Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-20 / 92. szám

Keresse fel telepünket hétfőtől, szombaton is nyitva. Telefon: 51-826 1 990. július 20., péntek Hírlap Az életünk során sokféle hatás éri szervezetünket. Ezek a külső és belső hatások, amelyek többé-kevés- bé, de mindig befolyásolják szervezetünk működését és teljesítőképességét. Mai összeállításunk ebből a témakörből nyújt néhány érdekességet olvasóink­nak. Látás vagy tapintás? Egy ausztrál pszichológus ügyes kísérlettel ismét kimutatta, hogy a látás és tapintás ütközésekor, de a látás és a hallás ütközésekor is a lá­tás kerül ki győztesen. Többeknek egy érmét és egy kockát mutatott torzító lencsén keresztül, úgy, hogy ők a kerek érmét elliptikusnak, a kockát pedig téglatestnek látták, egyidejűleg hagyta, hogy a kísérleti személyek e tárgyakat letapogassák. Mindannyian a látott, vagyis a torz alakot rajzolták le, s egyikük sem szólt arról, hogy a látottak és a tapintottak között eltérést észleltek. Dohányzás és bőrhőmérséklet Amikor a Német Szövetségi Köztársaság lélekszámának 38 százalékát kitevő dohányosok rágyújtanak cigarettájukra, szi­varjukra vagy pipájukra, ujjaikon és lábujjaikon minden alka­lommal néhány fokkal csökken bőrük hőmérséklete. A stuttgarti egyetem kutatói 39 kísérleti személyen vizsgálták, hogyan csök­ken a bőrhőmérséklet ujjaikon, lábujjaikon egy erős füstszűrös cigaretta füstjének leszívása után. Szélsőséges esetben a dohány­zó férfiak lábujjainak 3,9 fokkal, ujjaiknak hőmérséklete pedig 6,1 fokkal csökken. A dohányzó nők esetében átlagosan egy fokkal kisebb a hőmérséklet-csökkenés. A halántékon a vártnak megfelelően csak átlagosan 0,1 fokkal csökkenti a dohányzás a bőr hőmérsékletét. Az orvos kíváncsi, hogy a terheléseket mennyire bírja a beteg? A légzés elemzése Egy hazai gyártmányú légzésanalizá­tort láthatunk. A vizsgált sze­mély változtat­ható terhelésű kerékpáron ül­ve kényszerül egyre nagyobb erőfeszítésre, miközben szá­jából és orrá­ból egy masz­kon es gége- csövön át jut el a kilégzett levegő az elektronizált analizátorba, amely kijelző és kiíró egy­séggel egya­ránt rendelke­zik Az élet fenntartásához, az anyagcsere-folyamatok lebo­nyolításához oxigén szükséges. A szervezet a számára szükséges oxigénmennyiséget légzés útján biztosítja. A felnőtt ember per­cenként általában 16 be- és ki­légzést végez, és az egy belégzés alatt felvett, illetve kilégzés alatt leadott levegő mennyisége 500 milliliter, de a maximális erőlkö­déssel végzett kilégzés után akár 4 — 4,5 liter levegő is belélegez­hető. A belégzett levegő a tüdő­be kerül, a tüdőhólyagocskák fa­lában megy végbe az oxigén fel­vétele és a szén-dioxid leadása. A gázcserét az teszi lehetővé, hogy a vénás vér oxigéntartalma kisebb, a szén-dioxid-tartalma nagyobb, mint a belégzett leve­gőé, és így a gázok fizikai törvé­nye alapján a vér és a levegő kö­zött gázegyensúly alakul ki, s en­nek eredménye a szén-dioxid le­adása és az oxigénfelvétele. A belégzett levegő oxigéntar­talma egyébként 20,9 százalék, szén-dioxid-tartalma pedig 0,04 százalék. A kilégzett — elhasz­nált — levegő ezzel szemben 16,2 százalék oxigént és 4,13 szá­zalék szén-dioxidot tartalmaz. Az orvostudomány számára fontos támpontot jelentenek a légzésfunkciós vizsgálatok ered­ményei. E vizsgálatok a tüdő működéséről adnak áttekintő felvilágosítást. Az egyes betegsé­gek felderítésén, előrehaladott­sági fokának megállapításán fá­radozó orvosok gyakran kíván­csiak rá, hogy a terheléseket mennyire bírja a beteg szerveze­te, a légzőrendszere, tüdeje, szív- és érrendszere. A gázcsere ellen­őrzése, a kilégzett levegő össze­tételének pontos műszeres vizs­gálata, az ún. vérgázanalízis és még néhány más vizsgálati mód lehetővé teszi a minél pontosabb diagnózist. Idegsejt- és vérbomlasztó hatásúak A kígyók, siklók mérge A kígyómérgek bonyolult összetételű fehérjék. Pontosabb szerkezeti felépítésük még kevéssé ismert, azt azonban többnyi­re tudják róla, hogy milyen egyszerűbb anyagokká bonthatók le. Ismerik továbbá az egyes kígyómérgek antigén tulajdonságát, és azt, hogy a kígyómérgek mind összetételükben, mind pedig mér­gező hatásukban fajonként, sőt egy-egy kígyófajon belül még vi­dékenként is változóak. A kígyómérgek általában ideg- és vérbomlasztó hatásúak. A különféle kígyómérgek mérgező tulajdonságát, hatásfokát azzal jellemzik, hogy az illető méreg egy grammja hány kilogramm nyulat képes elpusztítani (biológiai mértékegység). Vannak álla­tok, amelyek immunisak a kígyómérgekkel szemben. Ilyen a ná­lunk is élő sündisznó, valamint a cibetmacskákhoz tartozó afri­kai ichneumon és az indiai mungó. Más állat, de maga az ember is megszokhatja a különböző kígyómérgeket, ha azokat vérébe fokozatosan, egyre növekvő adagokban visszük be. Ilyenkor a vérben specifikus ellenmérgek, antitoxinok keletkeznek, ame­lyek a kígyómérget lekötik és közömbösítik. így készülnek a kí- gyómérgek elleni szérumok is, külön erre a célra berendezett in­tézetekben. A kígyómérgekből nemcsak a kígyómarás elleni életmentő vé­dőszérumokat állítják elő: még sok egyéb, különféle megbetege­déseket gyógyító orvosságot is készítenek belőlük. A mérges kí­gyók méregmirigye tulajdonképpen módosult nyálmirigy, amelynek váladéka a méregfogak által ejtett seben keresztül, vagy a méregfog belsejében vezető csatornán át, vagy annak kül­ső barázdája mentén jut az áldozat vérébe. Ha a méregfogak ki­törnek, a mögöttük lévő pótfogak váltják fel őket. A viperák mé­regfogai nyáron — körülbelül hetenként — maguktól is kicseré­lődnek. A különböző kígyómérgek hatása változó. Vannak igen gyor­san, néhány perc alatt ölő kígyómérgek, mint amilyen például a kobrafélék mérge. A viperamarás az esetek többségében csak 8 százalékban halálos. Ha a viperamarás nem halálos kimenetelű, akkor a marás következményeként fellépő betegség négy napnál nem tart tovább. Európa mérgeskígyó-faunája szegényes. A mérges kígyók zöme a trópusi vidékeken él. Kevesen tudják, hogy a kígyók egyik csoportja, az egyébként ártalmatlannak tartott siklók között is akadnak mérget termelő fajok. A trópusokon, főleg Afrikában és Délkelet-Ázsiában szép számmal találhatók ilyen siklófajok. Ezek egy vagy több baráz­dált méregfogat viselnek a felső állkapcsuk hátulsó részében. Sok közöttük a fán élő, fakúszó sikló. Filmparádé Két amerikai katonai rendőr egy fiatal vietnami prostituáltak­kal kapcsolatos gyilkosságsoro­zat ügyében nyomoz. Találnak egy szemtanút, de őt meggyilkol­ják, majd a detektívek egy fiatal kollégájára is ez a sors vár. Meg­tudják, már több hasonló gyil­kosság történt, s mindig ameri­kaitól szült nőt ölnek meg. Egy Saigon szadomazochista ezredesre gyanakszanak, de a gyilkossá­gok az ő halála után is folyta­tódnak. Egy szép apáca siet a segítségükre... Közben egyre gyanúsabb a szemükben saját megbízójuk. A rendkívül izgal­mas filmet az egri Prizma mozi­ban pénteken és vasárnap lehet megtekinteni.-1968 A rendőrsztori folytatódik Kevin Chan egy bűnbanda el­len harcolt, és egyszemélyes há­borújának az lett a következmé­nye, hogy visszaminősítették közlekedési rendőrré. Készül szabadságát kivenni, de még előtte „megoktatja” a banda tag­jait... Amikor azonban Hong­kongot bombamerényietek sora sújtja, sürgősen visszahívják, és megbízzák a nyomozással. A banda rájön, hogy Kevin a sar­kukban van... Elrabolják a barát­nőjét, hogy sakkban tartsák... A Jackie Chan-filmet az egri Urá­nia nézői tekinthetik meg. Szobrok a Kispréposti palota kertjében Az idei nyáron át láthatók Bor­sos István szobrász művei a Kispréposti palota kertjében és az udvarhoz felvezető felhajtón, ahol a régi világban a kettős vagy négyes fogat patái csattogtak. Közölt fotónkon éppen egy fa­rönkre illeszti a művész kislányá­val együtt azt a rakacai márvány­ból készült alkotást, amely a töb­bivel együtt vallja, milyen világot teremt maga körül ez az ember. Régi legenda és szakállas va­lóság, hogy a képzelettel és lélek­kel megáldott ember felfedezi a tájban található anyagban az ar­ra valót, amely alkalmassá tehe­tő gondolatok, formák, eszmei, lelki tartalmak kifejezésére. Ez a foglalkozás — olykor vakmerő­ségnek, szelídebben szólva ezt merészségnek is neveznénk — maga a művészet: kiolvasni az elémbe kerülő alaktalan anyag­ból mindazt, ami azonossá tehe­tő az általam elképzelt, tehát va­lósnak hihető, elfogadott lé­nyeggel. Egyszerűbben fogal­mazva: a harmónia, ami után olyan olthatatlan szeretettel vá­gyódunk, benne foglaltatik a környezetünkben, csak észre kell vennünk, csak ki kell bonta­ni a rejtőzködésből, hogy aztán másoknak is érthetővé, élvezhe­tővé váljanak a látványok, a mű­vek. Mert a kövekből akkor ala­kulnak ki a dolgok, ha az emberi mérce, az évezredek alatt létre­jött ítészi megegyezések szerinti szépségideál megjelenik. Ez az anyag és az alkotás közös termé­szete. Erről nem árt akkor sem megfeledkeznünk, ha a környe­zet szinte elnyeli, magába ol­vasztja azt a látványt, azt a mű­vet, amely a füvek, fák, falak kö­zött otthont keres. Borsos István maga is tudja, mennyire meghatározó egy figu­ra számára a választott környe­zet, ezért teszi fatönkre alkotása­it, ezek a lefűrészelt fatörzsek nem magasabbak két arasznyi­nál, s csak annyira emelik meg a kompozíciókat, hogy a látogató vegye észre: itt gondolatokat, ér­zéseket, összhangot, lelki békét és eredményt közölnek; mert ez­zel akaija a mai kor emberét megvigasztalni a művész, azt a halandót, aki olykor önmaga rej­tett, vagy nagyon is bevallott hiúsá­gánál fogva — eltéved, önmagától. Programbörze Kiállítások, tárlatok Az Országos Mű­emléki Felügyelő­ség fotókiállításá­nak az egri tanár­képző főiskola első emeleti aulája adott otthont. A tárlatot az MMK és a Hevesi Szemle Galériája szervezte. Sarkadi Péter festőművész alko­tásai az Egri Ifjúsági Ház föld­szinti bemutatótermében látha­tók. Ugyancsak az intézmény­ben, az első emeleti kísérleti ga­lériában Gál Krisztián grafikáit nézhetik meg az idelátogatók. A Gulyás Gyula és Gulyás János filmrendezők Erdély című fotó- kiállítása Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban kapott helyet. Ugyanitt Karácsondi Im­re „Új amerikai diszkó” címmel állította ki eredeti fénymásolata­it az előcsarnokban. Nyár lévén, ajánljuk, látogas­sanak el a megyeszékhely kevés­bé látogatott múzeumaiba, kiál­lítóhelyeire. Dormándon Reme- nyik Zsigmond-emlékház, Át- ányban Kakas-ház, Párádon Asztalos Joachim fafaragó ma­gángyűjteménye, kocsimúzeum és palóc ház, Kisnánán a vácés a szlovák parasztház, Aldebroh a világhírű templom, Noszvajon gazdaház, Mikófalván a Göböly- ház és a kovácsműhely, Bélapát­falván pedig az apátság tekinthe­tő meg. Gyerekprogramok Játszóházat rendeznek min­den pénteken a füzesabonyi vá­rosi művelődési központban, délelőtt 9-től 12 óráig. — Vízitá­bort rendez Poroszlón a Füzes­abonyi 2. Számú Általános Iskola, ezen a héten. - Gyermekjátéko­kat, Jancsi- és rafiababát készít­hetnek az ügyes kezű tizenéve­sek az Egri Ifjúsági Ház Játszó­tér elnevezésű programsorozatá­ban, szombat délelőtt fél 11-től. Hímzett virágok Több olvasónk kért tőlünk olyan kedves kis virágmintát, amit nemcsak lakásdíszítő kézi­munkára, de felnőtt- és gyer­mekholmira is rá lehet hímezni. Reméljük, a szép ibolyás és ár- vácskás motívum osztatlan tet­szést arat, és kedvük támad a ki­vitelezéshez is. Az ibolyákat sötét és világosabb lilával, sárga porzóval, a levelét a zöld két árnyalatával varijuk ki. Az árvácskák lehetnek különböző színűek, mint a természetben is, de itt is a kék, sárga, lila, bordó két ár­nyalatával dolgozzunk. A vonal- kázott részek az öltés szálirányát érzékeltetik.

Next

/
Thumbnails
Contents