Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-09 / 57. szám
1990. június 9., szombat Hírlap-HÉTVÉGE 9. Kertész leszek virágváza C7 összeállítása Vásárolunk a virágboltban néhány szál virágot, hazavisz- sziik, kivesszük a csomagolópapírból, azután vázába tesszük, általában úgy, ahogy azt összekötötték. Pedig egy kis fáradsággal és ízléssel mutatós Arrangement (aranzsman-elren- dezés) készíthető belőle. Természetesen ehhez néhány alapvető szabályt meg kell tanulnunk és alkalmaznunk. Ezek közül az egyik legfontosabb az „aranymetszés”, latin nevén a „sectio aurea” szabálya. Segítségével az arányosság követelményének teszünk eleget. Ez az aranyszabály a mi esetünkben — egyszerűen fogalmazva — a váza és a virág méreteinek összhangját jelenti. Nagyon csűnyán mutat, ha egy 40 cm-es vázába csak 30 cm magas csokor kerül. A megfelelő arány megállapításánál egy ideális testalkatú, felnőtt ember alsó és felső teste között fennálló összhangot utánozzuk. Általában a következő viszonyszámok alkalmazása vezet esztétikai eredményre: (1. sz. rajz) csokormagasság : vázamagasság = 5:3; teljes magasság: csokormagasság = 8:3. Természetesen nem szoktunk mindig centiméterrel a kezünkben pontosan méricskélni. Jő Az aranymetszés szabálya szemmértékű ember egy-két próbálkozás után majdnem pontosan eltalálja a helyes arányokat. A centiméterekhez való merev alkalmazkodás azért sem helyes, mivel az arányosság optikai megítélését sok minden befolyásolhatja. Mostanában nagyon kedvelik. a divatos, átlátszó (üveg) vázákat. Ebben a csokor sokkal kisebbnek látszik, mint egy ugyanakkora kerámia vázában, ezért magasabb kompozíciót is készíthetünk bele. Laposabb tálaknál az arányosság kialakításánál nem a tál magasságát, hanem átmérőjét tekintjük kiindulópontnak. Minden virágrendezésnél szempont, hogy a sötét színű, tömör virágú növényeket a váza szájához közel, „lábhoz” helyezzük, míg a világos, bimbós egyedeket magasabbra. Hivalkodó színű, formájú edény eltereli a figyelmet arról, aminek a szépségét hangsúlyozni akaijuk — a növényről. Kötészeti alkotások készítésénél bizonyos formai követelményeknek is eleget kell tennünk, arról sem feledkezve el, hogy milyen céllal készítjük, hova kerül. Ha virágvázánkat egy asztalra, középre kívánjuk helyezni, annak minden oldalról mutatósnak kell lennie, amit szaknyelven így mondunk: „körbejárható”. Ha csak egy irányból tudjuk szemlélni, „frontálisan” rendezzük el úgy, hogy a fő nézőpont felé adja a legszebb formát. Minden kompozíciónak ki kell alakítani a súlypontját, a valóságost és az optikait is. Ha a tényleges súlypont nincs a helyén, a váza fölborul. Virágvázák, tálak összeállításánál többféle stílusirányzat szerint dolgozhatunk. Ezeket tiszta formában hozni a mindennapok gyakorlatában elég nehéz, mivel lehetőségeink korlátozottak. Nincs elegendő virág, nem megfelelő a virágtál, nem kielégítő a minőség, stb. Kötészeti segédanyag hiányában a formai kialakítás is körülményes. Négy, köny- nyen készíthető virágtálat mutatok be a négy legismertebb geometriai elrendezésben. Egy-egy ilyen virágtál ékszere lehet otthonunknak, még akkor is, ha nem tudjuk ilyen pontosan követni a formai előírásokat. V. Pénzes Judit A bizalmas és köznapias szóhasználatra törekvés mai nyelvhasználatunkban A természetesebb és közvetlenebb nyelvhasználatra törekvés jelensége és gyakorlata ma már nem csak előszóbeli közléseinkben jelentkezik, hanem legváltozatosabb írásbeli szövegformálásainkban is. Egyre több olyan nyelvi formát olvashatunk a sajtó nyelvhasználatában, sőt napjaink versterméseinek nyelvi szövetében, amelyet a bizalmas jelzővel szoktunk minősíteni. Az oldottabb, a közvetlenebb stílus nem csak az igénytelenebb társalgási nyelv jellemzője és sajátja, hanem mai közéletünk történéseihez, tevékenységeihez kapcsolható eseményekről megírt szövegrészieteké is. Feltűnően sok idegen eredetű zsargonszó, köztük a jiddis nyelvből átvett nyelvi forma, az argóhoz, a jassznyelvhez közel álló szó- és kifejezéskészlet épül bele a szövegösszefüggésekbe, de úgy, hogy jelentésüket és használati értéküket a szövegen túli áthallások, illetőleg belehallások révén kapják. Ma már nem csak a leleplező célzatú írások, riportok, intetjük nyelvi szövegében jelentkeznek, hanem a vezércikkekben, sőt az egyre szaporodó humoros és gunyoros kritikákban is. Hogy milyen beszédhelyzetekben és szövegösszefüggésekben, arról alábbi példatárunk bizonykodik. Egyikük-másikuk divatszóvá kezd válni. Erről tanúskodik a jiddis eredetű herót szó: "Az áremelések után herótom van mindentől” (Magyar Nemzet, 1990. jan. 13.). ”Nekem leginkább a Petres-ügytől van herótom. (Nép- szabadság, 1990. máj. 12.). Jegyzetfüzetemből idézem ezt a gyakran hallott szólásszerű nyelvi formát: ”Olyan herótot kaptam az egésztől.” Hallottuk és olvastuk ezt a változatot is: Ettől hatalmasodott el rajtam a herót”, azaz a félelem, a rémület, az ijedség, a megijedés, stb. A szólásszerű nyelvi forma: herótja van valamitől, vagy valakitől, pedig ebbe a rokon értelmű kifejezéssorba illeszkedik bele: ún, megun, elege van, megelégel; felfordul a gyomra tőle, torkig van vele; tele a hócipője; inába száll a bátorsága, stb. Az egyértelműbb magyar megfelelők; a lárma, a ramazuri, a zenebona, a veszekedés, a botrány, nyelvi szerepvállalását háttérbe szorítják a bizalmas jellegű köznapias színezetű szóalakok: ribil- lió, grimbusz, zrí, hepaj. Újabban különösen divatozik az ugyancsak jiddis eredetű balhé szó, elsősorban e szólásszerű, állandó szókapcsolatokban: Rám veri a balhét, neki kell a balhét elvinni, kiveri a balhétjpatáliát csap), stb. Eleinte magyar köznyelvi szóktól való elhatárolás szándékával az argó ízű idegen eredetű szó- és kifejezéskészlet felhasznált formáinak sajátos szerepére idéző jelekkel hívták fel az olvasók figyelmét: „Fél éve ”'falcolt le” egy csúnya ’’balhé” miatt” (Magyar Hírlap, 1988. febr. 20.). Azzal a nyelvhasználati jelenséggel és gyakorlattal is találkozhatunk, hogy olvasóinak segítségére siet a szerző az idegen eredetű szavak jelentésének és használati értékének szövegbeli értelmezésével: „Az elmúlt három héten öten falcoltak. így hívják a pengés öngyilkossági kísérletet” (Népszava, 1990. máj.5.) Több olvasónk is felfigyelt a jelenségre, hogy a verselés új hullámait vállaló avantgárd költőink az emelkedettebb és a köznapia- sabb szóformákat, olykor egymásba oldottan használják fel versbeli kulcsszerepük vállalására, ahogyan erről ezek a versrészletek tanúskodnak? „Lőni, meg ütni — másra nincs herótom” (Marsall László: Dante intelmei). „...Értemjára vamzerért(besúgó cellatárs)...” (Határ Győző: (A kétezredik év). A Szép Versek‘89 című kötet verseiben — talán éppen az élet- szerűség szolgálatában — megszaporodtak az idegen eredetű argó nyelvi elemek, így a sipista (hamiskártyás), hanta (mellébeszélés), trotil (bárgyú), stb. Mivel külön sajátos stílusértékük hitelesíti versbeli szereplésüket, barátkozzunk meg velük. Dr. Bakos József Kapásra várva... Harcsa van a vízben Azt hiszem, hogy minden horgásznak bevallott vagy titkos vágya, hogy életében legalább egy nagy harcsát fogjon. Ez érthető is, hiszen a harcsa a legnagyobbra növő halunk, s méltán kapta a „vizeink királya” elnevezést. Pikkelytelen teste más halfajainkhoz viszonyítva aránytalan felépítésű. Hatalmas feje felülről lapított, hengeres törzse rövid, oldalról erősen lapított farokrésze lényegesen hosszabb, mint a fej és a törzs együttes hossza. Rendkívül nagy szájában felül és alul egyaránt apró, hegyes fogak vannak. A felső álkapcson a szájszöglet közelében található egy pár bajuszszál, az alsó álkapcson négy vékonyabb, rövid bajuszszál található. Testének alapszíne az élőhelytől függően szürkés vagy olajbarna. Oldalai márványozottak. Albínó példányok is előfordulnak. Érdekes, hogy különböző vidéken más-más nevet adtak a harcsának, s előfordul, hogy jelentős gyakorlattal rendelkező horgászok is úgy vélik, hogy különböző harcsafajtáról van szó. Pedig ugyanarról a harcsáról van szó, amikor a következő neveket halljuk: folyami harcsa, leső harcsa, pozsárharcsa, pumaharcsa, sárgaharcsa, szürkeharcsa. Valószínű, hogy a tévedést a szín változatok okozzák. A harcsa oxigénigénye alacsony, a vizek szennyeződését is viszonylag jól tűri. Ezért található meg a viszonylag nagyob eltérő vizekben, még a félsós tengeröblökben is. Tipikus élőhelyéi a nem köves aljzatú állóvizek és lassú folyók, ennek megfelelően hazánk legtöbb vizében megtaláljuk. Minden olyan vízterületet kedvel, ahol lehetősége adódik az elrejtőzésre, ahol a talaj egyenetlen, gödrös vagy a mederbe valamilyen elsüllyedt hajóroncs, bedőlt fa került. Leginkább az 5-10 méter mélységű vizeket kedveli. Csapatban jár (kivéve az öreg példányokat), ezért ahol egyet sikerült megakasztani, ott joggal számíthatunk további kapásokra. Nyilvánvaló, hogy elsősorban nagy termete miatt szeretnénk valamennyien harcsát fogni, de horgászatát más tényezők is kívánatossá teszik. Egyetlen halra sem lehet olyan változatos módon horgászni, mint a harcsára. Fogható fenekezéssel, uszós horgászattal, pergetéssel és kuttyoga- tással is. Ha még azt is megemlítjük, hogy a harcsa szívósan, kitartóan védekezik, a nagyobb példányok fárasztása valóságos küzdelem az ember és a hal között, akkor érthető, hogy miért olyan kívánatos a nagy harcsa zsákmányolása. A harcsa fehér, szálkát- lan húsa rendkívül ízletes, közkedvelt. Különösen az öt kilogramm körüli példányok húsminősége kiváló. Már említettem, hogy harcsára sokféle módszerrel horgászhatunk. Ezek közül a kuttyogatás a maga nemében egyedülálló. Nincs még egy olyan hal, amelyet a kuttyogató által keltett hang vagy rezgés kapásra ingerel. A kuttyogató ősi halászszerszám, ennek ellenére hazánktól nyugatra már nem ismerik. A Blinker nemzetközi horgászmagazin mint magyar módszert ismerteti részletesen a kuttyogatást. Milyen csalit használjunk a harcsa horgászatához? Az éhes harcsa nem válogatós. Az étrendje változatosabb, mint bármelyik más hazai halfajé. Szinte mindent elfogyaszt, aminek köze van a húshoz, így például élő vagy döglött halat, verébtetemet, vízi madarat, fiatal pézsmapatkányt, békát, gilisztát, lótetűt, kérészálcát, stb. Nyilvánvaló, hogy ezek a természetes csalik is. (A békát ne használjuk, védett állat!) Számtalan legenda, rémes történet is kering a harcsáról. Valamikor álh'tólag egy harcsa gyomrában emberfejet, máskor gyermekcsontokat találtak. Azt a tényt neves halászok és horgászok bizonyítják, hogy — főleg a rabságban tartott harcsa — megtámadja, megsebesíti az embert is. Ennek a cikknek azt a címet adtam, hogy harcsa van a vízben. Egy népdal kezdő szavai ezek, s úgy folytatódik, hogy gúnár a szélében. Nos, az említett gúnárral nem biztos, hogy szívesen kötne életbiztosítást a biztosító. Végül néhány szakirodalomra hívom fel azoknak a figyelmét, akik többet akarnak tudni a harcsáról és horgászatáról. A „harcsakirály,” dr. Székely Ádám írta A harcsa és horgászata című könyvet. (Mezőgazdasági Kiadó, 1980.), dr. Zabos Géza Horgászoknak a Tiszáról című műve a tiszai harcsázóknak ad hasznos tanácsokat. A Blinker májusi száma teljes terjedelemben ezzel a gyönyörű hallal foglalkozik. Molnár Csaba Ellesett beszélgetés: — Nagyon félek az operációtól, doktor úr! Milyenek a kilátásaim? — Maga a hetvenharmadik, akit ugyanezzel a betegséggel műtök! — Na, akkor nyugodt vagyok! Az orvos újabb szavait lásd a vizsz.: 4. és függ. 1. sz. sorokban. Vízszintes: 1. Női név 4. Az orvos szavainak első része (zárt betűk: E, E, U) 14. Tárlat, képtár 15. Talán 16. Gyep páros betűi 17. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 18. A mai napról származó 19. ...fair lady 20. Maró hatású folyadék 22. Szükséges 24. A föld felé 25. Lám 26. Textilből készült tárolóeszköz 28. Képkeret 30. Francia impresszionista szobrász (Auguste) 32. A legnagyobb papírpénzünk 34. Színültig 36. A szobában 37. Részvénytársaság 38. Kenyérsütő iparos 40. Huszonnégy órai 42. Ily módon 43. Lakásból a szabadba való költözés 46. Mennyei 48. Forma 49. Borul 50. Gally 51. Szürke — angolul 53. Járművel gázol 55. ...izmus (Japán nemzeti vallása) 57. Szita 59. Becézett női név 61. Nyugat-iráni nép tagja 62. Csapadék 63. Igen — oroszul 65. Ételt a gyomrába juttat 67. Műveltető képző 68. Te és én 69. Költő és miniszter volt (József) 71. Bekövetkezett — régiesen 73. Gyermekes köszönőszó 75. Fából illesztéssel készült építmény 77. Végigvágódik a földön. Függőleges: 1. Az idézett folytatása (zárt betűk: V, R., L) 2. Falat sárral vakol 3. Rangjelző szócska 4. Hétfőtől vasárnapig tart 5. Férfinév 6. Űrmérték 7. Tanya része! 8. Több távol-keleti ország váltópénze 9. Tisztességtelenül játszik 10. Udvart takarít 11. Autó- közlekedési Tanintézet 12. Némán okol! 13. Az északi féltekén élő rágcsáló 18. Üldöző elől távozni 21. Erődítmény 23. Jó a szeme 25. Nemcsak oda (2 szó) 27. Katonasapka 29. Fundamentum 31. Szovjet folyó 33. Kényelmes járkálás 35. Sóvárog 39. Ponttyal rokon halfajta 41. Öreg 43. Az utcára pottyanó 44. Becézett Lajos 45. ...világukat (gondtalanok) 47. Az aranycsapat kapusa volt 50. A túloldalra száll 52. Részben hagyta! 54. Játékszer — angolul 56. Horony 58. Francia női név 60. Becézett Kornélia 64. Lehullott száraz lomb 66. Színművész (Attila) 69. Hosszabb időszak (ford.) 70. Néve- lős varróeszköz 72. Részesrag 74. Egy helyben van 76. Téli sporteszköz 77. Helyrag 78. A rénium vegy- jele. Báthory Attila A megfejtéseket június 13-ig küldjék el. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Semmi baj asszonyom, legfeljebb majd étterembe járunk ebédelni.” A helyes megfejtők közül az alábbiak nyertek könyvutalványt, amit postán küldünk el: Gál Józsefné (Ecséd), Nagy Mihály (Hevesvezekény), Berta Já- nosné (Zaránk), Matrainé Barázda Judit (Eger) és Sámson Zoltán (Eger). Gratulálunk! X
