Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-10 / 83. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 83. szám ÁRA: 1990. július 10., kedd 4,30 FORINT ANCSA ÉS A REPÜLŐGÉP- TULAJDONOSOK „A szárny merev, a vállalkozás rugalmas...” (3. oldal) VERES PÉTER HEVESBEN „ő voll a Nemzeti Parasztpárt július 29-i egri nagygyűlésének egyik előadója.” (4. oldal) EGY ÁLLAMPOLGÁR NOSZTALGIKUS GONDOLATAI... „A fillérek kora és értéke a mi pénzgazdálkodásunkban már lejárt.” (5. oldal) UJJLENYOMATOK JUTTATTÁK DUTYIBA OLÁH JÓZSEFET „...időnként fészkéről más, távolabbi tájakat is beröpűlt.” (8. oldal) Halálos légíkatasztrófa Hatvan határában Tegnap délután 15.50 órakor halálos kimenetelű repülőszerencsétlenség történt Hatvan határában, a kerekharaszti Sztráda vendéglőtől pár száz méternyire. Ahogyan az egyik szemtanú, a szórakozóhely felszolgálója elmondotta: „hirtelen erős repülő- zúgásra lett figyelmes, majd megpillantott egy háton repülő, kétüléses sportgépet, amely több bravúros mutatványt hajtott végre erősen földközelben. Mindez azonban egy-két percig tartott, mert a gép hirtelen orral a közeli gabonatáblába fúródott, és kigyulladt.” A vendéglőből rögtön telefonáltak a rendőrségnek, mentőknek, tűzoltóknak, de csak az utóbbiaknak akadt már dolguk a helyszínen, mert „a sportgép darabokra tört, kiégett, és szinte szénné váltak utasai is, akiknek kilétét egy óra múltán tudták csak megállapítani a légi rendészet helyszínre érkezett szakemberei.” Tőlük azt is megtudtuk, hogy az MHSZ egyik sportgépéről van szó, amely Budaörsön startolt utolsó, végzetes útjára. Pilótája Vörös József, az ismert cselgáncsbajnok és sportrepülő volt, s vele együtt pusztult el a budapesti Oázis Kft. külföldi üzletfele, akinek nevét számunkra nem fedték fel a helyszínt biztosító il- letékesek. (moldvay) Az elhalasztott áremelések ellenére Volt-e felvásárlási láz? A közelmúltban többször is hírül adta a sajtó: július 9-től, hétfőtől drágább lesz a motorbenzin, a gázolaj, az alkohol és a cigaretta. Néhány nappal ezelőtt aztán a Pénzügyminisztérium bejelentette, hogy az áremelések időpontja a parlament július 9 — 10-i ülésének döntése nyomán életbe lépő jogszabályoktól függ, vagyis a meghirdetett drágulásra később kerül sor. Az állampolgárok a fentieknek megfelelően tehát egészen az elmúlt hét végéig azzal a nem túl kellemes gondolattal voltak kénytelenek együttélni, hogy esetenként újra tágabbra kell majd nyitniuk amúgy sem túl vaskos pénztárcájukat. Ezért úgy gondoltuk, érdeklődünk az illetékeseknél: mielőtt kiderült volna, hogy mégsem most következnek be az áremelések, volt-e felvásárlási láz a töltőállomásoknál és a boltokban? Másfélszeres forgalom Hatvanban a Rákóczi úti benzinkútnál a múlt héten szerdától szombatig a szokottnál többen fordultak meg, hogy teletankolják autójukat, kannáikat. Ahogy megtudtuk, ez a bevételben napi 200 — 250 ezer forint többletet jelentett. Fogyott természetesen az eddig igen olcsónak számító gázolaj is, a sokak által kedvelt és gazdaságosnak tartott dízelkocsik üzemanyaga. A gyöngyösi Alkotmány úti töltőállomás forgalma szintén megnövekedett az elmúlt napokban, a szokásosnak körülbelül másfélszeresére, s ott egyébként számítottak is erre, nem véletlenül, hiszen régóta közismert az áremelések bejelentésének keresletnövelő hatása országunkban. Megkérdeztük azt is, hogyan reagáltak az autósok az akkor még igen közelinek tűnő üzemanyagár-drágulásra, pa- naszkodtak-e a kutasoknak. A válasz: senki sem örült, hogy — a dolgok akkori állása szerint — ugyanannyi pénzért kevesebbet utazhat majd, ami persze eléggé érthető. A cigaretta igen, az alkohol nem A gyöngyösi benzinkúthoz hasonlóan Egerben, a Belvárosi ABC áruházban is számoltak azzal, hogy nagyobb lesz a kereslet, ugyanis a régebben történt áremelések előtt bizony hamar megüresedtek a polcok; a belvárosiban tehát úgy vélték, sok fogy majd a szeszes italokból és a különféle dohányipari termékekből. Aztán ez utóbbi elgondolás vált csak valóra: a cigaretták forgalma érezhetően növekedett, az italoké viszont nem. Kizárólag a dohányosok vásároltak nagy mennyiséget is kedvenc cigarettájukból. E tapasztalatok birtokában kerestük fel a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat (Folytatás a 2. oldalon) Kormánypárti kontra ellenzéki szópárbaj — Rendkívül eltérő szemléletmódok — Vita a főispánok jogköréről Tárgyaltak az alkotmánymódosításról, valamint az önkormányzatokról szóló törvényjavaslatról Folytatja munkáját az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka Albánia Elsőként távozhatnak a tiranai csehszlovák nagy- követségre menekültek A helyzet továbbra is feszültségektől terhes. A Csehszlovákia tiranai nagy- követségére menekült 51 albán állampolgár a jelek szerint elsőként távozhat az országból a külképviseleteken zsúfolódó hatezer sorstársa közül. A CTK csehszlovák hírügynökség jelentése szerint Vojtech Wagner külügyminiszter-helyettes hétfőn Prágában bejelentette, hogy különrepülőgépen még aznap a csehszlovák fővárosba érkeznek Tiranából a nagykövetségen tartózkodó albánok. A csehszlovák fél egyelőre még a különgép leszállási engedélyéről tárgyal az albán hatóságokkal, de a megoldás már „csak órák kérdése”. A CTK jelentése szerint a követségen már valamennyi albán állampolgár megkapta útlevelét. Legtöbbjük egy harmadik országba szeretne továbbutazni. Imrich Sedlak, a külügyminisztérium albán referense a hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a nagykövetségen elegendő élelem van, a szerdán érkezett szállítmányból még a francia és a nyugatnémet nagykövetséget is kisegítették. Sedlak tájékoztatása szerint a csehszlovák nagykövetségen nyugodt a helyzet. Az utcát két sorban felálló fegyvertelen katonák zárták le. Az AFP francia hírügynökség a Bozaj jugoszláv határátkelő- helynél átutazóktól hallott beszámolók alapján hétfőn azt jelentette, hogy miután Tiranában az egész követségi negyedet lezárták vasárnap, a hadsereg, a rendőrség és a Sigurimi, a titkos(Folytatás a 2. oldalon) Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka —július 9 — 10-i ülésnapja — hétfőn 300 képviselőjelenlétében folytatódott. Szabad György megbízott házelnök ismertette a tárgysorozatot, amely tovább bővült: az Országgyűlés napirendre tűzte Kiss Róbert (SZDSZ) és Pap János (Fidesz) önálló indítványát a bős — nagymarosi vízlépcsőrendszer végleges elhagyására vonatkozó határozati javaslatát. A képviselők elvetették, hogy e témakört sürgősséggel tárgyalja a Tisztelt Ház. Ugyanakkor úgy döntöttek, hogy sürgősségi indítványként kerüljön a plénum elé az idei pénzügyi egyensúly javítására tett javaslatok között a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat, amelyet a kormány nyújtott be. A tárgysorozatot a Parlament jóváhagyta, így az alkotmány módosításáról és az önkormányzatokról szóló tervezetek — múlt hétfőn berekesztett — vitájának folytatásával megkezdődött az érdemi munka. A két és fél napos plénum napirendjének hét pontjából ezt az egyet tárgyalták a képviselők egész nap, ám ennek sem jutottak a végére, a soros elnök rekesztette be a polémiát az ülésnap végén. Sőt, e tárgyban egy komplett ön- kormányzati „ellen-törvényjavaslatot” készül az SZDSZ beterjeszteni, ily módon kifejezve elégedetlenségét az eredeti tervezettel szemben. A kompromisz- szumra kész kormánypárti képviselők közül többen ezzel összefüggésben — bár nem a plenáris ülésen — úgy fogalmaztak: nem az a fontos, ki terjeszteti be a törvényjavaslatot, hanem az, hogy valóban demokratikus módon, általános megelégedettségre szabályozza e kérdéskört. Ennek értelmében — bizottsági viták sorában — néhányan már most késznek mutatkoznak átgyúmi az eredeti előterjesztést, hangoztatva, hogy nyitottak minden konstruktív javaslat előtt. Végül is az önkormányzati vita kormánypárti kontra ellenzéki szópárbajában rendkívül eltérő szemléletmódok húzódtak meg. Ahogy Roszik Gábor, a kormánykoalíció legerősebb pártjának képviselője a délutáni vitában szemléletesen megfogalmazta: a jelek szerint más szemmel olvasta az önkormányzati törvény tervezetét, mint ellenzéki képviselőtársai. Az eltérő pozíciókból fakadó megközelítésnek tudható be, hogy miközben a kormánykoalícióban helyet foglaló pártok törvényhozóinak egy része erős érzelmi töltésű felszólalásokban jobbára az önkormányzati törvény korszakos je- (Folytatás a 2. oldalon) „...azok általrendeztessen el” Nincsen új a Nap alatt. Erre az örök igazságra utalnak az elmúlt kor nagy államférfiának, Eötvös Józsefnek szavai, amelyek a ma is időszerű kormányzati gondolatot erősítik: „Akarjuk, hogy az egyéni szabadság sérthetetlenül fenntartassék; akarjuk, hogy az ügyek elhatározása, amelyek csak a polgárok bizonyos részét, például egy várost, vagy egy megye lakóit érdeklik, nem mások, hanem épp azok által rendeztessen el, kiket érdekelnek!” Az idézetből — vélhetően — mindenki számára kiviláglik a helyi közakarat egyre erősödő lobbanása, az önigazgatás, a települési kormányzat létrejöttének igénye. Ha visszapillantunk néhány évvel korábbra, ott látjuk magunk mögött a teherrel cipelt kölöncöt: a központilag meghatározott feladatok tömegét, a végrehajtási utasítások ellentmondást nem tűrő paragrafusait, az érdek nélküli kötődések elszakíthatatlan szálait, amelyek gúzsba kötöttek helyi ötleteket, kezdeményezéseket, meddővé tettek reményteljes gondolatokat. Példa erre, hogy nem kevés kényszerrel, s a be ne váltott ígéretek kazlával a mintegy háromezer község kétharmadát „szervezték” közös tanácsokba a hatvanas, hetvenes évtizedekben. S renitensnek számított az a faluközösség, amely kitörni igyekezett a szorító közigazgatási béklyóból. Holott csak arról a törvényszerű vulkánkitörésről volt szó, amelynek a lávájában az önakarat izott: az az igény, hogy szabad és demokratikus választásokkal a lakosság hozhassa létre az akaratát valóban kifejező, önálló helyi hatalmi szervezeteket. S mint a mozgó, feszítő méhű kráter „szája”, úgy nyűt meg a lehetőség most arra, hogy minden valósággá is váljék. Dr. Horváth Balázs belügyminiszter fogalmazta meg ezt abban az expozéban, amely vitaindítója volt az önkormányzati törvény parlamenti tárgyalásának: „A kormány a hivatalba lépésétől kezdve kiemelt figyelmet fordított az önkormányzati rendszer mielőbbi bevezetésére. Meggyőződése, hogy az ország nem kormányozható hosszú ideig úgy, hogy van egy szabad választásokon létrejött, a nép akaratát tükröző, a nemzet önkormányzatát megvalósító parlamentje, ugyanakkor a községekben, városokban, megyékben még a régi rendszerben megválasztott és annak logikája szerint építkező tanácsok működnek... A most beterjesztett önkormányzati törvényjavaslat lényege, hogy teljes egészében elveti a tanácsrendszert, ehelyett az önkormányzati hagyományokra és történelmi értékekre épít.” Hogy nézetkülönbségek csapnak össze, hogy pártvélemények különböznek egy-egy ponton a most kezdődő parlamenti vitában, az természetes és jogos. Abban viszont várhatóan egyezik az álláspont, hogy az eszmecsere igazi mottója lehet az eötvösi tapasztalat, miszerint az egész folyamat lelke: az önkormányzati önállóság. Ez az, amely lehetővé teszi a formálódó új hatalom képviselőinek, hogy a törvény keretei között szabályozhatják, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatják a helyi közügyeket. Erre garancia az a készülő rendelkezés, miszerint az önkormányzat döntése csak jogszabálysértés esetén vizsgálható felül, s hogy az önkormányzatnak csak a törvény állapíthat meg kötelező önkormányzati feladatokat. S itt következik a felelős magatartás, a körültekintő előkészítés, a pártvitákon felülemelkedő döntés: mennyire lesz hiteles és elfogadott a helyi önkormányzat. Mert ettől függ minden további lépés, amely meghatározhatja a település életének, sorsának további alakulását. Ne átalljuk hát elmondani régóta formált gondolatainkat, szavainkat ebben a fontos kérdésben. Hiszen valamennyiünkön is múlik, hogy ez az ügy is — mint még számtalan más fontos a jövőben — „azok által rendeztessen el, kiket érdekelnek...” Szilvás István
