Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-21 / 93. szám

Eger kiváló történésze volt Türk Frigyes emlékezete 1854. április 26-án született Egerben. Apja a helybeli iparta­noda rajztanára volt. Elemi isko­lai tanulmányait és a középisko­lát szülővárosában végezte. 1873 — 76 között a budapesti böl­csészkaron latint, görögöt és filo­zófiát tanult. Az egyetem befeje­zése után egy ideig nevelőskö- dött. Hazatérve Egerbe, nem akarta hosszabb időre lekötni magát az oktatással, s így csak rövid ideig tanított a reáliskolá­ban. Életét a tudományoknak, a művészeteknek és a szabad ter­mészetnek szentelte. Állandóan a határt járta, olvasott, út, festett és zenélt. Nagy tudás, európai műveltség jellemezte. Csöndes, elvonult életet élt a Vöröskűt ut­cai házában (ma Bartakovics ut­ca). Kedves belsejű, ma már nem lévő házában sűrűn felkeresték barátai. Legjobb viszonyban Kandra Kabos és Bartalos Gyula történészekkel volt. Az utóbbi­nak sokat segített kutatásaiban és gyűjteménye rendezésében. Türk Frigyes a legjelentőseb­bet a helytörténetírás terén al­kotta. 1904-ben látott napvilá­got Felsőtárkány és Imókő című munkája. 1906-ban került ki a sajtó alól Eger vára című könyve. A város megismertetése szem­pontjából ma is haszonnal for­gathatók az 1907-ben megjelent Egri útmutató és az Egri kalauz című alkotásai. A Borovszky Sa­mu által szerkesztett, 1909-ben kiadott Heves vármegye című kötetbe több fejezetet írt. Ma már elfeledett, de jelentős munkákat űrt a görög és római történetírókról, költőkről. Még 1895-ben jelent meg Az ó-klasz- szikus írók népszerű ismertetése: Homérosz című műve. 1898-ban hagyta el a sajtót A szerelem köl­tője: Ovidius című könyve. Titus Livius római történetíróról ké­szült munkája 1903-ban jelent meg. Eger és környékének rajongó­jaként írta meg Flóra című köny­vét, amely 1900-ban jelent meg. Ugyanebben az évben látott napvilágot Séta a természetben című munkája. Ne ölj című könyvét a madarak védelmében adta ki 1903-ban. Utolsó éveiben Eger történeti monográfiáján dolgozott Ezt a művet azonban már halála miatt nem tudta befejezni. Önálló munkáin kívül sok cikke jelent meg az Egri Újságban, a Heves vármegyei Hírlapban, a Heves megyei Tanügyben. 1911. április 12-én halt meg. Földi maradványait a Kisasz- szony temetőben hántolták el. Sírkövén az alábbi szöveg olvas­ható: „A haza leghüebb fia, atyja az elhagyottaknak, Gyerekek, árvák jó barátja gyámja valál ­Természetszerető testvére, ba­rátja múzsáknak, Eszménynek, a mezők tarka virágainak. Sírodban madarak dala, hála, s a tarka virágok Illata altasson, csendesen, áldva pihenj. ” Halála után, 1912-ben írásai­ból egy kötetre való jelent meg: Türk Frigyes munkái, össze­gyűjtve barátai által rímmel. A könyv hasznos adattára Eger és környéke növényvilágának, népköltészetének, szokásainak. Kedves városában utcát is nevez­tek el róla. Megérdemelné, hogy halála közelgő 80. évfordulója alkalmából munkáiból válogatás jelenne meg. Szecskó Károly TÜRK FRIGYES MUNKÁI ÖSSZEGYŰJTVE BARÁTAI ÉS KÍADVA A NYOMDAI KÖLTSÉGEKET BIZTOSÍTÓ ALÁÍRÓK ÁLTAL. EGER NYOMATOTT AZ ÉRSEKI LÍCEUMI KÖNYVNYOMDArAN • 1912. 6. Hírlap 1990. július 21., szombat UFO-invázió a Szovjetunióban A legutóbbi időben az UFO-k valósággal elárasztották a Szov­jetunió területét. Az ország eu­rópai részében, a Kaukázusban és Szibériában egyaránt megfi­gyelnek UFO-kat. Vlagyimir Azsazsinan, az Országos Ufoló- giai Központ igazgatójának szá­mításai szerint a Szovjetunióban már több mint háromszáz olyan pont van, amelyet a fel nem is­mert repülő objektumok kisze­meltek. A XX. század szenzációjának nevezték az újságok azt az esetet, amikor tavaly szeptemberben egy óriási világító objektum szállt le Voronyezs egyik parkjá­ban. Az egyik szemtanú így úja le ezt az eseményt. Először fé­nyes folt jelent meg az égen, mel­lette pedig egy fekete pont volt látható. Ez a pont villámgyorsan közeledni kezdett, és hamarosan egy világító korong formáját öl­tötte, amely a szó szoros értelmé­ben alig fél méternyire a földtől lebegett. Néhány másodperc múlva nyílás tűnt fel rajta, s eb­ben egy csillogó ruhába öltözött, kis termetű lény jelent meg. Ke­zében egy vörös csíkos, téglalap alakú tárgy volt. Utána egy má­sik „utas” is kiszállt, ez magas termetű, de kis fejű lény volt, tal­pig feketébe öltözve. Kis ideig a „csészealj” körül sétáltak, majd visszamentek. Körülbelül két perc múlva még két, apró fejű alak jelent meg. Az egyiknél va­lamilyen világító, piros kocka volt, a másiknál pedig fumérle- mez-darabkához hasonló tárgy. A „vendégek” letették őket a földre, és ezután a kocka külön­böző színekben viliódzott. A jö­vevények hamarosan újra ma­gukhoz vették az ismeretlen tár­gyakat, visszatértek a repülő al­kalmatosságra, és az nyomban a magasba emelkedett... A szak­emberek tüzetesen megvizsgál­ták a leszállás helyét: az UFO több horpadást és egy kis hasa- dékot hagyott a földön, amely óránként 30 mikroröntgen erejű sugárzást bocsátott ki. Vo­ronyezs környékén azelőtt is lát­tak UFO-kat, emberhez hasonló lényekkel. Nyolc évvel ezelőtt például két rendőr, amikor az egyik város környéki országúton haladt gépkocsijával, észrevette, hogy az út mentén húzódó mező­re egy óriási méretű (120 méter hosszú, 70 méter széles), világító tárgy ereszkedett le, amely vala­hogy szappanra hasonlított. Hir­telen nyílás támadt rajta, s ezen ember formájú lények léptek ki, akik — a szemtanúk állítása sze­rint — rendkívül magas termetű- ek voltak: három­négy méter magasak lehettek. Miután néhány percig űrhajójuk mellett álltak, ismét beszálltak, és az űrhajó hamarosan eltűnt az égen. Tavaly nyáron a vologdai terü­leten levő Konancevo falu kör­nyékén is égi jövevényeket fi­gyeltek meg. Ott egy egész UFO-”repülőszázad” ereszke­dett le. Tanúja volt ennek egy csoport iskolás fiú, akiknek a be­számolói, az ott járt ufológusok kijelentése szerint, teljesen való­szernek. Az égen először egy világító pont jelent meg, ez később gömbbé változott, és miután le­szállt a rétre, egy fej nélküli, hosz- szú karú lény lépett ki belőle. Később ez a gömb szertefoszlott a levegőben, „utasa” pedig... a falu felé indult. Útközben egy pi­ros ruhás nővel találkozott. Ami­kor a jövevény az asszony mellé ért, mindketten eltűntek a figye­lők látóköréből. Kis idő múlva az iskolás fiúk újra megpillantották ezt a nőt, amint futott a falu felé. Valamivel később még három vi­lágító gömb ereszkedett le az első UFO leszállási helyére. Kettő közülük gyorsan eltűnt, a har­madikból pedig még egy fej nél­küli jövevény szállt ki, és a villa­mos távvezeték felé indult. Mi­helyt azonban az oszlopok mellé ért, ez is eltűnt... Az UFO-k az ember technikai tevékenységébe is mindinkább beleavatkoznak. Már elég bősé­ges tényanyag gyűlt össze erről. Vegyük például azt az esetet, amely 1985. februárban történt Petrozavodszk környékén. Szer- gej Orlov mozdonyvezető nehéz vasúti szerelvényt vitt fel az emelkedőre. A dízelmozdony mellett hirtelen egy fényes gömb jelent meg, és a vonat elé tartott, hogy elvágja az útját. Egy ideig mellette repült, azután a moz­dony elé került. És a szerelvény sebessége hirtelen fokozódott. Lejtő következett, a mozdony- vezető fékezni kezdett, a vonat azonban nem engedelmeskedett az irányításnak, s gyorsan köze­ledett az állomás felé. Orlov rá­dión kapcsolatba lépett a forgal­mistával, elmagyarázta a helyze­tet, és azt kérte, hogy sürgősen biztosítsanak számára szabad utat. A peronra kilépő vasutasnő ijedten hőkölt hátra: a vonat előtt egy fényes gömb szágul­dott, közepén pedig piros korong ragyogott. Közvetlenül az állomás előtt a gömb eltávolodott a vonattól, és eltűnt, az állomás után azonban újra csatlakozott a mozdonyhoz. Ekkor hirtelen fékezés követke­zett. És megint a mozdonyvezető közreműködése nélkül. Az UFO, mintegy felismerve bűnét, fokozott energiával hajtotta a vonatot, és emellett a sebesség­mérő mutatója nullán állt. Né­hány tucat kilométeren keresztül tartott az UFO-nak ez a játéka a vonattal, és mint később kide­rült, ezzel 300 liter üzemanyagot „takarított meg”. Az ufológiai irodalomban gyakran történik említés arról, hogy a gépkocsik motorjai hirte­len megállnak, amikor UFO-k jelennek meg az országutak fö­lött. Ugyanez történt a Moszkva kuncevói kerületében levő vasúti átjárónál, amikor két ezüstös ko­rong repült át fölötte. Az autóve­zetők csak akkor tudták újra megindítani motorjukat, amikor ezek a korongok eltűntek. A szovjet szakembereknek újabban az UFO-kkal érkezett emberekkel létesített „kapcsola­tokról” is vannak bizonyítékaik. Az egyik Moszkva környéki tele­pülésen lakó asszony pedig nem­rég arról számolt be a központi televízióban, hogy ember formá­jú lényekkel együtt repült egy különös légi járművön. Egyébként nem lehetetlen, hogy az UFO-k a közeljövőben végre elárulják titkaikat. Mindenesetre ebben reményke­dik Nebojsa Bojevic, az ismert jugoszláv jós, aki azt állítja, hogy az idén szeptemberben az embe­rek kapcsolatot teremtenek az UFO-kkal. Majd elválik. Gennagyij Kovaljov (APN) Claus Theo Gärtner a Két férfi — egy eset sorozat furfangos Ma- tula detektívjének szerepében a legkalandosabb megbízatásokat oldja meg. Egy zsivány se mene­külhet csalhatatlan szimata elől, üldözés közben egyetlen fal sem túl magas a számára, és ha kell, az öklét is használja. Claus a magánéletében sem szereti az unalmat, kalandor, rámenős tí­pus, aki mindenkor és mindenütt keresi a kihívásokat. Barátnőjével, Brigittével és annak kisfiával, Nickivel most két hónapot a titokzatos Indiá­ban töltött. Az utazással régi ál­mát váltotta valóra. „Noha már sokat láttam a világból — árado­zik a népszerű színész —, India azonban a titokzatos kultúrájá­val eddig még ismeretlen volt számomra.” A kalandkeresésen túl azon­ban még egy oka volt a hetekig tartó távoli utazásnak. A sokat foglalkoztatott sztárnak az utób­bi két évben alig maradt ideje a magánéletre. Brigitte kénytelen­kelletlen a háttérbe szorult. így hát most kiélvezhették, hogy időegyeztetési stressz nélkül le­hetnek együtt. „Ezenfelül pedig — mondja Theo — utazás köz­ben derül ki igazán, hogy össze- passzol-e két ember.” A kísérlet — úgy tűnik — sike­rült. Claus Theo Gärtner egé­szen eksztázisba kerül, amikor az „álomi utazásról” mesél: „Au­tón, taxin és gyalogszerrel egé­szen Madrasig eljutottunk. Lát­tuk Bombayt és Delhit. Ször­nyen izgi volt.” És különösen kis útitársáért lelkendezik: „Ahogy Nicki az egészet felfogta, az egy­szerűen eszméletlen volt. Te­gyük hozzá, hogy még csak öté­ves. Teljesen lazán kezelte az ide­gen hatásokat. Az ételeket pél­dául, amelyek számunkra na­gyon szokatlanok voltak, remek­nek találta. Egészen a szívembe zártam a kis vakarcsot. A legjobb játszópajtások voltunk. Vannak dolgok, amiket csak „férfiak” vállalhatnak” — meséli Claus Theo Gärtner mosolyogva. A felkapott tv-sztár az úszás és a búvármerülés tudományát is megtanította kis barátjának. Nicki minden megméretést kitű­nően kiállt. Egyedül édesanyja reszketett olykor... Refik Yüksel (A Tinából ford.: Z. L.) Delhi pompás palotái előtt Gyalogtúra harminc fok árnyékban

Next

/
Thumbnails
Contents