Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-17 / 89. szám

HEVES MEGYEI I. évfolyam, 89. szám 1990. július 17., kedd ÁRA: 4,30 FORINT PEDIG ÚGY SZERETNÉK ADÓZNI! „...mi pedig legyünk hálásak, ha valamikor egyáltalán „le­fejelhetünk’' az államkasszának.”' (3. oldal) nA TERMÉSZET NEM ERŐFORRÁS - KULTÚRA,» „Környezet a víz, a levegő, azok az élettelen elemek, ame­lyek bizonyos életfeltételeket teremtenek.” (4. oldal) HORTON FIATALKORÚAK RABOLTAK Inni akart: hátba szúrta az édesanyját. (8. oldal) (Fotó: Perl Márton) A sokk napjai Egy héttel ezelőtt még arról számoltunk be, hogy ugyan az árak sehol nem emelkedtek, mégis többen érezték indokolt­nak, hogy bizonyos cikkekből nagyobb mennyiséget szerezze­nek be. Aggodalmuk nem volt alaptalan, hiszen napokkal ké­sőbb a sajtó már a kormány áre­melkedési intézkedéseit repítette kényszerűen világgá, valameny- nyien megtudhattuk, mit értek a koalíció választási ígéretei. Elég egyszer végigsétálni az utcán ah­hoz, hogy érezzük a majd’ min­denkiben meglévő rossz közér­zetet, a járókelők nem is szívesen beszélnek erről, csak legyinte­nek, s mennek tovább, nyilatko­zatot szinte lehetetlen a témáról kicsikarni. így — szintén nem jó­szántunkból — olyan embereket szólaltattunk meg, akik végre­hajtói ezeknek az intézkedések­nek, ám vásárlóként ők is ugyan­azt érzik a bőrükön, mint azok, akikkel alkalomadtán a pult el­lentétes oldalán állnak. Bizonytalan ideig regi áron Aki tegnap az egri Szarvaskő ABC-be tért be, örömmel ta­pasztalhatta, hogy meg minden­hez a régi áron juthatott hozzá. Ennek nem valamiféle szemben­állás volt az oka — a törvény min­denkire kötelező —, hanem az, hogy a boltban még nem kapták meg az áljegyzéket, s egyelőre csak sejtéseik lehetnek arról, va­jon mennyiért is kellene árulni egy doboz Marlborót. Központ­jukba is hiába telefonáltak, ott sem kaptak felvilágosítást, így egész nap minden maradt a régi­ben, s ha a délutáni postával nem érkezett meg a lista, akkor még ma sem emeltek árat. (Ez nem mindenhol volt így, a trafikok­ban például már jelentősen drá­gult a cigaretta.) Begár Gyula üz­letvezető szerint az elműlt hét végén sem volt iszonyatos felvá­sárlási láz, mindössze annyi tör­tént, hogy a bevásárlók néhány dobozzal több bagót pakoltak a kosarukba. Az üzlet egyébként azon kevés ABC-k közé tarto­zik, amelyek szerződésben áll­nak két Szolnok megyei termelő- szövetkezettel, s onnan olcsób­ban kapják a sertéskarajt és -combot, így kevesebbért is érté­kesítik azt. Ezzel tehát árcsökke­nésről is beszámolhatunk. (Folytatás a 2. oldalon) Antall József Brüsszelben Hétfőn délelőtt a Malév me­netrendszerű járatával Jacques Delors-nak, az Európai Közös­ségek Bizottsága elnökének meghívására hivatalos látogatás­ra Brüsszelbe érkezett Antall Jó­zsef miniszterelnök. A miniszterelnök kíséretének tagjai között van Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter, Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Mar- tonyi János, a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Minisztériu­mának közigazgatási államtitká­ra, Forrai István, a miniszterel­nök Titkárságának vezetője, to­vábbá László Balázs kormány- szóvivő. Brüsszelben csatlako­zott a hivatalos kísérethez Kis Ti­bor ideiglenes ügyvivő, Szász Iván, az Európai Közösségek melletti magyar képviselet ideig­lenes ügyvivője, továbbá Tar Pál, a miniszterelnök különtanácsa- dója. A repülőtéren a magyar vendégeket Marcello Buracini, az Európai Közösségek Bizott­ságának protokollfőnöke és Car­los de Wever, a belga külügymi­nisztérium protokollfőnöke kö­szöntötte. A magyar kormányfő brüsz- szeli tartózkodása során találko­zik az Európai Közösségek Bi­zottságának elnökével, Jacques Delors-ral, továbbá az Európai Parlament elnökével, Enrique Baron Crespóval. Az Európai Közösségekben érdeklődéssel tekintenek a ma­gyar kormányfő látogatása elé, hiszen Magyarország bizonyos értelemben modellt jelentett az EK és Közép-Kelet-Európa de­mokratizálódó országainak kap­csolataiban. Magyarországgal ír­ta alá 1988-ban az Európai Kö­zösség az első teljes körű keres­kedelmi és gazdasági együttmű­ködési egyezményt. 1989 nyará­tól Magyarország és Lengyelor- (Folytatás a 2. oldalon) Az egerek hangja Olykor ügy rémlik, hogy József Attila iszonytató) elmeszüleményét, a nagyon is valóságos Őspat­kányt még mindig nem sikerült kiirtani. „A meg nem gondolt gondolat” még mindig terjeszti a kórt köztünk, zavartalanul „belezabál” abba, amit „ki­főztünk”. Mostanában egyre gyakrabban. Nem végeztem közvélemény-kutatást, elvégre empátia is van a világon. Ennek ellenére biztos va­gyok benne, hogy a még mindig jól nevelt, és a meg­felelő ismeretekkel kellőképpen felruházott állam­polgárok már rég nem a Németh- vagy az Antall- kormányra haragszanak. (Na, és ha mégis, akkor mi van?) Sokkal jobban utálják mostoha, rongyos és robotos életüket, úgy együttvéve. Szerintem ez jó­val rosszabb, mint akármilyen haragszomrád, mert az elkeseredett, a kilátástalanságba nyakig süppedt kisember, ha nem másra mérges, akkor könnyen önveszélyes lesz. Esztelenül és könyörtelenül gyil­kolja, pusztítja magamagát, tünetévé és jelenségévé válva egy egész társadalmat átható betegségnek, egy megemészthetetlenül tótágast álló értékrend- szernek. így leszünk szép lassacskán hárommillió bódult .agyú részeges országává. Csak azért nem írom, hogy hárommillió iszákos koldus országává, mert nemcsak a csórók vedelnek. De az „vigad” isteniga­zából, nap mint nap, akinek teljesen mindegy, hogy dolgos vagy dologtalan, hogy spórol vagy nem, úgy­sem jut ötről a hatra. Közben csak pörög, pörög az az átkozott mókus­kerék, amiből sokszor csak az ütött-kopott ócska csapszékek és a dőlt keresztű temetők felé nyílik ki­járat. Nem tudom, ki hogy van vele, de engem vala­hogy a külföldi tőke megváltásreménye sem derít túlságos jókedvre. Már azt is kétlem, hogy létezik-e egyáltalán színtiszta önzetlenség, de hogy az üzleti életben kizárt, az egészen bizonyos. Ha valamiért vonzó lehet idehozni a pénzt fialó pénzt, akkor az éppen a hihetetlenül alacsony (éh)bérek miatt van. A csöppet sem szörnyeteg, csupán számító tőke­pénzes (ha nem lenne az, befektetnivalója sem len­ne), egyébként sem jótékony célú egylet, annyit fi­zet, amennyit nagyon muszáj, egy megveszekedett garassal sem többet. Nem hiszem, hogy különöseb­ben tűzbe hozná őket a gondolat, miszerint az itte­niek sem haszonállatok, akiknek tökéletesen meg­felel, ha hónapszám parizeren rágódnak. Mert ugyebár az ember néhanapján szeretne a tengerpar­ton sütkérezni, elandalodni a hűs hegyek között, szép ruhákban járni-kelni, kellemes kisvendéglő­ben családi körben megvacsorázni. De jó is lenne... A marxista propaganda jó sokáig a Munka min­denhatóságáról és mindenekfölöttiségéről papolt. A dolgos élet öröméről is gyakorta megemlékeztek, hátha valahogy elfeledkeznek a másfajta élvezetek­ről azok, akiknek szólt a malaszt. Az idők múltával hasonló szemforgatásnak bizonyult mindez, mint a koncentrációs táborok kapuján, az Arbeit macht frei felirat. Arról persze senki sem szónokolt, hogy létezik olyan munka, amely elnyomorítja a testet és a lelket, kiöli a gondolatot. Mennyit tudna mesélni erről az az egész életét végiggürcölő csepeli mun­kás, vagy kérges kezű paraszt, vagy szellemi sum- más, akinek egy-két évvel nyugdíjazása után már feladják az utolsó kenetet. Miközben irigyelt nyu­gati társa még akkor kezdi élvezni az életet, utazgat szerte a nagyvilágban, hol a Kanári-szigeteken, hol a Bahamákon nyaral. Én már régóta nem hökkenek meg azon, hogy a külföldi rendszámú elegáns Mercedes előzékenyen lassít, sőt megáll a zebránál, míg a mindig rosszked­vű magyar rozzant Trabantja nyolcvannal süvít el előttem. Apró, ámde csalhatatlan jeleként a hamis felsőbbségtudatnak. Végül arra a kérdésre várok feleletet az éppen hatalmasoktól: mikor és mitől lesz jobb a templomi egerek népesedő hadának? Mikor szűnik meg vég­re az egyre nyomasztóbbá váló — ismét egy marxis­ta kategória — össztársadalmi jövőtlenség? Azt már magamtól kérdezem: eljut-e valaha is az egérkék panaszteli vékonyka hangja az elefánt la­pátfüléig? És ha mégis meghallja, vajon mit tesz...? Buttinger László Ülésezik az Országgyűlés Heves összecsapások a kormánykoalíció, illetve az ellenzéki pártok között A családi pótlék évente kétszeri „karbantartását” vállalta a T. Ház Hack Péter, Haraszti Miklós és Tölgyessy Péter az ülésteremben (Hírlap-telefotó — MTI) Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka hétfőn délelőtt 10 óra­kor a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosí­tásáról szóló törvényjavaslat tár­gyalásával folytatta munkáját. A tárgysorozat elejére rangso­rolt törvénymódosítás tárgyalá­sának megkezdése előtt az el­nöklő Szabad György elrendelte a szokásos jelenléti ellenőrzést, melynek eredményeként megál­lapították, hogy 289 képviselő, a törvényhozás 75 százaléka jelent meg, így az ülés határozatképes. Az elnök bejelentette ezután, hogy a kormány számos új tör­vénymódosítást nyújtott be sür­gősségi tárgyalást kérve. A Par­lament valamennyi beterjesztést nagy szótöbbséggel jóváhagyta, így a törvényhozás sürgősséggel tárgyalja a gazdálkodó szerveze­tek és a gazdasági társaságok át­alakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény, az állami vállalatokra vonatkozó egyes jogszabályok, és a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló 1989. évi törvény módosítását; a köztársasági el­nök közvetlen választására vo­natkozó népszavazás előkészíté­sének és lebonyolításának pénz­ügyi szükségletei biztosításáról szóló országgyűlési határozati ja­vaslatot. A beterjesztett javasla­tokat a Parlament a szükséges bi­zottsági előkészítés után veszi fel tárgysorozatába. Számos új in­terpellációt, illetve kérdést is be­nyújtottak a képviselők. Ezeket a törvényhozás ma délután tár­gyalja. A sürgősségi indítványok fe­letti döntést követően a törvény- hozás az ülésszak tárgysorozatá­ról határozott. Ennek megfelelő­en 13 pontból álló napirend ke­rült a Ház elé. A Gazdasági Bizottság egy tagjának megválasztása napi­rendje előtt hozzászólóként je­lentkezett Horn Gyula, A Kül­ügyi Bizottság elnöke. Emlékez­tetett arra, hogy a napokban az Észak-atlanti Tanács közgyűlése felhívást fogadott el, amely állást foglalt az európai államok, a NATO és a Varsói Szerződés tagországai közötti kapcsolatok magasabb szintre emelése mel­lett, illetve Európai Közgyűlés létrehozása mellett. Ezen javas­latok valóra váltásában jelentős szerepet tölthet be a magyar Or­szággyűlés is, ezért Horn Gyula közölte, hogy e fontos kérdések kapcsán a Külügyi Bizottság a jö­vő héten állásfoglalás-tervezetet teijeszt a Ház elé. A Külügyi Bi­zottság elnöke emlékeztette a törvényhozást: a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség az el­múlt héten felhívással fordult a magyar Parlamenthez, hogy vizsgálja felül a nemzeti kisebb­ségek országgyűlési képviseleté­ről hozott korábbi döntését. Horn Gyula javasolta, hogy ezt a kérdést az érintett bizottságok tűzzék napirendre. Fodor Gá­bor, az Emberi Jogi. Vallásügyi és Kisebbségi Bizottság elnöke rögtön szót kért, és közölte, hogy az RMDSZ felhívását bizottsága már megvitatta, s azzal kapcsola­tos álláspontjáról levélben tájé­koztatta az RMDSZ-t. Ugyancsak soron kívül kért szót Kónya Imre (MDF), aki a kormánykoalícióban résztvevő pártok kora reggel megtartott frakcióértekezletének állásfog­lalását ismertette az önkormánya zatokkal kapcsolatos törvényho­zói munka értékeléséről. A Ma­gyar Demokrata Fórum, a Füg­getlen Kisgazdapárt és a Keresz­ténydemokrata Néppárt képvi­selőcsoportja mélységes aggo­dalmát fejezte ki az önkormány­zatok létrehozását szolgáld tör­vényhozói munka jelenlegi álla­pota láttán. (Mint ismeretes, az önkormányzati törvény terveze­te az elmúlt héten heves ellenzéki bírálatokat váltott ki, s különö­sen kétségessé teszi a törvényja­vaslat sorsát, hogy az ellenzéki erők ragaszkodnak az alkotmány módosítását is érintő törvények minősített, azaz kétharmados szavazatarányú elfogadásához.) Kónya Imre — drámai szavakkal ecsetelve a törvény elfogadásá­nak jelentőségét — emlékeztetett arra, hogy a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége ez év április 29-én megállapodást kötött azzal a cél­lal, hogy az Országgyűlés a kor­mányzati tevékenység megbéní­tására alkalmas, minősített több­séget igénylő törvények körét „a szükséges mértékre” korlátozza. A szovjet típusú tanácsrendszer felváltásának, a demokratikus helyi önkormányzatok kiépülé­sének sürgőssége miatt kiemel­kedően fontos volt, hogy az ön- kormányzatok létrehozásához szükséges részletes szabályok ki­kerüljenek a minősített többség­gel meghozandó törvények kö­zül. Ezért az MDF — SZDSZ megállapodás 4. mellékletének 3. pontja úgy rendelkezik: „az önkormányzati törvényeknél a kétharmados szabály kizárólag az alkotmányba kerülő rendel­kezésekre vonatkozik, vagyis azokra, amelyek az önkormány­zati rendszer szervezetének és működésének legalapvetőbb szabályait tartalmazzák”. A (Folytatás a 2. oldalon) Amerikai főügyészek küldöttsége Magyarországon Az Amerikai Főügyészek Or­szágos Szövetségének hattagú küldöttsége — Mary Sue Terry, Virginia állam főügyésze, a szö­vetség elnöke vezetésével — ha­zánkba érkezett szakmai tapasz­talatcsere és együttműködés ki­alakítása céljából. A delegáció a Legfőbb Ügyészségen és a Fejér Megyei Főügyészségen folytat megbe­széléseket, többek között elláto­gat a Legfelsőbb Bíróságra, az Igazságügyi Minisztériumba, a Belügyminisztériumba és az Or­szággyűlés ülésére is. A megbeszélések kiteijednek a jogi intézményrendszer fejlő­désének legújabb elemeire, a környezetvédelem jogi eszközei­re, a nyilvánosság és az állami szervek működési mechanizmu­sának összefüggéseire, a jogi in­formációcsere bővítésének lehe­tőségeire. (MTI) Rendben halad a csapatkivonás A szovjet csapatok kivonása az elszámolással kapcsolatos nézet- eltérések ellenére rendben folyik — mondta rendszeres heti tájé­koztatójában Keleti György ezre­des, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője az MTI-nek. Hétfő reg­gelig 189 csapatvonat (az összes­nek 19,7 százaléka), 173 anyag­vonat (44,1 százalék), 26 sze­mélyszállító vonat (22,2 százalék) és 29 konténervonat (9,6 száza­lék) hagyta el hazánkat. Ez össze­sen 417, a Szovjetunióba távozott vonatot jelent, ami a teljes csapat- kivonáshoz szükséges szerelvé­nyek 23,5 százaléka. Az elmúlt héten 30, katonákat és anyagokat szállító szerelvény gördült át a magyar — szovjet határon.

Next

/
Thumbnails
Contents