Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-12 / 85. szám
Hírlap 1990. július 12., csütörtök A hírközlés javítása megyénk falvait is érinti (Folytatás az 1. oldalról) alatt áll digitális rendszerű, új, nagyobb, 8500 vonalas központunk is, ami — ha lesz hozzá pénz — a vasútállomás közelében épül majd 1994-es befejezéssel, a környező kisebb települések kiszolgálására is. Gyöngyösön elérhetőbb közelségbe került a tervezett kapacitásnövelés. A kiírt versenytárgyalásra 55 pályaművel jelentkeztek a vilg szinte minden jelentősebb cégétől, amelyek közül a legjobbakat válogatták a júliusi eredményhirdetésre. A győztes ezután a megbízást is megkapja, hogy mielőbb a kivitelezésre kerülhessen a sor. Gyöngyös után következik Hatvan fejlesztése. Ugyanekkor úgy érezzük, hogy mind sürgetőbb a hevesi helyzet javítása is, s nem halogatható sokáig a füzesabonyi hálózatszélesítés. Jóllehet, ez utóbbinál lenne utca, ahol egy- egy előfizetőt 116 ezer forinttal terhelne, hatvanezer forintnál pedig átlagosan sem lenne kevesebb az önerős költségviselés. Ami pedig Pétervásárát illeti: 1990 végére megpróbáljuk itt is befejezni az automatizálást, hogy a jelenlegi előfizetőknek feltétlenül lehetővé tegyük a távhívást, s jövőre az állomások számát tovább növelhessük. Azon vagyunk, hogy programunkból a legtöbb sikerüljön. Ám sajnos, kevesebb a pénzünk a kelleténél, s a nyilvános állomások növekvő szándékos rongálásai a szerényebb összeget is apasztják. — A technikai változások hogyan tükrözik a „divatot” megyénkben? — Nemcsak megjelent, hanem már száz körüli a telefax, miközben természetesen a telexek száma is növekszik. Egyre gyakoribbak az üzenetrögzítők, s a telefonkészülékek mind sokfélébbek. Az üzleti világban, a hivatalos életben s a magánszemélyeknél egyaránt érthető, ha az emberek sorra-rendre lecserélik korábbi, megunt telefonjaikat a már külföldi zsibárusoknál is kapható modernebb, tetszetősebb darabokra. Igazán nincs ellenünkre a leghóbortosabb ötlet sem, csak azt kéijük, hogy mielőtt bármelyik vásárolt távbeszélőt használnák, mutassák be szakembereinknek átvizsgálásra. Mert nem mindegyik típus megfelelő a magyar viszonyok között. A hongkongi például már be is lett tiltva. S bizony, játék is akad a „bolhapiaci” kínálatban nemegyszer. Központjainkban az ellenőrzés és a használati engedély ingyenes. Mindenképpen ajánlatos tehát, hogy saját megnyugtatására is ki-ki felkeressen bennünket. Gyóni Gyula Tanácskozott az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) áremeléseket, a lakosságot érintő intézkedéseket. Ezeket a kormány — vállalva a felelősséget — saját hatáskörben fogja végrehajtani. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a kormány semmiképpen sem akarja a lakosságot súlyosan terhelő intézkedésekkel kapcsolatban a felelősséget a Parlamentre hárítani. Ugyanakkor arra kérte a képviselőket, hogy azokat a törvénymódosító javaslatokat, amelyek szintén szükségesek a tervezett költségvetési deficit csökkentéséhez, szavazzák meg, mert időhúzásra nincs lehetőség. Tölgyessy Péter (SZDSZ) bejelentette, hogy amennyiben a kormány a költségvetési törvénynyel ellentétesen fogja a költség- vetést végrehajtani, akkor ezt alkotmányellenes lépésnek minősítik a szabaddemokraták, és ez ügyben az Alkotmánybírósághoz fordulnak. A Magyar Köztársaság alkotmánya szerint ugyanis minden olyan esetben, amikor a költségvetés előirányzatai valamilyen téren változnak, akkor szükség van az ezt szabályozó törvény parlamenti módosítására is. A töredékmunkanapját az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet módosításának elfogadásával zárta az Országgyűlés, este fél hét körül. Még az ülés berekesztését megelőzően Antall József miniszterelnök tájékoztatta a Tisztelt Ház tagjait: kedden 9 órakor a Szovjetunióból leállították a kőolajszállításokat Magyarországra. A kormány még kedden több alkalommal felvilágosítást kért ennek okáról, ám választ még nem kapott. Szerdán azonban délelőtt 11 órakor ugyancsak előzetes bejelentés nélkül megindult a kőolajszállítás. A kormány érdeklődésére a szovjet fél válasza: műszaki okokból, karbantartás miatt állt le a szállítás. A helyzet tisztázására küldöttség indult a Szovjetunióba. Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka hétfőn 10 órakor folytatja munkáját. (MTI) Rabár Ferenc pénzügyminiszter Sztrájkolnak szovjet szénbányákban A kuznyecki szénmedence Jubdejnaja bányájának munkásai a sztrájk részleteit beszélik meg egy napA donyecki szénmedence 124 bányájában, a nyugat-szibériai Kemerovó körzetének 66 üzemében szüntették be egész napra a termelést szerdán a bányászok. A megmozdulások résztvevői követelték a kormány távozását, a munkahelyek „politikamentesítését.” A fenti követeléseket hangsúlyozták a sztrájkot kezdeményező donyecki medence több pal a munkabeszüntetés előtt. városában, ahol a nap folyamán sok helyen voltak utcai nagygyűlések. A Don menti Rosztov környékén 49 bányából 29 az egésznapos munkabeszüntetés mellett döntött. A városi nagygyűléseken itt is csaknem kizárólag a politikai követeléseken volt a hangsúly. Donyeckben 12 órás nagygyűlést tartottak több ezer bányász részvételével. A nagygyűlés felszólalói szerint a Szov(Hírlap-telefotó MTI) jetunió szénbányászati minisztériuma még csak kísérletet sem tett arra, hogy a bányászok problémáit megértse. Munkabeszüntetéssel és nagygyűlésekkel csatlakoztak a sztrájkfelhíváshoz a távol-keleti bányászok. A legnagyobb vla- gyivosztoki bányák dolgozói nagygyűlésen ismertették követeléseiket, s két órára beszüntették a munkát. Gorbacsov lehetőségei A konzervatívok többé nem fordíthatják vissza az idő kerekét Semmi kockázatot sem vállalt az, aki a „papírformára”, azaz Mihail Gorbacsov útválasztására tippelt az SZKP kongresz- szusa előtt. A szavazás és annak eredménye is mutatja: Gorba- csovnak egyelőre nincs sem re- formszárnyi, sem konzervatív alternatívája, s a jelek szerint megválasztása előtt mondott beszédével jelentősen hozzájárult a pártszakadás elkerüléséhez, ugyanis a reformerek nem kis megelégedéssel nyugtázták az apparátus elleni drasztikus fellépést kilátásba helyező kijelentéseit. Gorbacsov megválasztása ugyanakkor ismételten felveti a régi kérdést, amely már év eleji, elnökké történt megválasztása kapcsán is felmerült. Nevezetesen arról van szó, hogy lesznek-e valódi radikális változások a pártban, illetve a társadalomban, vagy a félig-meddig gorbacsovi programbeszédnek is felfogható felszólalás a korábban jól bevált taktikai fogásként a centrumban maradást és a párt egyben tartását szolgálta. Amint azt a kongresszus eddigi menete is igazolta, Gorbacsov rendkívül erős konzervatív „ellenszélbe” került. Alighanem ez újabb lökést adhatott a főtitkárnak annak felismeréséhez: ha nem sikerül megtörni a radikális változásokat ellenző konzervatívok ellenállását, akkor a párt előbb vagy utóbb, de biztosan a politikai élet peremére szorul. Nem véletlenül hangsúlyozta Gorbacsov, hogy csak a párt átalakítása jelenti az egyetlen mentőövet, a pártnak meg kell értenie, hogy egyszer s mindenkorra megszűnt a hatalmi monopóliuma. Gorbacsov keddi szavai arról tanúskodtak, hogy a korábbiaktól eltérően a főtitkár kész vállalni a konfrontációt a konzervatívokkal, köztük a helyi vezetőkkel és a katonákkal. Nyűt kihívás volt, amikor a főtikár kijelentette: nem megy többé, hogy a helyi vezetők az elnök és a kormány akarata ellen munkálkodjanak, s rendkívül indulatosan reagált a konzervatív bírálóinak megjegyzéseire, hangsúlyozva: többé nem fordíthatják vissza az idő kerekét, s első ízben reagált az esetleges katonai hatalomátvételre. „A diktatúra, ha valaki ilyen őrültséget forgatna a fejében, semmit sem lennne képes megoldani”. — mondta. A konzervatív ellenállást jelző figyelmeztetés lehet Gorbacsov- nak az a több mint ezer szavazat, amelyet megválasztása ellen adtak le. Nyilvánvaló, hogy a konzervatívok, tudván tudva, hogy eleve elfogadhatatlan Jegor Li- gacsov, nem is jelölték, s lényegében a többi jelölt eleve Gorbacsov szövetségese volt. Ily módon nem kizárt, hogy ez eleve Li- gacsov politikai karrierjének végét is jelzi. Mégsem lefutott a Gorbacsov- kontra konzervatívok játszma. Nem szabad elfelejteni, hogy hátravannak még a kongresszus utáni idők, amikor, akárcsak az elmúlt öt évben, az apparátus kiváltságos helyi kiskirályai — akiknek képviselői a kongresszuson is igencsak kemény ellenállást tanúsítottak — kemény diót jelentenek Gorbacsovnak. Mindenesetre a főtitkár közelmúltbeli nyilatkozatában adott magának még két évet a Szovjetunió és a párt szénájának rend- behozatalára. A kongresszusi küldöttek némiképp több időt adtak, ugyanis az, hogy csak a kongresszuson választhatnak ezentúl főtitkárt, eleve megnehezíti a Gorbacsov ellen munkálkodók munkáját. Nyitott azonban a kérdés: hogyan tovább? Gorbacsov egyelőre az SZKP főtitkára, teljhatalmú szovjet elnök. Azonban alighanem arra még a legmerészebb jós sem vállalkozna, hogy megmondja, mi lesz öt év múlva, a következő kongresszuson, lesz-e egyáltalán, s erre alighanem a XXVIII. kongresszus után sem lesz könnyebb választ adni... Köti Lóránd Az áremelések és a felelősség határai Bizonyára sokan emlékeznek 1990. január 15-ére, amikor a választási nagy megmérettetésre készülő Demokrata Fórum tízezreket vitt ki az utcára — az áremelések elleni tiltakozásként. Az SZDSZ és én is úgy minősítettem ezt a lépést akkor, hogy az nem több választási demagógiánál. Bár Szabad György úr e kifejezést a Parlament ülésterméből kitiltotta, a véleményem most is ugyanaz, s ezennel bátorkodom a Heves Megyei Hírlap hasábjain közzétenni! Miért érdekes ez 1990. július 12-én? Nos, a Hírlap 1990. július 11-én főcímében hírül adta: „Még nincs döntés az áremelésről.”Tudatom minden tisztelt választópolgárral, hogy nem is /esz/Nem lesz, mert a Parlamentnek nem feladata, sem joga, sem kötelessége árakat emelni! Joga és kötelessége ellenben törvény- és törvénymódosító javaslatokat megtárgyalni, elfogadni avagy elvetni. Most is ez történik, s nem áremelésekről határozunk. Mindezt azért tartom fontosnak, mert a kormány és a kormánypártok egyre hajlamosabbak a kormányzati és a parlamenti felelősség összemosására! S erre szükségük is van! Különösen akkor, ha fórumék és kisgaz- dáék a választási kampányban elfelejtették megmondani a polgároknak, hogy nagyon súlyos terhek várnak még ránk. Különösen akkor, ha alig fél éve az elkerülhetetlen áremelések ellen utcára vitték az embereket. Olyan volt az a tüntetés, mintha árvíz vagy földrengés ellen vonulnának a Parlament elé. A Szabad Demokraták, s a Fidesz akkor is tudták, most is tudják, hogy bizonyos fájdalmas lépések elkerülhetetlenek. Akkor az SZDSZ nem volt parlamenti párt, nem voltak eszközei rámutatni a drasztikus intézkedések hibáira, fogyatékosságaira. De utcára sem vitte az embereket. Most az SZDSZ parlamenti és ellenzéki párt. Most sem viszi utcára az embereket. De rámutat az MDF-kormány „pénzügyi egyensúlyjavítását szolgáló” csomagjában lévő javaslatok, tervezetek dilettantizmusára, arra a jogi lehetetlenségre, hogy az előterjesztett javaslatok között nem szerepel a költségvetési törvény módosítása, arra a tényre, hogy az egyensúly másként is javítható lenne (hol késik a leépítés, a támogatásmegvonás, mire volt jó minisztériumok összevonása, ugyanolyan létszámmal, mit csinál a polgári védelem, stb, stb???), arra, hogy a módszer a régi, arra, hogy elkerülhetetlen áremelések esetén is kisebb lenne a megrázkódtatás, ha kampányaikban a kormányzó pártok azt előre tudatosítják. A Szabad Demokraták ezért nem fogják megszavazni a kormány előterjesztéseit. Tehát nem az áremeléseket lógják nem megszavazni. Ahhoz ugyanis semmi közünk! S ha a kormányzó pártok az áremeléseket lehetővé tevő törvénymódosításokat mégis „keresztülverik” a Parlamenten, ám tegyék! Övék a teljes politikai felelősség! Novák Rudolf országgyűlési képviselő SZDSZ T űzpárbaj J ■■ W a W m ■■ ■■ a a radioado korul Rendkívül feszült a helyzet Nicaraguában Heves tűzpárbaj zajlott kedden este a kormányt támogató civil fegyveresek és a sandinisták között a nicaraguaifővárosban, miközben a közép-amerikai országok államfői Violeta Chamorro elnökasszony nemzetközi támogatását szorgalmazó felhívást tettek közzé. A kormányt támogató fegyveresek és a sandinisták között a Corporacion elnevezésű, Chamorro hívei által ellenőrzött rádióadó körül zajlott a tűzpárbaj. A lövöldözésben mintegy húsz fegyveres vett részt. Az összecsapás közvetlen előzménye Chamorro hívei szerint az volt, hogy sandinista mesterlövészek állítólag rálőttek a rádióadó területén tartózkodókra. Egyelőre nem ismert, hogy az összecsapásnak vannak-e halottjai vagy sebesült- jei. A kilenc napja kezdődött sztrájkok nyomán Managuában továbbra is rendkívül feszült a helyzet. Kedden éjszaka szórványos lövöldözés volt hallható a város külső kerületeiből is. A város főbb útvonalain a sandinisták barikádokat emeltek, s emiatt akadozik a közlekedés, s nem működik a nemzetközi repülőtér sem. A jelek szerint nem sok foganatja volt Chamorro elnökasz- szony hétfői utasításának, amelyben a hadsereg beavatkozását kérte. A rendőrség és a hadsereg alakulatai néhány helyen felszámolták ugyan az út- torlaszokat, azonban nem ürítették ki a sandinisták által megszállt minisztériumokat és más állami intézményeket. A sztrájkolok a megszüntetett barikádok helyett újabbakat emelnek. Daniel Ortega volt elnök keddi, a kormány képviselőivel folytatott megbeszéléseit követően elmondta, hogy a konfliktus mihamarabbi rendezésének híve. Ezzel szemben a mintegy 400 ezer dolgozót tömörítő sandinista szakszervezetek szóvivője kedden közölte, hogy nem tervezik a kilenc napja tartó sztrájk befejezését. A súlyos helyzet miatt kedden Guatemala, Salvador, Costa Rica és Honduras államfői közös felhívásban kérték a nemzetközi közösségtől a súlyos válság sújtotta nicaraguai kormány támogatását. A februárban megválasztott új nicaraguai vezetést megrázó sztrájkok közvetlen kiváltó oka a kormány tervezett reprivatizálási programja volt. A mintegy százezer sztrájkoló béremelést is követelt. A fegyveres összecsapásoknak eddig öt halálos áldozata és 53 sebesültje van. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy SMID DEZSŐ Ecséd Községi Tanács tanácselnöke 61 éves korában elhunyt. Temetéséről később intézkedünk. Nagyközségi Tanács VB Ecséd és a gyászoló család
