Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-27 / 72. szám
2 Hírlap 1990. június 27., szerda Magyarország kilép a Varsói Szerződésből A határozat szövege: „1956. november 1-jén Magyarország kormánya kinyilvánította a Varsói Szerződésből való kilépés szándékát. A november 4-i katonai beavatkozás, amely a kormányt megdöntötte, meggátolta a kilépési nyilatkozat törvényerőre emelését. A szabadon megválasztott Országgyűlés most újólag kinyilvánítja Magyarországnak a Varsói Szerződésből való kilépési szándékát, és ezért az alábbi határozatot alkotja. 1. Az Országgyűlés felkéri a Magyar Köztársaság kormányát, hogy a bécsi konvenció 62. cikkelye alapján, a szerződés- kötés körülményeinek alapvető megváltozására hivatkozva, kezdjen tárgyalásokat Magyarországnak a Varsói Szerződésből való kilépéséről. Valamennyi tagállammal kívánatos egyetértésre jutnunk abban, hogy Magyarország ne legyen tagja a Varsói Szerződésnek. 2. A kormány a tárgyalások során első lépésként tűzze célul Magyarország részvételének szüneteltetését a Varsói Szerződés katonai szervezetében. A honvédség ne vegyen részt közös hadgyakorlatokon, valamint a Varsói Szerződés csapatai ne tartsanak hadgyakorlatot Magyarország területén. 3. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a tárgyalások során legyen figyelemmel a Magyar Köztársaság biztonsági, politikai, jogi és gazdasági érdekeire, valamint gondoskodjék azok érvényesítéséről. 4. Az Országgyűlés felkéri a Magyar Köztársaság kormányát, hogy kezdjen tárgyalásokat a Varsói Szerződés tagállamaival a kétoldalú barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződések felülvizsgálatáról. Ezekből a szerződésekből törölni kell mindent, ami katonai beavatkozásra ad felhatalmazást, vagy más módon sérti hazánk szuverenitását. 5. Az Országgyűlés ünnepélyesen kijelenti, hogy a Magyar Köztársaság békében és barátságban kíván élni valamennyi szomszédjával. Senkinek sem engedi meg területét harmadik állam elleni támadás vagy fenyegetés céljaira felhasználni. A kormány az összeurópai biztonsági rendszer létrehozása érdekében tett erőfeszítéseiről tájékoztassa a Varsói Szerződés tagállamait, melyekkel gyümölcsöző gazdasági és kulturális kapcsolatokra törekszik.” * Az Országgyűlés elsöprő többséggel, 232 igen szavazattal, 4 tartózkodás ellenében fogadta el a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról szóló határozatot. (Folytatás az 1■ oldalról) közi érdeklődés kíséri. Katonai szempontból az önálló magyar katonai doktrína kidolgozását elsődleges feladatnak tartotta. Ezt lényegében azzal hozta ösz- szefüggésbe, hogy a VSZ katonai vonatkozásban elvesztette önállóságát, a Szovjetunió katonai doktrínájának részévé vált. A tagság megszüntetése katonai szempontból korántsem egysze-. rű — tette hozzá, s ezt több példával illusztrálta. A szovjet csapatkivonások kapcsán a Szovjetunió 50 milliárd forintos kártérítési igényét túlzottnak ítélte, Magyarország ennek legfeljebb ötödét ismeri el. A vitában felszólaló képviselők kivétel nélkül a határozati javaslat elfogadása mellett érveltek, függetlenül pártállásuktól. Az ebédszünetet követően az interpellációk és a kérdések kerültek sorra. Bár az elnök bejelentette, a Varsói Szerződéssel kapcsolatos vita korántsem fejeződött be, hiszen még tízen jelezték írásban hozzászólási szándékukat. Elsőként Soós Károly Attila (SZDSZ) kívánt interpellálni a miniszterelnökhöz a kormány nyilatkozataival kapcsolatban. A képviselő nehezményezte, hogy több fontos bejelentést külföldön tesz a kormány. Utalt arra, hogy legutóbb például az NSZK-ban jelentették be a kormány illetékesei: 30 — 40 állami vállalat ellen csődeljárást fognak kezdeményezni. Soós Károly Attila azt is kifogásolta, hogy a külföldi befektetőket bizonytalan helyzetben hagyja a magyar kormány, hiszen nem nyilatkozik az őket érintő adókedvezmények várható csökkentésének pontos részleteiről. Antall József miniszterelnök meglepőnek minősítette az SZDSZ-es képviselő felvetését. Szó szerint idézett a kormány rövid távú cselekvési programjából, amely tényszerűen rögzíti a 30 — 40 vállalattal kapcsolatos csődeljárás megindítását. Visz- szautasítva a kritikát, közölte: a kormány el tudja dönteni, hogy hol, milyen kérdésekről tárgyaljon. Szólt arról is, hogy a kormány határozott szándéka javítani a közvélemény tájékoztatásának módszerén. Szorgalmazzák, hogy valamennyi tárca jelölje ki szóvivőjét, aki folyamatosan tartja a kapcsolatot a kormány szóvivőjével. Soós Károly Attila nem fogadta el a miniszterelnök válaszát, az Országgyűlés azonban 165 igenlő, 80 ellenző szavazattal, 19 tartózkodás mellett elfogadta azt. Ezt követően Hack Péter (SZDSZ) a belügyminiszterhez interpellált a közelmúlt vezető politikusainak esetleges bűncselekményei tárgyában. Mint mondta, nem bosszúért kiált, csak azt szeretné, ha az igazságra fény derülne. Horváth Balázs belügyminiszter a deregulációs törvény vonatkozó passzusára utalva közölte, hogy jelenleg nincs lehetősége arra, hogy a rendőrséget büntetőeljárás lefolytatására utasítsa. Azt azonban felajánlotta: felkéri az előző nap megválasztott legfőbb ügyészt, hogy rendeljen el nyomozást a feltételezett bűncselekmények megállapítására. Horváth Balázs közölte azt is, hogy egy konkrét ügyben — nevezetesen: az Interpol által körözött terroristák magyarországi menedékhez juttatásában — felkérte a legfőbb ügyészt, állapítsa meg, milyen felelősség terheli Kádár Jánost, Benkei Andrást, Gyenes Andrást, Németh Károlyt, Korom Mihályt és Rácz Sándort. A belügyminiszter magyarázatként hozzáfűzte: tudomására jutott, hogy 1979. augusztus 30-át megelőzően az úgynevezett Carlos-csoport Magyarországon kapott menedéket, illetve felkészülési lehetőséget további bűncselekményeikhez. Hack Péter nem fogadta el a miniszteri választ, ám azt 163 képviselő, 98 ellenében, 16 tartózkodás mellett elfogadta. Az interpellációkat követően Matyi László (SZDSZ) kérdéssel fordult a pénzügyminisztériumi államtitkárhoz. Érdeklődött, mi a reális alapja annak a nyilatkozatnak, miszerint a kormány megemeli a turistaellátmány ösz- szegét. Botos Katalin államtitkár előrebocsátotta, nem tud kedvező hírekkel szolgálni. Utalt arra, hogy várhatóan bevételkieséssel kell számolnunk az idei idegen- forgalomban, ráadásul az NDK és az NSZK közötti valutaunió kedvezőtlenül fogja befolyásolni fizetési mérlegünket. Mindezek egyáltalán nem adnak reális alapot a turistaellátmány rendszerének megváltoztatására. Az infláció elleni küzdelmet nem tehetjük kockára — mondta az államtitkár — azzal, hogy a lakossági devizaigényeket „ráeresztjük” a szűkös devizakészletekre. A ülés napirendjének megfelelően délután került sor a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elosztásával kapcsolatos feladatokról, ezek egy részének megvalósítására ideiglenes bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalására. A téma előterjesztője, Soós Károly Attila (SZDSZ), a Költségvetési, Adó- es Pénzügyi Bizottság elnöke az indítvány sürgősségi tárgyalását röviden indokolva kifejtette: mielőbb el kell osztani az ez évi támogatási keret tartalékait, és dönteni kell az esetleges korrekcióról. Soós Károly Attila felsorolta a bizottság javaslatait. Eszerint az Országgyűlés hatalmazza fel a testületet az ez évi támogatási keret elosztásának korrekciójára, a tartalék felosztására; hozzanak létre a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának kérdéseivel foglalkozó' ideiglenes bizottságot, amely tevékenységében támaszkodjék a kormány szakmai segítségére. Ezután Balogh Gábor jegyző ismertette az Országos Választási Bizottság jelentését a népszavazást kezdeményező aláírások hitelesítéséről. A jelentés szerint az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatalnak öt nap alatt sikerült azonosítania az aláírásokat. Ösz- szesen 199.179 aláírást vizsgáltak meg, s végül is 160.827 felelt meg a törvényes követelményeknek. Azaz: ennyien kezdeményezték törvényesen a népszavazást. Az elnöklő Vörös Vince felkérte az Alkotmányügyi, Törvény-előkészítő és Igazságügyi Bizottságot, hogy készítse elő az országgyűlési határozati javaslatot a népszavazás elrendeléséről. Ezzel az Országgyűlés befejezte aznapra rendelt munkáját, így az elnök bezárta az ülést. Bejelentette, hogy a következő ülésre július 2-án, hétfőn 10 óra 30 perckor kerül sor. Ekkor várhatóan megkezdik az önkormányzatokkal kapcsolatos törvényjavaslatok általános vitáját, majd előreláthatólag megkezdődik az állam- és közbiztonságról szóló törvényerejű rendelet módosításával kapcsolatos törvény- javaslat részletes tárgyalása. (MTI) mindazokkal, akik szerették és ismerték, hogy szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk SZABÓ PÁL életének 63. évében elhunyt. Temetése 1990. június hó 29-én 13.30 órakor lesz az egri Hatvani temetőben. A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk, hogy id. KIS AMBRUS cipész életének 75. évében június 14-én váratlanul elhunyt. Temetése június 29-én 15 órakor lesz az egri Rozália temetőben. Az 544 millió korrekciója Az Országgyűlés 544 millió forintos keretet állapított meg 1990-re a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatására, ebből az előző Parlament 22,4 millió forintot tartalékolt. Az eddigi elosztás korrekciójának szükségességét példával támasztotta alá az előterjesztő: a Hazafias Népfront 125 millió forintot, az egész keret csaknem egynegyedét kapta. E döntés eleve vitatható volt, s időközben a népfront csaknem felszámolta önmagát, majd pedig társadalmi egyesületek szövetségévé alakult. E változás miatt sem indokolt a támogatást teljes egészében fenntartani. // , “ - ----------------- \ A Budapesti Porcelángyár hasznosításra felajánlja szabad égetési kapacitását a Pásztón telepített SITI típusú elektromos kemencéjén. A kemence főbb adatai: — hőmérséklet 800-1200 Celsius fok között szabályozható — 2 csatornás ellenirányú tolólapos égetés — szabályozható tolási idő — a kemence hossza 26 méter. Érdeklődni lehet: Járai Béla műszaki igazgatóhelyettesnél Telefon: 251-1333/132 melléken. V— --- ^ A gyászoló család Szóvivői tájékoztató a kormány ii * •• i • •• i / / //I rendkívüli üléséről A kormány keddi, rendkívüli üléséről László Balázs szóvivő kedden este röviden tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta, hogy a Minisztertanács tevékenységének első hónapjában elkészítette a hazai leltárt, elsősorban a költségvetés helyzetét felmérve. Ugyanezen idő alatt magas szintű külföldi tárgyalások és szakminiszteri megbeszélések folytak, amelyeken a magyar gazdaság adottságairól, a külső források bevonásának lehetőségeiről is szó esett. A szóvivő utalt arra, hogy Moszkvában a magyar küldöttség, a miniszter- elnök nemcsak a Varsói Szerződésről, hanem a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról is szót váltott partnereivel. Egyebek között ugyanezt a célt szolgálták a miniszterelnöknek az osztrák, az NSZK-beli kancellárral, továbbá tartományi vezetőkkel, francia politikusokkal, valamint a lengyel miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai is. A részben e találkozókon szerzett információk alapján a kormány már most megkezdi a legsürgősebb gazdasági intézkedéssorozat kimunkálását. Ez a tárgya a keddi kormányülésnek, a gazdasági kabinet szerdai, s a Minisztertanács „rendes” csütörtöki tanácskozásának is. E három tanácskozásról részletes tájékoztatást is tervez a Miniszterelnöki Hivatal, államtitkárok bevonásával. László Balázs elmondta azt is, hogy a várható intézkedéseket még ebben a pénzügyi évben megteszik, s megismételte: ezekre azért van szükség, hogy a költségvetési hiány ne haladja meg a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásban vállalt 10 milliárd forintos szintet. Az intézkedéscsomagban így minden bizonnyal nagy súllyal szerepelnek majd támogatásleépítések, s bizonyos áremelések, amelyek ellensúlyozására a legrászorultabb rétegeket érintően egyidejűleg szociális kompenzációra is sor kerül. (MTI) Bush és Mandela Részleges egyetértés Csak részleges egyetértést hoztak Nelson Mandela, a dél-afrikai fekete vezető hétfői washingtoni tárgyalásai George Bush elnökkel és James Baker külügyminiszterrel. Mandela nyilvánosan leszögezte, hogy felszabadítási szervezetük, az ANC nem mond le a fegyveres harcról, amíg követeléseit nem teljesítik. Mandela egyidejűleg jelezte, hogy amíg a dél-afrikai kormánnyal a tárgyalások tartanak, nem alkalmaznak erőszakot, s egyúttal a sajtó előtt igen derűlátó volt a Frederic de Klerk miniszterelnökkel folyó tárgyalások kimenetelét illetően: arra számít, hogy a következő fordulón az ANC valamennyi igényét kielégítik, kivéve a szükségállapot teljes feloldását. A felszabadítási szervezet emellett azt követeli, hogy engedjék szabadon a csaknem ezer politikai foglyot, és térhessen haza a 20.000 politikai emigráns. (Hírlap-telefotó — MTI) Pozícióharc a MSZOSZ-ben? Szegő Andreának, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége alelnökének, a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt szakszervezeti frakciója tagjának az a kijelentése, hogy a szakszervezetek akkor nyerhetik vissza hitelességüket, ha a tisztségviselők újabb választásokon mérettetnek meg, két irányzat harcának kezdetét jelentheti — mondta Bálint Attila, az MSZOSZ szóvivője az MTI munkatársának arra a kérdésére, miként vélekedik az alelnök állításáról. A szóvivő szerint a szociáldemokraták szakszervezeti frakciója ra- dikalizálni akarja a szakszervezeteket; tömeges elégedetlenséget szítva szeretné elérni, hogy a Parlamenten kívül rekedt párt tömegbázisra tegyen szert. Ugyanakkor a szövetséget alkotó szakszervezetek többségének az a felfogása, hogy a gazdasági rendszerváltás körülményei között a kiszámítható, szociális partnerséget részesítik előnyben az állammal, a kormányzattal való kapcsolataikban. A szóvivő azt sem tartotta kizártnak: a szociáldemokraták szakszervezeti frakciója a szövetségen belül újabb hatalmi pozíciókat kíván megszerezni annak érdekében, hogy a szakszervezeteket a SZDP-vel házasítsák össze.
