Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-17 / 89. szám

2 Hírlap 1990. július 17., kedd Ülésezik az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) megállapodásban foglaltakat — mint egységes egészet — mindhá­rom képviselőcsoport elfogadta, és azt magára nézve továbbra is kötelezőnek tartja. Ugyanakkor elvárja, hogy az SZDSZ hala­déktalanul térjen vissza a megál­lapodásban vállalt kötelezettsé­gei teljesítéséhez. A kormányko­alíció pártjai hajlandóak minden ésszerű és elfogadható módosítá­si indítványt figyelembe venni, amennyiben azonban a beter­jesztett alkotmánymódosítás nem kapná meg a minősített többséget a szavazás során, és a Magyar Köztársaság alkotmá­nya emiatt továbbra is a szovjet tí­pusú tanácsrendszert tartaná fenn, akkor ennek minden követ­kezményéért a felelősség a meg­állapodást megszegő szabad de­mokratákat terhelné. Magyar Bálint a Szabad De­mokraták Szövetségének nevé­ben — ugyancsak soron kívüli hozzászólóként — válaszolt az állásfoglalásra. Mindenekelőtt kifogásolta, hogy a két párt „ma­gánjellegű” megállapodását a Parlament elé vitték. Indokolat­lannak tartotta, hogy e kérdés­ben ügyrend előtt kapott szót Kónya Imre, hiszen még nem zá­rult le az önkormányzati törvény általános vitája. Az SZDSZ egyébként sem érzi úgy, hogy fel­rúgta a megállapodást. A Ma­gyar Demokrata Fórum — illetve a kormányzó pártok — állásfog­lalása olyan helyzetet kíván te­remteni, amelyben egyedül az el­lenzéket terhelné a felelősség, amennyiben valamely tartalmi kérdésben nem sikerül a parla­menti pártoknak konszenzusra jutniuk, illetve a konszenzus hiá­nyát nem sikerül pusztán erőpo­zícióból pótolni. Az SZDSZ nem kíván olyan megoldást elfo­gadni, amelyben egyszerűen ál­talános megfogalmazások kerül­nek az alkotmányba, s ezért az önkormányzati törvény tényle­ges tartalmát már egyszerű szó­többséggel is elfogadtathatják. Az SZDSZ szakértői megfeszí­tett munkával készítették el ter­vezetüket, amely alapját képez­heti a parlamenti pártok kon­szenzusának. E tervezet kidolgo­zása nem a parlamenti munka hátráltatását jelentette, hanem azt szolgálta, hogy időben meg lehessen tartani az önkormány­zati választásokat. Az elnöklő Szabad György javaslatára a na­pirenden kívüli vitát egyelőre „befagyasztották” — s az önkor­mányzati törvény problémakö­rét a tárgysorozatnak megfelelő helyen és időben veszik elő. Utolsó soron kívüli felszólaló­ként kapott szót Tatján László- né. A Független Kisgazdapárt képviselője választópolgárai vé­leményét tolmácsolta. Az embe­rek az országgyűlési közvetítések nyomán úgy vélik, hogy felhábo­rító érdektelenség, figyelmetlen­ség tapasztalható a Parlament soraiban. Gyakoriak a szemé­lyeskedő, időhúzó felszólalások, amelyek aláássák a törvénykezé­si munkát. A családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosí­tásának részletes vitájával, pon­tosabban a részletes vitában be­nyújtott újabb módosító javasla­tok megtárgyalásával folytatták munkájukat a törvényhozók. A három módosító javaslat közül végül is a Török Ferenc (SZDSZ) képviselő által erede­tileg benyújtott javaslatot fogad­ták el, amelyet — mivel azt a kép­viselő visszavonta — Kutrucz Katalin (MDF) terjesztett elő. Eszerint a családi pótlék év eleji vagy évközi emeléséről a gyer­meknevelés tényleges költségei­nek megfelelően az Országgyű­lés évente legalább kétszer dönt. A vitában az érintett tárcák képviselői is állást foglaltak. Ke­lemen András, a Népjóléti Mi­nisztérium államtitkára felaján­lotta, hogy a tárca és a kormány félévente megteszi a „karbantar­tó” intézkedéseket a családi pót­lék értékének megőrzésére. Ra­bár Ferenc pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy nemcsak a Parlamentnek van felelőssége a családokkal szemben, hanem a kormánynak is. ígéretet tett arra: a kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy a családi pótlékot — szükség szerint — a lehetséges legnagyobb mérték­ben emelje. A T. Ház a módosító javasla­tot elfogadta, s 285 igen, 4 nem szavazattal, 9 tartózkodás mel­lett módosította a családi pótlék­ról szóló törvényt. A képviselők Szabad György vezetésével ezután ügyrendi po­lémiát folytattak, amelynek lé­nyege: miként tárgyalják az SZDSZ által beterjesztett ön- kormányzati „ellentörvény-ter- vezetet”. A jelenleg érvényes házszabályok ugyanis nem ren­delkeznek arról az esetről, ami­kor a kormány beterjesztett tör­vényjavaslatával szemben zz Or­szággyűlésnek egy teljesen új törvényjavaslatot kell megvitat­nia. Végül is Szabad György az ügyrendi bizottság hatáskörébe utalta a döntést, nevezetesen: a bizottság vizsgálja felül és foglal­jon állást arról, hogy a képvise­lők esetleg az egyszer már elfo­gadott tárgyalási rendtől eltérő módon vitassák meg az SZDSZ „ellentörvényét”. A családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosí­tásának részletes vitájával, pon­tosabban a részletes vitában be­nyújtott újabb módosító javasla­tok megtárgyalásával folytatták munkájukat a törvényhozók. A három módosító javaslat közül végül is a Török Ferenc (SZDSZ) képviselő által erede­tileg benyújtott javaslatot fogad­ták el, amelyet — mivel azt a kép­viselő visszavonta — Kutrucz Katalin (MDF) terjesztett elő. Eszerint a családi pótlék év eleji vagy évközi emeléséről a gyer­meknevelés tényleges költségei­nek megfelelően az Országgyű­lés évente legalább kétszer dönt. Juhász Pál (SZDSZ) vissza­utasította az oostrukció vádját. Hangsúlyozta: az új jogszabály- tervezet teljes egészében a ko­rábban meghirdetett alapelvek­nek felel meg. Az SZDSZ egyéb­ként azért nyújtott be teljes tör­vénytervezetet, hogy az egyedi javaslatok sokasága ne lassítsa a munkát. A két módosító javas­latcsokor is ezen alapelvhez iga­zodik — mutatott rá a képviselő, majd arról szólt, hogy a kormány által előterjesztett törvényjavas­laton két vonulat húzódik végig. Az egyik, hogy az új rendszer azonnal folytatható legyen, a másik pedig, hogy a kormánynak pénzügyileg nehéz helyzetben is legyen lehetősége a beavatko­zásra. Elismerve a folyamatosság szükségességét, felhívta a figyel­met arra, hogy az előnyök mel­lett a törvényjavaslat e vonásai sok hátrányt okoznak. Nem kü­lönülnek eí világosan a központi és a helyi hatalom feladatai, s egyebek között hiányos a helyi önállóság feltételeinek megte­remtése is. A szabad demokra­ták módosító javaslatainak célja, hogy ne csupán hatalomváltás legyen, hanem megtörténjen a rendszerváltozás is, tudomásul véve azt is, hogy ez együtt jár a pártharcok felerősödésével. Kőrösfői László (MSZP) le­szögezte: éppen a kormánypárti hozzászólások lassítják a tör­vénytervezet fölötti vitát. Az ülés soros elnöke végül be­jelentette, az általános vita egy hét múlva folytatódik. Az elfo­gadott napirend szerint ma 10 órakor az 1989. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényja­vaslat megtárgyalását kezdi meg az Országgyűlés. A sokk napjai (Folytatás az 1. oldalról) Háromszázezer, egymillió, Jiegyvenezer Az autópálya leállósávjában állt vasárnap a sor vége az M3-as hatvani benzinkútjánál. A kuta­sok becslése szerint akadt, hogy egy kilométeren át kígyóztak az üzemanyagra várók. Az utolsó vendéget éjfél előtt két perccel szolgálták ki, utána leltároztak, s mintegy negyedóra múlva már az új áron álltak készen a vendégek fogadására. Az első utas azon­ban igencsak váratott magára, már egy óra is volt, amikorra megérkezett. A helyzetre jellem­ző, hogy amíg ennek a benzin- kútnak az átlagos forgalma na­ponta mintegy háromszázezer forint volt, addig vasárnap ennek több mint háromszorosát „telje­sítették”, egymillió forint volt a bevételük. Ezzel szemben teg­nap délután három óráig hozzá­vetőlegesen negyvenezer forin­tot kasszíroztak, ami jelzi, hogy igencsak kevesen álltak sorba. Természetesen ez várhatóan csak átmeneti állapot, az autók­nak a jövő héten is gurulniuk kell, ehhez pedig elengedhetet­len a benzin. (kova) mm : Antall József Brüsszelben Kohl viszontlátogatásra hívta meg Gorbacsovot Sajtóértekezlet Vodi városában Németország az egyesülés után olyan szuverén állam lesz, amely maga dönt belső beren­dezkedéséről és katonai-politi­kai hovatartozásáról is. Erről ál­lapodott meg Mihail Gorbacsov szovjet elnök és Helmut Kohl kancellár kétnapos moszkvai tárgyalásain. A két vezető a kaukázusi Mi- nyeralnije Vodi városában tar­tott sajtóértekezletén közölte azt is, hogy az egyesüléssel, illetve az azzal kapcsolatos nemzetközi szerződéssel együtt érvényüket vesztik a négy nagyhatalom Né­metország feletti ellenőrzési jo­gai. A Szovjetunió emellett átfo­gó szerződésben rendezi kapcso­latait Németországgal, beleértve ebbe a politikai kapcsolatokat, a biztonság kérdését, a gazdasági és kulturális együttműködést is. Gorbacsov és Kohl megálla­podott, hogy 3-4 éven belül ki­vonják az NDK területén állo­másozó szovjet erőket. A szovjet elnök kifejtette: Moszkva nem szeretné, ha az NDK területén a kivonás után atomfegyvereket vagy külföldi haderőket telepíte­nének. Gorbacsov és Kohl rendkívül elégedetten nyilatkozott a hétfő délutáni sajtóértekezleten a megbeszélésekről, amelyeket a nyíltság és építő szellem mellett Kohl szerint a „kölcsönös szim­pátia” is jellemzett. A kancellár külön is köszönetét mondott azért a meleg fogadtatásért, amely „nagymértékben elősegí­tette a tárgyalások sikeres kime­netelét”. Kohl viszontlátogatásra hívta meg Gorbacsovot és felesé­gét. Meddig lesznek szovjet katonák német földön? (Folytatás az 1. oldalról) szág demokratikus és piacgazda­sági reformjainak támogatására a közösség hangolta össze a fej­lett tőkés országok PHARE- programját. Nico Wegter, a Közösségek Bizottságának külügyi szóvivője a látogatás előtt az MTI-nek adott nyilatkozatában megerősí­tette, hogy a közösség kapcsola­tainak további bővítésére törek­szik Magyarországgal, beleértve egy társulási szerződés kidolgo­zását is. Ez a terv nyilvánvalóan a ma­gyar kormányfő és a Közösség vezetői közötti megbeszélések középpontjában áll majd. A Ti- zenkettek tavasszal határoztak úgy, hogy Közép-Kelet-Európa épülő demokráciáival az együtt­működési szerződések „új nem­zedékét” hozzák létre, s az ebben megfogalmazandó társulási for­mulákat mindig az egyes orszá­gok helyzetéhez igazítják: így az, hogy konkrétan milyen lesz a magyar társulás, sokban függ a kedden csúcsszinten kezdődő, majd más fórumokon folytatódó munkától. Az előzetes tervek szerint ta­lálkozóra kerül sor Manfred Wömerrel, a NATO főtitkárával is, alig egy nappal az után, hogy Wömer visszaérkezik Moszkvá­ból, ahol a NATO első számú funkcionáriusa először találko­zott a Szovjetunió vezetőjével. A NATO és Magyarország kapcso­lataiban is először kerül sor e terv értelmében ilyen szintű találko­zóra. A magyar miniszterelnök kedden udvariassági látogatást tesz Baldvin belga uralkodónál, aki a múlt hónapban járt Ma­gyarországon, és ekkor már ta­lálkozott Antall Józseffel. Ugyancsak kedden kerül sor Wilfried Martens belga miniszterelnök és Antall József megbeszélésére. Ebben az eset­ben is már meglévő ismeretség elmélyítéséről lesz szó, hiszen Martens alig több mint két hete járt Budapesten a Keresztényde­mokrata Internacionálé csúcsér­tekezletén. A német földön állomásozó szovjet hadseregcsoport szere­pének átértékelődéséről, a csa­patkivonási terv megváltoztatá­sáról nyilatkozott egy magas ran­gú szovjet katonatiszt a Neues Deutschland hétfői számában. Vaszilij Kazacsenko vezérőr­nagy véleménye szerint a Szovjet Nyugati Hadseregcsoport — amelynek mintegy 380 ezer ka­tonája teljesít szolgálatot az NDK-ban — immár nem tekint­hető „a stabilitás legfontosabb tényezőjének”. Ennek oka az, hogy a Szovjetunió diplomáciai és politikai kezdeményezései ré­vén enyhült a nemzetközi kon­frontáció, a katonai kérdések csaknem valamennyi tárgyalási szinten napirenden vannak. A szovjet főtiszt szólt a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokról és az NDK-ban állomásozó szovjet haderők létszámának 195.000 főre történő, tervezett csökkentéséről. — Az, hogy meddig lesznek még szovjet katonák német földön, a kettő plusz négy tárgyalásoktól is függ — tette hozzá. A Moszkva által egyoldalú lé­pésként vállalt, ám később leállí­tott haderőkivonással kapcsolat­ban Kazacsenko elmondta: ha­zája eredetileg négy hadosztályt kívánt hazarendelni az NDK- ból. Ez egyebek között 4000 harckocsit, légideszant-egysége- ket és néhány különleges egysé­get érintett volna. A Magyaror­szágról és Csehszlovákiából megindult csapatkivonás azon­ban módosulást eredményezett az NDK-beli tervben. Földrengés a Fülöp-szigeteken Az elmúlt negyedszázad lege­rősebb földrengése sújtotta hét­főn a Fülöp-szigetek fővárosát és az ország legnagyobb szigetének, Luzonnak a nagy részét. A föld­mozgás erőssége túllépte a Rich­ter-skála szerinti 7. fokozatot, s egyes jelentések szerint a 8,4 fo­kot is elérte. Nem tudni még az áldozatok pontos számát, egye­lőre több mint ötven ember halá­láról és több száz sebesültről ér­kezett jelentés. A 45 másodpercig tartott földrengés epicentruma a Mani­lától 90 kilométerre északra fek­vő Cabanatuanban volt. A várat­lanul bekövetkezett katasztrófa a főváros megriadt lakosságának tömegeit „üldözte” az utcára, megszakadt a távközlés, a fővá­ros több pontján tűz ütött ki. Rendőrségi források szerint ösz- szeomlott egy filmszínház, szá­mos épület megrongálódott. Súlyosabbnak tűnik a helyzet Cabanatuanban, ahonnan a ma- nilai rádió azt jelentette, hogy ösz­szeomlott egy egyetemi épület, s abban legalább harminc diák vesztette életét. Ugyancsak ha- , lottakat keresnek Bagióban (Manilától 190 kilométerre északra), ahol súlyosan megron­gálódott az ötcsillagos Hyatt ho­tel és a Nevada szálló. A romok alatt várhatóan újabb holtteste­ket találnak majd a mentőalaku­latok, amelyeknek egységeit a kormányzat rögtön a földrengés után mozgósította, számítva az esetleges újabb rengésekre. Corazón Aquino éppen a sze­nátus elnökével és képviselőkkel tárgyalt, amikor megmozdult a föld, s az elnökasszony irodájá­nak íróasztala alatt keresett me­nedéket. Utána az újságíróknak adott nyilatkozatában azt mond­ta: „a decemberi puccs nem kényszerített az asztal alá, a föld­rengésnek viszont sikerült. S-----------—-----------------------------­G azdálkodó szervezetek, figyelem! Kedvező befektetési lehetőség a KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓ A legutolsó aukciókon elérhető éves hozamok az alábbiak voltak: 90 napos 30 napos maximum: 29,92 0/ /o 28,51 % átlagos: 28,90 0/ /o 27,65 % minimum: 27,90 0/ /o 27,24 % Az aukciókon bármely jogi személy részt vehet. Az aukció ideje: minden szerda 10 óra. Helye: MNB Heves Megyei Igazgatóság Az aukció üzleti feltételei és az ajánlati lapok az MNB Heves Megyei Igazgatóságán szerezhetők be. Telefon: 20-127 vagy 13-444/28. Tegnap délelőtt az egyik egri Áfor-kútnál — nincs tömeg

Next

/
Thumbnails
Contents