Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-11 / 84. szám
2 Hírlap 1990. július 11., szerda Tanácskozik az Országgyűlés Antall József és Göncz Árpád az ülésteremben Tirana Havel elnök különgépén utaztak Prágába a csehszlovák nagykövetségre A többség Nyugatra vágyik (Folytatás az 1. oldalról) piacgazdaság rövid időn belüli kiépítése. A koncepció megvalósítása során tervezik a jelenlegi ár-, bér-, támogatási, adó-, és vámrendszer felülvizsgálatát és alapvető reformját. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: elkerülhetetlen a meglévő torzulások megszüntetése, a gazdaság liberalizálását a lehető legrövidebb időn belül végre kell hajtani. A jelenlegi elképzelések szerint ez a szakasz mintegy 4 — 6 hónapot fog igénybe venni, de a jövő év végére az átalakulás valószínűleg befejeződik, és addigra kialakul a piacgazdaság. Az átalakulás időszakában azonban jelentős feszültségek várhatók, amelyek megoldására a kormánynak számottevő tartalékra van szüksége. Éppen ezért ügy tervezik, hogy tárgyalásokat kezdenek a nemzetközi pénzintézetekkel, így a Nemzetközi Valutaalappal, a Nemzetközi Fizetések Bankjával (BIS), valamint a magánbankokkal a tartalékokhoz szükséges források előteremtésére. Azt is tervezik, hogy a később esedékessé váló hitelek felvételét előbbre hozzák, biztosítva a nem várt fejlemények ellensúlyozásához szükséges pénzügyi fedezetet. A kormány jelenleg körvonalazódó 3 éves koncepciója szerint az alkalmazkodás időszaka 1991 végére lezárulhat, s ezt követően 1993 közepéig már valóságos növekedés kezdődhet meg a magyar gazdaságban. Ehhez a koncepcióhoz szorosan illeszkednek azok a tervezett intézkedések, amelyek a kormány mostani programcsomagjában szerepelnek. Ezek ugyanis hozzájárulnak a gazdaságban meglévő torzulások csökkentéséhez, másrészt biztosítják, hogy továbbra is fennmaradjon a jó együttműködés Magyarország és a nemzetközi pénzintézetek között. Az expozé után a javaslatok együttes általános vitájában először a képviselőcsoportok és a függetlenek megbízott előadói ismertették frakcióik állásfoglalását a csomagtervről. A frakciók vezérszónokai közül elsőként hozzászóló Szabó Iván (MDF) hasonlatokkal telitűzdelt beszédében — egy villamoson elcsípett beszélgetésre utalva — azt kívánta bizonyítani, hogy markánsabb eltérés van a Németh- és Antall-kormány gazdasági elképzelései között, mint az, hogy Rabár Ferenc pénzügyminiszternek van, elődjének, Békési Lászlónak nincs kecskeszakálla. Hangsúlyozta: a most beterjesztett csomagtervnek a költségvetés kiegyensúlyozására vonatkozó része egy terhes örökség kényszerű lépéseit tartalmazza. Teliér Gyula (SZDSZ) már bevezetőjében leszögezte: a szabaddemokratáknak nem áll Bonni vélemény szerint a Szovjetuniónak nyújtandó nyugati támogatás nem választható el a Magyarországnak, Lengyel- országnak és Csehszlovákiának nyújtott segítségtől, hiszen ezek az országok 40 évig a KGST tagjai voltak. Erről beszélt hétfőn a hetek csúcstalálkozóján a sajtó előtt Theo Waigel, a bonni kormány pénzügyminisztere és Helmut Haussmann gazdasági miniszter. Helmut Kohl kancellár a találkozó első ülésén mondott beszédében kifejezetten pozitívnak minősítette az EK által Lengyel- országnak és Magyarországnak nyújtott segítség mérlegét, hangoztatva: „Bebizonyítottuk, hogy a Nyugat komolyan gondolja a gyors segítséget.... Ezért azonban Houstonban arról is kell beszélnünk, mit tehetünk közép-és hosszú távon, hogy alátámasszuk a szovjetunióbeli gazdasági és politikai reformfolyamatot. ” A bonni kormány említett mimódjukban elfogadni a kormány által beterjesztett pénzügyi csomagtervet. Hozzáfűzte: az SZDSZ nem a költségvetési egyensúly javítására benyújtott ár- és adóemelések miatt tartja elfogadhatatlannak a tervezetet, hanem a benne szereplő tételek indoklását nem tartja megalapozottnak. Torgyán József (FKgP) felszólalásában a mostani kényszerintézkedések eredőjeként a bolse- vizmus 45 éve alatt okozott károkat jelölte meg. Hangoztatta, hogy az elmúlt több mint négy évtizedben felduzzadt adósságról az Antall-kormány nem tehet. Majd hosszasan ecsetelte, hogy nincs az életnek olyan területe, ahol a bolsevizmus ne végzett volna pusztítást. Orbán Viktor (Fidesz), reagálva a Kisgazdapárt vezérszónokának szavaira, kétperces hozzászólásában kérte: ameny- nyiben mód van rá, az igazságügy-miniszter fejtse ki álláspontját a Torgyán József által elmondottakról, továbbá a pénzügyminiszter világosítsa fel a Parlamentet, hogy miért nem szerepelnek a kisgazda-képviselő által jelzett intézkedések a csomagtervben. Békési László (MSZP) elöljáróban leszögezte: pártja nem vitatja, hogy a költségvetési egyensúly helyreállítására szükség van. Ugyanakkor szerinte más okok miatt kell korrigálni a költségvetést. Majd arról szólt, hogy a 25 milliárd forintra tervezett intézkedési csomagból körülbelül 12 milliárd forintot érintő elképzelések pártja számára elfogadhatatlanok. Ezek közé sorolta az üzemanyagár-emelést, illetve a villamosenergia-ár emelését. Szerinte e 12 milliárd forint részbeni pótlására más erőforrások is lennének. A volt pénzügyminiszter példákat is említett: így véleménye szerint 2 milliárd forint takarítható meg a túldimenzionált polgári védelem leépítéséből, toniszterei hangsúlyozták: a heteknek pozitív választ kell adniuk Mihail Gorbacsov támogatást kérő levelére. Először szakértőknek kell megvizsgálniuk, milyen támogatás lehetséges és szükséges. A német vélemény szerint elsősorban a szovjet gazdaság exportképességét, devizatermelő kapacitását kell bővíteni, fejleszteni kell az infrastruktúrát, elsősorban a szállítást, végül fontos a szakemberek, menedzserek képzése. Célszerű, ha a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, az OECD szakembereit vonják be az előzetes vizsgálatokba, és a Szovjetuniótól konkrét igényeket kérnek. E munkával őszre végezhetnek, s akkor kerülhet napirendre a támogatás formája, mértéke. Németország — tekintettel gazdasági egyesülésére — nem várhat, hiszen a térség kérdései összefüggnek, mondották a bonni gazdaságpolitikusok. Az ötmilliárd márkányi hitel, amelyet a Szovjetuniónak nyújvábbi 4 milliárdot jelenthetne a lakásfinanszírozási rendszer reformjának elindítása, valamint további 2 — 3 milliárddal csökkenthetné a kormány a csomagtervében beterjesztett támogatási igényt. Ungár Klára (Fidesz) kifejtette: pártja sohasem hallgatta el, hogy a gazdasági válsághelyzetből való kilábalás elképzelhetetlen a lakosságot érintő megszorító intézkedések nélkül. Ezzel szemben — vélekedett — a kormánypártok választási kampányuk során erről nem tájékoztatták a lakosságot. Füzessy Tibor (KDNP) egyetértett azokkal, akik a képviselők elé terjesztett intézkedéssorozatot olyan „félcsomagtervnek” minősítették, amelynek másik felét — remélhetően — a gazdaság talpra állítását célzó javaslatok adják. Mint mondta — bízva a kormány szakértelmében és jó szándékában —, a kereszténydemokraták támogatják a csomagterv elfogadását, de nem értik, hogy miért szükséges országgyűlési határozat olyan intézkedések tekintetében, amelyek meghozatala teljes egészében a kormány hatáskörébe tartozik. Fodor István független képviselő, elismerve a pénzügyi egyensúly érdekében bizonyos intézkedések jogosultságát, bejelentette: a javasolt törvénymódosításokat, valamint a határozatijavaslat elfogadását a független képviselők nem támogatják. A nap folyamán — a napirenden szereplő javaslatcsomag vitáját megszakítva — interpellációkat, kérdéseket tárgyalt az Országgyűlés. Horváth Vilmos (SZDSZ) a különböző rendű és hatalmasságú kiskirályok elszámoltatása tárgyában interpellált. A képviselő két és fél hónappal a választások, másfél hónappal az új kormány felállása után csalódottan állapította meg, hogy üres szlogen maradt az MDF tavaszi nagytakarítást ígérő választási programja. A lakosság körében egyre nő az elkeseredettség, mitanak, az NSZK számára a felső határ. A miniszterek elismerték, hogy Washington, London és Tokió nem ért egyet a Szovjetunió pénzügyi támogatásával, de, mint mondották, „igen elégedettek” a ténnyel, hogy a kérdésről most megindul a hetek párbeszéde: ez többet ér, mintha csak a csoport tagjainak egy része kapcsolódna be a pénzügyi támogatásba — mondották. Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője megismételte: Washington ellenzi a Szovjetunió anyagi megsegítését, de „mások azt tesznek, amit akarnak”. Mindenesetre az amerikai álláspont is mozgásba jött a kérdésben: Fitzwater célzott arra, hogy a GATT és „ más nemzetközi pénzügyi intézmények” is szerepet kaphatnak a Szovjetuniónak nyújtandó, „ technikai jellegű” támogatásban, így a bankrendszer fejlesztésében, tőzsde bevezetésében. A kérdésekre, hogy ez jelenthet-e világbanki hiteleket is a vei valódi, átfogó rendszerváltást, s nem csupán a hatalmi elit cseréjét várták. Az emberek azt tapasztalják, hogy ugyanazok a korrupt, szakértelemmel nem rendelkező vállalati és üzemvezetők irányítják őket, akik felelősek az ország tönkretételéért. A képviselő feltette a kérdést: meddig tétovázik még a kormány; egyáltalán szándékában áll-e az elszámoltatást végrehajtani. Az interpellációra Balsai István válaszolt. Az igazságügy-miniszter megalapozatlannak tartotta a képviselőnek azt az értékelését, miszerint a kormány semmit sem tett a választási kampány során tett ígéretek beváltása érdekében. Az Országgyűlés több szakbizottságának előadója is véleményt nyilvánított. Több mint félórás váratlan ügyrendi vitát követően a soros elnök, Szűrös Mátyás nem sokkal este 7 óra előtt berekesztette a kormány gazdasági csomagtervének általános vitáját. Az ügyrendi polémia egyébként akörül folyt, hogy befejezettnek tekintsék-e az általános vitát még ezen az ülésnapon, vagy szerdán folytassák azt. Az általános vita berekesztését az ellenzéki képviselők jogaik megnyirbálásának tekintették, míg a kormánypártiak azt állították, hogy az ellenzékiek már amúgy is csak ismétlésekbe bocsátkozva, azt kívánják meghiúsítani, hogy mielőbb elfogadják a kormány gazdasági csomagtervét. Végül is a T. Ház tagjai úgy döntöttek, hogy az általános vitát nem zárják le, szerdán még szót kapnak a kedden írásban felszólalásukat jelző képviselők, s majd akkor szavaznak a csomagtervben szereplő törvényjavaslatok és a határozattervezet részletes vitára bocsátásáról. Ma délelőtt kilenc országgyűlési bizottság is tárgyal, s a Parlament plenáris ülését 14 órakor folytatják a képviselők. Szovjetunió számára, a szóvivő nem kívánt válaszolni. A hetek egyébként várhatóan nem fognak új határozatot hozni a közép-európai országok támogatására, hanem a 24-ek által szervezett programok folytatásáért szállnak síkra — mondotta az MTI tudósítójának kérdésére Togo Takehiro, a japán külügyminisztérium európai főigazgatója. A vezető diplomata szerint a Japán által is támogatott programok folytatására van szükség. A japán szóvivő elutasította a lengyel igényt az adósság egy részének elengedésére: egy közepes fejlettségű ország adósságának törlése elfogadhatatlan precedenst jelentene a legszegényebb országok szempontjából, mondotta. A tokiói vélemény szerint egyébként a Szovjetunió nemzeti jövedelme idén legalább 5 százalékkal csökken. A bizonytalan gazdasági helyzetben, amikor még nem döntöttek a piacgazdaság mellett, nem célszerű a nyugati pénzügyi támogatás. Keddre virradóra elhagyhatta Albániát a tiranai nagykövetségeken lévők első csoportja: a csehszlovák diplomáciai képviseletre menekült 51 albánt Havel elnök különgépe vitte Prágába. Az albánokat megérkezésükkor Jiri Dienstbier külügyminiszter fogadta a repülőtéren. Mint újságíróknak elmondta, a menekültek közül csak egy vagy kettő akar Csehszlovákiában maradni, a többiek Nyugatra vágynak, s ügyükről rövidesen megkezdik a tárgyalásokat az érintett országok nagykövetségeivel. Mindenesetre leszögezte: senkit sem küldenek vissza, még akkor sem, ha az illető nem kapja mega továbbutazáshoz szükséges bevándorlási engedélyt. Dienstbier szerint egyébként Tiranában nyugodt a helyzet, de Jeszenszky Géza külügyminiszter az egyik résztvevője a kelet-európai változásokról a kaliforniai egyetem Santa Barbara központjában rendezett nemzetközi tudományos tanácskozásnak. A hétfőn nyílt konferencián neves amerikai és európai szakemberek vitatják meg a változáA nicaraguai sztrájkhullám nyomán kibontakozott zavargások megfékezésére hétfőn este Violeta Chamorro elnökasszony utasítást adott a fegyveres erőknek a beavatkozásra, miután a sandinisták és a kormány hívei közötti hétfői összecsapásokban egy ember meghalt és 34 megsebesült. Az Országos Ellenzéki Unió (UNO) mintegy kétszáz híve hétfőn megtámadta a munkaügyi minisztérium előtt barikádokat emelt sandinista sztrájkoló- kat. Az összecsapásnak a rendőrség közbeavatkozása vetett végett. A több mint egy hete tartó sztrájkokat kezdeményező sandinisták barikádokat emeltek a nicaraguai főváros főbb útvonalain, s ellenőrzésük alá vonták a város egyes negyedeit, míg más városrészeket a kormány hívei ellenőriznek. Egyes megfigyelők szerint az utcakép emlékeztet a Somoza-diktatúra 1979-es megdöntését megelőző helyzetre, amikor a sandinisták barikádokat emeltek a főbb útvonalakon. Chamorro asszony azután döntött a hadsereg bevetéséről, hogy a rendőrségnek lényegében nem sikerült stabilizálni a helyzetet. A széles körű munkabeszüntetések közvetlen oka az volt, hogy a sandinisták hívei tiltakoznak az ipari üzemek tervezett reprivatizálása, illetve a fölt az érintett diplomáciai képviseleteknek továbbra is gondot okoz a menekültek ellátásának megszervezése. A tiranai külképviseleteken még mindig mintegy hatezer menekült zsúfolódik össze, s ügyük végleges rendeződéséig nekik még valószínűleg várniuk kell néhány napot. Mint a csehszlovák illetékesek elmondták, ők is rendkívül bonyolult tárgyalásokat folytattak az 51 albán kiutazása érdekében: az utolsó percig minden bizonytalan volt, s az illetők csak a repülőtérre vivő buszon kapták meg útleveleiket. Dienstbier egyébként úgy vélte, hogy „elsőségüket” a csehszlovákok korrektsége, türelme, s nem utolsósorban a nagykövetségükön menedéket kérők kis létszáma magyarázta. (MTI) sokat, azok kihatásait. Az első napon — Jeszenszky Géza részvételével — „A háború utáni rend felbomlása, a szovjet tömb eltűnése” címmel rendeztek nyilvános vitát. Jeszenszky Géza korábban hosszabb ideig a Santa Barbara-i egyetem vendégtanára volt. dek eredeti tulajdonosaiknak történő visszaadása miatt, és jelentős béremeléseket követelnek. Dániel Ortega volt államfő Violeta Chamorrohoz intézett hétfői felhívásában a sztrájko- lókkal folytatandó tárgyalásokat szorgalmazott. A munkabeszüntetésekben jelenleg mintegy százezer ember vesz részt. Nem működik a ma- naguai nemzetközi repülőtér, akadozik az áramellátás, s hétfőn sztrájkkal fenyegetőztek a távközlési dolgozók is. Néhány tucat, a sandinistákat támogató diák hétfőn este megszállta a kormány rádióállomását és a televíziót, és megakadályozta Chamorro asszony a nemzethez intézett felhívásának sugárzását, s helyette a sztrájkokhoz való csatlakozásra felszólító közleményt olvastak fel. Chamorro asszony utasítása ellenére hétfőn este nem volt még nyoma a hadsereg jelenlétének az utcákon, és a rendőrség sem tett kísérletet a sztrájkolok által megszállt épületek felszabadítására. Megfigyelők szerint a fegyveres erők passzivitásának magyarázata lehet, hogy a rendőrség és katonaság vezetői között többségben vannak a sandinisták, ami jelentősen megnehezítheti a fennállása óta a legsúlyosabb belpolitikai válsággal küszködő új kormány helyzetét. Houstoni csúcs Hetek párbeszéde Külügyminiszterünk Kaliforniában A sandinisták barikádokat emeltek — Százezren sztrájkolnak — Nem működik a managuai repülőtér — Zavarok az áramellátásban ♦ « * « * V
