Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-27 / 72. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 72. szám ÁRA: 1990. június 27., szerda 4,30 FORINT A SHELL BÍZIK A FELLENDÜLÉSBEN „A piád versenyben természetesen a kulcsszó megint csak a minőség lesz majd." (3. oldal) A KERESZTÉNY NEVELÉS LELKI BÉKÉT IS HOZ MAGÁVAL „Lehet, hogy egy ciszter visszajön hittanárnak...'’ (4. oldal) A LABDARÚGÓ NB II. SORSOLÁSA A Hatvan otthon kezd az St. Síküveg ellen, az Eger utazik Szarvasra. (6. oldal) MEGTALÁLTÁK A WARTBURGOT „...a jobb első keréknél haj- és vémyomokat találtak.” (8. oldal) Elutazott a norvég külügyminiszter Hivatalos látogatásának befejeztével kedden elutazott hazánkból Kjell Magne Bondevik, a Norvég Királyság külügyminisztere, aki Jeszenszky Géza külügyminiszter meghívására tartózkodott Magyarországon. Magyarországnak jelenleg 21 országgal van megállapodása a teljes körű vízummentességről. A közeljövőben — Norvégián kívül — Spanyolországgal is megszűnik a vízumkényszer, s előrehaladott tárgyalások folynak Svájccal, Izlanddal, valamint Argentínával és Portugáliával is. Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök kedden a Parlamentben fogadta Sütő András romániai magyar írót (Hírlap-telefotó MTI) Újrakezdés a régi hagyományokon Nyolcosztályos gimnázium az „Angolkisasszonyok”-nál Negyvenkét éves kényszerű szünet után Egerben újraszervezik a városi vezetők és lakosság egyetértésével az „Angolkisasz- szonyok” nevelési-oktatási intézetét a volt szerzetesrend tanárnői. Az új tanévtől tízéves kislányok kérhették felvételüket e nyolcosztályos gimnázium első osztályába. — Milyenek az újrakezdés feltételei? — A régi épületünk egyik belső, üresen álló szárnyát — a korábbi években a telefonközpontnak, később a Családi Intézet hivatalának kialakított részét kaptuk vissza egyelőre a beinduláshoz — mondja az iskola újraszervezésével megbízott Juhász Mária szerzetes tanárnő. — A gyermekeknek már megtartottuk a felvételi vizsgákat, mert úgy éreztük és tapasztaltuk, hogy többszörös túljelentkezésre számíthatunk. Valóban ez következett be — a férőhelyeink két és félszeresére jöttek a jelentkezők! Nem könnyű ezek után a dolgunk, az első osztályosok névsorának kialakítása, hisz a leánya kák nagy része jó ismeretekkel rendelkezik. Iskolai felkészültségük vizsgálata mellett sokféle körülményt kell mérlegelni, például: nem akarjuk az ötödik osztályt már jó eredménnyel végzett tanulókat (akik az osztályismétlést is vállalták) régi környezetükből kiemelni, vagy testvéreket egymástól elválasztani, de egyéb más felmerült kérdésre, helyzetekre is figyelemmel kell lenni! — Megnyugtató — folytatja a tanárnő —, hogy mindezen kérdések megítélésében nagy segítséget kaptunk a város más iskoláiban működő tanároktól is! A tantervek összeállításához pedig kapcsolatot kerestünk két budapesti és a gyöngyösi gimnáziummal, akiket hasonló feladatok foglalkoztatnak — talán egy lépéssel ők előbbre járnak. Szükséges a tapasztalatok összegyűjtése és újra felkészülésünk az oktatásra, hogy a jelen iskolájának követelményeit megismerjük! Beszélgetésünk kérdésére úgy fogalmazhatok, hogy épület, gyerekek, tanárok már vannak az újrakezdéshez, de bizony ezek csak az „alapok”!... — Még sokféle feltétele van annak, hogy „működő iskoláról” beszéljünk! A termeket bebútorozni, felszerelni, könyvtárat, szertárat kialakítani — s ahogy a beszélgetésből tapasztalom — anyagi bázis nélkül nagyon nehéz lesz! Hogyan tovább? — Igen, nagyon nehéz lesz teljesen elölről kezdeni — válaszolja a tanárnő gondterhelten, de mégis reménykedve. — Mi bízunk benne, hogy törekvéseinket sokan figyelik és támogatják — ahogy erről már eddig is elismerést érdemlő tapasztalataink vannak! — Tudjuk, hogy a nyári hónapok nagyon nehezek lesznek, az üres termekből iskolát kell kialakítani, felszerelni! Most következnek az asztal, a szék, a szekrény, a könyvek, az oktatásiszertári eszközök nagyon fárasztó és aprólékos gondjai... De ha mindenki egyet akar, akkor az iskola szeptemberi indítása elérhető és sikeres lesz — és megújult erővel ünnepelhetjük, mint régen —, a venisancte-t (ünnepélyes tanévnyitó misét). * Az angolkisasszonyok indulásáról, s az egyházi középiskolákról lapunk 4. oldalán olvashatnak bővebben. A demokrácia a magyaroké is Tőkés László felhívása Tőkés László nagyváradi református püspök kedden felhívást intézett a román kormányhoz és politikai erőkhöz, kérve őket, hogy nyíltan és egyértelműen foglaljanak állást az országban eluralkodó, antiszemitizmusra emlékeztető magyar- ellenesség ellen, és tegyenek meg mindent egy olyan igazi demokrácia megteremtése érdekében, amelynek áldásaiban az egész ország népe kivétel nélkül osztozhat. Tőkés László a felhívásban sürgette a demokratikus érzelmű románok és a romániai egyházak összefogását a gyűlölet és széthúzás ellen. — „Ne hátráljunk meg a félrevezetések, provokációk és megfélemlítések elől, fogjunk össze a viszályt és erőszakot szító antidemokratikus erők ellen” — írta. A dokumentum emlékeztet arra, hogy a romániai magyarság kezdettől fogva szívvel-lélekkel a forradalmi átalakulások ügye mellett állt, de az elmúlt hónapokban keserűen csalódnia kellett: a nemzeti megbékélés ígéretes folyamatának véget vetett a múlt kísérteties visszatérése. A demokrácia ellenségei nemzeti gyűlöletet szítottak, s szégyenletes manipulációk sorozatával társadalmi közellenségnek kiáltották ki a magyarokat. A magyarellenesség lényegében nem más, mint a diktatúra kihívása a demokrácia ellen, hiszen nem létezhet demokrácia ott, ahol a többség elve alapján bármely társadalmi vagy nemzeti kisebbséget megfosztanak jogaitól. A demokrácia egy és oszthatatlan. Mindenkié! A magyaroké is. — szögezi le a felhívás. Segíteni a Szovjetuniót, de csak ősszel Dublini csúcs Az Európai Közösség tizenkét országának állam- és kormányfői hétfő este megállapodtak abban, hogy kinyilvánítják szándékukat a Szovjetunió támogatására, de ezzel kapcsolatos terveiket csak a közösség bizottsága által őszre kidolgozandó két tanulmány fényében konkretizálják majd. A hétfő esti Malahide-kastélyi vacsorán élénk vita folyt azok között, akik — mint Mitterrand francia elnök, Kohl bonni kancellár, Andreotti olasz, Felipe González spanyol és Ruud Lubbers holland miniszterelnök — a Szovjetuniónak nyújtandó gyors és hatékony támogatás hívei, illetve azok között, akik mint Thatcher brit miniszterelnök, vagy mint Poul Schlüter dán kormányfő, olyasfajta feltételekhez kívánják kötni a segítséget, mint amelyeket a Nemzetközi Valutaalap alkalmaz. (MTI) Az Országgyűlés elsöprő többséggel határozott Magyarország kilép a Varsói Szerződésből A Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról, valamint a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elosztásával kapcsolatos feladatokról, ezek egy részének megvalósítására ideiglenes bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat szerepelt a Parlament rendkívüli ülésszaka keddi ülésnapjának napirendjén. Az elnöklő Szabad György ismertette a tárgysorozatot, emlékeztetve a képviselőket arra, hogy a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról szóló országgyűlési határozati javaslatot néhány héttel ezelőtt eredetileg Vásárhelyi Miklós (SZDSZ) terjesztette elő önálló indítványként. A most napirendre tűzött javaslatot a Külügyi, illetve a Honvédelmi Bizottság dolgozta ki többszöri egyeztetés alapján. Vásárhelyi Miklós felszólalásának elején eredeti indítványának egyes részleteit idézte fel, hangoztatva: az általában kedvező fogadtatásra talált a közvéleményben. Akadtak természetesen, akiket aggodalommal töltött el a javaslatban megfogalmazott szándék, a kormány hivatalos fellépése azonban ezeket az aggályokat eloszlatta. Az ultimátumszerűséget, az elsietettséget kifogásolókat végül is sikerült meggyőzni arról, hogy hazánk a VSZ-ből való kilépést tárgyalások útján, az egyetértésen alapulva kívánja elérni. A legfontosabbnak azt tartotta, hogy a bizottsági viták során a parlamenti pártoknak sikerült egyezségre jutni, s a kormány ez irányú állásfoglalása mögött immár ott áll az Országgyűlés is, mint a nemzet akaratának kifejezője. Hegedűs István (Fidesz), a Külügyi Bizottság alelnöke elöljáróban a határozati javaslat történetéhez kanyarodott vissza. Kijelentette, hogy kizárólag a jogi megalapozás miatt volt szükség a hivatkozási alap megváltoztatására. Nemzetközi jogi szempontból szerencsésebbnek tekinthető a bécsi konvenció 62. cikkelyére való hivatkozás, mint a Nagy Imre-kormány november 1-jei nyilatkozatára való utalás. A parlamenti pártok közös álláspontját nem szabad alábecsülni — hangsúlyozta. Mint mondta: szó sincs egyoldalú kilépési szándékról, a Parlament tárgyalásos úton kívánja a kormányzattól, hogy a kilépési szándékot végigvigye. Balogh György (FKgP), a Honvédelmi Bizottság elnöke külföldi tárgyalásaira utalva leszögezte: a Magyar Köztársaság szándékát széles körű nemzet- (Folytatás a 2. óldalon) Parlamenti tudósítónk jelenti: Úgy tűnik, a „gombügy ” új reakciókat váltott ki mindenkiből, aki közvetlen közelről részese a parlamenti ülésszakoknak. Azon kaptam magam, hogy önkéntelenül is az üres helyeket kerestem a tekintetemmel, mint ahogy árgus szemekkel figyelték a szavazásokkor egymás mozdulatait a képviselők is. S van ebben valami elszomorító, nyugtalanító, hiszen ez a teljes bizalmatlanság jele, amely megmételyezheti a házbeli légkört. S újra és újra vakvágányra terelheti a képviselőházi vitákat... * A hasznos vitákra viszont szükség van, még ha oda-vissza vág is a szópárbaj. Ilyenre került sor az állam- és közbiztonságról szóló törvényjavaslat során, amikor is meglehetősen eltért Szarvas Béla (MDF) egri képviselő és például Fodor Gábor (Fidesz) véleménye. A vita alapját — véltem — az a mondat szolgáltatta, amelyet Szarvas Béla mondott beszédében: „Nincs szükség arra, hogy megrendezett színjátékkal buktassák meg a miniszterelnököt...” — Ott kell keresni a mondat forrását, hogy ezek a biztonsági szolgálatok széthullóban vannak, olyan pártok felé orientálódtak, amelyeket erősnek tartottak, mint például az SZDSZ. Megpróbálják őket informálni, néha több jelzést kapnak, mint a kormányzó párt. Ez pedig azt jelenti, hogy az ellenzék bármikor felkészülhessen a kormány megbuktatására... — idézte a felszólalása egyik részét a képviselő. — Hadd emlékeztessek arra, hogy a Dunagate-botrány is egy megrendezett „színjáték” volt, amelynek a célpontja a belügyminiszter, illetve a szocialista párti koncepció volt. Egy ugyanilyen színjátékra nincs szükség, mert ha a miniszterelnöké lenne a biztonsági szolgálatok felügyelete, azok támadásával az ő megbuktatását, s vele az egész kormányét el lehetne érni... — Fodor Gábor szerint a törvényjavaslatnak nincs koncepciója, s így a kormánynak sem erre a területre.... —Természetesen van koncepció, mint a nemzetbiztonsági bizottság tagja, állíthatom ezt. Képviselőtársam nem ismeri ezek szerint, nem láthat bele ennek a szakterületnek a specialitásaiba Ennek van egy írásos formája, amelyet Nemzetbiztonsági törvénytervezetnek hívnak, egy későbbi, nem rendkívüli ülésszakon ismertetnek majd... S hogy a szolgálatok a helyükre kerüljenek, a legjobb megoldást javasoltuk: a két polgári hírszerzés tárca nélküli miniszterhez kerül, a katonai hírszerzés és elhárítás pedig a honvédelmi miniszterhez. S még kialakulóban van a határőrség hasonló biztonsági állománya, amelyet szintén a honvédelmi tárca vesz majd át... * Jóhiszeműen ugyan, de megszegte a frakciószabályt Kelemen József (MDF), amikor nem vett részt a pártja balatonalmádi tanácskozásán a hét végén. — Erről még szó sem volt, amikor fogadónapokat hirdettem meg a választókörzetemben — mondta. — Azt hiszem, érthető, hogy a választókkal való találkozást ezúttal fontosabbnak tartottam. A pártügyekről így is értesülhetek... — Hol várták a választói? — Három napot szakítottam a beszélgetésekre: Istenmezején nagyon sokan jöttek, Pétervásá- rán mérsékeltebb volt az érdeklődés, hasonlóan Nagyvisnyón, Szilvásváradon több mint öt órán át tartott a fogadóóra, Ver- peléten is sokan felkerestek, csekély látogatóm akadt viszont Egerszalókon... » — Milyen ügyekben keresték fel a képviselők? — Ami nagyon izgatja az embereket, s csak ezt hadd említsem meg, mert engem is nagyon foglalkoztat: az alacsony nyugdíjak rendezése, a kisemberek megélhetésének lehetősége. Ebben kell majd közvetítenem itt a Parlamentben — fejezi be a beszélgetést Kelemen József, aki egy angol nyelvű névjegyet szorongat a kezében. — Ja, igen... Egy ausztrál farmerrel ismerkedtem meg egy parlamenti delegációs tárgyaláson. Jan K. Mclvor otthon ezer hektáron gazdálkodik, s hatezer birkát tart. Nagyon érdekli a magyar mezőgazdaság és állattenyésztés helyzete, így kérte: hadd nézzen körül Hevesben, s többek között Szilvásváradon... Mint mezőgazdasági szakember, szívesen vállalkoztam a kíséretére, a július 17-ére tervezett ismerkedő útja megszervezésére. Hátha kamatozik majd valamilyenformában ez a látogatás. Hiszen a kapcsolatteremtés, az üzleti nyitás korszakát éljük... * Tudósítottam annak idején róla, hogy az új Országgyűlés megalakulásakor üresen maradt a díszpáholyban egy szék: Sütő Andrásé... Az erdélyi magyarság ismét hazánkban tartózkodó nagy írója tegnap elfoglalhatta a vendégnek járó helyet, üdvözlendő a T. Házat, mielőtt fogadta volna őt Göncz Árpád\Aág\enes köztársasági elnök. A képviselőház tisztelettel hallgatta az író rövid beszédét: — Nem készültem arra, hogy szóljak ebben a megható fogadtatásban. Arra sem készültem, hogy arról a világról beszéljek, amely vár engem, s amelyet Erdélynek hívnak. Arról a világról, amelyet kényszerűségből hagytam el, s amelyet kötelességemnek érzek újból felkeresni... Köszönöm a meghívást, amelyet Amerikában lévén, nem fogadhattam el, s így üres maradt a székem. Nem érdemeltem meg ezt a nagy-nagy szívű fogadtatást az önök részéről, és sok meghurcolt honfitársam nevében a segítségért csak az újbóli köszönetét tolmácsolhatom... Szilvás István Közvetíteni a kisemberek gondiait...
