Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-08 / 56. szám

2. Hírlap 1990. június 8., péntek Sikerült érvényesíteni a Magyar Köztársaság törekvéseit (Folytatás az 1. oldalolról) döttség konfrontáció nélkül tud­ta teljesíteni feladatát. A magyar javaslat elfogadását jelenti az a megfogalmazás, amely szerint elengedhetetlen a Varsói Szerződés jellegének és funkcióinak felülvizsgálata. Antall József kezdeményezé­sére létrehozzák a kormány meg­bízottak nagyköveti szintű ideig­lenes bizottságát, amely ez év ok­tóberének végéig konkrét javas­latokat terjeszt a PTT elé, s azo­kat a testület november végéig megvizsgálja. A tanácskozó teremből kiszi­várgott értesülések szerint a ja­vaslatok megvitatására Buda­pesten ül össze a politikai tanács­kozó testület rendkívüli ülése. Ezen döntenek majd a szervezet felülvizsgálatáról, s ezután — egyetértés esetén megkezdődhet a katonai szervezet lebontása. Mihail Gorbacsov és a magyar küldöttség vezetői szűkkörű megbe­szélést is tartottak (Hírlap-telefotó — MTI) Antall József: kívánatos, hogy a jövő év végéig megszűnjön a Varsói Szerződés katonai szervezete — „Minden szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy a magyar küldöttség képviselte a legmarkánsabb álláspontot. A legfonto­sabbnak az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtését tartjuk, s meggyőződésünk szerint kívánatos, hogy a jövő év végéig megszűnjön a Varsói Szerződés katonai szervezete” — mondta An­tall József. A magyar miniszterelnök a tanácskozásról szólva el­mondta, hogy sok kérdésben közel állt a magyar állásponthoz a csehszlovák, s bizonyos kérdésekben az NDK-beli küldöttség állás­pontja. Mi a reális, a helsinki folya­matba illeszkedő, a gyökeresen átalakuló és a leépülő tömb- struktúrákat kiegészítő, majd fo­kozatosan azok helyére lépő új, átfogó össz-európai biztonsági rendszer megteremtésén va­gyunk — mondta Antall József. A magyar kormányfő a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének moszkvai ülésén csütörtökön szólalt fel az ebédszünet után el­sőként. Beszédéről a magyar új­ságírókat László Balázs kor­mányszóvivő tájékoztatta. A magyar miniszterelnök be­számolt a Magyar Köztársaság fejlődésének korszakos változá­sairól, majd az új magyar kor­mány külpolitikájának meghatá­rozó elveiről, törekvéseiről be­szélt. „A magyar nép a 40 év utá­ni első szabad választáson politi­kai és gazdasági rendszerválto­zásra szavazott. Az új Országy- gyűlés és a koalíciós kormány el­indult a pluralista demokrácia, a szociális piacgazdaság rendsze­rének megteremtése felé. Céljuk a legfejlettebb Európa normái­nak érvényesítése a külpolitiká­ban is. — Az ideológiai szembenál­lásra épült háború utáni nemzet­közi rendszer mára szétmállott. Csökken a két katonai tömb je­lentősége, felértékelődik a gaz­dasági együttműködés és az em­beri jogok dimenziója. A közép- és kelet-európai változások, a német nép egyesülési folyamata új helyzetet teremtett Európá­ban. Üdvözölte Antall József azt a szovjet felfogást, amely elismeri az Egyesült Államok európai ka­tonai szerepvállalásának szüksé­gességét. Mint hangoztatta, Eu­rópát és Amerikát elválaszhatat- lannak tartjuk, s megengedhe­tetlen a Szovjetunió kirekeszté­sét célzó minden törekvés is. „Nem kívánjuk — hangoztatta a magyar kormányfő —, hogy az Európát ma kettéosztó vonal ke­letebbre kerüljön. A megosztott­ság teljes felszámolása az egye­düli reális alternatíva”. Mindezek alapján a Magyar Köztársaság úgy véli, hogy a Varsói Szerződés „mint az euró­pai szembenállás egyik marad­ványa, fő funkcióját elvesztette” — mondta Antal. — Hazánk — jelentette ki — tárgyalásokat kezdeményez a Varsói Szerződés Szervezetének és tagságunknak felülvizsgálatára. — Magyar szempontból kívánatosnak ne­vezte, hogy a szervezeten belüli katonai együttműködést a jövő év végére felszámolják. Ennek érdekében javaslatok kidolgozá­sára fel kellene állítani egy bi­zottságot, amely egyidejűleg ösz- szeállítaná a VSZ gyakorlatában meglévő, a tagállamok szuvere­nitását sértő elemek jegyzékét s javasolná haladéktalan kiiktatá­sukat a szerződésből. A Magyar Köztársaság arra törekszik, hogy helyreálljon szuverenitása a ma­gyar honvédség feletti ellenőr­zésben. Antall javasolta egy nagykö­vetekből álló különbizottság fel­állítását, hogy az megvizsgálja a VSZ funkcióját, jellegét, műkö­dését s ezután konkrét javaslato­kat dolgozzon ki. Ennek alapján hívják össze a VSZ Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé­nek rendkívüli ülését, amelynek helyszínéül a magyar kormányfő Budapestet ajánlotta. — A demokrácia iránti elkö­telezettségünk miatt sürgetjük, hogy mielőbb épüljenek ki a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak gyakorlásá­hoz szükséges intézményes kere­tek — hangoztatta. Antall, szavait összegzendő, rámutatott arra, hogy a sok- és kétoldalú szerződéses kapcsola­tainkat új alapokra kell helyez­nünk, a legfejlettebb európai normákat és gyakorlatot tartva szem előtt. Ennek módja megha­tározhatja a földrész legfejlet­tebb államaihoz való felzárkózá­sunk ütemét, sikerét. (MTI) Jeszenszky Géza Párizsban (Folytatás az 1. oldalról) helyettesíti. Jeszenszky Koppen­hágában már találkozott Dumas külügyminiszterrel, akivel átfo­gó megbeszélést folytatott. Ezt követően a magyar kül­ügyminiszter előadást tartott a Nyugat-európai Unió közgyűlé­sének ülésén. A közgyűlés ülész- szaka még kedden kezdődött, s azon elsősorban az európai biz­tonsággal összefüggő kérdések szerepelnek. A kilenc nyugat­európai országot magába foglaló szervezet — tagjai: Belgium, Franciaország, Hollandia, Lu­xembourg, Nagy-Britannia, az NSZK, Olaszország, Spanyolor­szág és Portugália — elsősorban a védelmi politika kérdéseivel, általában a nyugat-európai kato­nai együttműködéssel foglalko­zik. A közgyűlés a tagállamok parlamenti képviselőinek testü­leté, tanácsadó jellegű testület, amely már korábban felvette a kapcsolatot Közép- és Kelet-Eu- rópa több országának törvénye hozásával, így a magyar Ország- gyűléssel is. A külügyminiszter aláhúzta: a kormány a Magyar Köztársaság nemzeti érdekeinek elsődleges­ségén alapuló külpolitikát foly­tat. Alapvető célkitűzése, hogy hozzájáruljon az új európai biz­tonsági és együttműködési rend­szer létrejöttéhez, helyreállítsa Magyarország hagyományos kapcsolatát Európával, kiegyen­súlyozottabb külpolitikai tevé­kenységet folytasson ennek megvalósítására és mielőbb csat­lakozzék a nyugat-európai integ­rációs szervezetekhez. Jeszenszky aláhúzta: — Erősí­teni akarjuk kapcsolatainkat szomszédainkkal, a demokrati­kus értékek és a kölcsönös elő­nyök alapján, ki akarjuk alakíta­ni az újraértékelt jószomszédi vi­szonyt, kifejleszteni a regionális együttműködést. Ennek kap­csán úgy vélekedett, hogy az új együttműködés Ausztria, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Magyar- ország és Olaszország között „je­lentős hozzájárulás a közös Eu­rópához, gazdagíthatja, sokszí­nűbbé teheti azt. ”A Szovjetunióval, azzal a nagyhatalommal, amellyel közös határunk van, kiegyensúlyozott és korrekt, az egyenlőségre ala­puló jószomszédságra törek­szünk — mondotta. — A KGST helyébe olyan kétoldalú együtt­működést kívánunk kialakítani, amely a világpiaci árakkal, kon­vertibilis devizával történő elszá­molás alapján valósul meg”. (MTI) A montreali Katolikus Iskolaszék utasította a pedagógusokat: az egymás között nem franciául, hanem más nyelven beszélő gyerekeket szigorúan büntessék meg, ismétlődés esetén csapják ki. Quebec tartományban a boltok külső feliratai csak francia nyelvűek lehetnek; az üzlet belsejében lehet angol nyelvű felirat is, de a rendelet szerint csak akkor, ha a francia szöveg betűje kétszer akkora, mint az angolé, illetve, ha a francia szöveg két­szer olyan hosszú, mint az angol... Ez nem tréfa, hanem tények a nyelvi háborúból. Kanada terü­letre — a Szovjetunió után — a világ második legnagyobb orszá­ga, de kerek tízmillió négyzetki­lométeren mindössze 26 millió ember él. Hatmilliónak közülük francia az anyanyelve, s ezekből ötmillió Kanada tíz tartománya közül az egyetlen francia ajkú­ban, Quebecben van otthon. El­sősorban a tartományt tekinti hazájának, nem a kontinensnyi országot, ahol az angol-amerikai származású többséget nemcsak nyelvi, hanem kulturális hagyo­mányai, életmódja, életszemlé­lete is sok tekintetben megkü­lönbözteti a hajdani francia gyar­matosítók leszármazottaitól. A franciák, mint ismeretes, száza­dokkal a britek előtt jelentek meg a tájon, de vesztett csaták után ki kellett vonulniuk. . A két nyelv és kultúra meg­megújuló összecsapásai a ’60-as — ’70-es években még a szepara- tisták terrorista merényleteihez is vezettek Quebecben, s az egész világ figyelmét felhívta a kérdés­re Charles de Gaulle, akkori francia államfő, amikor a „sza­bad Quebecet” éltette hivatalos látogatása alkalmával... Kanada 16 éven át volt nép­szerű liberális párti kormányel­nöke, a québeci Pierre Trudeau ugyanúgy a részleges önállóság­ban s az ország kétnyelvűségé­ben látta a megoldást, mint Brian Mulroney, a jelenlegi konzerva­tív miniszterelnök. A kormány oktatási intézkedésekkel s nagy hírveréssel törekszik arra, hogy minél több kanadai beszélje mindkét nyelvet. A törekvések sikeresek, immár minden ötödik kanadai jártas a másik nagy nyelvben is. Mindez azonban nem csillapította a gyakran kor­látolt nacionalista indulatokat: a québeci kormány rendeletek so­rában tiltotta el az angol nyelv használatát, válaszul a szomszé­dos — nyelvileg kevert — Ontari- óban már 50 város-falu tiltotta meg a francia használatát... A politikában azonban még ennél többről is van szó: a na­pokban veszélybe került a Que- becről hosszú évek erőfeszítései­vel kidolgozott kompromisszu­mos megállapodás, s ezzel im­már valóban veszélybe került Kanada egysége. A Mulroney ál­tal 1987-ben kidolgozott, a hely­színről elnevezett Meech-tavi megállapodás kimondja, hogy Quebec társadalma eltérő, más­fajta, mint a többi 9 kanadai tar­tományé. Az elvi nyilatkozat aligha okozna további gondokat, de megnyugtatná a québecieket. Az egyezség életbelépéséhez a 10 tartomány egyetértése kell, legutóbb azonban három (persze angol nyelvű) tartomány közöl­te: visszalépnek a megállapodás­tól, mivel az túl sok előjogot biz­tosítana a québecieknek, gyengí­tené a központi kormányt. Válaszul a francia tartomány három minisztere lemondott az ottawai központi kormányból. A legismertebb közülük Lucien Bouchard környezetvédelmi mi­niszter, Mulroney eddigi pártfo- goltja és barátja bejelentette: amennyiben az angol többség a québeci szempontból minimális­nak tekintett Meech-tavi egyez­ményt is elutasítja, nincs más hátra, mint Quebec önállósága. Mulroney miniszterelnök most túlzás nélkül kétségbeesett erőfeszítéseket tesz, hogy a júni­us 23-i határidőig elfogadtassa az eredeti, kompromisszumos megállapodást. Sok reménye nincs rá, a frontok megmereved­tek. A heves québeci nyilatkoza­tok ellenére sem várható, hogy újabb önálló ország jelenjen meg az észak-amerikai kontinensen. Az viszont valószínű, hogy míg a mindkét oldal szempontjából előnyös gazdasági egység fenn­marad, francia Kanada politikai­lag fokozottan önállósul. Mindezt alkalmasint elégté­tellel fogadják Párizsban, de sok kanadai, akiket a nyelvi viták hi­degen hagynak, egy másik, a jö­vő szempontjából talán fonto­sabb tényre világít rá: hogy tud­niillik az országban százezrével élnek szláv, olasz, balti, spanyol, latin-amerikai, ázsiai bevándor­lók, és számuk rohamosan nö­vekszik. Olyannyira, hogy már 10 év múlva, 2000-re csak min­den második kanadai lesz angol­szász vagy francia eredetű. Heltai András Szigorúbb jugoszláv vámellenőrzés Megszűnt a 200 dolláros kötelező beváltás A jugoszláv külügyminisztérium csütörtökön értesítette a magyar külügyi tárcát, hogy 1990. június 8-án 0 órától a magyar állampolgá­rok számára megszüntetik a 200 dolláros kötelező beváltást. Ugyan­akkor számítani kell arra, hogy mindkét ország vámszervei fokozot­tabban ellenőrzik majd, hogy saját állampolgáraik nem szegik-e meg a vámszabályokat. A jugoszláv fél felhívta a figyelmet arra a Jugoszlá­viában érvényben lévő rendelkezésre is, hogy az ország belső terüle­tein, a határtól 200-300 kilométerre is hajthatnak végre vámellenőr­zést. Izrael: Hamarosan egymillió bevándorló? Izraeli adatok szerint tavaly január óta 1.163.350 szoyjetuni- óbeli zsidó jelezte, hogy Izraelbe kíván kivándorolni. Ezt Úri Gordon, a Zsidó Ügynökség be­vándorlási osztályának igazgató­ja közölte csütörtökön. Ebben a számban benne van az a több mint 250 ezer család — 715 ezer ember — amely a Zsidó Ügynök­ség szovjetunióbeli megbízottai- val közölte ezt a szándékát. A cenzúrázott izraeli hivatalos adatok szerint tavaly április óta — amikor az Egyesült Államok bejelentette, hogy erőteljesen korlátozza a területére szóló be­utazó vízumok kiadását — Izra­elbe 65 ezer zsidó bevándorló ér­kezett, közöttük 50 ezren a Szov­jetunióból. Az izraeli Bevándorlási Mi­nisztérium épülete előtt csütör­tökön több száz újonnan érke­zett bevándorló tüntetett a bü­rokratikus nehézségek ellen. Több hónapot kell ugyanis vár­niuk arra, hogy megkaphassák az ígért anyagi segélyt. Erre első­sorban amiatt van nagy szüksé­gük, hogy mind súlyosabb a la­káshiány. Az államilag támoga­tott építkezések csak lassan ha­ladnak, miközben hetente újabb öt-hatezer ember érkezik az or­szágba — mondotta erről a jeru- zsálemi rádió. A bevándorlási kérdéshez tar­tozik Reuven Merhav külügymi- nisztériumi főigazgatónak az a bejelentése, hogy egy éven belül Izraelbe várják a még Etiópiában élő falasa zsidókat, mintegy 14- 15 ezer embert. Merhav tagadta, hogy a hat évvel ezelőtti esethez hasonlóan külön légihidat szer­veznének ebből a célból, de utalt a fél éve helyreállított izraeli-eti- ópiai diplomáciai kapcsolatokra. Kijelentette, hogy sok száz falasa már ennek nyomán vándorolt Izraelbe. Az izraeli kormány 1984-ben a szigorúan titkos „Mózes-ak- ció” keretében több mint 10 ezer etiópiai falasát szállított el az af­rikai államból. A pfennig egyenlőre marad Tájékoztató a német pénzcseréről A Német Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykövetsé­ge arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a képviseleten olyan infor­mációs anyagok vannak, ame­lyekből az érdekeltek tájékozód­hatnak a valutaunióról, a pénz­csere lebonyolításáról. Mint ismeretes az NDK-ban 1990. július 1-jei hatállyal fizető- eszközként a nyugatnémet már­kát vezetik be. Az NDK márkára szóló érmék és bankjegyek 1990. június 30-ával bezárólag érvé­nyüket vesztik. A pfenniges ér­mék — későbbi hatályon kívül helyezésükig — törvényes fizető- eszközök maradnak. A Vörös téren megfizethető repülőjegyet követelnek szovjetuniő- beli muzulmánok, hogy Mekkába zarándokolhassanak (Hírlap-telefotó — MTI) FAVORIT­AUTÓBÖRZE V HASZNÁLT ES UJ AUTÓK VÉTELE-ELADÁSA, AUTÓJAVÍTÁS, MŰSZAKI VIZSGÁZTATÁS A 3-AS ÚT MELLETT. KERECSEND, MAGYARI KÁROLY ÚT 30. / Kettészakad Kanada?

Next

/
Thumbnails
Contents