Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-11 / 84. szám

2 Hírlap 1990. július 11., szerda Tanácskozik az Országgyűlés Antall József és Göncz Árpád az ülésteremben Tirana Havel elnök különgépén utaztak Prágába a csehszlovák nagykövetségre A többség Nyugatra vágyik (Folytatás az 1. oldalról) piacgazdaság rövid időn belüli kiépítése. A koncepció megvalósítása során tervezik a jelenlegi ár-, bér-, támogatási, adó-, és vám­rendszer felülvizsgálatát és alap­vető reformját. A pénzügymi­niszter hangsúlyozta: elkerülhe­tetlen a meglévő torzulások meg­szüntetése, a gazdaság liberalizá­lását a lehető legrövidebb időn belül végre kell hajtani. A jelen­legi elképzelések szerint ez a sza­kasz mintegy 4 — 6 hónapot fog igénybe venni, de a jövő év végé­re az átalakulás valószínűleg be­fejeződik, és addigra kialakul a piacgazdaság. Az átalakulás idő­szakában azonban jelentős fe­szültségek várhatók, amelyek megoldására a kormánynak szá­mottevő tartalékra van szüksége. Éppen ezért ügy tervezik, hogy tárgyalásokat kezdenek a nem­zetközi pénzintézetekkel, így a Nemzetközi Valutaalappal, a Nemzetközi Fizetések Bankjával (BIS), valamint a magánbankok­kal a tartalékokhoz szükséges források előteremtésére. Azt is tervezik, hogy a később esedé­kessé váló hitelek felvételét előbbre hozzák, biztosítva a nem várt fejlemények ellensúlyozásá­hoz szükséges pénzügyi fedeze­tet. A kormány jelenleg körvo­nalazódó 3 éves koncepciója sze­rint az alkalmazkodás időszaka 1991 végére lezárulhat, s ezt kö­vetően 1993 közepéig már való­ságos növekedés kezdődhet meg a magyar gazdaságban. Ehhez a koncepcióhoz szoro­san illeszkednek azok a tervezett intézkedések, amelyek a kor­mány mostani programcsomag­jában szerepelnek. Ezek ugyanis hozzájárulnak a gazdaságban meglévő torzulások csökkenté­séhez, másrészt biztosítják, hogy továbbra is fennmaradjon a jó együttműködés Magyarország és a nemzetközi pénzintézetek kö­zött. Az expozé után a javaslatok együttes általános vitájában elő­ször a képviselőcsoportok és a függetlenek megbízott előadói is­mertették frakcióik állásfoglalá­sát a csomagtervről. A frakciók vezérszónokai kö­zül elsőként hozzászóló Szabó Iván (MDF) hasonlatokkal teli­tűzdelt beszédében — egy villa­moson elcsípett beszélgetésre utalva — azt kívánta bizonyítani, hogy markánsabb eltérés van a Németh- és Antall-kormány gazdasági elképzelései között, mint az, hogy Rabár Ferenc pénzügyminiszternek van, előd­jének, Békési Lászlónak nincs kecskeszakálla. Hangsúlyozta: a most beterjesztett csomagterv­nek a költségvetés kiegyensúlyo­zására vonatkozó része egy ter­hes örökség kényszerű lépéseit tartalmazza. Teliér Gyula (SZDSZ) már bevezetőjében leszögezte: a sza­baddemokratáknak nem áll Bonni vélemény szerint a Szovjetuniónak nyújtandó nyu­gati támogatás nem választható el a Magyarországnak, Lengyel- országnak és Csehszlovákiának nyújtott segítségtől, hiszen ezek az országok 40 évig a KGST tag­jai voltak. Erről beszélt hétfőn a hetek csúcstalálkozóján a sajtó előtt Theo Waigel, a bonni kor­mány pénzügyminisztere és Hel­mut Haussmann gazdasági mi­niszter. Helmut Kohl kancellár a talál­kozó első ülésén mondott beszé­dében kifejezetten pozitívnak minősítette az EK által Lengyel- országnak és Magyarországnak nyújtott segítség mérlegét, han­goztatva: „Bebizonyítottuk, hogy a Nyugat komolyan gon­dolja a gyors segítséget.... Ezért azonban Houstonban arról is kell beszélnünk, mit tehetünk közép-és hosszú távon, hogy alá­támasszuk a szovjetunióbeli gaz­dasági és politikai reformfolya­matot. ” A bonni kormány említett mi­módjukban elfogadni a kormány által beterjesztett pénzügyi cso­magtervet. Hozzáfűzte: az SZDSZ nem a költségvetési egyensúly javítására benyújtott ár- és adóemelések miatt tartja elfogadhatatlannak a tervezetet, hanem a benne szereplő tételek indoklását nem tartja megalapo­zottnak. Torgyán József (FKgP) felszó­lalásában a mostani kényszerin­tézkedések eredőjeként a bolse- vizmus 45 éve alatt okozott káro­kat jelölte meg. Hangoztatta, hogy az elmúlt több mint négy évtizedben felduzzadt adósság­ról az Antall-kormány nem te­het. Majd hosszasan ecsetelte, hogy nincs az életnek olyan terü­lete, ahol a bolsevizmus ne vég­zett volna pusztítást. Orbán Viktor (Fidesz), rea­gálva a Kisgazdapárt vezérszó­nokának szavaira, kétperces hozzászólásában kérte: ameny- nyiben mód van rá, az igazság­ügy-miniszter fejtse ki álláspont­ját a Torgyán József által elmon­dottakról, továbbá a pénzügymi­niszter világosítsa fel a Parla­mentet, hogy miért nem szere­pelnek a kisgazda-képviselő által jelzett intézkedések a csomag­tervben. Békési László (MSZP) elöljá­róban leszögezte: pártja nem vi­tatja, hogy a költségvetési egyen­súly helyreállítására szükség van. Ugyanakkor szerinte más okok miatt kell korrigálni a költségve­tést. Majd arról szólt, hogy a 25 milliárd forintra tervezett intéz­kedési csomagból körülbelül 12 milliárd forintot érintő elképze­lések pártja számára elfogadha­tatlanok. Ezek közé sorolta az üzemanyagár-emelést, illetve a villamosenergia-ár emelését. Szerinte e 12 milliárd forint rész­beni pótlására más erőforrások is lennének. A volt pénzügyminiszter pél­dákat is említett: így véleménye szerint 2 milliárd forint takarít­ható meg a túldimenzionált pol­gári védelem leépítéséből, to­niszterei hangsúlyozták: a hetek­nek pozitív választ kell adniuk Mihail Gorbacsov támogatást kérő levelére. Először szakér­tőknek kell megvizsgálniuk, mi­lyen támogatás lehetséges és szükséges. A német vélemény szerint elsősorban a szovjet gaz­daság exportképességét, deviza­termelő kapacitását kell bővíte­ni, fejleszteni kell az infrastruk­túrát, elsősorban a szállítást, vé­gül fontos a szakemberek, mene­dzserek képzése. Célszerű, ha a Világbank, a Nemzetközi Valu­taalap, az OECD szakembereit vonják be az előzetes vizsgála­tokba, és a Szovjetuniótól konk­rét igényeket kérnek. E munká­val őszre végezhetnek, s akkor kerülhet napirendre a támogatás formája, mértéke. Németország — tekintettel gazdasági egyesü­lésére — nem várhat, hiszen a térség kérdései összefüggnek, mondották a bonni gazdaságpo­litikusok. Az ötmilliárd márkányi hitel, amelyet a Szovjetuniónak nyúj­vábbi 4 milliárdot jelenthetne a lakásfinanszírozási rendszer re­formjának elindítása, valamint további 2 — 3 milliárddal csök­kenthetné a kormány a csomag­tervében beterjesztett támogatá­si igényt. Ungár Klára (Fidesz) kifejtet­te: pártja sohasem hallgatta el, hogy a gazdasági válsághelyzet­ből való kilábalás elképzelhetet­len a lakosságot érintő megszorí­tó intézkedések nélkül. Ezzel szemben — vélekedett — a kor­mánypártok választási kampá­nyuk során erről nem tájékoztat­ták a lakosságot. Füzessy Tibor (KDNP) egyet­értett azokkal, akik a képviselők elé terjesztett intézkedéssoroza­tot olyan „félcsomagtervnek” minősítették, amelynek másik felét — remélhetően — a gazda­ság talpra állítását célzó javasla­tok adják. Mint mondta — bízva a kormány szakértelmében és jó szándékában —, a keresztényde­mokraták támogatják a csomag­terv elfogadását, de nem értik, hogy miért szükséges országgyű­lési határozat olyan intézkedések tekintetében, amelyek meghoza­tala teljes egészében a kormány hatáskörébe tartozik. Fodor István független képvi­selő, elismerve a pénzügyi egyensúly érdekében bizonyos intézkedések jogosultságát, be­jelentette: a javasolt törvénymó­dosításokat, valamint a határo­zatijavaslat elfogadását a függet­len képviselők nem támogatják. A nap folyamán — a napiren­den szereplő javaslatcsomag vi­táját megszakítva — interpelláci­ókat, kérdéseket tárgyalt az Or­szággyűlés. Horváth Vilmos (SZDSZ) a különböző rendű és hatalmasságú kiskirályok elszá­moltatása tárgyában interpellált. A képviselő két és fél hónappal a választások, másfél hónappal az új kormány felállása után csaló­dottan állapította meg, hogy üres szlogen maradt az MDF tavaszi nagytakarítást ígérő választási programja. A lakosság körében egyre nő az elkeseredettség, mi­tanak, az NSZK számára a felső határ. A miniszterek elismerték, hogy Washington, London és Tokió nem ért egyet a Szovjetu­nió pénzügyi támogatásával, de, mint mondották, „igen elégedet­tek” a ténnyel, hogy a kérdésről most megindul a hetek párbeszé­de: ez többet ér, mintha csak a csoport tagjainak egy része kap­csolódna be a pénzügyi támoga­tásba — mondották. Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője megismételte: Wa­shington ellenzi a Szovjetunió anyagi megsegítését, de „mások azt tesznek, amit akarnak”. Min­denesetre az amerikai álláspont is mozgásba jött a kérdésben: Fitzwater célzott arra, hogy a GATT és „ más nemzetközi pénz­ügyi intézmények” is szerepet kaphatnak a Szovjetuniónak nyújtandó, „ technikai jellegű” tá­mogatásban, így a bankrendszer fejlesztésében, tőzsde bevezetésé­ben. A kérdésekre, hogy ez jelent­het-e világbanki hiteleket is a vei valódi, átfogó rendszervál­tást, s nem csupán a hatalmi elit cseréjét várták. Az emberek azt tapasztalják, hogy ugyanazok a korrupt, szakértelemmel nem rendelkező vállalati és üzemve­zetők irányítják őket, akik fele­lősek az ország tönkretételéért. A képviselő feltette a kérdést: meddig tétovázik még a kor­mány; egyáltalán szándékában áll-e az elszámoltatást végrehaj­tani. Az interpellációra Balsai Ist­ván válaszolt. Az igazságügy-mi­niszter megalapozatlannak tar­totta a képviselőnek azt az érté­kelését, miszerint a kormány semmit sem tett a választási kam­pány során tett ígéretek beváltá­sa érdekében. Az Országgyűlés több szakbi­zottságának előadója is véle­ményt nyilvánított. Több mint félórás váratlan ügyrendi vitát követően a soros elnök, Szűrös Mátyás nem sok­kal este 7 óra előtt berekesztette a kormány gazdasági csomagter­vének általános vitáját. Az ügy­rendi polémia egyébként akörül folyt, hogy befejezettnek tekint­sék-e az általános vitát még ezen az ülésnapon, vagy szerdán foly­tassák azt. Az általános vita be­rekesztését az ellenzéki képvise­lők jogaik megnyirbálásának te­kintették, míg a kormánypártiak azt állították, hogy az ellenzéki­ek már amúgy is csak ismétlések­be bocsátkozva, azt kívánják meghiúsítani, hogy mielőbb el­fogadják a kormány gazdasági csomagtervét. Végül is a T. Ház tagjai úgy döntöttek, hogy az általános vi­tát nem zárják le, szerdán még szót kapnak a kedden írásban felszólalásukat jelző képviselők, s majd akkor szavaznak a cso­magtervben szereplő törvényja­vaslatok és a határozattervezet részletes vitára bocsátásáról. Ma délelőtt kilenc országgyű­lési bizottság is tárgyal, s a Parla­ment plenáris ülését 14 órakor folytatják a képviselők. Szovjetunió számára, a szóvivő nem kívánt válaszolni. A hetek egyébként várhatóan nem fognak új határozatot hozni a közép-európai országok támo­gatására, hanem a 24-ek által szervezett programok folytatá­sáért szállnak síkra — mondotta az MTI tudósítójának kérdésére Togo Takehiro, a japán külügy­minisztérium európai főigazga­tója. A vezető diplomata szerint a Japán által is támogatott prog­ramok folytatására van szükség. A japán szóvivő elutasította a lengyel igényt az adósság egy ré­szének elengedésére: egy köze­pes fejlettségű ország adósságá­nak törlése elfogadhatatlan pre­cedenst jelentene a legszegényebb országok szempontjából, mon­dotta. A tokiói vélemény szerint egyébként a Szovjetunió nemzeti jövedelme idén legalább 5 száza­lékkal csökken. A bizonytalan gazdasági helyzetben, amikor még nem döntöttek a piacgazda­ság mellett, nem célszerű a nyu­gati pénzügyi támogatás. Keddre virradóra elhagyhatta Albániát a tiranai nagykövetsé­geken lévők első csoportja: a csehszlovák diplomáciai képvi­seletre menekült 51 albánt Havel elnök különgépe vitte Prágába. Az albánokat megérkezésük­kor Jiri Dienstbier külügyminisz­ter fogadta a repülőtéren. Mint újságíróknak elmondta, a mene­kültek közül csak egy vagy kettő akar Csehszlovákiában maradni, a többiek Nyugatra vágynak, s ügyükről rövidesen megkezdik a tárgyalásokat az érintett orszá­gok nagykövetségeivel. Minden­esetre leszögezte: senkit sem kül­denek vissza, még akkor sem, ha az illető nem kapja mega tovább­utazáshoz szükséges bevándor­lási engedélyt. Dienstbier szerint egyébként Tiranában nyugodt a helyzet, de Jeszenszky Géza külügymi­niszter az egyik résztvevője a ke­let-európai változásokról a kali­forniai egyetem Santa Barbara központjában rendezett nemzet­közi tudományos tanácskozás­nak. A hétfőn nyílt konferencián neves amerikai és európai sza­kemberek vitatják meg a változá­A nicaraguai sztrájkhullám nyomán kibontakozott zavargá­sok megfékezésére hétfőn este Violeta Chamorro elnökasszony utasítást adott a fegyveres erők­nek a beavatkozásra, miután a sandinisták és a kormány hívei közötti hétfői összecsapásokban egy ember meghalt és 34 megse­besült. Az Országos Ellenzéki Unió (UNO) mintegy kétszáz híve hétfőn megtámadta a munkaü­gyi minisztérium előtt barikádo­kat emelt sandinista sztrájkoló- kat. Az összecsapásnak a rend­őrség közbeavatkozása vetett vé­gett. A több mint egy hete tartó sztrájkokat kezdeményező san­dinisták barikádokat emeltek a nicaraguai főváros főbb útvona­lain, s ellenőrzésük alá vonták a város egyes negyedeit, míg más városrészeket a kormány hívei ellenőriznek. Egyes megfigyelők szerint az utcakép emlékeztet a Somoza-diktatúra 1979-es meg­döntését megelőző helyzetre, amikor a sandinisták barikádo­kat emeltek a főbb útvonalakon. Chamorro asszony azután döntött a hadsereg bevetéséről, hogy a rendőrségnek lényegében nem sikerült stabilizálni a hely­zetet. A széles körű munkabe­szüntetések közvetlen oka az volt, hogy a sandinisták hívei til­takoznak az ipari üzemek terve­zett reprivatizálása, illetve a föl­t az érintett diplomáciai képvise­leteknek továbbra is gondot okoz a menekültek ellátásának megszervezése. A tiranai kül­képviseleteken még mindig mint­egy hatezer menekült zsúfolódik össze, s ügyük végleges rendező­déséig nekik még valószínűleg várniuk kell néhány napot. Mint a csehszlovák illetékesek el­mondták, ők is rendkívül bonyo­lult tárgyalásokat folytattak az 51 albán kiutazása érdekében: az utolsó percig minden bizonyta­lan volt, s az illetők csak a repü­lőtérre vivő buszon kapták meg útleveleiket. Dienstbier egyéb­ként úgy vélte, hogy „elsőségü­ket” a csehszlovákok korrektsé­ge, türelme, s nem utolsósorban a nagykövetségükön menedéket kérők kis létszáma magyarázta. (MTI) sokat, azok kihatásait. Az első napon — Jeszenszky Géza rész­vételével — „A háború utáni rend felbomlása, a szovjet tömb eltűnése” címmel rendeztek nyilvános vitát. Jeszenszky Géza korábban hosszabb ideig a Santa Barbara-i egyetem vendégtanára volt. dek eredeti tulajdonosaiknak történő visszaadása miatt, és je­lentős béremeléseket követel­nek. Dániel Ortega volt államfő Violeta Chamorrohoz intézett hétfői felhívásában a sztrájko- lókkal folytatandó tárgyalásokat szorgalmazott. A munkabeszüntetésekben jelenleg mintegy százezer ember vesz részt. Nem működik a ma- naguai nemzetközi repülőtér, akadozik az áramellátás, s hétfőn sztrájkkal fenyegetőztek a táv­közlési dolgozók is. Néhány tu­cat, a sandinistákat támogató di­ák hétfőn este megszállta a kor­mány rádióállomását és a televí­ziót, és megakadályozta Cha­morro asszony a nemzethez inté­zett felhívásának sugárzását, s helyette a sztrájkokhoz való csat­lakozásra felszólító közleményt olvastak fel. Chamorro asszony utasítása ellenére hétfőn este nem volt még nyoma a hadsereg jelenlétének az utcákon, és a rendőrség sem tett kísérletet a sztrájkolok által meg­szállt épületek felszabadítására. Megfigyelők szerint a fegyveres erők passzivitásának magyará­zata lehet, hogy a rendőrség és katonaság vezetői között több­ségben vannak a sandinisták, ami jelentősen megnehezítheti a fennállása óta a legsúlyosabb belpolitikai válsággal küszködő új kormány helyzetét. Houstoni csúcs Hetek párbeszéde Külügyminiszterünk Kaliforniában A sandinisták barikádokat emeltek — Százezren sztrájkolnak — Nem működik a managuai repülőtér — Zavarok az áramellátásban ♦ « * « * V

Next

/
Thumbnails
Contents