Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-26 / 71. szám
2. Hírlap 1990. június 26., kedd Országgyűlés: visszafizetik a kamatadót Hogyan választunk önkormányzati képviselőt és polgármestert? Elkészült a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szőlő törvényjavaslat, amely a települések lakosainak számától függően háromféle választási rendszert javasol. Az 5000-nél kevesebb lakosú községekben és városokban — mintegy 2700 településen — a javaslat szerint valamennyi jelölt neve egy szavazólapra kerül fel. A választópolgár annyi nevet jelölhet meg, ahány tagja lehet az önkormányzati képviselőtestületnek. Azok a jelöltek kapnak mandátumot, akik a legtöbb szavazatot érik el. Az 5000 és 60 ezer közötti lakosú községekben, városokban egyéni választókerületekben választják meg az önkormányzati képviselőket. A 60 ezernél nagyobb lakosú városokban és a fővárosi kerületekben a szavazás az egy szavazatot kétszer értékelő rendszerben történik. A képviselőtestület kétharmadát egyéni választókerületekben választják meg, egyharmada pedig a szavazatok második értékelésével kap mandátumot — a pártok képviselőjelöltjeire adott voksok arányában. Egy másik javaslat szerint a választók külön pártlistára is szavazhatnak. A budapesti választópolgárok két szavazólapot kapnak, mert meg kell választaniuk a fővárosi képviselőtestület, a közgyűlés tagjait is. Erre a listás módszert javasolja a tervezet. Hasonló módon történne a tervezet szerint a vármegyei közgyűlések megválasztása is. Az 5000-nél kevesebb lakosú községekben és városokban a polgármestert közvetlenül választják meg. Az ennél nagyobb településeken a polgármesterek személyéről a képviselőtestület dönt majd. A jelöltállítás nem ajánlási szelvénnyel történik majd. hanem a jelenlegi tanácsoknál elhelyezett ajánlóiveken. Az a személy lehet önkormányzati képviselőjelölt, akit a választókerület választópolgárainak 1 százaléka jelöltnek ajánlott. Két vagy több párt közös jelöltet is állíthat. A szavazatot kétszer értékelő rendszerben az a párt állíthat listát, amely legalább az egyéni választókerületek egynegyedében jelöltet állított. A nemzeti és nyelvi kisebbségi jogok védelmére is gondoltak a szakemberek. Amennyiben egy településen nem alakítható ki olyan választókerület, ahol a helyi kisebbségi csoporthoz tartozó lakosok többségben vannak, akkor részükre lega- lább még egy választókerületet kell kialakítani. ______________ M entésí munkálatok Iránban Összeomlott házának romjai alól próbálja egy férfi menteni, ami még menthető, három nappal az ország északi részén pusztító földrengés után. Az ötvenezer lakosú helységben az épületek 90 százaléka semmisült meg. Ma nyit Eger szabadtéri színháza (Folytatás az 1. oldalróld) mint amennyit egy színház elbír. Egy magára valamit is adó városban összhangba kellene hozni a kulturális kínálatot a vendéglátással, az idegenforgalommal, a közlekedéssel, a kereskedelemmel, s még ki tudja mi mindennel. Erre pedig végül is nem rendezkedhet be egy együttes, amelynek elsősorban az előadások létrehozása a célja. Egyértelművé vált tehát, hogy valami nincs kitalálva Egerben. De ez a hiányérzet nem az egység, hanem a szétszórtság felé vitte el a különböző kulturális intézményeket: ezen a nyáron szervezett produkciókat a GA- MESZ, a Mebib és a Megyei Művelődési Központ is. Több átfedés és elveszett lehetőség tűnik elénk már a programokat szemlélve is. Ma este például a GA- MESZ meghívására egy független társulat játszik a Vitkovics- ház udvarán, Ruszt Józsefrendezésében mutatják be Rómeó és Júliát, s a Gárdonyi Géza Színház pedig a Líceumban a La Mancha lovagját viszi színpadra. A reneszánsz napok programjába beillett volna a Mátyás király Debrecenben című játék, de olyan későn szóltak a színháznak, hogy már nem tudták akkorra időzíteni. Ez csak első ránézésre tűnik elő, de az is szembeötlő, hogy mennyire kevés propagandája van ennek az egri nyárnak belföldön, pláne külföldön. Szinte a „levegőbe” megy el az a sok minden, ami ezen a nyáron Egerben kínálkozik. Fel lehet hozni persze más városok példáját: Gyulán például városi ügy a váijáték, amelynek sikeréért mindent megmozgatnak. De itt mi Egerben olyan gazdagok vagyunk, hogy fütyülünk a reklámra, az átfedésekre. Az igazság az, hogy elkényeztetett és elkényelmesedett ez a város. Pedig az egyre élesedő versenyben nagyon meg kell nézni, hogy mit kínálunk a vendégnek, mert különben csúnyán lemaradunk. Az összes előnyünk, vonzerőnk hátránnyá válhat mert elvesztjük közben rugalmasságunkat és szervezőkészségünket. Régi álom az egri fesztivál. Egyelőre az is marad, mert a kü- lön-külön törekvések nem állnak össze egységes és jól szervezett rendezvénysorozattá, amely messzi földről csalogatná ide a vendégeket. Pedig a részelgondolások jók. A Gárdonyi Géza Színház zenés produkciók sorát mutatja be: már régi óhaj, hogy ilyen irányba mozduljon az Ag- ria Játékok. S elég sokszínű a paletta: musical, operett, orgonahangverseny, népdalest található rajta. Kitűnő ötlet a lovagi játék is, ahogy a reneszánsz művek bemutatása a város terein. Reméljük, egyszer győz a józan ész, s a polgármester kezében lesz a kulcs, amely kinyitja a kincsesládát. Mert az egri nyár valóban azzá válhat. De addig is jó szórakozást kívánunk a város lakóinak, s azoknak a vendégeknek akik véletlenül betévednek ezekre a rendezvényekre! (gábor) (Folytatás az 1. oldalról) re (MSZP) ismertette pártja népszavazással kapcsolatos álláspontját, amely szerint azt a hely- hatósági választásokkal egy időben kellene megtartani. Reflektálva Torgyán József szavaira, visszautasította az MSZP elítélését az üres helyekről leadott szavazatok kapcsán, utalva arra, hogy más pártok is szavaztak hasonló módon az adott ügyben. Mint mondta: a Ház számára becsületbeli üggyé is vált a dolog, mert nem Hámori-ügyről, hanem a szocialista párti frakció megbélyegzéséről van szó. „Koncepciót látok ebben a kezdeményezésben,, — jelentette ki Pozsgay Imre. Az elnöklő Szabad György később véget vetett a napirend előtti vitának, s bejelentette, hogy a felmerült kérdésekkel a Házbizottság foglalkozik. A kormányzó többség és az ellenzék képviselőinek szenvedélyes szócsatája jellemezte az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet módosításának általános vitáját. A válaszokban és viszontválaszokban sem szűkölködő polémiában egyes felszólalók többször súrolták a személyeskedés határát is. A vitában az ellenzéki képvi(Folytatás az 1. oldalról) integrációhoz való kötődés fontos eleme. A norvég külügyminiszter egy évvel ezelőtti látogatására utalva kijelentette: nem hitte, hogy ekkora változás zajlik le Magyarországon, hiszen kész tény a rendselők többsége hangot adott azon kételyének, hogy idősze- rű-e egyáltalán a témában átmeneti törvényjavaslatot elfogadni. Fodor Gábor (Fidesz) kifejtette: mivel a törvényjavaslat mögött nem érez kiérlelt elképzelést, nem lenne szerencsés napirendre tűzni mindaddig, amíg ki nem alakul a nemzetbiztonsági törvény koncepciója. Szarvas Béla (MDF) tévesnek minősítette Fodor Gábor megjegyzését, miszerint a kormánynak nincs nemzetbiztonsági koncepciója, szerinte a főbb alapvetéseket már a törvényjavaslatnak a Nemzetbiztonsági Bizottságban történt megtárgyalásakor megismerhették a bizottság tagjai. A törvényjavaslat elfogadását az indokolja — tette hozzá —, hogy a miniszterelnök válláról le kell venni az átmeneti felügyelet felelősségét. Talán a szenvedélyek lehűtését is szolgálta, hogy az általános vitát szüneteltetve választotta meg a Parlament a Legfelsőbb Bíróság új elnökét és a legfőbb ügyészt. A képviselők 302 igen szavazattal, 6 ellenében válaszolták meg a Legfelsőbb Bíróság elnökévé dr. Solt Pált, illetőleg 246 igen szavazattal, 54 ellenében legfőbb ügyésszé dr. szerváltás, imponáló az az ütem, ahogyan Magyarország kiépíti politikai rendszerét. A Szovjetunió helyzetét értékelve egyetértés volt abban: mindkét ország számára fontos, hogy a pozitív változások megfelelő ütemben megtörténjenek. (MTI) Györgyi Kálmánt, akik ezután letették a hivatali esküt. Ez sem csillapította azonban az állam- és közbiztonságról folyó vita indulathullámait. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután a bírósági népi ülnökök megbízatásának meghosz- szabbításáról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés. Szükség van — a bíróságok folyamatos működésének biztosítása érdekében — a népi ülnökök, valamint a katonai bíróságok hivatásos és továbbszolgáló állományú ülnökei megbízatásának meghosszabbítására. Legutóbb ugyanis 1985. július 31-én választottak ülnököket; az ötéves időtartamra szóló megbízatás rövidesen lejár. Az Országgyűlés a beterjesztett törvényj avaslatot nagy többséggel — 242 igen szavazattal, 5 ellenvélemény és 14 tartózkodás mellett — elfogadta. Ezt követően a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetésről szóló, tavaly hozott törvény hatályának rendezése került napirendre. Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár előterjesztésében alkotmányellenesnek minősítette a köznyelven kamatadónak nevezett fizetési kötelezettséget, s emiatt indokoltnak tartotta, hogy e törvény megsemmisítésének hatálya visszamenőlegesen is érvényesüljön. A törvényjavaslat előterjesztője egyetértett Balás István (MDF) írásban benyújtott módosító javaslatával, miszerint az adójukat már befizetett állampolgárok egy összegben, s 10 százalékkal megfejelve kapják vissza pénzüket, hogy ne érje őket anyagi veszteség. Az Országgyűlés a módosító javaslat elfogadását követően ellenszavazat nélkül, 13 tartózkodás mellett, nagy többséggel elfogadta a beterjesztett törvény- javaslatot. Ezután került sor a földről szóló törvény módosítására. A módosító javaslatot a képviselők 274 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett elfogadták. Ebédszünet után meggyorsult az Országgyűlés törvényhozó munkája. Az elnöki funkciót ellátó Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a napirend szerint a képviselők a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény módosítását vitatják meg. Az általános vita végén ismét szót kért Szarvas Béla és Szoko- lay Zoltán (MDF). Mindketten visszautasították, hogy a politikai felelősség az átmeneti időszakban közvetlenül a miniszterelnököt terhelje. Szarvas Béla úgy fogalmazott: „Nincs szükség arra, hogy megrendezett színjátékkal buktassák mega miniszterelnököt „. Az ülésnapot az elnöklő Vörös Vince zárta be. Csoda lenne, ha még sikerülne túlélőket találni a romok alatt a földrengés sújtotta iráni tartományokban, Gilanban és Zan- dzsánban — vélekedtek vasárnap hivatalos iráni források. A mentéssel foglalkozó központi segélyszervezet közlése szerint mintegy 37 ezer volt a halottak és majdnem 36 ezer a sebesültek száma — jelentette az ÍRNA iráni hírügynökség. Más források azonban több mint 50 ezer halottról és 200 ezer sebesültről beszélnek. A külföldi mentőalakulatok csak holttesteket tudtak kiásni, túlélőket nem. A szombaton érkezett brit segélycsapat vezetője szerint a különlegesen képzett külföldi egységeket korábban kellett volna behívni. Előzőleg a katasztrófák következményeinek enyhítésére szakosodott ENSZ-szervezet (UNDRO) képviselője is úgy nyilatkozott, hogy az irániak „lebeszélték” a segítség növeléséről az egészség- ügyi alakulatokat, amelyek többek közt további nyomravezető (Hírlap-telefotó MTI) kutyákat ajánlottak föl. Orvosok véleménye szerint több a halálos áldozat, mint a súlyos sebesült. A vasárnap kora délután bekövetkezett földlökés után újabb sebesültszállítmányok érkeztek a fővárosba. Az iráni mentőalakulatok tagjai közül is többen megsebesültek. Az újabb rengés azért okozta sok ember halálát, mert a környékbeli házak — Mandzsil vidékén — téglából épültek. Ha betonház omlik ösz- sze, akkor mindig maradnak üregek, amelyekben hosszabb időt át lehet vészelni, de a leomló tégla mindent betemet — mondták francia szakértők. Az iráni mentőegységek fel is hagytak a tetemek kiszabadításával, mert sürgősebb feladatnak tartják a járványok megakadályozását, a holtak eltemetését. Sok magas rangú iráni vezető üdvözölte a nemzetközi segítséget, ám az iszlám rendszer „radikálisai” továbbra is elítélik a külföldi „beavatkozást”. Az Iszlám Köztársaság című szerint „gyanús kezek nyúlnak Irán felé”. J Gazdálkodó szervezetek figyelem! Kedvező befeketetési lehetőség a KINCSTÁRJEGY AUKCIÓ A legutolsó aukciókon elérhető éves hozamok az alábbiak voltak : 90 napos 30 napos maximum: 29.82 % 28,90 % átlagos: 29,51 % 28,20 % minimum: 28,98 % 27,24 % Az aukciókon bármely jogi személy résztvehet. Az aukció ideje: minden szerda 10 óra. Helye: MNB Heves Megyei Igazgatóság Az aukció üzleti feltételei és az ajánlati lapok az MNB Heves Megyei Igazgatóságán szerezhetők be. Telefon: 20-127 vagy 13-444/28. r Egymilliárd koronát „hozott” állásajánlatai: EGRI VASÖNTÖDE: Eger, Nemecz J. u. 11. Felvételre keres technikusi végzettséggel rendelkező szakembert, öntő és villanyszerelő szakmunkásokat és betanított munkásokat. Jelentkezni lehet a fenti címen. HM-I PATYOLAT VÁLLALAT: Mosodai üzemébe alkalmaz női betanított munkást. Jelentkezni V lehet: Eger, Külsősor u. 1. ESZTERHÁZY KÁROLY TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA: Eger, Szabadság tér 2. Pályázatot hirdet felsőfokú végzettséggel közművelődési titkári munkakör betöltésére. A pályázatokat a megjelenéstől számított 30 napon belül a főiskola személyügyi hivatalába kell benyújtani. HEVES MEGYEI TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÓSÁG igazgatója Eger, Lenin tér 1. pályázatot hirdet gyógyszerész munkakör betöltésére. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó legfontosabb személyi adatait, részletes szakmai önéletrajzát, a szakmai képesítést igazoló okiratokat, vagy azok fénymásolatait. A pályázatokat a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatójához kell benyújtani 1990. július 10-ig. KAEV 4. sz. GYÁRA: Gyöngyös, Karácsondi út 15. Alkalmaz gyors- gépírni tudó titkárnőt. Német nyelvtudással előnyben. Felvesz továbbá esztergályos, hegesztő, fúrós és lemezlakatos szakmunkásokat. Jelentkezni a fenti címen. SÁMSON KFT EXPORT IRODA: Gyöngyös, Török Ignác u. 20. Azonnali belépéssel felvételt hirdet női és férfi betanított munkára, kedvező fizetési feltételekkel, Gyöngyös és környéki lakosok részére. Jelentkezni lehet a fenti címen 7-15 óra között. Telefon: 37/13-756. • HEVES MEGYEI I SZOLGÁLTATÓ IRODA 3301 EGER. KLAPKA U.9. • 36/13-149
