ezentúl főtitkárt, eleve megne­hezíti a Gorbacsov ellen mun­kálkodók munkáját. Nyitott azonban a kérdés: hogyan to­vább? Gorbacsov egyelőre az SZKP főtitkára, teljhatalmú szovjet elnök. Azonban aligha­nem arra még a legmerészebb jós sem vállalkozna, hogy meg­mondja, mi lesz öt év múlva, a következő kongresszuson, lesz-e egyáltalán, s erre alighanem a XXVIII. kongresszus után sem lesz könnyebb választ adni... Köti Lóránd Az áremelések és a felelősség határai Bizonyára sokan emlékeznek 1990. január 15-ére, amikor a vá­lasztási nagy megmérettetésre készülő Demokrata Fórum tízezre­ket vitt ki az utcára — az áremelések elleni tiltakozásként. Az SZDSZ és én is úgy minősítettem ezt a lépést akkor, hogy az nem több választási demagógiánál. Bár Szabad György úr e kifejezést a Parlament ülésterméből kitiltotta, a véleményem most is ugyanaz, s ezennel bátorkodom a Heves Megyei Hírlap hasábjain közzétenni! Miért érdekes ez 1990. július 12-én? Nos, a Hírlap 1990. július 11-én főcímében hírül adta: „Még nincs döntés az áremelésről.”Tudatom minden tisztelt választópol­gárral, hogy nem is /esz/Nem lesz, mert a Parlamentnek nem felada­ta, sem joga, sem kötelessége árakat emelni! Joga és kötelessége el­lenben törvény- és törvénymódosító javaslatokat megtárgyalni, el­fogadni avagy elvetni. Most is ez történik, s nem áremelésekről ha­tározunk. Mindezt azért tartom fontosnak, mert a kormány és a kormány­pártok egyre hajlamosabbak a kormányzati és a parlamenti felelős­ség összemosására! S erre szükségük is van! Különösen akkor, ha fórumék és kisgaz- dáék a választási kampányban elfelejtették megmondani a polgá­roknak, hogy nagyon súlyos terhek várnak még ránk. Különösen akkor, ha alig fél éve az elkerülhetetlen áremelések ellen utcára vit­ték az embereket. Olyan volt az a tüntetés, mintha árvíz vagy föld­rengés ellen vonulnának a Parlament elé. A Szabad Demokraták, s a Fidesz akkor is tudták, most is tudják, hogy bizonyos fájdalmas lépések elkerülhetetlenek. Akkor az SZDSZ nem volt parlamenti párt, nem voltak eszközei rámutatni a drasztikus intézkedések hibáira, fogyatékosságaira. De utcára sem vitte az embereket. Most az SZDSZ parlamenti és ellenzéki párt. Most sem viszi ut­cára az embereket. De rámutat az MDF-kormány „pénzügyi egyen­súlyjavítását szolgáló” csomagjában lévő javaslatok, tervezetek di­lettantizmusára, arra a jogi lehetetlenségre, hogy az előterjesztett ja­vaslatok között nem szerepel a költségvetési törvény módosítása, arra a tényre, hogy az egyensúly másként is javítható lenne (hol ké­sik a leépítés, a támogatásmegvonás, mire volt jó minisztériumok összevonása, ugyanolyan létszámmal, mit csinál a polgári védelem, stb, stb???), arra, hogy a módszer a régi, arra, hogy elkerülhetetlen áremelések esetén is kisebb lenne a megrázkódtatás, ha kampánya­ikban a kormányzó pártok azt előre tudatosítják. A Szabad Demokraták ezért nem fogják megszavazni a kormány előterjesztéseit. Tehát nem az áremeléseket lógják nem megszavaz­ni. Ahhoz ugyanis semmi közünk! S ha a kormányzó pártok az ár­emeléseket lehetővé tevő törvénymódosításokat mégis „keresztül­verik” a Parlamenten, ám tegyék! Övék a teljes politikai felelősség! Novák Rudolf országgyűlési képviselő SZDSZ T űzpárbaj J ■■ W a W m ■■ ■■ a a radioado korul Rendkívül feszült a helyzet Nicaraguában Heves tűzpárbaj zajlott kedden este a kormányt támogató civil fegyveresek és a sandinisták kö­zött a nicaraguaifővárosban, mi­közben a közép-amerikai orszá­gok államfői Violeta Chamorro elnökasszony nemzetközi támo­gatását szorgalmazó felhívást tet­tek közzé. A kormányt támogató fegyve­resek és a sandinisták között a Corporacion elnevezésű, Cha­morro hívei által ellenőrzött rá­dióadó körül zajlott a tűzpárbaj. A lövöldözésben mintegy húsz fegyveres vett részt. Az összecsa­pás közvetlen előzménye Cha­morro hívei szerint az volt, hogy sandinista mesterlövészek állító­lag rálőttek a rádióadó területén tartózkodókra. Egyelőre nem is­mert, hogy az összecsapásnak vannak-e halottjai vagy sebesült- jei. A kilenc napja kezdődött sztrájkok nyomán Managuában továbbra is rendkívül feszült a helyzet. Kedden éjszaka szórvá­nyos lövöldözés volt hallható a város külső kerületeiből is. A vá­ros főbb útvonalain a sandinisták barikádokat emeltek, s emiatt akadozik a közlekedés, s nem működik a nemzetközi repülőtér sem. A jelek szerint nem sok foga­natja volt Chamorro elnökasz- szony hétfői utasításának, amelyben a hadsereg beavatko­zását kérte. A rendőrség és a hadsereg alakulatai néhány he­lyen felszámolták ugyan az út- torlaszokat, azonban nem ürítet­ték ki a sandinisták által meg­szállt minisztériumokat és más állami intézményeket. A sztráj­kolok a megszüntetett barikádok helyett újabbakat emelnek. Daniel Ortega volt elnök ked­di, a kormány képviselőivel foly­tatott megbeszéléseit követően elmondta, hogy a konfliktus mi­hamarabbi rendezésének híve. Ezzel szemben a mintegy 400 ezer dolgozót tömörítő sandinis­ta szakszervezetek szóvivője kedden közölte, hogy nem terve­zik a kilenc napja tartó sztrájk befejezését. A súlyos helyzet miatt kedden Guatemala, Salvador, Costa Ri­ca és Honduras államfői közös felhívásban kérték a nemzetközi közösségtől a súlyos válság súj­totta nicaraguai kormány támo­gatását. A februárban megválasztott új nicaraguai vezetést megrázó sztrájkok közvetlen kiváltó oka a kormány tervezett reprivatizálási programja volt. A mintegy száze­zer sztrájkoló béremelést is köve­telt. A fegyveres összecsapások­nak eddig öt halálos áldozata és 53 sebesültje van. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy SMID DEZSŐ Ecséd Községi Tanács tanácselnöke 61 éves korában elhunyt. Temetéséről később intézkedünk. Nagyközségi Tanács VB Ecséd és a gyászoló család

Next

/
Thumbnails
Contents