Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-18 / 90. szám

HEVES MEGYEI I. évfolyam, 90. szám ÁRA: 1990. július 18., szerda 4,30 FORINT A MÁSIK PART Ugyancsak meglepődik, aki néhány év óta nem ment át a Tiszán, Hevesből! (3. oldal) PAPIRTIGRIS „Agyamban kopasz cenzor ül” (3. oldal) „AZ EGYHÁZ SZOLGÁLNI KÍVÁNJA A TÁRSADALMAT" Ha valamire, az egyhzi ingatlanok kérdésére valóban azt kell mondanunk, hogy a levegőben van. (5. oldal) HOVÁ KERÜL A SZOVJET HŐSI EMLÉKMŰ GYÖNGYÖSÖN? Talán csak az új tanács dönt (8. oldal) Félezer termelő vizsgát tett — A Köjállal közösen — Kétszáz helyszíni ellenőrzés — Öt vagon búzát és fénymagot kifogásoltak — Kétszer kezdeményeztek szabálysértési eljárást Élelmiszerek és a növényvédő szerek Milyen a műtrágya kálitartalma? Ezt ellenőrzi pontos laboratóriu­mi műszerrel a Heves Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédel­mi Állomáson Bodóné Soltész Emese (Fotó: Perl Márton) Itt a nyár, és van választék zöldségből, gyümölcsfélékből a piacain­kon. A nagyüzemekben aratják a gabonát. Hogy ez így van, az a szervezett, pontosan végzett növényvédelmi munkának is köszön­hető. Ezért is érdemes visszatekinteni az esztendő első felének nö­vény-egészségügyi helyzetére. A tapasztalatok szerint az elmúlt hat hónapban növényvédő szerekből jó volt az ellátás megyeszerte, amelyhez nagyban hozzájárult az Egri Agroker Vállalat, az Agro- tranzit Kft., valamint a Tszker Heves Megyei Területi Központja. A tavaszi vegyszeres gyomirtást gabonában, kukoricában és a nap­raforgóban az üzemi igényeknek megfelelően valósították meg. Az Országgyűlés elfogadta az 1989. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot Az Állami Vagyonügynökség vitája volt a leghangosabb Mint dr. Sándor Gábortól, a Heves Megyei Növény-egész­ségügyi ésTalajvédelmi Állomás igazgatójától megtudtuk, az idei év elején a kisárutermelés jobb ellátása érdekében több szaktan- folyamot szerveztek, az úgyne­vezett feltételes forgalmú nö­Bizonyára emlékeznek rá, mi­lyen csatározás folyt nem is olyan régen a Mátrai Állami Gyógyin­tézet kékestetői épületének fel­újítása körül. Ebben az ügyben népes szakembergárda élén a helyszínen járt akkor a miniszte­rasszony is, aki ott találkozott a megyei és a városi vezetőkkel. Alapos vizsgálódás után kijelen­tették a minisztérium vezetői, hogy tanácsot ugyan tudnak ad­ni, de pénzt, azt nem. Az a javaslat is elhangzott, hogy az APEH egri székházának építkezését állítsák le, illetve az épületet hasznosítsák más célra, és az így felszabaduló mintegy 100 millió forintból hozzák hasz­nálható állapotba a kékestetői gyógyintézet leromlott épület- szárnyát. Úgy szólt a megállapí­tás, hogy sajnos a 100 milliós ösz- szegből sem lehetne a feladatot elvégezni. És mi történt? Ez év tavaszán értesítette dr. Győrfi István ál­lamtitkár a gyógyintézet főigaz­gatóját, dr. Kosa Erzsébetet, hogy országos pályázaton kell el­dönteni, ki vállalja az épületrész nagyjavítását, amire mintegy 80 millió forint áll rendelkezésre. vényvédő szerek felhasználásá­nak biztosítására. Ezeken közel félezer fő tett eredményes vizsgát, elsősorban az árutermelésre be­rendezkedettek. Szőkébb hazánk legnagyobb növényvédő szert árusító üzleteiben is szakképzett (Folytatás a 2. oldalon) Összesen 15 vállalat vett részt a pályázaton, közülük tizenné­gyen érvényes dokumentumok­kal. Az összes ajánlatok száma huszonnégyre rúgott. Kékestetőn tegnap délelőtt hirdette ki a Műber képviselője, hogy a pályázatot Hadobás Fe- mtckisvállalkozó nyerte el. Az ő ajánlata fix összegről szól. A munkákat még ebben a hónap­ban elkezdik. A betegek pedig 1982 januáijában már birtokba vehetik az épület B-szárnyát is. Természetesen ennek berende­zése még további forintokat igé­nyel. Ahogy dr. Kosa Erzsébet ér­deklődésünkre elmondta, ezzel a megoldással elkerülik, hogy kül­földi beruházóval kelljen társul­niuk, amelynek fejében az or­szágnak ezt a magaslati gyógyhe­lyét meg kellett volna osztani az invesztálásban résztvevő nyugati tőkéssel. Úgy látszik, az új kormány- szerv mégiscsak meg tudta olda­ni azt a kérdést, amire az előző rezsim képtelennek bizonyult. (gmf) Az Országgyűlés kedden a Magyar Köztársaság 1989. évi állami költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját. A témához kapcsolódóan a kor­mány egy országgyűlési határo­zati javaslatot is beterjesztett a tervezettet lényegesen meghala­dó költségvetési hiány finanszí­rozására. Rabár Ferenc pénzügyminisz­ter ezzel kapcsolatban elmon­dotta, hogy a múlt évi nagymér­tékű hiány fedezetéhez nem le­het előteremteni a szükséges pénzt újabb kincstárjegyek és ál­lamkötvények kibocsátásával, így egyetlen megoldás mutatko­zik: az államháztartás hosszú le­járatú magyar nemzeti banki hi­teleket vesz fel erre a célra. Erről is határoznia kell az Országgyű­lésnek. A múlt évi költségvetés­sel kapcsolatban a pénzügymi­niszter hangsúlyozta: az magán viseli a túlközpontosított gazda­ság nyomait. Tanulságai idén is megfontolandók, ám a helyzet jelentős mértékben megválto­zott. Folyamatban van ugyanis az államháztartási reform, amely nagymértékben átalakítja a költ­ségvetés szerepét, és remélhető­en megszűnnek azok a gondok, amelyek az elmúlt években egyre inkább lehetetlenné tették az ál­lamháztartás finanszírozását. Szót kért Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke is. Kifejtette: a számvevőszék a múlt évi költségvetés összeállítá­sát megfelelőnek tartja, felül­vizsgálata során azonban több megállapítást is tett. Többek kö­zött indokolt lenne a vállalatok nyereségadó-kedvezményeinek szűkítése. A tapasztalatok sze­rint felesleges a jelenlegi, kiter­jedt kedvezményrendszer fenn­tartása a vegyes vállalatok szá­mára, mivel ez nem járult hozzá a jelentős nagyságú külföldi tőke beáramláshoz. Elsősorban kis tőkével alakulnak az ilyen vállal­kozások, amelyek esetében in­dokolatlan a nagymértékű ked­vezmény. A számvevőszék arra is felhívja a figyelmet, hogy szá­mos megyei tanács likviditása te­rén alapvető gondok tapasztal­hatók. Ez a helyzet várhatóan a jövőben sem változik, így félő, hogy a tanácsok helyébe lépő önkormányzatok egy része mű­ködésképtelen lesz. A költségvetési mérleghiány finanszírozásával kapcsolatban a számvevőszék elnöke alapvető­en egyetértett a pénzügyminisz­terjavaslatával, ám azt is hangsú­lyozta: az államháztartás nagy­Olykor jó dolga van a sajtó képviselőjének. A budapesti Duna-korzó mellett álldogáló Kossuth-hajó teraszán ücsörög, kollégákkal sörözget, jeges whiskyt szürcsöl, s hozzá füstölt sajtot harapdál. Mindezt termé­szetesen nem saját kontójára te­szi, hanem sajtótájékoztatón vesz részt, ahol leginkább a sze­génységről és a környezetvéde­lemről esik szó. A házigazda az Alternatív Kft., a vendég elenyé­sző számú újságíró, a téma egy sorsjáték. A vendéglátóknak nem ez a mostani az első ilyen jellegű vál­lalkozásuk. Korábban — még nem ezen a néven — ők szervez­ték a szöuli olimpiára a Hodori- sorsjegyakciót, amelyből tfzmil­mértékű hiteligénye a gazdaság, a vállalkozók kölcsönforrásait szűkíti. A tavalyi költségvetésről szó­ló törvénytervezet vitáját — a törvényhozás Szabad György ja­vaslatára az általános és a részle­tes tárgyalást összevonva vette górcső alá a zárszámadást — ez a kettős megközelítés jellemezte. Míg az ellenzéki pártok képvise­lői főként szakmai szempontok alapján, az átfogó elemzést lehe­tővé tevő részletező adatok hiá­nyát felpanaszolva közelítettek az 1989. évi költségvetés végre­hajtásáról szóló törvényjavaslat­lió forintot kasszíroztak, s segí­tették csapatunk Koreába utazá­sát. Most is egy jótékony célú vállalkozásba kezdenek, alapít­ványt hoznak létre, amelynek bevételéből szociálpolitikai és környezetvédelmi célokra hasz­nálnak fel pénzt. Tisztában van­nak azzal, hogy az adakozás nem lesz feltétlenül bőkezű az állam­polgárok részéről, ezért azt sors­játékkal kötik össze. Az adako­zók külön erre a célra kibocsátott száz-, ötszáz-, illetve ezerforin­tos csekkeken fizethetik be a rá­szánt összeget, s valamennyien sorsoláson vesznek részt, ame­lyen akár egymillió forintot is nyerhetnek. Természetesen nem ugyanabba a kerékbe kerül an­nak a szelvénye, aki a kisebb név­hoz, addig a kormánykoalíció pártjai mindenekelőtt a bizalom­ra helyezték a hangsúlyt, rámu­tatván a kormány „megörökölt” gazdasági kényszerpályáira. A vitában elhangzottakra Ra­bár Ferenc és Hagelmayer István válaszolt. A pénzügyminiszter úgy védekezett az őt ért vádakkal kapcsolatban, hogy a terveknek megfelelően áhította össze a be­számolási rendszert, s ezért nem érzékelhetők azon változások. Pénzügypolitikai vitába nem kí­ván belebocsátkozni, mivel azt a Parlament később fogja napi- (Folytatás a 2. oldalon) értékűt választja, mint akinek le­hetősége nyílik arra, hogy na­gyobb mennyiséget áldozzon. Merész elképzeléseik vannak az életrehívóknak. Hozzá szeret­nének járulni például ahhoz, hogy az intézményesített állami gondozás megszűnjön, valameny- nyi árva gyermek családban nő­jön fel, nevelőszülei között, aki­ket természetesen ők támogat­nának anyagilag. Csakúgy, mint azokat a cégeket, akik legol­csóbb áron a legnagyobb kör­nyezetvédelmi hatású berende­zéseket tudják előállítani. Az au­tósok így ezeket nem ódzkodná­nak beszerezni, a zsebükön ke­resztül is érdekük lenne, hogy ne szennyezzék annyira a levegőt. De a célok nem konkrétan meg­Antall József brüsszeli tárgyalásai Az Európai Közösséggel való kapcsolatok álltak Antall József keddi brüsszeli tárgyalásainak középpontjában. A miniszterelnök reggel fél tízkor érkezett a Közösség tizen­két országában választott Euró­pa Parlament brüsszeli központ­jába, ahol először Enrique Baron Crespóval, a parlament elnöké­vel folytatott megbeszélést, majd a különböző parlamenti csopor­tok vezetőivel, kiemelkedő sze­mélyiségeivel találkozott. Az Európa Parlament hagyo­mányainak megfelelően ez a meghallgatás nyilvános. Jelen volt a nemzetközi sajtó is, kérdé­seket azonban nem az újságírók, hanem az európai képviselők tettek fel. A legfontosabb megbeszélés­re az Európai Közösség Bizott­ságának épületében, a Berlay- mont Palotában került sor. Itt Jacques Delors, a bizottság elnö­ke fogadta hivatalában a magyar kormányfőt. Ez a megbeszélés zárt ajtók mögött folyt, tartalmát csak a szóvivők ismerték, mind­két oldalon. Délután Antall udvariassági látogatást tett a laekeni királyi palotában Baldvin belga király­nál, majd Martens miniszterel­nökkel találkozott a közeli stuy- venbergi kastélyban (mindket­ten nemrég jártak, külón-külön, Magyarországon). Ezt követte a Nemzetközi Sajtóklubban ren­dezett sajtóértekezlet. Este Kis Tibor ideiglenes ügyvivő adott fogadást a Magyar Nagykövetsé­gen Antall József és kísérete tisz­teletére. Antall József miniszterelnök szerda reggel látogatást tesz a NATO főhadiszállásán — jelen­tették be kedden Brüsszelben. Az Észak-atlanti Szövetség köz­leménye szerint Manfred Wör- nerrel, a NATO főtitkárával ta­lálkozik majd Antall József a szervezet központjában. A mint­egy háromnegyed órásra terve­zett program lesz Antall József szercián befejeződő brüsszeli lá­togatásának utolsó eseménye. Földrengés Kaposvárott Kisebb földrengést észleltek hétfőn este 10 óra 13 perc 40 má­sodperckor Somogy megyében. A földmozgás centruma Kapos­vár térségében volt, s intenzitását a 12 fokozatú Mercalli-skálán 3-as fokozatúnak mérték. Bár a földrengést sokan érez­ték Kaposvárott, károkról nem érkezett jelentés. A térségben legutóbb 1988. december 27-én észleltek föld­rengést, amely a mostanihoz ha­sonló erősségű volt. határozottak, ott próbálnak segí­teni a befolyt összeggel, ahol arra a legnagyobb szükség van. Meg­fordult például a fejükben, hogy a rendőrségnek vásárolnak kör­nyezetkímélő autókat, s így a rend őreit szerintük polgárbará­tokká lehetne tenniük. Hogy ho­vá kerül a pénz, azt kuratórium határozza meg, ők bírálják el a beérkezett pályázatokat. — Garantált, hogy minden forint a legjobb helyre kerül, hi­szen neves szakemberek gondos­kodnak erről — mondták, a kft vezetői. — A környezetvédelmi kuratórium tagja például Beck Tamás egykori kereskedelmi mi­niszter. (kova) Másfél év múlva kész Mégis felújítják Az adósságok a lakosságra hárulnak... Sajtótájékoztató a múlt évi költségvetésről Azt követően, hogy a Parlament kedden délben elfogadta a múlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, valamint az Állami Számvevőszék jelentését, sajtótájékoztatón fejtették ki véle­ményüket a kormány es a pártok parlamenti csoportjainak képvise­lői. Botos Katalin államtitkár a kormány nevében hangsúlyozta, hogy megfeszített munkával dolgoznak az új államháztartási törvényen. Á pénzügyi kormányzat legfontosabb feladata a jelenlegi, meglehető­sen összekuszálódott költségvetési rendszer rendbetétele, a tisztánlá­tás biztosítása. Az államadóssággal kapcsolatban úgy ítélte meg: sen­kinek sem lehetnek illúziói. Az adósságokat valakinek meg kell fizet­ni, s függetlenül attól, hogy azokat a vállalatokra, a vállalkozókra, vagy a fogyasztókra terhelik, végső soron ez a lakosságra hárul. Békési László (MSZP) — az előző kormány pénzügyminisztere röviden elmagyarázta, milyen tényezők járultak hozzá a nagymérté­kű költségvetési hiány kialakulásához. Ebből kitűnt, hogy a kor­mánynak már a múlt évben korrigálnia kellett a költségvetést: 60 mil­liárd forintos deficitcsökkentő program végrehajtására kényszerült. A múlt évi költségvetés összeállításakor igen nagy volt a nyomás a be­vételek túl-, a kiadások alábecslésére. Ennek nem tudott kellőkép­pen ellenállni a pénzügyi kormányzat. Ráadásul év közben tovább nőtt az infláció, ami szintén nagymértékben hátrányosan érintette az államháztartást. A támogatásokat az infláció üteménél kevésbé sike­rült csak csökkenteni, így a költségvetés kiadásai jóval meghaladták a bevételeket. A kormány a múlt esztendőben hozzányúlt az egyik leg­égetőbb kérdés, a kedvezményes kamatozású lakáshitelek rendezé­sihez. A kamatadó hírére megélénkült a törlesztési kedv, s a vártnál jóval többen éltek a kormány által biztosított kedvezménnyel. Aki ugyanis határidő előtt visszafizette tartozását, annak a kormány az adósság 45 százalékát elengedte. A lakosság a múlt év végén összesen 37 milliárd kölcsönt fizetett vissza, ez azonban a költségvetés kiadá­sait 11 milliárd forinttal megnövelte. A terven felüli nagymértékű hiány kialakulásához az is hozzájá­rult, hogy az előző kormány megszüntette a korábban bevett pénzfor­galmi átcsúsztatás rendszerét. Ennek lényege, hogy az előző években a deficit finanszírozására felvett hitelek IV. negyedéves kamatterheit már a következő évi költségvetésre terhelték. A múlt esztendőben el­ső ízben az adott évben számolták el ezeket a kiadásokat, ami 22 mil­liárd forintot jelentett. Békési László arra hívta fel a figyelmet, hogy a Németh-kormány tavaly hozzálátott a költségvetési kiadások jelen­tős mértékű csökkentéséhez, az igazgatási, védelmi költségek lefara­f ásához, a termelési és exporttámogatások visszaszorításához. Ez lé­ét csak az egyetlen járható út a jelenlegi kormány számára is. Ungár Klára a Fidesz képviseletében azt kifogásolta, hogy a kormány előbb teijesztette be az ez évi költségvetés hiányának csökkentésére ki­alakított programcsomagját, és csak ezután tárgyalták meg a múlt évi költségvetéssel kapcsolatos zárszámadást. Ez a módszer azért volt rossz — hangsúlyozta —, mert a múlt évi tanulságokat nem tudták figyelembe venni. Azt is kifogásolta, hogy a tavalyi költségvetés több tekintetben át­tekinthetetlen, nem lehet például megállapítani a védelmi kiadások pontos összegét, a mezőgazdasági támogatások nagyságát. Polgárbarát rendőrség — alapítványból

Next

/
Thumbnails
Contents