Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-09 / 57. szám
8. Hírlap-HÉTVÉ GE Hírlap, 1990. június 9., szombat Első alkalommal fordult elő, hogy az Európa-napokat a két német állam egy-egy kisvárosában rendezték. Az NDK-beli Meiningen- ben éppen az autóbuszokról szállnak le a résztvevők, akik több, mint hatszázan voltak Az Európa-napok rendezvényeinek díszvendégei között a legnépszerűbb dr. Habsburg Ottó (jobbról) és felesége, Regina, Sachsen- Meiningen főhercegnője (középen) (A szerző felvételei) Európa-napok Fuldában és Meiningenben Európa-napokat tizenöt éve rendez a Német Paneurópa Szövetség, de az idei — május 18-20 Fulda, Meiningen — volt az első, amelyen az eredeti eszme megvalósulásának lehettek tanűi a résztvevők, hiszen a két helyszín az egykori vasfüggöny két oldala. S az a tény, hogy a vasfüggöny már a múlté, szinte kizárólagosan a magyarok bátorságának köszönhető. Ezt többszörösen aláhúzták a fuldai tanácskozások szónokai. Az Európa-napok rendezvényein tavaly, Regensburgban vettem részt először, tulajdonképpen „magánszorgalomból''. Az ideire már érkezett meghívó, s a hivatalosan regisztrált résztvevők a németen kívül tizenhat nemzetet képviseltek, köztük voltak az észtek, a lettek, a szlovákok és a csehek is. Azt is jóelőre remek érzékkel kiszámították a rendezők, hol legyen a helyszín. 1989-ben, Regensburgban még úgy búcsúztak egymástól a résztvevők: viszontlátásra Fuldában. A meghívón pedig már az szerepelt: Európa-napok Fuldában és Meiningenben. E találkozóknak van néhány állandó nagy alakja, közülük is kiemelkedik dr. Habsburg Ottó, a Paneurópa Unió nemzetközi elnöke, akivel az utóbbi időben érdemeihez méltóan foglalkozott a magyar tömegtájékoztatás. Talán érdemes felidézni, hogy az életéről szóló filmet először Komárom megyében mutatták be, s rövid idő alatt kétszer is járt Tatán, majd Tatabányán. Ott volt a szabadon választott parlament első ülésének díszvendégei között, s nem feledkezett meg a fuldai megnyitón sem a magyarok méltatásáról, az európai változásokban vállalt szerepünk kiemeléséről. Persze, tőle már megszoktuk. Ám azon még a régi, egykor emigrációban élő magyarok is meglepődtek, amikor az idei kitüntetett, dr. Alfred Dregger, az NSZK parlamentjének CDU- CSU frakcióvezetője beszédében ugyancsak a magyarokat dicsőítette. A két német állam egyesítéséről nem írhatták volna alá éppen május 18-án az állam- szerződést, ha a vasfüggönyt a keletnémetek előtt nem nyitjuk meg. Ezt a bátorságot nekünk Németország soha nem fogja elfeledni. A szombati, 19-e szekcióüléseken magyar előadó is volt. Kerner Lőrinc, a Magyar Rádió pécsi stúdióvezetője a német nemzetiségekről tartott előadást, visz- szatekintve a történelmi múltra, az igazságtalanságokra, amelyek ezt a kisebbséget 45 éven át érték, a kitelepítésekre, a malenkij robotra, mindazokra a sebekre, amelyek érték a nemzetiségieket és a magyarokat egyaránt. Kerner Lőrinc javaslatokat is tett, amelyek nagy tetszést arattak. Ezek lényege: a nemzetiségek számára nemcsak jogot, hanem a továbbéléshez minden feltételt biztosítani kell. Legyen összeurópai nemzeti érdekképviseleti törvény, amelynek végrehajtására minden nemzetnél rá lehet kérdezni: „Önök mit tettek?” Minden kulturális és nyelvi nemzet támogathassa a saját nemzetiségét, határain túl, anélkül, hogy ez más ország belügye- ibe történő beavatkozásnak minősülne. Fuldáról érdemes tudni, hogy tulajdonképpen az európaiság eszméjének bölcsője, hiszen Szent Bonifác városa, aki a 7. században rakta le a katolikus vallás alapjait, s ő már akkor összeurópai szellemet hirdetett. Az idei Európa-napok különlegességére már a bevezetőben utaltam: két helyszíne volt, Fulda mellett Meiningen, az NDK- beli Suhl megye kisvárosa, az egykori Saschsen-Meiningen hercegség székhelye. Habsburg Ottó felesége, Regina főhercegnő pedig a Saschsen-Meiningeni „színházalapító herceg”, Georg von Sashsen-Meiningen ükunokája. Ő volt az NDK-beli program fővédnöke, ahová az Európa-napok résztvevői a mei- ningeni vár megtekintésére, valamint színházi előadásra „ugrottak át”. Akinek emlékei vannak az NDK határátkelésekről, az nagyot csalódott ezen a napon. Úgy engedték át az autóbuszokat az NDK-beli határőrök, hogy barátságosan integettek, egyetlen útlevelet sem néztek meg, egyetlen autóbuszra sem szálltak fel. Ez a jövő, amikor a határok csak a térképen szerepelnek, jelképesek, de azokat bárki, bármikor átlépheti mindenféle nehézség nélkül. A meiningeni színházban Giuseppe Verdi Álarcosbálját adták, egész véletlenül ez is illett az alkalomhoz, hiszen az opera középpontjában a személyes és társadalmi felelősség kérdése áll. Az uralkodó legalább barátjának feleségébe szeret bele, ugyanakkor nemesi összeesküvés készül ellene. A történetet nem érdemes elmesélni, inkább az volt a meglepő, hogy egy 26 ezres lélekszámú kisvárosban ekkora színház és igen jó társulat működik. Verdi operái egytől-egyig élményt adnak, de ehhez az élményhez azért felkészült énekesek, jó színészek kellenek. Meiningenben ilyen társulat működik. Két nevet még a rendezvény kapcsán mindenképpen le kell írni: Bernd Posselt, a Német Paneurópa Unió alelnöke, az ifjúsági szervezet elnöke, és Walburga von Habsburg, a müncheni iroda vezetője volt a motorja az Európa-napoknak. A több mint hatszáz vendég elhelyezése, mozgatása, a programok kialakítása kettejük érdeme, s természetesen azoknak a fiataloknak is köszönhető, akik az „aprómunkában” részt vettek. Az egyik szünetben megkérdeztem Habsbrug Ottót, vajon Magyarországra terveznek-e az idén valamilyen rendezvényt, hiszen 1989-ben Sopronban „pikniket” tartottak, a vasfüggöny mellett. — Valamilyet biztosan, de véglegeset még nem mondhatok. Budapestről fogják üzenni, hogy mit akarnak, és mikor. A mi gondolatunk, hogy egy év elteltével valamilyen emlékünnepet szervezünk. Adja Isten, hogy sikerüljön — kaptam a biztató választ. Május 20-án Európa-isten- tisztelet volt a fuddai dómban. A szentmisét dr. Johannes Dyba, fuldai püspök celebrálta, s tulajdonképpen ő világította meg Szent Bonifác szerepét, mitől lett Fulda az európaiság bölcsője. Az angol szerzetes személyén át a kereszténység kultúrtörténeti, társadalomépítő szerepét is hangsúlyozta. Az utolsó napon, az istentisztelet után, Európa szerepe a világban címmel, a záró plenáris ülésen ismét magyar előadónak tapsolt a közönség: gróf Bethlen István országgyűlési képviselő tartott előadást. A meghívóban még úgy tüntették fel, hogy a kormány képviseletében is szól, de ezt végül is nem tehette, hiszen a Németh-kormánytól erre nem kapott felhatalmazást, az Antall-kormány pedig csak május 22-én lépett hivatalba. Ha nyomtatásban nem jelenik meg, nyilván erre nem tér ki bevezetőjében Bethlen István, aki egyébként korábban, még emigrációban egyik lelkes szervezője volt a Paneurópa Uniónak, mindenkit régi ismerősként üdvözölt. A jövőt illetően kiemelte: ha már a kommunizmus, a keleti, marxi szocializmus halott,jó lenne, ha halott lenne a nacionalizmus is. Azt sem hallgatta el, hogy a Nyugat hathatós segítsége nélkül nem tud a magyar gazdaság talpraállni. Külön kiemelte, hogy a magyarok, hasonlóan a páneurópai eszméhez, nem akarnak határreviziót. Mi határok nélküli Európában gondolkodunk, de a határainkon túl élő magyarokért változatlanul felelősséget érzünk, jogaikért felemeljük szavunkat. Először fordult elő, hogy a búcsúzásnál még nem tudták bejelenteni: jövőre hol tartják az Európa-napokat. Mindenesetre valamennyien, akik ott voltak, úgy érezték, a határok nélküli, szabad Európáért ők is tettek valamit másfél évtizedes, vagy még régebbi fáradhatatlan szervező- és publikációs, politikai szereplésükkel. S ami tavaly még távoli jövőnek tűnt, az idén kézzelfogható valósággá vált. Európa mindannyiunké, s jó érzés volt Fuldában, Meiningenben tapasztalni: minket, magyarokat szeretettel várnak az Európa- házba... Wér Vilmos Újjászületik a régi kolostor Ebédelnek az apácák A szovjet társadalom demokratizálódása hozzájárul az állam és egyház kapcsolatának javításához is. Ennek ékes bizonyítéka, hogy egyre több templomot adnak vissza a hívőknek. Ezeket az épületeket a 20-30-as években vették el az egyháztól. Az elmúlt években csaknem 3 ezer templomot, kolostort kaptak visz- sza a hívők, közöttük a Tolgai kolostort, amely Jaroszlavl mellett épült, ott, ahol a Tolga folyó a Volgába ömlik. A kolostort 1314-ben alapították. Csaknem 700 éves története során a külföldi hódítók többször felégették, lerombolták, de mindannyiszor újjáéledt hamvaiból, menedéket nyújtott a szegényeknek és szenvedőknek. A kolostor teijesztette a kultúrát a szegény nép körében, őrizte az értékes kéziratokat, könyveket. De a 20-as években a hatóságok parancsára bezárták; 60 évre elhallgattak harangjai, kialudtak mécsesei. Tolga évtizedeken keresztül fiatalkorú bűnözők lakhelye, vagyis börtöne volt. A felügyelet nélkül maradt templomok pusztultak, tönkrementek az értékes festmények. Az egykor híres kolostori kertészet és gazdaság, a halfeldolgozóipar is megsemmisült. Miután Tolgát újra visszakapták a hívők, az egykori kolostor újjáéled. Felújítják a templomokat és a többi kolostorépületet, visszatér a régi életvitel. Az építészekkel, festőkkel együtt részt vesznek a felújításban önkéntes jelentkezők is: zarándokok, egyetemisták, diákok. Már lebontották az állványerdőt az egyik legnagyobb, a Szposszkij székesegyház körül. Már istentiszteletet is tartottak benne, s átadták az úgynevezett szerzetesi szárnyat is. Megélénkült maga a kolostor is, visszatért bele az élet; apácák, szerzetesnők, novíciák költöztek falai közé. Tolgában jelenleg 80- an vannak, de számuk hamarosan 200-ra nő. Az apácák nemcsak imádkoznak, hanem dolgoznak is, aktívan kiveszik részüket Tolga helyreállításában. Hiszen közöttük vannak építőmunkások és mérnökök, tervezők és technikusok is. De különösen sok az egészségügyi dolgozó, akiknek felső-, illetve középfokú végzettségük van. Azért jöttek ide, hogy a betegek ápolásának szenteljék magukat. Erre sok lehetőségük lesz. így például a kolostorban hamarosan megnyílik a szeretetotthon, ahol az idősekkel és bénákkal szakképzett kedves nővérek fognak törődni. Na végre! Igazi árleszállításról hallhatunk. Felvidul az ember szíve, görcsös mosolyra rándul az ajka, mert jelentős mértékben olcsóbb lett... a magyarázat. Néhány hónappal ezelőtt még egy bögre hitet, reményt és szeretetet adtunk az ügyeletes árfelhajtónak, amikor szellemesen megmagyarázta, miért kell emelni a benzin árát. Tudniillik azért, mert az a sok külföldi nálunk veszi meg olcsón, és hogy ne kelljen a benzinkútnál mindenkitől útlevelet kérni, egyszerűbb, ha mi magyarok is drágábban kapjuk. Már csak egy gyűszűnyi hit, remény és szeretet maradt bennünk, amikor újból drágább lett a benzin. Odaadtuk cserébe a magyarázatért: — Az a helyzet — tudományosan bizonyított tény —, hogy a drágább benzin nem kormol any- nyira. A mezőgazdasági termékek újabb áremelésének magyarázatáért már csak egy fikarcnyit adnak, az optimisták piacán még két fabatkát ér. Ilyen olcsón még sohasem jutottunk ilyen nívós termékhez. (Legutóbb, úgy két évezreddel ezelőtt, a manna árfekvése volt hasonló.) Nem csoda, hogy megnőtt a kereslet az árfelhajtók és a kormányszóvivők olcsó magyarázatai iránt. Ha a lakosság önmérsékletétől hajtva a hét hat napját, gyakorlatilag húshagyó keddé, tej hagyó szerdává és kenyérhagyó csütörtökké nyilvánítja, akkor a felhalmozódó árumennyiséget a termelők és a kereskedelem majd olcsóbban értékesítik, vagy a kormány kockázati alapjából importtal szorítják le az árakat. Minden felemelt árutermék mellé ingyen adják Móricka Mihály reményöntő miniszternek ezt a reményteljes magyarázatát. Ennek az okosságnak a fényét elhomályosítja az a vélemény, amely szerint a hús, a tej és a kenyér fogyasztása afféle rossz szokás; olyan, mint a dohányzás, az alkoholizálás, az orrpiszkálás, vagy az Isten verése. Nos, ez a magasröptű elmélkedés a kisfi- zetésűek zsebének nem való, mert négy lyukas garast kérnek el érte a feketepiacon. Egészen nívós okfejtés az, amely szerint az 1945-ös felszabadulás, a személyi kultusz és a szexuális ösztönök felszabadítása logikusan vonja maga után az árak elszabadulását. Hiánycikknek számít Hárijános Péter, kiváló közgazdász magyarázata. Ennek az a lényege, hogy az évtizedekkel ezelőtti, valamint a jelenlegi kormánypolitika és az életszínvonal állandó esése fele- elős a mostani helyzetért. Ennek a pillanatnyilag sehol sem be- szerzehető készterméknek az árát a csillagos éggel mérik. Amíg az árak ezt a mértéket nem érik el, javaslom, fogyasszunk olcsóbb árfekvésű... magyarázatokat. Saiga Attila ■<-< Az Európa-napok és a Paneurópa Unió egyik zászlóvivője — szó szerint is: Walburga von Habsburg Regina von Habsburg, született Sachsen-Meinin- gen hercegnője, az ősi vár udvarán
