Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-17 / 89. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 89. szám 1990. július 17., kedd ÁRA: 4,30 FORINT PEDIG ÚGY SZERETNÉK ADÓZNI! „...mi pedig legyünk hálásak, ha valamikor egyáltalán „lefejelhetünk’' az államkasszának.”' (3. oldal) nA TERMÉSZET NEM ERŐFORRÁS - KULTÚRA,» „Környezet a víz, a levegő, azok az élettelen elemek, amelyek bizonyos életfeltételeket teremtenek.” (4. oldal) HORTON FIATALKORÚAK RABOLTAK Inni akart: hátba szúrta az édesanyját. (8. oldal) (Fotó: Perl Márton) A sokk napjai Egy héttel ezelőtt még arról számoltunk be, hogy ugyan az árak sehol nem emelkedtek, mégis többen érezték indokoltnak, hogy bizonyos cikkekből nagyobb mennyiséget szerezzenek be. Aggodalmuk nem volt alaptalan, hiszen napokkal később a sajtó már a kormány áremelkedési intézkedéseit repítette kényszerűen világgá, valameny- nyien megtudhattuk, mit értek a koalíció választási ígéretei. Elég egyszer végigsétálni az utcán ahhoz, hogy érezzük a majd’ mindenkiben meglévő rossz közérzetet, a járókelők nem is szívesen beszélnek erről, csak legyintenek, s mennek tovább, nyilatkozatot szinte lehetetlen a témáról kicsikarni. így — szintén nem jószántunkból — olyan embereket szólaltattunk meg, akik végrehajtói ezeknek az intézkedéseknek, ám vásárlóként ők is ugyanazt érzik a bőrükön, mint azok, akikkel alkalomadtán a pult ellentétes oldalán állnak. Bizonytalan ideig regi áron Aki tegnap az egri Szarvaskő ABC-be tért be, örömmel tapasztalhatta, hogy meg mindenhez a régi áron juthatott hozzá. Ennek nem valamiféle szembenállás volt az oka — a törvény mindenkire kötelező —, hanem az, hogy a boltban még nem kapták meg az áljegyzéket, s egyelőre csak sejtéseik lehetnek arról, vajon mennyiért is kellene árulni egy doboz Marlborót. Központjukba is hiába telefonáltak, ott sem kaptak felvilágosítást, így egész nap minden maradt a régiben, s ha a délutáni postával nem érkezett meg a lista, akkor még ma sem emeltek árat. (Ez nem mindenhol volt így, a trafikokban például már jelentősen drágult a cigaretta.) Begár Gyula üzletvezető szerint az elműlt hét végén sem volt iszonyatos felvásárlási láz, mindössze annyi történt, hogy a bevásárlók néhány dobozzal több bagót pakoltak a kosarukba. Az üzlet egyébként azon kevés ABC-k közé tartozik, amelyek szerződésben állnak két Szolnok megyei termelő- szövetkezettel, s onnan olcsóbban kapják a sertéskarajt és -combot, így kevesebbért is értékesítik azt. Ezzel tehát árcsökkenésről is beszámolhatunk. (Folytatás a 2. oldalon) Antall József Brüsszelben Hétfőn délelőtt a Malév menetrendszerű járatával Jacques Delors-nak, az Európai Közösségek Bizottsága elnökének meghívására hivatalos látogatásra Brüsszelbe érkezett Antall József miniszterelnök. A miniszterelnök kíséretének tagjai között van Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter, Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Mar- tonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának közigazgatási államtitkára, Forrai István, a miniszterelnök Titkárságának vezetője, továbbá László Balázs kormány- szóvivő. Brüsszelben csatlakozott a hivatalos kísérethez Kis Tibor ideiglenes ügyvivő, Szász Iván, az Európai Közösségek melletti magyar képviselet ideiglenes ügyvivője, továbbá Tar Pál, a miniszterelnök különtanácsa- dója. A repülőtéren a magyar vendégeket Marcello Buracini, az Európai Közösségek Bizottságának protokollfőnöke és Carlos de Wever, a belga külügyminisztérium protokollfőnöke köszöntötte. A magyar kormányfő brüsz- szeli tartózkodása során találkozik az Európai Közösségek Bizottságának elnökével, Jacques Delors-ral, továbbá az Európai Parlament elnökével, Enrique Baron Crespóval. Az Európai Közösségekben érdeklődéssel tekintenek a magyar kormányfő látogatása elé, hiszen Magyarország bizonyos értelemben modellt jelentett az EK és Közép-Kelet-Európa demokratizálódó országainak kapcsolataiban. Magyarországgal írta alá 1988-ban az Európai Közösség az első teljes körű kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezményt. 1989 nyarától Magyarország és Lengyelor- (Folytatás a 2. oldalon) Az egerek hangja Olykor ügy rémlik, hogy József Attila iszonytató) elmeszüleményét, a nagyon is valóságos Őspatkányt még mindig nem sikerült kiirtani. „A meg nem gondolt gondolat” még mindig terjeszti a kórt köztünk, zavartalanul „belezabál” abba, amit „kifőztünk”. Mostanában egyre gyakrabban. Nem végeztem közvélemény-kutatást, elvégre empátia is van a világon. Ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy a még mindig jól nevelt, és a megfelelő ismeretekkel kellőképpen felruházott állampolgárok már rég nem a Németh- vagy az Antall- kormányra haragszanak. (Na, és ha mégis, akkor mi van?) Sokkal jobban utálják mostoha, rongyos és robotos életüket, úgy együttvéve. Szerintem ez jóval rosszabb, mint akármilyen haragszomrád, mert az elkeseredett, a kilátástalanságba nyakig süppedt kisember, ha nem másra mérges, akkor könnyen önveszélyes lesz. Esztelenül és könyörtelenül gyilkolja, pusztítja magamagát, tünetévé és jelenségévé válva egy egész társadalmat átható betegségnek, egy megemészthetetlenül tótágast álló értékrend- szernek. így leszünk szép lassacskán hárommillió bódult .agyú részeges országává. Csak azért nem írom, hogy hárommillió iszákos koldus országává, mert nemcsak a csórók vedelnek. De az „vigad” istenigazából, nap mint nap, akinek teljesen mindegy, hogy dolgos vagy dologtalan, hogy spórol vagy nem, úgysem jut ötről a hatra. Közben csak pörög, pörög az az átkozott mókuskerék, amiből sokszor csak az ütött-kopott ócska csapszékek és a dőlt keresztű temetők felé nyílik kijárat. Nem tudom, ki hogy van vele, de engem valahogy a külföldi tőke megváltásreménye sem derít túlságos jókedvre. Már azt is kétlem, hogy létezik-e egyáltalán színtiszta önzetlenség, de hogy az üzleti életben kizárt, az egészen bizonyos. Ha valamiért vonzó lehet idehozni a pénzt fialó pénzt, akkor az éppen a hihetetlenül alacsony (éh)bérek miatt van. A csöppet sem szörnyeteg, csupán számító tőkepénzes (ha nem lenne az, befektetnivalója sem lenne), egyébként sem jótékony célú egylet, annyit fizet, amennyit nagyon muszáj, egy megveszekedett garassal sem többet. Nem hiszem, hogy különösebben tűzbe hozná őket a gondolat, miszerint az itteniek sem haszonállatok, akiknek tökéletesen megfelel, ha hónapszám parizeren rágódnak. Mert ugyebár az ember néhanapján szeretne a tengerparton sütkérezni, elandalodni a hűs hegyek között, szép ruhákban járni-kelni, kellemes kisvendéglőben családi körben megvacsorázni. De jó is lenne... A marxista propaganda jó sokáig a Munka mindenhatóságáról és mindenekfölöttiségéről papolt. A dolgos élet öröméről is gyakorta megemlékeztek, hátha valahogy elfeledkeznek a másfajta élvezetekről azok, akiknek szólt a malaszt. Az idők múltával hasonló szemforgatásnak bizonyult mindez, mint a koncentrációs táborok kapuján, az Arbeit macht frei felirat. Arról persze senki sem szónokolt, hogy létezik olyan munka, amely elnyomorítja a testet és a lelket, kiöli a gondolatot. Mennyit tudna mesélni erről az az egész életét végiggürcölő csepeli munkás, vagy kérges kezű paraszt, vagy szellemi sum- más, akinek egy-két évvel nyugdíjazása után már feladják az utolsó kenetet. Miközben irigyelt nyugati társa még akkor kezdi élvezni az életet, utazgat szerte a nagyvilágban, hol a Kanári-szigeteken, hol a Bahamákon nyaral. Én már régóta nem hökkenek meg azon, hogy a külföldi rendszámú elegáns Mercedes előzékenyen lassít, sőt megáll a zebránál, míg a mindig rosszkedvű magyar rozzant Trabantja nyolcvannal süvít el előttem. Apró, ámde csalhatatlan jeleként a hamis felsőbbségtudatnak. Végül arra a kérdésre várok feleletet az éppen hatalmasoktól: mikor és mitől lesz jobb a templomi egerek népesedő hadának? Mikor szűnik meg végre az egyre nyomasztóbbá váló — ismét egy marxista kategória — össztársadalmi jövőtlenség? Azt már magamtól kérdezem: eljut-e valaha is az egérkék panaszteli vékonyka hangja az elefánt lapátfüléig? És ha mégis meghallja, vajon mit tesz...? Buttinger László Ülésezik az Országgyűlés Heves összecsapások a kormánykoalíció, illetve az ellenzéki pártok között A családi pótlék évente kétszeri „karbantartását” vállalta a T. Ház Hack Péter, Haraszti Miklós és Tölgyessy Péter az ülésteremben (Hírlap-telefotó — MTI) Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka hétfőn délelőtt 10 órakor a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját. A tárgysorozat elejére rangsorolt törvénymódosítás tárgyalásának megkezdése előtt az elnöklő Szabad György elrendelte a szokásos jelenléti ellenőrzést, melynek eredményeként megállapították, hogy 289 képviselő, a törvényhozás 75 százaléka jelent meg, így az ülés határozatképes. Az elnök bejelentette ezután, hogy a kormány számos új törvénymódosítást nyújtott be sürgősségi tárgyalást kérve. A Parlament valamennyi beterjesztést nagy szótöbbséggel jóváhagyta, így a törvényhozás sürgősséggel tárgyalja a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény, az állami vállalatokra vonatkozó egyes jogszabályok, és a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló 1989. évi törvény módosítását; a köztársasági elnök közvetlen választására vonatkozó népszavazás előkészítésének és lebonyolításának pénzügyi szükségletei biztosításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. A beterjesztett javaslatokat a Parlament a szükséges bizottsági előkészítés után veszi fel tárgysorozatába. Számos új interpellációt, illetve kérdést is benyújtottak a képviselők. Ezeket a törvényhozás ma délután tárgyalja. A sürgősségi indítványok feletti döntést követően a törvény- hozás az ülésszak tárgysorozatáról határozott. Ennek megfelelően 13 pontból álló napirend került a Ház elé. A Gazdasági Bizottság egy tagjának megválasztása napirendje előtt hozzászólóként jelentkezett Horn Gyula, A Külügyi Bizottság elnöke. Emlékeztetett arra, hogy a napokban az Észak-atlanti Tanács közgyűlése felhívást fogadott el, amely állást foglalt az európai államok, a NATO és a Varsói Szerződés tagországai közötti kapcsolatok magasabb szintre emelése mellett, illetve Európai Közgyűlés létrehozása mellett. Ezen javaslatok valóra váltásában jelentős szerepet tölthet be a magyar Országgyűlés is, ezért Horn Gyula közölte, hogy e fontos kérdések kapcsán a Külügyi Bizottság a jövő héten állásfoglalás-tervezetet teijeszt a Ház elé. A Külügyi Bizottság elnöke emlékeztette a törvényhozást: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt héten felhívással fordult a magyar Parlamenthez, hogy vizsgálja felül a nemzeti kisebbségek országgyűlési képviseletéről hozott korábbi döntését. Horn Gyula javasolta, hogy ezt a kérdést az érintett bizottságok tűzzék napirendre. Fodor Gábor, az Emberi Jogi. Vallásügyi és Kisebbségi Bizottság elnöke rögtön szót kért, és közölte, hogy az RMDSZ felhívását bizottsága már megvitatta, s azzal kapcsolatos álláspontjáról levélben tájékoztatta az RMDSZ-t. Ugyancsak soron kívül kért szót Kónya Imre (MDF), aki a kormánykoalícióban résztvevő pártok kora reggel megtartott frakcióértekezletének állásfoglalását ismertette az önkormánya zatokkal kapcsolatos törvényhozói munka értékeléséről. A Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja mélységes aggodalmát fejezte ki az önkormányzatok létrehozását szolgáld törvényhozói munka jelenlegi állapota láttán. (Mint ismeretes, az önkormányzati törvény tervezete az elmúlt héten heves ellenzéki bírálatokat váltott ki, s különösen kétségessé teszi a törvényjavaslat sorsát, hogy az ellenzéki erők ragaszkodnak az alkotmány módosítását is érintő törvények minősített, azaz kétharmados szavazatarányú elfogadásához.) Kónya Imre — drámai szavakkal ecsetelve a törvény elfogadásának jelentőségét — emlékeztetett arra, hogy a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége ez év április 29-én megállapodást kötött azzal a céllal, hogy az Országgyűlés a kormányzati tevékenység megbénítására alkalmas, minősített többséget igénylő törvények körét „a szükséges mértékre” korlátozza. A szovjet típusú tanácsrendszer felváltásának, a demokratikus helyi önkormányzatok kiépülésének sürgőssége miatt kiemelkedően fontos volt, hogy az ön- kormányzatok létrehozásához szükséges részletes szabályok kikerüljenek a minősített többséggel meghozandó törvények közül. Ezért az MDF — SZDSZ megállapodás 4. mellékletének 3. pontja úgy rendelkezik: „az önkormányzati törvényeknél a kétharmados szabály kizárólag az alkotmányba kerülő rendelkezésekre vonatkozik, vagyis azokra, amelyek az önkormányzati rendszer szervezetének és működésének legalapvetőbb szabályait tartalmazzák”. A (Folytatás a 2. oldalon) Amerikai főügyészek küldöttsége Magyarországon Az Amerikai Főügyészek Országos Szövetségének hattagú küldöttsége — Mary Sue Terry, Virginia állam főügyésze, a szövetség elnöke vezetésével — hazánkba érkezett szakmai tapasztalatcsere és együttműködés kialakítása céljából. A delegáció a Legfőbb Ügyészségen és a Fejér Megyei Főügyészségen folytat megbeszéléseket, többek között ellátogat a Legfelsőbb Bíróságra, az Igazságügyi Minisztériumba, a Belügyminisztériumba és az Országgyűlés ülésére is. A megbeszélések kiteijednek a jogi intézményrendszer fejlődésének legújabb elemeire, a környezetvédelem jogi eszközeire, a nyilvánosság és az állami szervek működési mechanizmusának összefüggéseire, a jogi információcsere bővítésének lehetőségeire. (MTI) Rendben halad a csapatkivonás A szovjet csapatok kivonása az elszámolással kapcsolatos nézet- eltérések ellenére rendben folyik — mondta rendszeres heti tájékoztatójában Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője az MTI-nek. Hétfő reggelig 189 csapatvonat (az összesnek 19,7 százaléka), 173 anyagvonat (44,1 százalék), 26 személyszállító vonat (22,2 százalék) és 29 konténervonat (9,6 százalék) hagyta el hazánkat. Ez összesen 417, a Szovjetunióba távozott vonatot jelent, ami a teljes csapat- kivonáshoz szükséges szerelvények 23,5 százaléka. Az elmúlt héten 30, katonákat és anyagokat szállító szerelvény gördült át a magyar — szovjet határon.
