Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-24 / 95. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 95. szám ÁRA: 1990. július 24., kedd 4,30 FORINT Felhívás a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsához — Sajnálkoztak a kisgazdák — Döntés a képviselők mentelmi jogáról és javadalmazásáról — Heves szópárbajok — Tudomásul vették a sajtóprivatizációt vizsgáló bizottság részjelentését Ismét elnapolták az önkormányzati vitát Az Országgyűlés folytatja rendkívüli ülésszakát ( 1/H/H (Fotó: Szántó György) Dr. Habsburg Ottó Egerben „Nézzék azt, mi szolgálja a nemzet jövőjét...” Az egri polgárok nem mindennapi fogadtatásban részesítették dr. Habsburg Ottót, aki hétfőn délután látogatást tett a városban, és előadást tartott a Líceumban. Tapsvihar köszöntötte azt a politikust, aki sokat tesz azért, hogy nemzetünk minél hamarabb belépjen az európai közösségbe. Örömhírt hozott a vendég, aki az MDF egri szervezetének meghívására érkezett: egy lépéssel ismét közelebb kerülhettünk Európához. A plénum és a közvélemény köszöntése, az igazoltan távollévők névsorának ismertetése, a jelenlét-ellenőrzés, egy-egy napirend előtti nyilatkozat, döntés önálló képviselői indítványok, bizottsági javaslatok és kormány-előterjesztések sürgős tárgyalásáról, majd a napirend elfogadása — csaknem negyedéve elmaradhatatlan kezdési rendje a Parlament üléseinek, legalábbis hétfőnként. Nem történt ez másként ezen a hétfőn sem, amikor az Országgyűlés folytatta rendkívüli ülésszakát, 12 törvényjavaslatot, országgyűlési határozattervezetet, bizottsági jelentést tűzve — újonnan vagy folytatólagosan — két és félnaposra tervezett plenáris ülésének napirendjére. Napirend előtt kért szót Bö- röcz István, aki a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt országos vezetősége, valamint parlamenti képviselőcsoportja nevében sajnálozását fejezte ki a hírhedtté vált „körlevél” pontatlan megfogalmazása miatt. Kijelentette: pártja sosem tervezett és nem tervez alkotmány-, illetve törvényellenes lépéseket, a körlevél szerkesztőit és aláíróját pedig a jóhiszeműség és a tisztességes szándék vezette. Még az érdemi munka megkezdése előtt tett esküt az Országgyűlés előtt Boross Péter, aki ezután a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkári funkciója helyett — az ideiglenes köztársasági elnök kinevezése alapján — tárca nélküli miniszteri tisztséget tölt be. Az Országgyűlés a napirend első pontjaként módosította a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1988. évi 3. törvényerejű rendeletet. A képviselők egyöntetű véleménye szerint emberi jogi politikánk markánsabbá válása indokolttá teszi, hogy az ENSZ ellenőrző mechanizmusának minden formáját fogadjuk el. Balsai István igazságügy-miniszter a javaslat indoklásaként emlékeztetett: a Magyar Nép- köztársaság 1987. április 15-én letétbe helyezte a nemzetközi egyezményt megerősítő okiratát az ENSZ főtitkáránál. Ugyanakkor az egyezmény 20. cikkére vonatkozóan fenntartási nyilatkozatot tett. A képviselők döntése értelmében a törvény rendelkezéseit visszamenőlegesen, 1989. szeptember 13. napjától kezdődően kell alkalmazni, mert a Minisztertanács e dátumhoz kötötten visszavonta korábbi fenntartásait, nyilatkozattal elismerte a kínzás elleni bizottság illetékességét az egyezmény 21. és 22. cikkében felsorolt esetekben. A képviselők felhatalmazták a kormányt arra, hogy kijelölje azt a szervet, amely az egyezmény 20. cikkében megjelölt vizsgálat esetén a kínzás elleni bizottsággal, illetőleg annak tagjával a kapcsolattartásra jogosult. Ezt követően megkezdődött a mentelmi joggal összefüggő alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. Az alkotmány módosításával (Folytatás a 2. oldalon) A városba érkező családot, dr. Habsburg Ottót, Regina főhercegasszonyt, Károly és György hercegeket, illetve a velük érkező spanyol rokonaikat Szarvas Béla, az egri MDF-szervezet elnöke, országgyűlési képviselő, illetve egri háziasszonyuk, dr. Farkas Gabriella, az MDF megyei szóvivője fogadta. Elsőként e párt székházát keresték fel, ahol rövid beszélgetésre került sor. Mint elmondta a Páneurópai Unió elnöke: két esztendővel ezelőtt már alaposan bejárta a várost, s különösen a felesége szeretett bele a településbe, s azóta is úgy gondolja, hogy ide vissza kell térniük. Ezt követően beszélt arról a döntésről, amely az Európa Parlament Politikai Bizottságában született meg. Éppen egy hete fogadták el azt a javaslatot a jelentése alapján, amely a Magyarországgal kapcsolatos politika fő vonalait tartalmazza. Egyhangúan megszavazták ezt, ami nagyon szokatlan. Ha a plénum szeptember második hetében elfogadja — ami majdnem biztosnak tekinthető —, akkor le vannak fektetve azok az elvek, amelyek alapján kapcsolat létesülhet a közösség és Magyarország között. Egyik napról a másikra persze nem lehet megoldani a problémákat, de el lehet indulni az úton. Azt a reményét fejezte ki, ha szeptember 17-én újra Magyar- országra látogat, akkor elmondhatja már a közösség végleges döntését. Ezután a jelenlévők kérdéseket tettek fel. Az első hozzászóló arról kérdezte dr. Habsburg Ottó véleményét, hogy ebben a vér nélküli forradalomban, ami most zajlik, mi a véleménye azokról, akik tönkretették ezt az országot, mégis bántatlanul élhetik világukat, s még csak megbánást sem tanúsítanak. Válaszában a vendég felidézte egy élményét: amikor meghívták a Parlament alakuló ülésére, akkor a kormány vendégházában helyezték el. Ilyen luxust és ízléstelenséget egyszerre még sehol sem tapasztalt. Sok bűne van tehát a régi rendszernek, de győzött a nemzet. Ö maga a belső megbékélés híve. Nyilván sokan voltak olya- (Folytatás a 2. oldalon) Virágzik a magánkereskedelem — A nők is vásárolnak Fegyverkeznek a lengyelek Feljövőben a géppisztolyok csillaga Miközben a lengyel állami fegyverkereskedelem a kor szellemének megfelelően rohamtempóban csökken, az ugyanolyan rohamtempóban növekvő bűnözéssel párhuzamosan felvirágzott a magánkereskedelem. Egyedül Varsóban több tucat fegyverkereskedés nyílt, nincs nap és lap fegyverreklám nélkül. Lengyelországban mintegy 270 ezer tűzfegyver van magánkézben, ebből 150 ezer vadász- fegyver, 75 ezer sportfegyver, ötezer géppisztoly van a fegyveres ipari őröknél. A múlt év végéig több mint kilencezer könnygázfegyver vásárlására adott engedélyt a lengyel rendőrség, de idén lavinaszerűen növekszik az (Folytatás a 2. oldalon) A megművelok érdekében — Orvosolják a sztálinista, a rákosista önkény által okozott sebeket Történelmi Jelentőségű megállapodás A koalíciós pártok képviselői hétvégi tanácskozásukon egyetértésre jutottak a földkérdés megoldásának alapelveiről. A megbeszélések eredményeiről a pártfrakciók képviselői a július 23-ai parlamenti ülésnap déli szünetében tájékoztatták a sajtó képviselőit. Kónya Imre, az MDF frakció- vezetője a kormánypártok közös nyilatkozatát idézve hangoztatta: a nemzet jövője szempontjából történelmi jelentőségű megállapodással mód nyílik a szociális piacgazdaság körülményeinek megfelelő, a magántulajdon elsődlegességén alapuló földtulajdoni szerkezet kialakítására. Ennek során helyreállíthatják a földjétől igazságtalanul megfosztott parasztság és a mezőgazdaságból élt népesség tulajdonjogát is. A képviselőcsoportok felkérték az illetékes minisztériumokat: gyorsítsák meg a törvényszerkesztési munkát, hogy a kormány a törvényjavaslatot mielőbb benyújthassa az Ország- gyűlésnek. Sajtótájékoztató a kormánypárti földprogramról Böröcz István, az FKgP parlamenti csoportjának tagja a termőföldtulajdon rendezéséről szóló törvénytervezet koncepcionális kérdéseit részletezte. Mint mondta: a törvény alapvető célja, hogy a termőföld azoknak a tulajdonába kerüljön, akik annak megműveléséről gondoskodnak. A tulajdonrendezés egyúttal lehetőséget nyújt azoknak a rehabilitációjára is, akik 1947. december 31-e napját követő évtizedek erőszakos földtulajdon- rendezései” miatt méltánytalanságot, igazságtalanságot szenvedtek. A törvény kedvezményezettjei elsősorban a mező- gazdasággal élethivatásszerűen foglalkozók, azok, akik jövőjüket az ágazathoz kötik, továbbá a korábbi sérelmek elszenvedői. Az igényjogosultak kielégítése után fennmaradó, a termelőszövetkezet tulajdonában lévő földek továbbra is szövetkezeti tulajdonban maradnak, az állami gazdaságok kezelésében lévő állami tulajdonú földek — a jogszabályban meghatározott kivételekkel — önkormányzati tulajdonba kerülnek. A sérelmes tulajdonelvonással igénybe vett erdők eredeti tulajdonosának tulajdonjoga — az erdőbirtokossági erdők kivételével — nem állítható vissza. Termőföldtulajdont, erdőt külföldi nem igényelhet. Kónya Imre a sajtótájékoztatón hangsúlyosan szólt arról, hogy a kártalanítás nem lehet teljes körű, az a későbbiekben az ország teljesítőképességének figyelembevételével valósulhat meg. Fontosnak tartotta, hogy egyszerre lehet végrehajtani az egészséges privatizációt, s legalább részben orvosolni az igazságtalanságokat. A kormány- párti megállapodás igazolta: e kérdésben szó sem volt alapvető nézetkülönbségekről, csupán — a magántulajdon szentségét vallva — a felek más-más helyre tették a hangsúlyt. A megállapodást aláírók a legfontosabbnak azt tartották, hogy az ország mezőgazdasági termelésének folyamatossága ne szenvedjen csorbát. Kérdésekre válaszolva Zsíros Géza (FKgP) annak a reményének adott hangot, hogy a tervezetből augusztus 20-áig törvény lehet, mert a földet mielőbb művelni kell, s különösen vidéken nagy a várakozás e kérdésben. Sárossy László, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint a szaktárca és a kormány agrárkoncepciójába teljes mértékben illeszkedik a törvénytervezet. Mint mondta: megalkotásakor tisztában voltak azzal, hogy mindenki számára megnyugtató, kifogástalan törvényt nem lehet alkotni, az előterjesztés készítői arra törekedtek, hogy a tervezet a lehető legszélesebb egyetértésre találjon. Isépy Tamás, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta, hogy egyelőre csak a koncepció fogalmazódott meg, amelynek alapján a törvényszöveget formába lehet önteni. Fontosnak nevezte, hogy a törvénytervezetben nem a jogsérelem orvoslása a döntő. Ezt tükrözi a termőföldtulajdont igényelhetők sorrendje is, amelyben az első helyen a mező- gazdasági alaptevékenységben dolgozók szerepelnek, akik legfeljebb másfél hektár területig, térítés ellenében juthatnak földhöz. Hangsúlyosan szólt arról, hogy a pártok nem csupán szavakban nyilvánítják ki a koalíciót, s a mostani megállapodás igazolja: összekapcsolható a sérelmet szenvedettek igénye a föld privatizációjával. Sárossy László utalt arra is, hogy a megállapodást kö vetően a kormánypártok közül egyik sem fogja saját földprogramját hirdetni. Elmondta, hogy a törvényben meghatározzák majd, meddig kell a földigényeket bejelenteni. A tervezetben hat hónap, illetve egy év szerepel alternatívaként, ám nagy valószínűséggel az előbbi mellett döntenek. Véleménye szerint a földtulajdon privatizációja fő vonalaiban két-három éven belül lebonyolítható. (MTI)
