Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-10 / 83. szám
2 Hírlap 1990. július 10., kedd Folytatja munkáját az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) lentőségét igyekezett kidomborítani, addig az ellenzékhez tartozó képviselők, főként szakmai indíttatást követve, az önkormányzatok várható működési feltételeinek szempontjából a beépített garanciális elemeket kutatva vették bonckés alá a javaslatot. Az általános vitán belül egy kisebb, de horderejét tekintve nem mellékes polémia robbant ki a vita vége felé, elsősorban a frakcióvezetők részvételével az önkormányzati témakörben döntésre váró kérdések kétharmados, illetve egyszerű többségű elfogadását illetően. Gaál Antal (MDF) — védve a kormány álláspontját — hangsúlyozta: a rendszerváltás befejezéseként a törvénytervezet alkalmas arra, hogy a helyi önkormányzatok ténylegesen kezükbe vegyék az ott élők sorsának irányítását. S bár elismerte, hogy az önkormányzatokról szóló törvényjavaslatban vannak szakmai hiányosságok, elutasította azokat a súlyos ellenzéki vádakat, amelyek a törvény tervezetét teljességgel alkalmatlannak minősítik. Felszóh'totta a bírálókat, hogy ne az egész tervezetet utasítsák el, hanem tegyenek konstruktív módosító javaslatokat, már csak azért is, mert ennek hiányában a közvéleményt félrevezető megjegyzések, értékelések látnak napvilágot, s ez általános bizonytalanságot eredményez. Kóródi Mária (SZDSZ) azt hangoztatta, hogy a törvénytervezetnek két vonulata van: részint a kormányzat törekvése a centrális irányításra, részint a koncepciótlanság. Hevesen bírálta a főispáni intézményt, mondván: az„sikeresen”egyesíti a megyei tanácselnök, a vb-titkár és a párttitkár funkcióit. A központi érdekek érvényre jutását a kormány a felülről jövő szervezéssel igyekszik biztosítani, korlátokat állítva az önkormányzati érdekek érvényre jutásának. Nem világos, hogy miként történik az önkormányzatok finanszírozása, nem tisztázott az önkormányzati tulajdon fogalma, sőt erre még koncepcionális elképzelés sincs — mondta. Mivel a szabaddemokraták megértik, hogy az ország nehéz helyzetében a kormány nem tudott jó ön- kormányzati törvénytervezetet beteijeszteni, az SZDSZ egy teljesen új törvényjavaslatot készített — jelentette be. Gondoltak azonban arra is, hogy a Tisztelt Ház azt esetleg elutasítja, ezért a centrális irányítást kiszűrő módosító javaslatsorozatot is készített az SZDSZ. Megbeszélés Balogh Gábor (KDNP) véleménye szerint az államigazgatás ugyan uralja az önkormányzatokat, összességében azonban — a hiányosságokat módosító javaslatok beépítése esetén — a törvényjavaslat alkalmas arra, hogy betöltse szerepét. . Egyetlen kormány sem tud olyan javaslatot előterjeszteni, amely a parlamenti ellenzék körében tetszést aratna, ám nem közömbös, hogy a bírálat milyen hangvételű, illetőleg csupán öncélú, vagy konstruktív javaslatokat is tartalmaz — mondta Józsa Fábián (MDF), visszautasítva a tervezetre zúdított sztálinista, kommunista, reformszocialista jelzőket. Ezután tételesen ismertette az önkormányzati törvény- tervezet és a régi tanácstörvény preambulumát, mondván, a kettő elemző összevetéséből világosan kitűnik, szó sincs nyílt vagy burkolt állami központosítási lrí- sérletről, mint az a korábbi törvényben fellelhető. A törvény tervezete egyedül a főispán számára állapít meg általános törvényességi jogosítványt, amely azonban az önkormányzati határozat, rendelet felfüggesztését nem foglalhatja magában. A nyugat-európai önkormányzati törvényekben az állami felügyelet sok esetben lényegesen szigorúbb — mondta a képviselő, és konkrét franciaországi, illetőleg nagy-britanniai példákat sorolt fel. Ezekben az országokban a vállalkozás szabadságának deklarálása mellett igen szigorú központi szabályok érvényesülnek a gazdálkodást érintő kérdésekben, ám ettől még az önkormányzatokat megválasztó állampolgárok élete független, önálló és szabad — emelte ki a képviselő. Bossányi Katalin (MSZP) szerint a jelenlegi tervezet ahelyett, hogy a civil társadalom önszerveződésének lehető legkedvezőbb feltételeit biztosítaná, inkább a kormányzati hatalom „meghosszabbítását szolgálja”. A képviselőnő erre példaként említette, hogy a főispánt a tervezet szerint a miniszterelnök nevezné ki, ami egyenes kormányzati függőséget biztosít. Ezzel a megközelítéssel szemben Böröcz István (FKgP) úgy vélekedett, hogy a főispán — illetve kormánymegbízott — tevékenysége nem jelenti az autonóm önigazgatás kormányzati presz- szióját, hiszen felhatalmazása csak az önkormányzatok működésének ellenőrzésére, és nem felügyeletére szól. Böröcz képviselő vitába szállt azokkal az ellenzéki törvényhozókkal is, akik szerint a tervezetben szereplő olyan történelmi elnevezések, mint például vármegye, főispán, egy levitézlett politikai rendszer anakronisztikus közigazgatási struktúrájának felélesztését idézik fel. A történelmi kisgazda- párthoz tartozó képviselő ellenvetette, hogy számos nemzetközi példa lelhető fel az ehhez hasonló tradicionális megnevezésekre — mint például a lengyel vajda, a francia prefektus. A lényeg amúgy is a jogintézmény tartalmában van. A tervezet vitáját kétségkívül színesítő nyelvtörténeti szópárbajon túl súlyosabb véleménykülönbséget tükrözött Bilecz Endre szabaddemokrata és Békési László szocialista párti képviselő felszólalása. A továbbiakban a megszokott szereposztás szerint folytatódott a kormányzó pártok és az ellenzék képviselőinek polémiája a törvénytervezetről. A kormányzó párti képviselők általában igyekeztek az előterjesztést védelmükbe venni, s annak előremutató elemeit méltatni, míg az ellenzékiek a hiányosságokra hívták fel a figyelmet. Ugyanakkor kompromisszumos megoldásra szorgalmazó elemek is felfelbukkantak, legalábbis erre lehet következtetni egy-két MDF- es képviselő megjegyzéséből, akik szerint a módosításokkal a törvényjavaslaton előnyére lehet változtatni. Tamóczky Attila (MDF) például úgy fogalmazott, hogy a Tisztelt Ház elemi érdeke a módosító javaslatok elfogulatlan mérlegelése, azaz figyelmen kívül kell hagyni, mely párt képviselője nyújtotta be azokat. A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról, valamint az önkormányzatokról szóló törvényjavaslat egész nap tartó, több mint 5 és fél órás általános vitáját este 6 óra előtt néhány perccel rekesztette be az elnöklő Szűrös Mátyás, bejelentve, hogy a kérdéskör tárgyalását a következő ülésen, jövő hétfőn folytatják. Mivel a képviselőkre még több tucat indítvány megtárgyalása vár, a Házbizottság olyan intézkedések megtételét tartja indokoltnak, amelyek segítik a hatékonyabb munkát, nem sértve a képviselők jogosítványait. A Házbizottság ülésén egyetértés volt abban, hogy egy ülésre minden képviselőcsoport legfeljebb három interpellációt vagy kérdést nyújtson be. Az interpellációk ismertetésére öt perc, a válaszra két perc áll rendelkezésre. A kérdés elmondására három perc jut. A Házbizottság egyetértett abban is, hogy a napirend előtti rendkívüli ügyekben a képviselőcsoport nevében kapjanak szót a törvényhozók. E szándékukat a frakció vezetőjével előzetesen egyeztetni szükséges. A Házbizottság egyetértésével már most keddtől az ülések 10 órakor kezdődnek. A soros elnök, Szűrös Mátyás kérte, hogy ezeket az ajánlásokat az Országgyűlés vegye tudomásul. Ezután az Országgyűlés — a tárgysorozatban szereplő temérdek témakörre való tekintettel — úgy döntött, hogy a rendkívüli ülésszak idején minden szerdán, délután 14 órai kezdettel rendkívüli ülésszakot iktatnak a Parlament munkájába. A most elfogadott indítványnak megfelelően az Országgyűlés ma 10 órakor, vélhetően az 1990. évi pénzügyi egyensúly javítására szolgáló törvényjavaslatok és országgyűlési határozati javaslat megtárgyalásával folytatja a munkát. (MTI) Románia Felvételi — magyarul? Ellentmondásos az anyanyelvi oktatás helyzete Romániában. Balázs Sándor, a kolozsvári Ba- bes-Bolyai Tudományegyetem filozófiai professzora, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a Bukarestben megjelenő Valóság című hetilap legfrissebb számában így vallott erről: Az oktatásügyi minisztérium munkájában rendkívüli zűrzavar tapasztalható. Különböző utasítások, intézkedések keresztezik egymást, gyakran változtatják ezeket. Adrian Motiu, az erdélyi ügyekkel foglalkozó miniszteri rangú államtitkár aláírásával körlevél jutott el a megyei tanfelügyelőségekre, amelyben közük: a Demény Lajos oktatásügyi miniszterhelyettes által hozott intézkedéseket azonnal függesszék fel. A körlevél kilátásba helyezi azt is, hogy megbüntetik azokat, akik végrehajtják a Demény-in- tézkedéseket. Balázs Sándor nyilatkozatában helyteleníti, hogy az oktatásügyi minisztérium egyik utasítását egy olyan személy hatálytalanítja, aki nem is abban a minisztériumban dolgozik. „A tapasztalat az, hogy egyes tanfelügyelőségek a Motiu-féle utasítás szerint járnak el, mások pedig a minisztérium utasítását tartják be. Konkrétan arról volt szó, hogy lehet-e magyarul felvételizni az iskolákba, vagy sem? A Motiu-féle visszavonás értelmében nem lehet. Az új oktatásügyi miniszter utasítása az, hogy a minisztérium minden eddigi rendeleté változatlanul érvényes, és megengedhetetlen mindenfajta külső beavatkozás a minisztérium ügyeibe... Elmondhatom, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem minden fakultásán magyar nyelven lehet felvételizni. De ez nem jelenti azt, hogy minden fakultáson az első évben magyar csoportok is lesznek. Vannak ugyanis olyan karok, ahol bár elvben felvételizni magyarul is lehet, de a magyar csoportok létrejötte kérdéses. Ezeken a karokon ugyanis még tart a kötélhúzás. A bizonytalanságot az is fokozza, hogy nincs pontosan megjelölve, mi tartozik a minisztérium, mi az egyetem, és mi a különböző fakultások vezetőségének a hatáskörébe — mondotta. A romániai magyar fiatalok magyarországi egyetemekre történő tömeges jelentkezésével kapcsolatban elmondta: az adatok szerint 2200 körül vannak azok a felvételizők, akik az első év után Magyarországon szeretnék folytatni tanulmányaikat. A professzor becslése szerint a magyarországi egyetemekre bekerülők száma úgy kétszázra tehető. E törekvés azzal magyarázható, hogy Romániában bizonytalan a helyzet, és ez kihat a fiatalság közérzetére. A nagy baj az — tette hozzá —, hogy az a kétezer romániai magyar fiatal, akinek nem sikerül majd a felvételije, aligha jön vissza, hogy a mi egyetemeinken próbálkozzék. Mi kértük a magyar hatóságokat, hogy a magyarországi felvételit a romániai után kezdjék, elsősorban azért, hogy a jelöltek először itt próbálkozzanak, de sajnos kérésünknek nem tettek eleget. Ugyancsak gondot okoz az is, hogy a hazai, illetve a magyarországi felvételik anyaga nem fedi egymást. Az ott próbálkozó fiatalok nehezen tudnak „visszaváltani” az itteni körülményekre. így azután sok elsőéves hallgatót veszítünk el. Ez annál is sajnálatosabb, mivel például Kolozsváron az előző évekhez viszonyítva most lényegesen több diák juthatna be az egyetemre. Oltványi Ottó ZÜRICH: Megérkezett Zürichbe az a 62 csernobili fiú és lány, akiket radioaktív sugárzás ért az erőmű robbanásakor. A fiatalok 4 hét vakációt töltenek svájci családoknál. (Hírlap-telefotó MTI) Volt-e felvásárlási láz? (Folytatás az 1. oldalról) egri, Beloiannisz úti trafikját, ahol szinte mindenféle dohányáru kapható. Ahogy kiderült, olyan nagymértékű felvásárlás nem volt, mint korábban, mikor magasabb lett a füstölnivaló ára. Most leginkább a Sopianae és a Symphonia volt kelendő, a maximum: 10 doboz egyszerre. Mi lesz, ha valóban bekövetkezik? Mármint az áremelés, kérdezhetjük a fentiek ismeretében, s a válasz valószínűleg így hangzik: ha egy elhalasztott drágulás is sokakat késztetett „készletezésre”, akkor egy tényleg megvalósuló előtt bizonyára nem kis vásárlási lázat kell majd kiállniuk a ben- zinkutaknak, az üzleteknek. (rénes) Elsőként távozhatnak a tiranai csehszlovák nagykövetségre menekültek (Folytatás az 1, oldalról) rendőrség tagjai és a külképviseleteken megkezdték az útlevélkérő nyomtatványok kiosztását, a fővárosba katonai erősítések érkeztek, és a vidékiek nem utazhatnak Tiranába. Steffan de Mistura, az ENSZ főtitkárának svéd különmegbí- zottja hétfőn Tiranában megbeszéléseket folytatott az albán hatóságokkal a nagykövetségen tartózkodó albán állampolgárok ügyének mihamarabbi rendezéséről. A világszervezet genfi székhelyén hétfőn bejelentették, hogy a megbeszélések jól haladnak, és Pérez de Cuellar főtitkár, ^ Mély fájdalommal ^ tudatjuk, hogy BÓTA FERDINAND 1990. július 6-án, életének 84. évében elhunyt. Temetése 1990. július 10-én 11.30 órakor lesz az egri Kisasszony temetőben. A gyászoló család aki hétfőn telefonon beszélt kü- lönmegbízottjával, derűlátó a helyzet megoldását illetően. Heizer Antal tiranai magyar sajtóattasé az MTI telefonon feltett kérdésére válaszolva elmondotta, hogy hétfőn reggel eljuttatták az útlevélhivatalba a magyar misszión tartózkodó negyven albán állampolgár kitöltött útlevélkérő lapját, és várják a kész útleveleket. Az albán külügyminisztériumtól remélt kedvező intézkedések után dől el, hogy az albánok mikor, mely célországba és milyen közlekedési eszközzel utaznak ki. Közülük heten jelöltek meg magyarországi úticélt. * Bonn engedélyezni fogja a beutazást azoknak az albán menedékkérőknek, akik hazájukból az NSZK-ba akarnak távozni - jelentette be egy televíziós interjúban Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter, egyben reményét fejezte ki, hogy a többi érintett ország is ilyen álláspontra helyezkedik majd. A politikus elmondta: bár a nagykövetségeken összezsúfolódott albánok ellátását többé-ke- vésbé sikerült megszervezni, a nagy meleg és a gyógyszerek hiánya miatt fennáll egy járvány ve- szélye. f—----------- ------------—--------^ G azdálkodó szervezetek, figyelem! Kedvező befektetési lehetőség a KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓ A legutolsó aukciókon elérhető éves hozamok az alábbiak voltak: 90 napos 30 napos maximum: 29,82% 28,90 % átlagos: 29,51 % 28,20 % minimum: 28,98% 27,24% Az aukciókon bármely jogi személy részt vehet. Az aukció ideje: minden szerda 10 óra. Helye: MNB Heves Megyei Igazgatóság Az aukció üzleti feltételei és az ajánlati lapok az MNB Heves Megyei Igazgatóságán szerezhetők be. Telefon: 20-127 vagy 13-444/28.
