Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-24 / 95. szám

Hírlap 1990. július 24., kedd Beszélgetés a bazilikában: dr. Habsburg Ottó, dr. A magyarság elkötelezett híve, aki sokat tesz Seregély István és dr. Farkas Gabriella azért, hogy utat találjunk Európába. Dr. Habsburg Ottó Egerben (Folytatás az 1. oldalról) nők, akik követtek el bűnt, de még többen a rendszerhez kap­csolódtak. Ahogy hangsúlyozta: a bátorságot mindenki magától követelheti meg. Felidézte Hcfrthy Miklós alakját, akit nem szeretett azért, amit az apjával tett, de amikor emigrációba kényszerült, odament hozzá, és kezet nyújtott neki. A nemzet céljai az elsődlegesek, s óriási fel­adat a háborúk és marxizmus után tönkrement országot újjá­építeni. Minél gyorsabban be kell lépni az Európa-házba, s ezért a nemzet érdekében mindenre kész kell lenni. Örült annak, hogy a Parlamentben az első pil­lanattól kezdve azt látta, hogy emberi viszonyt alakítanak ki a képviselők egymással, és készek kezet fogni. Sok pesszimista han­got lehet hallani Magyarorszá­gon, s ezzel kapcsolatban szö­gezte le: ’’Nézzék azt, mi szolgál­ja a nemzet jövőjét...!” Minél előbb fel kell építeni gazdasági­lag is ezt az országot. Szóba került az is, hogy mit le­het tenni a magyar kisebbségért, és ezzel kapssolatban dr. Habs­burg Ottó kifejtette — az esti elő­adása során részletesebben is —, hogy egy átfogó kisebbségi poli­tika, s az egyesült Európa kerete­in belül lehet megtalálni a megfe­lelő megoldást. Nem könnyű Ro­mániára nyomást gyakorolni, mert ott rendkívül alacsony az életszínvonal, s az adósságaikat is kifizették. A tárgyalásokat le­állították, amíg ezt a politikát folytatják. A kereskedelmi szer­ződést sem tárgyalják addig, ameddig nem változtatnak ki­sebbségekkel kapcsolatos maga­tartásukon. Az izolációt, az elszi­getelést tudják alkalmazni, hogy olyan belső feszültség, nyomás keletkezhessen, amely más útra téríti a hivatalos román politikát. A kötetlen beszélgetés során még több téma is szóba került, majd a program folytatásaként az érsekségre látogatott dr. Habsburg Ottó. Itt dr. Seregély István egri érsek köszöntötte, aki hangsúlyozta, hogy az egyház­megye számára megtiszteltetés, hogy a magyarság egyik legna­gyobb pártfogója hozzájuk láto­gat. A beszélgetés során a ven­dég érdeklődött arról, hogy mi­ként rendeződhet a társadalom­ban az egyház helyzete. Mint dr. Seregély István elmondta, nem /T lesz egyszerű a megoldás, mert a liberális elképzelések egy keresz­tény Magyarországon sértenék a társadalom jelentős részét. Nem így képzelték el, hogy negyvené­ves rafinált egyházüldözés után tovább kell harcolniuk a káros következmények felszámolásá­ért. Jelen pillanatban a hitokta­tás az egyik legnagyobb gondjuk. Európa más országaiban — itt belga példára hivatkozott az ér­sek — alapszabály az, hogy az ál­lam arra adja a pénzt, ahová a szülő küldi a gyerekét. Ez egy olyan általános kívánalom, amit mi nem tudtunk érvényesíteni. Generációs váltásra van ah­hoz szükség, hogy az egyház helyzete rendeződjék. Mint ahogy az érsek hangsúlyozta, a virágzást 6 már nem érheti meg, sokkal inkább a vetés munkája vár rá. Hihetetlen energiákat emésztett fel negyven év alatt fenntartani magát egy papnak, s az egyházmegye papságának, s nem egyszerű kiheverni ezt az időt. Részletesen szólt az érsek az egyházmegye problémáiról, elképzeléseiről. Ezután közösen látogatták meg az Egri Bazilikát, amelyet tfzakó István kanonok, egri főplébános mutatott be a vendégeknek. A Líceumban a vendéglátó, a tanárképző főiskola főigazgató­ja, dr. Orbán Sándor köszöntette dr. Habsburg Ottót. Itt szót vál­tott Maróti Sándorral, a megyei tanács megbízott elnökével, il­letve Békési Józseffel, a városi tanács általános elnökhelyette­sével. Beszélgettek a megye, il­letve Eger város helyzetéről. Ezt követően a népes hallgatóság előtt a díszteremben beszélt. Mint előrebocsátotta, a legfon­tosabbnak az ország biztonságát tartja. Ezért sürgős az európai közösségbe való bekapcsolódás, mert a Szovjetuniónak nincs jö­vője, és egy diktatúra a belpoliti­kai problémáit külpolitikai lépé­sekkel akarja megoldani. Sokan és nagyon nyíltan kér­dezték meg dr. Habsburg Ottó­tól, hogy mi a véleménye alapve­tő politikai kérdésekről. Hang­súlyozta, hogy nem egyszerű Eu­rópához közeledni, mert több évig tartó folyamat ez. De ismer­te például Németország helyze­tét a háború után, ezért bízik a csodában. Annál is inkább, mert Magyarország külső megítélése igen jó, különösen 1956 mutatta meg. í 'írt'#- ■. V hogy mennyire bátor és szabad­ságszerető a nemzet. Optimista a sikert illetően, különösen azért, mert pesszimizmussal még soha semmit nem lehetett megoldani. Az Antall-kormánnyal kapcso­latban elmondta, hogy legalább másfél évnek kell eltelnie, hogy meg lehessen ítélni tevékenysé­gét. Felmérhetetlen károkat oko­zott a kommunista rendszer, en­nél lelkiismeretlenebb kormány­zást még nem látott. Ezek után el kellett fogadni Ronald Reagan fogalmazását, aki szerint ez a go­noszság birodalma. Elmondta azt is, hogy a trianoni igazságta­lan békéről nincs tudomása a vi­lágnak, mert a magyar kormány keveset tett a magyarságért. Megfogalmazta azt is, hogy a közvetlen elnökválasztás híve, s mikor rákérdeztek, hogy elvál- lalná-e ezt a szerepet, azt felelte, hogy mindig azt a feladatot tölti be, amire legnagyobb szükség van. Azzal a gondolattal búcsúzott, hogy a magyar jövő tőlünk függ, s Széchenyi gondolatával: „Ma­gyarország nem volt, hanem lesz!” Ezt követően a sok száz össze­gyűlt egri polgár tapsa közepette hintóbán hajtatott végig a család a főutcán, majd Thummerer Vil­mos egri kistermelő pincéjében ismerkedett meg a világhírű egri borral. Az est zárásaként az Egervin bormúzeumában a bor­lovagrend tagjává avatták. Dr. Habsburg Ottó és családja ma reggel búcsúzik Egertől. Gábor László Az Országgyűlés folytatja rendkívüli ülésszakát (Folytatás az 1. oldalról) 293 képviselő értett egyet, nem­mel senki sem szavazott és tartóz­kodó sem akadt. Az Országgyűlés az Alkotmány- ügyi, Törvényelőkészítő és Igaz­ságügyi Bizottság javaslatának megfelelő formában, módosítá­sok nélkül elfogadta a képviselők jogállásáról, illetve tiszteletdíjá­ról, költségtérítéséről és kedvez­ményeiről szóló alkotmány­erejű törvényjavaslatokat. A törvény tisztázza a képvise­lők munkajogi helyzetét is, ami­kor kimondja: megbízatásának időtartama alatt — az összefér­hetetlenségi eseteket kivéve — munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állhat, illetve ke­reső foglalkozást folytathat. A munkáltató ugyanakkor köteles fizetés nélküli szabadságban ré­szesíteni a képviselőt megbízatá­sának időtartamára, ha a tör­vényhozó ezt igényli. A kétharmados többséggel jó­váhagyott törvény leszögezi: a képviselő megválasztásának idő­pontjától kezdve tiszteletdíjra jo­gosult, amely alapdijból és pót- dijból áll. Az alapdíj a minden­kori miniszteri illetmény 50 szá­zalékának megfelelő összeg (a miniszterek jelenleg havonta bruttó 65.000 forintos fizetést kapnak). Ami a pótdijakat illeti, a törvényhozás a következő téte­leket hagyta jóvá: az Országgyű­lés elnöke a képviselői alapdíj 200 százalékát, alelnöke 150 százalékát, jegyzője 70 százalé­kát, bizottsági elnökei 100 száza­lékát, bizottsági alelnökei 80 szá­zalékát, bizottsági titkárai 60 százalékát, bizottsági tagjai 40 százalékát, a pártok frakcióveze­tői 120 százalékát kapják havon­ta, pótdíj címén. A képviselő leg­feljebb két bizottság tagjaként részesülhet pótdijban. A képvi­selők tiszteletdijuk, mind az alap-, mind a pótdíj után szemé­lyi jövedelemadót és nyugdíjjá­rulékot fizetnek. Szinte kizárólag az MDF és az SZDSZ képviselői vitáztak a hétfői plenáris ülésen az önkor­mányzatokkal összefüggő tör­vényjavaslatokról. Az ismételten elnapolt általános vitában húsz felszólalás hangzott el. A kor­mánypárti képviselők elsősor­ban az SZDSZ álláspontját „szedték ízekre” — ám a több­órás, időnként szópárbajjá fajult vita nem hozott felszínre új ele­meket, érveket. Néhány képvise­lő megjegyzése azonban arra en­ged következtetni: az általános vita mindaddig tart, amíg a hat parlamenti pártnak nem sikerül megegyezésre jutnia ebben. Ezt követően a plénum vita nélkül elfogadta a Szovjetunió 1956-os magyarországi beavat­kozásával kapcsolatos ország- gyűlési határozatot, amely azt in­dítványozza, hogy a magyar Or­szággyűlés forduljon a szovjet parlamenthez, és kérje fel: hatá­rozatban foglaljon állást, és ítélje el az 1956-os magyarországi be­avatkozást. Este 5.30 órakor befejeződött a Parlament rendkívüli üléssza­kának hétfői ülésnapja. A tör­vényhozók hétfői munkanapju­kon utolsóként hallgatták meg a nyomtatott és az elektronikus saj­tó privatizációs eljárásait vizsgá­ló bizottság úgynevezett közbül­ső jelentését az eddigi eredmé­nyekről. Némi vitát váltott ki, hogy a bizottság jelentése, ame­lyet két kormánypárt képviselői jegyeztek, szöges ellentétben áll azzal az — ugyancsak most is­mertetett — állásfoglalással, amelyet a bizottság kisebbség­ben maradt ellenzéki tagjai valla­nak a sajtóprivatizáció ügyében. Míg a többségi állásfoglalás konklúziója az, hogy az új mé­diatörvény megalkotásáig a kor­mányzatnak kellene kontrollál­nia a sajtó privatizációs folyama­tait, addig a bizottság kisebbség­ben maradt tagjai a kormány közvetlen felügyeletét hihetetle­nül nagy hibának tartanák. Az Országgyűlés nem nyitott vitát a bizottság „gyors jelentése” fe­lett; a tájékoztatót határozatho­zatal nélkül tudomásul vette. A törvényhozás ma 10 órakor foly­tatja munkáját a tárgysorozaton szereplő egyéb napirendi pontok megvitatásával. (MTI)-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- —.—.— ,—<--------------------------------------------------------------------------------— Fegyverkeznek a lengyelek (Folytatás az 1. oldalról) igény — az év első öt hónapjában már több mint húszezer igazol­ványt adtak ki. És akkor termé­szetesen még csak a hivatalosan forgalomban levő és beszerzett fegyverekről beszéltünk. Pedig hivatalosan is egyszerű gáz- vagy légpisztolyhoz jutni. Két fény­képpel ellátva rövid indoklást kell leadni a rendőrségre, mint­egy 15 forintos bejegyzési dijat és 100 forintos évi adót befizetve bármilyen nagykorú állampol­gár, aki nem elmebeteg, alkoho­lista vagy narkomániás, megkap­ja az engedélyt. Magyarországon a gázfegyve­rek legalizálása ellen elhangzott érvekkel szemben a lengyel rendőrség úgy véli, hogy ez a lé­pés egyáltalán nem járult hozzá a bűnözés növekedéséhez, még ti­zedszázalékban sem mérhető azoknak az eseteknek a száma, amelyekben bűnözők legálisan szerzett, bejegyzett fegyvert használtak volna. Mint az egyik fegyverkereske­dő elmondta, vevőinek már több mint 30 százaléka nő, akik legin­kább az egyszerűbben kezelhető revolvereket kedvelik. Ami az árakat illeti, a komoly márkane­vekért legalább 30 százalékkal többet kell fizetni. A Browning 14 lövetű gázpisztoly, amely pontos másolata a gyár neves GP-modelljének, átszámítva kö­rülbelül 17 ezer forintba kerül, a Berretta Miami 18 lövetű, és az ára 22 ezer forint — ezt kedvelik leginkább a katonák. A legna­gyobb kaliberű gázpisztoly, amely forgalomban van, a Mau­ser Magnum — a taxisofőrök kedvence. Feketén természetesen ol­csóbbak e fegyverek, és alig van olyan alkalmi piac Lengyelor­szágban, ahol a sok egyéb között ne árulnának gázfegyvereket, sőt valódi lőfegyvereket is. Hírek szerint komoly gengsztert a pisz­tolyok már nem érdekelnek, pe­dig a piacon ezek ára nem halad­ja meg a hivatalos gázpisztolyo­két. Inkább a géppisztolyok csil­laga van feljövőben — egy len­gyel újságírónak a piacon elég volt annyit fitymálóan mondania a gázfegyverekre nézve, hogy va­lami komolyabb érdekli, hogy az árus mintegy 50 ezer forintért, azaz két jobb gázpisztoly áráért Kalasnyikov-géppisztolyt ajánl­jon eladásra. Barabás TJ. J' Gazdálkodó szervezetek, figyelem! Kedvező befektetési lehetőség a KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓ A legutolsó aukciókon elérhető éves hozamok az alábbiak voltak: 90napos 30napos maximum: 29,96 % 28,51 % átlagos: 29,36 % 27,65 % minimum: 27,96 % 27,24 % Az aukciókon bármely jogi személy részt vehet. Az aukció ideje: minden szerda 10 óra. Helye: MNB Heves Megyei Igazgatóság Az aukció üzleti feltételei és az ajánlati lapok az MNB Heves Megyei Igazgatóságán szerezhetők be. Telefon: 20-127 vagy 13-444/28. Heves Megyei Munkaügyi Szolgáltató Hivatal állásajánlatai: % V SZUV RUTIN KFT: Eger, Grónay u. 3. 1990. szeptember eleién induló PC-szeniélyi számítógép kezelő /alapfokú/, információrend­szer szervező /felsőfokú/, információrendszer programozó /felsőfokú/ képesítést nyújtó tan­folyamára további jelentkezést elfogad. Felvilágosítást Varga Zoltán tanfolyamszervezőnél kérhetnek a fenti címen. KAEV 4. sz. GYÁRA: Gyöngyös, Karácsondi u. 15. Felvételre keres gyors és gépírni tudó érettségizett titkárnőt, német nyelvtudás előnyben. Al­kalmaz továbbá lemezlakatos, hegesztő, fényező szakmunkásokat és Betanított férfi munkae­rőt. Jelentkezni a fenti címen a személyzeti és munkaügyi osztályvezetőnél lehet. FIGYELEM Tájékoztatjuk ÜGYFELEINKET, hogy a Kormány 8/1990. (VII. 17.) sz. rendelete alapján 1990. július 18. napjától ÚJRAKEZ­DÉSI KÖLCSÖNRE igény nem fogadható. A kölcsön felvételéhez szükséges igazolások ki­adását a Kormány rendelet felfüggesztette. A rendelet nem vonatkozik azokra, akik az igazo­lás kiadását 1990. július 17-e előtt kérték. Az ÚJRAKEZDÉSI KÖLCSÖN folyósítását 1990. július 1-jétől a Magyar Hitel Bank Rt. ideiglenesen felfüggesztette. AUTOKOMPLEX VÁLLALAT: Eger, Lenin út 129-131. Pályázatot hirdet PÉNZÜGYI­SZÁMVITELI CSOPORTVEZETŐI munkakör betöltésére. Feltétel: szám­viteli főiskolai végzettség, 3 éves vezetői gyakorlat vagy mérlegképes könyvelői végzettség és legalább 5 éves vezetői es szakmai gyakorlat. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: részle­tes önéletrajzzal — az eddigi szakmai tevékenység leírásival, — melyet a vállalat személyzeti vezetőjéhez kell benyújtani. Jelentkezési határidő: 1990. augusztus' 15. Felvesz továbbá ka­zánfűtő-fűtésszerelőt, személygépkocsi alkatrész ismerettel rendelkező raktárkiadót és hasz­nált gépkocsi adásvételhez gyakorlattal rendelkező autókereskedőt. Jelentkezni lehet a fenti címen a munkaügyi előadónál. ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL HEVES MEGYEI IGAZGATÓSÁGA pályázatothirdet FŐREVIZOR ÉS PROGRAMOZÓ munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: FŐREVIZOR: felsőfokú szakirányú iskolai vég­zettség /Közgazdasági Tudományi Egyetem, Pénzügyi és Számviteli Főiskola, Műszaki Egye­tem/ felsőfokú szakképzettség /felsőfokú adó- és pénzügyi ellenőrzési vagy okleveles könyv­vizsgálói tanfolyam, számítástechnikai szakrevizori tanfolyam/ PRÖGRAMÖZÖ: egyetemi vagy főiskolai végzettség és programozói képesítés. Micro-Vax-os gyakorlattal rendelKezők, illetve mumps programnyelvet ismerők előnyben részesülnek. Cím: Adó- és Pénzügyi Ellen­őrzési Hivatal Heves Megyei Igazgatóság Személyezeti vezetője 3300 Eger, Klapka u. 1-3. J

Next

/
Thumbnails
Contents