Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-19 / 91. szám
2 Hírlap 1990. július 19., csütörtök Antall József hazaérkezett Brüsszelből A pártatlan tájékoztatásról vitáztak a képviselők A kormány irányítása alá került az Állami Vagyonügynökség Hosszas szavazási procedúra után szerdán délután végül is megszületett a döntés, az Országgyűlés módosította a vagyonügynökségről szóló törvényt, s így a privatizáció legfontosabb szervezete a kormány közvetlen irányítása alá került. A törvénymódosítás során határoztak arról is, hogy a vagyonügynökség képviselője negyedévenként köteles beszámolni tevékenységéről az Országgyűlés bizottságainak, s a kormány évente egyszer a Parlamentet tájékoztatja ugyanerről. Nagy vitát váltott ki az a kérdés: lehetőséget kapjon-e a vagyonügynökség a tanácsi irányítású vállalatok privatizálására. Az Országgyűlés végül is elfogadta a kormány javaslatát, amely alapján a vagyonügynökség államigazgatási irányítás alá veheti ezeket a cégeket, s így lehetősége nyílik értékesítésükre is. A bevétel a költségvetésbe kerül, s onnan egy külön törvény ben meghatározott rész illeti majd meg a leendő új önkormányzatokat. (Folytatás az 1. oldalról) nyok manőverezési lehetőségét. A kelet-közép-európai országok arra törekednek, hogy kikerüljenek a válságból, eközben azonban arra már nem képesek, hogy kiegyenlítsék a váratlan kedvezőtlen nemzetközi hatásokat. Ezért lenne szükség egy olyan re- kompenzációs pénzügyi alap létrehozására, amelyik képes átmenetileg finanszírozni az érintett országok ilyen jellegű veszteségeit. A rekompenzációs alap létrehozásának gondolatát Jacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke nagy érA szovjet űrhajósok kedden késő este befejeződött űrsétája alatt űjabb műszaki hiba történt a Mír űrállomáson. Anatolij Szo- loyjov és Alekszandr Balangyin nem tudta légmentesen lezárni az egyik zsiliprendszert — jelentette szerdán a szovjet hírügynökség. A kozmonauták a Kvant-2 modul dokkoló zsiliprendszerén keresztül léptek ki az űrbe, de visszatérésükkor már nem zárt légmentesen a külső ajtó. Emiatt a tudományos megfigyelésekre, műszerek kihelyezésére szolgáló kamra zsilipén keresztül tértek vissza az űrállomásra. Biztonságosan elreteszelték a külső ajtót, és itt már levehették az űrruhát is. A fennakadások miatt így az űrséta csaknem hét órán keresztül tartott. Elképzelhető, hogy űjabb űrsétára lesz szükség, egyrészt a Szojuz TM-9 hőszigetelési sérüdeklődéssel fogadta, s a Közös Piac külügyminisztere pedig ügy nyilatkozott: ő is foglalkozott már ezzel a gondolattal. Az alappal kapcsolatos elképzeléseket még pontosítani kell, szükséges létrehozása, feltételeinek minél előbbi meghatározása. A miniszterelnöki villámlátogatásnak azonban elsősorban az volt a célja — hangsúlyozta végül Antall József —? hogy új kaput nyisson, új kapcsolatok alapjainak lerakásához járuljon hozzá. A szak- miniszterek, a tárcák felelős vezetőinek a feladata, hogy a részleteket pontosítsák. (MTI) lésének esetleges újabb vizsgálata céljából, másrészt a zsiliprendszer hibájának feltárására. A rosz- szul záródó ajtó egyelőre nem jelent különösebb veszélyt, mert az űrállomás légmentesen zárható, és adott esetben többszörösen is el lehet szigetelni az érintett szakaszt. Az is lehet, hogy a későbbiekben űrobjektumot csatolhatnak ide, hogy az űrhajósok kényelmesen, már az űrállomáson belül lássanak neki a hiba kijavításának. Szolovjov és Balangyin az űrsétán feltérképezte a Szojuz hő- szigetelésének sérüléseit, és fogókkal rögzítette a két sérült hőszigetelő elemet, hogy azok ne zavarják a kinyíló ejtőernyőket. A két űrhajós az eredeti terveknek megfelelően, augusztus 9-én tér vissza a Földre. A váltás, a Mír űrállomás sorrendben hetedik legénysége, augusztus elsején startol Bajkonurból. (Folytatás az 1. oldalról) kérdésben is, hogy ne lehessen a vagyonügynökség döntése ellen bírói jogorvoslattal élni. Végül a képviselők az elfogadott módosító javaslatokkal együtt részleteiben és egészében elfogadták a az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről szóló törvénymódosító javaslatot. A képviselők ezek után folytatták a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságáról szóló törvényjavaslat előző nap megkezdett általános vitáját. Az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság ugyan nem tett észrevételt a benyújtott módosító javaslatokkal kapcsolatban, ám időközben Gáspár Miklós (KDNP) újabb módosító indítványt nyújtott be, így — mint arra az elnöklő Szabad György felhívta a figyelmet — a tervezet nem kerülhetett részletes vitára, s természetesen dönteni sem lehetett felette a szerdai ülésnapon. Még az általános vita előtt soron kívül szót kért Tölgyessy Péter (SZDSZ), s kérte a keddi vitában több módosító indítványt is beterjesztő Kulin Ferencet, hogy vonja vissza törvénymódosítási javaslatait. Azok ugyanis az SZDSZ-es képviselő szerint csorbítanák a sajtó szabadságát és sértenék a nemzeti médiumok pártatlanságát. Erre reagálva Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője kijelentette: az MDF változatlanul elkötelezett a sajtó- szabadság elve mellett, s éppen ezért módosító indítványaikat nem vonják vissza. Ugyancsak az általános vita megkezdése előtt Orbán Viktor (Fidesz) arra hívta fel képviselő- társai figyelmét, hogy szoros ösz- szefüggés van a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának felállítása és a nemzeti médiumok vezetőinek kinevezése között. Emlékeztetett arra, hogy e vezetők beiktatására előzetesen megjelölt július 15-i határidő már lejárt, s a jelenlegi parlamenti vita elhúzódása tovább növeli a bizonytalanságot az érintett intézményekben. A törvényjavaslat általános vitájában főként a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának összetételéről, működési rendjéről fejtették ki véleményüket a képviselők, de akadtak felszólalók — Csurka István (MDF) és Giczy György (KDNP) —? akik kétségbe vonták, hogy szükséges-e egyáltalán a bizottság létrehívása. Kosa Ferenc (MSZP) úgy ítélte, hogy amenyiben a beterjesztett törvényjavaslat szerint szerveződik meg a bizottság, úgy abban túlteng a szakmai képviselet, míg a társadalmi képviselet szinte teljesen elsikkad. Többen megkérdőjelezték azt is: milyen hatékonysággal bír, ha a bizottság utólag véleményez egy-egy rádiós, vagy televíziós műsort. Természetesen a vitában a szűkebben vett terület — azaz a létrehívandó Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága — mellett a magyar sajtó helyzete is terítékre került, s a kormánypártok képviselői részéről ismételten megfogalmazódtak a nemegyszer éles bírálatok. Beke Kata (MDF) például úgy vélte, hogy a választások óta fanyar hangulat uralkodik a sajtóban, s az újságírók szinte „ellendrukkerei” a kormánynak. A képviselő ezt azért is rosszallotta, mert — mint a plé- num előtt kijelentette — a sajtónak ujjongania kellett volna a politikai átalakulás megtörténtekor. Csaknem valamennyi felszólaló kitért arra: miként biztosítható, hogy a bizottság direkt módon ne avatkozzék be a nemzeti médiumok működésébe, az egyes szerkesztőségi műhelyek munkájába. A polgári demokráciák példáját idézve Bossányi Katalin (MSZP) rámutatott: a nyugat-európai országok sajtógyakorlatában a kormány nem befolyásolásra törekszik, hanem arra, hogy minél több információval lássa el a tömegtájékoztató eszközöket. Majd — a hatalom és sajtó viszonyát érzékeltetendő — Churchill szavait idézte, miszerint: „a demokrácia szempontjából még mindig jobb, ha a politikusok félnek a sajtótól, mint ha a sajtó fél a politikusoktól”. A Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának mielőbbi felállítását sürgetve Molnár Péter (Fidesz) kompromisszumos megállapodásra kérte a tervezetet beterjesztő SZDSZ-frakciót és a módosító javaslatokat tevő MDFképviselőket. Úgy vélte ugyanis: ha e kompromisszum létrejön, valamint Gáspár Miklós visszavonja újabb módosító indítványát, úgy még ezen a napon dönthetnek a képviselők a bizottság létrehozásáról. Az elnöklő Szabad György azonban bejelentette, hogy erre semmiképpen nincs lehetőség, mivel időközben még több képviselő jelezte hozzászólási szándékát a törvényjavaslat általános vitájában. Az ülésnap bezárása előtt a képviselőkre még egy feladat várt: a megüresedett bizottsági helyekre új tagokat választottak. Mivel Bokros Lajos (MSZP) korábban lemondott képviselői mandátumáról, így megszűnt bizottsági tagsága is. Az MSZP képviselőcsoportja a Költségvetési Bizottságba Katona Bélát javasolta. Zacsek Gyula (MDF) ugyancsak lemondott bizottsági tagságáról. Helyette az MDF képviselőcsoportja a Gazdasági Bizottságba Zsupos Lajost javasolta. Az Országgyűlés a jelöléseket elfogádta. Szabad György házelnök július 23-án, hétfőn 10.00 órára hívta össze az Országgyűlés rendkívüli ülésének következő ülésnapját, amelynek napirendjén az elnapolt előterjesztések megtárgyalásán kívül várhatóan a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat általános vitája szerepel. Folytatódik az alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok vitája, s a honatyák megtárgyalják a jogállásukról, tiszteletdíj ukról és költségvetésükről szóló törvényjavaslatokat is. (MTI) Antall József miniszterelnök az Európai Közösségek Bizottságának épületében, a Berlaymont palotában találkozott Jacques Delors bizottsági elnökkel Újabb műszaki hiba a Mír űrállomáson Igazi üzlet csak privatizáció után lehetséges (Folytatás az 1. oldalról) láló állomány sem. Nálunk sokkal magasabb a gépesítés színvonala, mert drága az élőmunka, és ahogy figyeltem, a gyapjúnk minősége is jobb a magyarénál. Üzleti ajánlatunk éppen az önök állományának feljavítását szolgálná, százezer tenyészállatot szeretnénk ugyanis a magyar gazdálkodók között értékesíteni. A tapasztaltak alapján úgy véljük, jó helyre kerülnének az ausztrál birkák, mert a magyar juhászok kellő szakértelemmel és munkabírással rendelkeznek. Igazi realitása azonban akkor lesz az üzletnek, ha valóban végrehajtják a privatizációt. Mint Mclvor úrtól megtudtuk: ausztrál bankgarancia mellett, egy magyar külkereskedelmi cég közreműködésével bonyolítanák az üzletet. A tenyészállatokat öt évre lízingelnék a gazdák, és aztán a tulajdonukba kerülnének. A bérleti dijat az értékesített hús és gyapjú árából fedeznék. Mivel az ausztrál szakemberek szerint a beltenyésztés miatt a magyar állomány feljavításra szorul, az üzlet mindkét fél számára előnyös lenne. Különösen ha hozzátesszük, hogy Magyarország jelenleg nem tudja kitölteni a Közös Piac által engedélyezett kvótát, magyarul kevesebb húst és gyapjút értékesítünk, mint amennyit az egyezmények megengednek, s ezzel a gazdák is, az állam is jelentős bevételektől esnek el. Kurucsó Sándor úgy vélte, hogy ez valóban reális és szükséges segítség lenne, amit örömmel fogadnának a magyar juhászok. Persze, az nagy kérdés, hogy milyen pénzügyi feltételekkel juthatnának a várva várt ausztrál birkákhoz. A beszélgetés során még azt is megtudtuk, hogy néhány évvel ezelőtt egy hasonló üzletet már lebonyolítottak az ausztrálok, amikor is Romániának adtak el 200 ezer birkát. Ez olyan jó hatással volt az állományra, hogy a románok azóta is minden évben újabb mennyiséget szeretnének vásárolni, ám a bizonytalan gazdasági helyzet miatt egyelőre az üzlet nem jön létre. Privatizáció, privatizáció, privatizáció — hangsúlyozta többször is a vendég, hozzátéve, hogy cégük készen áll arra is: megfelelő fizetőképes kereslet (azaz jövedelmezően gazdálkodó juhász) esetén készen állnak arra, hogy az általuk is használt speciális gépeket, eszközöket és gyógyszereket szervizszolgáltatással együtt értékesítsék a magyar piacon, sőt hosszabb távon elképzelhetőnek tartják, hogy más területeken, például a fa- és a bútoriparban is együttműködés születhet a két ország között. Koncz János „Mindketten szeretünk lovagolni” Áremelések — felelősség Válasz dr. Lukács Tamás képviselőtársamnak Kedves Tamás! Röviden hozzászólok hozzászólásodhoz, amely július 12-i cikkemet érintette! Érintette csak, mert Te zömében másról beszélsz! 1. Szólsz például obstrukció- ról, hitoktatás körüli vitákról! A problémám az, hogy — félek, nagyon is jól értem — elvitatjátok tőlünk a vita jogát, hisz bárhol, bármikor ellenvélemény üti fel a fejét, azonnal obstrukcióról beszéltek. Ráadásul azt gondoljátok, hivatottak vagytok megmondani, meddig tart a konst- ruktivitás, s hol kezdődik az obstrukció. 2. Július 12-i írásomban nem a választási eredményekhez fűztem megjegyzéseket, hanem a kormányzat első jelentős gazdasági lépéséhez — az áremeléshez! 3. Az áremeléssel összefüggésben írod: „Tessék elhinni, hogy ezt kell tennie.” (kiemelés tőlem)! Tamás! Ezt korábban is sokszor kérték tőlem! Akkor sem hittem, és — bocsáss meg — Nektek sem hiszem el, hogy bizonyos célokat csak egy módon lehet elérni, azt, hogy bizonyos utakat csak egy módon lehet járni^ főleg azt nem, hogy bizonyos utakat be kell járni. 4. „A létszámot a feladatok határozzák meg” — írod a minisztériumok, főhatóságok általam igényelt létszámcsökkentésével kapcsolatban! Gondolom, nem a volt MSZMP-pártbizott- ságokra gondoltál ezen kijelentésed megfogalmazásakor! De ne feledd — bár a cégért átfestettétek —, a minisztériumokat megörököltétek! 5. írásod azt sugallja, a dilettantizmus vádja fejemre visszaszáll! Nos, készséggel elismerem, pénzügyi, költségvetési ismereteim hiányosak. De nem is vagyok tagja annak a pénzügyi kormányzatnak, amely — írásom megjelenésével egy időben — az általam kifogásolt előterjesztéseket visszavonni kényszerült!! 6. Tamás! Július 16-i írásod azzal végződik, aminek kritikájával július 12-i cikkem kezdődik! Régi barátsággal: Novák Rudolf SZDSZ Szovjetunió Sikertelen gépeltérítés Újabb gépeltérítési kísérletet hiúsított meg szerdán egy utasszállító gép személyzete a Szovjetunióban. A Tu-134-es gép — fedélzetén 75 utassal — Ogyesszá- ból a Fekete-tenger menti üdülőhelyre, a grúziai Szuhumiba tartott. Alig egy órával a felszállás után egy utas jelent meg a pilótafülkében, s követelte, hogy a gép változtasson útirányán, és repüljön Törökországba. A fiatal férfi azt állította, hogy ha követelése teljesítését megtagadják, felrobbantja a repülőgépet. A személyzet összeköttetésbe lépett a földi irányítás munkatársaival, akik arról tájékoztatták a pilótákat, hogy a beszállás előtti ellenőrzést gondosan végezték, s szerintük a gépre nem kerülhetett robbanóanyag. A Tu-134-es személyzete ezt követően — vállalva a kockázatot — ártalmatlanná tette a légikalózt, akinél szerencsére valóban nem volt semmiféle veszélyes anyag. Az utasszállító gép baj nélkül leszállt Szuhumiban, a rendőrség pedig őrizetbe vette a 23 éves ogyesszai Vitalij Latát, aki ellen megindították a büntetőeljárást. (MTI)
