Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-19 / 91. szám

2 Hírlap 1990. július 19., csütörtök Antall József hazaérkezett Brüsszelből A pártatlan tájékoztatásról vitáztak a képviselők A kormány irányítása alá került az Állami Vagyonügynökség Hosszas szavazási procedúra után szerdán délután végül is meg­született a döntés, az Országgyűlés módosította a vagyonügy­nökségről szóló törvényt, s így a privatizáció legfontosabb szer­vezete a kormány közvetlen irányítása alá került. A törvénymó­dosítás során határoztak arról is, hogy a vagyonügynökség kép­viselője negyedévenként köteles beszámolni tevékenységéről az Országgyűlés bizottságainak, s a kormány évente egyszer a Par­lamentet tájékoztatja ugyanerről. Nagy vitát váltott ki az a kér­dés: lehetőséget kapjon-e a vagyonügynökség a tanácsi irányítá­sú vállalatok privatizálására. Az Országgyűlés végül is elfogadta a kormány javaslatát, amely alapján a vagyonügynökség állami­gazgatási irányítás alá veheti ezeket a cégeket, s így lehetősége nyílik értékesítésükre is. A bevétel a költségvetésbe kerül, s on­nan egy külön törvény ben meghatározott rész illeti majd meg a leendő új önkormányzatokat. (Folytatás az 1. oldalról) nyok manőverezési lehetőségét. A kelet-közép-európai országok arra törekednek, hogy kikerülje­nek a válságból, eközben azon­ban arra már nem képesek, hogy kiegyenlítsék a váratlan kedve­zőtlen nemzetközi hatásokat. Ezért lenne szükség egy olyan re- kompenzációs pénzügyi alap lét­rehozására, amelyik képes átme­netileg finanszírozni az érintett országok ilyen jellegű vesztesé­geit. A rekompenzációs alap létre­hozásának gondolatát Jacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke nagy ér­A szovjet űrhajósok kedden késő este befejeződött űrsétája alatt űjabb műszaki hiba történt a Mír űrállomáson. Anatolij Szo- loyjov és Alekszandr Balangyin nem tudta légmentesen lezárni az egyik zsiliprendszert — jelen­tette szerdán a szovjet hírügy­nökség. A kozmonauták a Kvant-2 modul dokkoló zsiliprendszerén keresztül léptek ki az űrbe, de visszatérésükkor már nem zárt légmentesen a külső ajtó. Emiatt a tudományos megfigyelésekre, műszerek kihelyezésére szolgáló kamra zsilipén keresztül tértek vissza az űrállomásra. Biztonsá­gosan elreteszelték a külső ajtót, és itt már levehették az űrruhát is. A fennakadások miatt így az űrséta csaknem hét órán keresz­tül tartott. Elképzelhető, hogy űjabb űr­sétára lesz szükség, egyrészt a Szojuz TM-9 hőszigetelési sérü­deklődéssel fogadta, s a Közös Piac külügyminisztere pedig ügy nyilatkozott: ő is foglalkozott már ezzel a gondolattal. Az alap­pal kapcsolatos elképzeléseket még pontosítani kell, szükséges létrehozása, feltételeinek minél előbbi meghatározása. A minisz­terelnöki villámlátogatásnak azonban elsősorban az volt a cél­ja — hangsúlyozta végül Antall József —? hogy új kaput nyisson, új kapcsolatok alapjainak lera­kásához járuljon hozzá. A szak- miniszterek, a tárcák felelős ve­zetőinek a feladata, hogy a rész­leteket pontosítsák. (MTI) lésének esetleges újabb vizsgála­ta céljából, másrészt a zsiliprend­szer hibájának feltárására. A rosz- szul záródó ajtó egyelőre nem je­lent különösebb veszélyt, mert az űrállomás légmentesen zárha­tó, és adott esetben többszörö­sen is el lehet szigetelni az érin­tett szakaszt. Az is lehet, hogy a későbbiekben űrobjektumot csatolhatnak ide, hogy az űrha­jósok kényelmesen, már az űrál­lomáson belül lássanak neki a hi­ba kijavításának. Szolovjov és Balangyin az űr­sétán feltérképezte a Szojuz hő- szigetelésének sérüléseit, és fo­gókkal rögzítette a két sérült hő­szigetelő elemet, hogy azok ne zavarják a kinyíló ejtőernyőket. A két űrhajós az eredeti tervek­nek megfelelően, augusztus 9-én tér vissza a Földre. A váltás, a Mír űrállomás sorrendben hete­dik legénysége, augusztus else­jén startol Bajkonurból. (Folytatás az 1. oldalról) kérdésben is, hogy ne lehessen a vagyonügynökség döntése ellen bírói jogorvoslattal élni. Végül a képviselők az elfogadott módo­sító javaslatokkal együtt részle­teiben és egészében elfogadták a az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezelé­séről szóló törvénymódosító ja­vaslatot. A képviselők ezek után foly­tatták a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságáról szóló törvényja­vaslat előző nap megkezdett ál­talános vitáját. Az Alkotmányü­gyi, Törvényelőkészítő és Igaz­ságügyi Bizottság ugyan nem tett észrevételt a benyújtott módosí­tó javaslatokkal kapcsolatban, ám időközben Gáspár Miklós (KDNP) újabb módosító indít­ványt nyújtott be, így — mint arra az elnöklő Szabad György fel­hívta a figyelmet — a tervezet nem kerülhetett részletes vitára, s természetesen dönteni sem le­hetett felette a szerdai ülésna­pon. Még az általános vita előtt so­ron kívül szót kért Tölgyessy Pé­ter (SZDSZ), s kérte a keddi vi­tában több módosító indítványt is beterjesztő Kulin Ferencet, hogy vonja vissza törvénymódo­sítási javaslatait. Azok ugyanis az SZDSZ-es képviselő szerint csorbítanák a sajtó szabadságát és sértenék a nemzeti médiumok pártatlanságát. Erre reagálva Kónya Imre, az MDF frakcióve­zetője kijelentette: az MDF vál­tozatlanul elkötelezett a sajtó- szabadság elve mellett, s éppen ezért módosító indítványaikat nem vonják vissza. Ugyancsak az általános vita megkezdése előtt Orbán Viktor (Fidesz) arra hívta fel képviselő- társai figyelmét, hogy szoros ösz- szefüggés van a Pártatlan Tájé­koztatás Bizottságának felállítá­sa és a nemzeti médiumok veze­tőinek kinevezése között. Emlé­keztetett arra, hogy e vezetők be­iktatására előzetesen megjelölt július 15-i határidő már lejárt, s a jelenlegi parlamenti vita elhúzó­dása tovább növeli a bizonyta­lanságot az érintett intézmé­nyekben. A törvényjavaslat általános vi­tájában főként a Pártatlan Tájé­koztatás Bizottságának összeté­teléről, működési rendjéről fej­tették ki véleményüket a képvi­selők, de akadtak felszólalók — Csurka István (MDF) és Giczy György (KDNP) —? akik két­ségbe vonták, hogy szükséges-e egyáltalán a bizottság létrehívá­sa. Kosa Ferenc (MSZP) úgy ítélte, hogy amenyiben a beter­jesztett törvényjavaslat szerint szerveződik meg a bizottság, úgy abban túlteng a szakmai képvise­let, míg a társadalmi képviselet szinte teljesen elsikkad. Többen megkérdőjelezték azt is: milyen hatékonysággal bír, ha a bizottság utólag véleményez egy-egy rádiós, vagy televíziós műsort. Természetesen a vitában a szűkebben vett terület — azaz a létrehívandó Pártatlan Tájékoz­tatás Bizottsága — mellett a ma­gyar sajtó helyzete is terítékre került, s a kormánypártok képvi­selői részéről ismételten megfo­galmazódtak a nemegyszer éles bírálatok. Beke Kata (MDF) például úgy vélte, hogy a válasz­tások óta fanyar hangulat ural­kodik a sajtóban, s az újságírók szinte „ellendrukkerei” a kor­mánynak. A képviselő ezt azért is rosszallotta, mert — mint a plé- num előtt kijelentette — a sajtó­nak ujjongania kellett volna a politikai átalakulás megtörténte­kor. Csaknem valamennyi felszó­laló kitért arra: miként biztosít­ható, hogy a bizottság direkt mó­don ne avatkozzék be a nemzeti médiumok működésébe, az egyes szerkesztőségi műhelyek munkájába. A polgári demokrá­ciák példáját idézve Bossányi Katalin (MSZP) rámutatott: a nyugat-európai országok sajtó­gyakorlatában a kormány nem befolyásolásra törekszik, hanem arra, hogy minél több informáci­óval lássa el a tömegtájékoztató eszközöket. Majd — a hatalom és sajtó viszonyát érzékeltetendő — Churchill szavait idézte, misze­rint: „a demokrácia szempontjá­ból még mindig jobb, ha a politi­kusok félnek a sajtótól, mint ha a sajtó fél a politikusoktól”. A Pártatlan Tájékoztatás Bi­zottságának mielőbbi felállítását sürgetve Molnár Péter (Fidesz) kompromisszumos megállapo­dásra kérte a tervezetet beter­jesztő SZDSZ-frakciót és a mó­dosító javaslatokat tevő MDF­képviselőket. Úgy vélte ugyanis: ha e kompromisszum létrejön, valamint Gáspár Miklós vissza­vonja újabb módosító indítvá­nyát, úgy még ezen a napon dönthetnek a képviselők a bi­zottság létrehozásáról. Az el­nöklő Szabad György azonban bejelentette, hogy erre semmi­képpen nincs lehetőség, mivel időközben még több képviselő jelezte hozzászólási szándékát a törvényjavaslat általános vitájá­ban. Az ülésnap bezárása előtt a képviselőkre még egy feladat várt: a megüresedett bizottsági helyekre új tagokat választottak. Mivel Bokros Lajos (MSZP) ko­rábban lemondott képviselői mandátumáról, így megszűnt bi­zottsági tagsága is. Az MSZP képviselőcsoportja a Költségve­tési Bizottságba Katona Bélát ja­vasolta. Zacsek Gyula (MDF) ugyancsak lemondott bizottsági tagságáról. Helyette az MDF képviselőcsoportja a Gazdasági Bizottságba Zsupos Lajost java­solta. Az Országgyűlés a jelölé­seket elfogádta. Szabad György házelnök júli­us 23-án, hétfőn 10.00 órára hív­ta össze az Országgyűlés rendkí­vüli ülésének következő ülés­napját, amelynek napirendjén az elnapolt előterjesztések megtár­gyalásán kívül várhatóan a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat általános vitája szerepel. Folytatódik az al­kotmány módosításáról és a he­lyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok vitája, s a ho­natyák megtárgyalják a jogállá­sukról, tiszteletdíj ukról és költ­ségvetésükről szóló törvényja­vaslatokat is. (MTI) Antall József miniszterelnök az Európai Közösségek Bizottságá­nak épületében, a Berlaymont palotában találkozott Jacques De­lors bizottsági elnökkel Újabb műszaki hiba a Mír űrállomáson Igazi üzlet csak privatizáció után lehetséges (Folytatás az 1. oldalról) láló állomány sem. Nálunk sok­kal magasabb a gépesítés színvo­nala, mert drága az élőmunka, és ahogy figyeltem, a gyapjúnk mi­nősége is jobb a magyarénál. Üz­leti ajánlatunk éppen az önök ál­lományának feljavítását szolgál­ná, százezer tenyészállatot sze­retnénk ugyanis a magyar gaz­dálkodók között értékesíteni. A tapasztaltak alapján úgy véljük, jó helyre kerülnének az ausztrál birkák, mert a magyar juhászok kellő szakértelemmel és munka­bírással rendelkeznek. Igazi rea­litása azonban akkor lesz az üz­letnek, ha valóban végrehajtják a privatizációt. Mint Mclvor úrtól megtud­tuk: ausztrál bankgarancia mel­lett, egy magyar külkereskedel­mi cég közreműködésével bo­nyolítanák az üzletet. A tenyész­állatokat öt évre lízingelnék a gazdák, és aztán a tulajdonukba kerülnének. A bérleti dijat az ér­tékesített hús és gyapjú árából fedeznék. Mivel az ausztrál szak­emberek szerint a beltenyésztés miatt a magyar állomány feljaví­tásra szorul, az üzlet mindkét fél számára előnyös lenne. Különö­sen ha hozzátesszük, hogy Ma­gyarország jelenleg nem tudja ki­tölteni a Közös Piac által enge­délyezett kvótát, magyarul keve­sebb húst és gyapjút értékesí­tünk, mint amennyit az egyez­mények megengednek, s ezzel a gazdák is, az állam is jelentős be­vételektől esnek el. Kurucsó Sándor úgy vélte, hogy ez valóban reális és szüksé­ges segítség lenne, amit örömmel fogadnának a magyar juhászok. Persze, az nagy kérdés, hogy mi­lyen pénzügyi feltételekkel jut­hatnának a várva várt ausztrál birkákhoz. A beszélgetés során még azt is megtudtuk, hogy né­hány évvel ezelőtt egy hasonló üzletet már lebonyolítottak az ausztrálok, amikor is Romániá­nak adtak el 200 ezer birkát. Ez olyan jó hatással volt az állo­mányra, hogy a románok azóta is minden évben újabb mennyisé­get szeretnének vásárolni, ám a bizonytalan gazdasági helyzet miatt egyelőre az üzlet nem jön létre. Privatizáció, privatizáció, pri­vatizáció — hangsúlyozta több­ször is a vendég, hozzátéve, hogy cégük készen áll arra is: megfele­lő fizetőképes kereslet (azaz jö­vedelmezően gazdálkodó ju­hász) esetén készen állnak arra, hogy az általuk is használt speci­ális gépeket, eszközöket és gyógyszereket szervizszolgálta­tással együtt értékesítsék a ma­gyar piacon, sőt hosszabb távon elképzelhetőnek tartják, hogy más területeken, például a fa- és a bútoriparban is együttműkö­dés születhet a két ország között. Koncz János „Mindketten szeretünk lovagolni” Áremelések — felelősség Válasz dr. Lukács Tamás képviselőtársamnak Kedves Tamás! Röviden hozzászólok hozzá­szólásodhoz, amely július 12-i cikkemet érintette! Érintette csak, mert Te zömében másról beszélsz! 1. Szólsz például obstrukció- ról, hitoktatás körüli vitákról! A problémám az, hogy — félek, na­gyon is jól értem — elvitatjátok tőlünk a vita jogát, hisz bárhol, bármikor ellenvélemény üti fel a fejét, azonnal obstrukcióról be­széltek. Ráadásul azt gondoljá­tok, hivatottak vagytok meg­mondani, meddig tart a konst- ruktivitás, s hol kezdődik az obstrukció. 2. Július 12-i írásomban nem a választási eredményekhez fűz­tem megjegyzéseket, hanem a kormányzat első jelentős gazda­sági lépéséhez — az áremelés­hez! 3. Az áremeléssel összefüg­gésben írod: „Tessék elhinni, hogy ezt kell tennie.” (kiemelés tőlem)! Tamás! Ezt korábban is sokszor kérték tőlem! Akkor sem hittem, és — bocsáss meg — Nektek sem hiszem el, hogy bi­zonyos célokat csak egy módon lehet elérni, azt, hogy bizonyos utakat csak egy módon lehet jár­ni^ főleg azt nem, hogy bizonyos utakat be kell járni. 4. „A létszámot a feladatok határozzák meg” — írod a mi­nisztériumok, főhatóságok álta­lam igényelt létszámcsökkenté­sével kapcsolatban! Gondolom, nem a volt MSZMP-pártbizott- ságokra gondoltál ezen kijelen­tésed megfogalmazásakor! De ne feledd — bár a cégért átfestet­tétek —, a minisztériumokat megörököltétek! 5. írásod azt sugallja, a dilet­tantizmus vádja fejemre vissza­száll! Nos, készséggel elismerem, pénzügyi, költségvetési ismere­teim hiányosak. De nem is va­gyok tagja annak a pénzügyi kor­mányzatnak, amely — írásom megjelenésével egy időben — az általam kifogásolt előterjesztése­ket visszavonni kényszerült!! 6. Tamás! Július 16-i írásod azzal végződik, aminek kritiká­jával július 12-i cikkem kezdő­dik! Régi barátsággal: Novák Rudolf SZDSZ Szovjetunió Sikertelen gép­eltérítés Újabb gépeltérítési kísérletet hiúsított meg szerdán egy utassz­állító gép személyzete a Szovje­tunióban. A Tu-134-es gép — fe­délzetén 75 utassal — Ogyesszá- ból a Fekete-tenger menti üdülő­helyre, a grúziai Szuhumiba tar­tott. Alig egy órával a felszállás után egy utas jelent meg a pilóta­fülkében, s követelte, hogy a gép változtasson útirányán, és repül­jön Törökországba. A fiatal férfi azt állította, hogy ha követelése teljesítését megtagadják, felrob­bantja a repülőgépet. A személy­zet összeköttetésbe lépett a földi irányítás munkatársaival, akik arról tájékoztatták a pilótákat, hogy a beszállás előtti ellenőrzést gondosan végezték, s szerintük a gépre nem kerülhetett robbanó­anyag. A Tu-134-es személyzete ezt követően — vállalva a kocká­zatot — ártalmatlanná tette a lé­gikalózt, akinél szerencsére való­ban nem volt semmiféle veszé­lyes anyag. Az utasszállító gép baj nélkül leszállt Szuhumiban, a rendőrség pedig őrizetbe vette a 23 éves ogyesszai Vitalij Latát, aki ellen megindították a büntetőeljárást. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents