Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-26 / 71. szám
1990. június 26., kedd Hírlap 3. 1875-től Aranykorona Heves megyében Borfesztivál — magyar nélkül...? A földek arányos megadóztatása céljából az 1875 évi VII. törvénycikk rendelte el bevezetni az állandó katasztert. E kataszterben a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek jövedelmét egy kataszteri holdra (1600 négyszögöl) aranykoronában határozták meg. A meghatározás alapja egy hold termőföldön több éven keresztül elérhető tisztajövedelem egy évi átlaga az akkori pénzegységben. Az elkészített és bevezetett kataszteri tisztajövedelmi rendszert már a tapasztalatok ismeretében a század elején felülvizsgálták és az 1909. évi V. törvénycikk alapján elvégezték a kataszteri tisztajövedelmi fokozatok kiigazítá- sát.Ezzel meghatározták valamennyi művelhető föld egy kataszteri holdra eső aranykoronáját. A létrehozott kataszterben a közel azonos adottságokkal bíró községeket, városokat úgynevezett becslőjárásokba, ezen belül a nagyobb hasonlóságúakat osztályozási vidékekbe osztották be. Ezek a besorolások nem minden esetben voltak azonosak az akkor érvényben lévő közigazgatási határokkal. Heves vármegye a korabeli termőterületeivel 11 egységbe nyert felosztást az alábbiak szerint: Becslőjárás Osztályozási vidék Község száma Termőföld nagysága Átlag aranykorona 1. Gyöngyösi 1 16 71.642 15.12 2. Gyöngyösi 2 24 111.754 7.51 3. Pétervásári 1 29 106.439 2.15 4. Pétervásári 2 3 10.823 3.24 5. Egri 1 11 39.469 9.87 6. Egri 2 7 38.969 9.57 7. Egri 3 7 26.553 3.50 8. Hevesi 1 10 65.781 12.02 9. Hevesi 2 10 84.308 6.48 10. Tiszafüredi (egyetlen) 0 6 52.729 8.57 11. Mezőkövesdi 3 1 13.227 2.77 Az így rendszerbe sorozott Heves vármegye 621.694 kh termőföldjére 4.871.027 aranykoronát állapítottak meg, amelyből egy kh-ra 7.83 aranykorona esik. A gazdálkodásra alkalmas termőföldeket az előzőekben bemutatott rendszerben hasznosításuknak megfelelően hét művelési ágba — szántó, kert, szőlő, legelő, rét, erdő és nádas — csoportosították. Ezek voltak a földadó alá eső területek. Mindez művelési ágra több, de legfeljebb 8 minőségi osztály fokozatot állítottak fel és ennek megfelelően képezték a föld tiszta hozadéka alapján az egy hold földön elérhető kataszteri tisztajövedelmet, amelyet aranykoronában fejeztek ki. A tiszta hozadék megállapításához szükséges adatokat erdő esetében 25, szántó 10, míg szőlő esetében 15 évi terméseredmények, termésárak, gazdálkodási költségek rögzítésével gyűjtötték, majd ebből számították ki az átlagokat. Egyes községek azonos művelési ágára, minőségi osztályára megállapított aranykorona értékek igen eltérőek. Míg a gyöngyösi térségben az első osztályú szántó egy kh-ra, 24 ark., a leggyengébb nyolcadik osztályban az egy kh-ra 2.40 aranykorona esik. Pétervására térségében az első osztályú szántó egy kh-ra eső ark. 14.00 és a nyolcadik osztályban ez már csak 0.80 ark. értékű. Hozzátartozott még a kataszteri rendszerhez, hogy minden becslőjárásban, illetve osztályozási vidéken, ezen belül a községekben, városokban minden művelési ágban minden előforduló minőségi osztályra egy-egy mintateret jelöltek ki, amely a továbbiakban mintául szolgált a termőföld legjellemzőbb tulajdonságainak kifejezésével azösz- szehasonlításokhoz. Az aranykoronát tartalmazó kataszter bevezetése idején a már előzőekben felsorolt tizenegy becslőjárás (osztályozási vidék) foglalta magába a megye községeit, ezt az 1950-es évek úgynevezett megyehatár rendezése alaposan megváltoztatta. Elkerült a megyétől a tiszafüredi becslőjárás teljes területével és kiegészült a mezőkövesdi I. II., a gödöllői I., sajószentpéteri II., sziráki I. osztályú vidékbe tartozó tizenöt községgel. A kataszteri rendszert a kataszteri felügyelőségek becs- lőbiztosai kezelték és biztosították a folyamatosságot. Általuk nyertek a megváltozott művelési ágú, vagy felosztással, összevonással érintett területek osztály- besorozást, amelynek végterméke lett az adott földdarab aranykoronája. Az egyes tulajdonosok földterületeit tartalmazó aranykoronákat az adott községeknél, városoknál elhelyezett kataszteri birtokívekben, a kataszteri telekkönyvekben és a hozzájuk kapcsolódó változásokat tartalmazó jegyzékekben, később 1963-tól a földnyilvántartási munkarészeken vezették. Az 1909. évi V. törvénycikkel érvénybeléptetett, a földek minőségét, értékét aranykoronában kifejező rendszert a 37/ 1963. számú Kormányrendelet érvényben hagyta, előírta annak további karbantartását és egy új, eddig nem alkalmazott nyolcadik művelési ág, a gyümölcsös bevezetését. Ezt követően megindult a községek, városok felmérése. A földek felmérését az új osztálybasorozások követték, felhasználva a meglévő rendszer tisztajövedelmi fokozatait és megrajzolták a térképen az egyes minőségi osztályokat egymástól elhatároló vonalakat. Ez a munka volt hivatott a megváltozott helyszíni állapot rögzítésére. Ezután már ennek megfelelően az újból megállapított aranykorona értékkel új birtokívek, kataszteri munkarészek készültek a községek, illetve városok számára. Újabb jelentős változást eredményezett a méterrendszerre történő átállás, amely során a területi adatokat kataszteri holdból, illetve négyszögölből átszámították hektárra és négyzetméterre. 1972-től 1980-ig elkészült az új ingatlannyilvántartás, amelyet az aranykoronát is tartalmazó méterrendszerű földnyilvántartásból, valamint a kataszteri holdas négyszögöles adatokra épülő telekkönyvből szerkesztettek, így váltotta fel a közel száz éve működő katasztert (utóbb földnyilvántartás) mint gazdasági jellegűt, valamint a jogi igényeket kiegészítő hasonló kort megért telekkönyvet egy új, most már mindkét célt kielégítő egységes új ingatlannyilvántartás, amelybe beépült az aranykorona is. Az aranykorona itt már kettős szerepet töltött be: — tartalmazta naprakészen az adott konkrét földrészletek aranykoronáját, továbbá — a termelőszövetkezetbe a tulajdonosok által bevitt földek beviteli aranykoronáját a részarányukhoz kapcsolódóan. így Heves megyében 1980. január 1-jén 321.822 ha termőterület — amely 559.326 kh-nak felel meg — 4.581.865 aranykoronával szerepelt az ingatlannyilvántartásban. Az egy kh-ra eső átlag 8.20 aranykorona. Az 1980-ban megjelent 16. számú törvényerejű rendelet elrendelte a kataszteri tisztajöve- delmes rendszerben meghatározott aranykorona, mint értékkifejező helyett az úgynevezett termőhelyi értékszámos rendszer készítését. E rendszerben a föld- minősítési mintaterek alapulvételével — alapvetően érvényben tartva a becslőjárások, osztályozási vidékek beosztását — a talajok minőségüktől függően 1-től 100-ig terjedően kerültek értékelésre, majd megfelelő átlag- számítások után a konkrét földrészletekhez kapcsolódva bekerültek az aranykorona helyett az ingatlannyilvántartásba. Á termelőszövetkezeti közös használatba adott földek részaránynyilvántartásában változatlanul fennmaradt a bevitelkori aranykorona érték. Az 1-100 pontig terjedő termőhelyi értékszámos rendszert a gazdasági életben nem használják, mivel a földadófizetés alapját, a gazdaságok egyes termékeinek állami támogatását a mai napig is az aranykorona képezi. Hasonlóképpen az aranykorona az alapja a kisajátítási kártalanítások és a földvédelmi járulékok fizetésének is. A termelőszövetkezetekből kilépők vagy elhalt tagok örökösei részére kiadandó földmennyiség, minőség meghatározásánál az érdekeltek közötti egyezkedés fontos eleme az aranykorona. Az ingatlan- nyilvántartásban — a termelőszövetkezeti tagok részarányaihoz tartozók kivételével — aranykorona jelenleg nem található. A kapcsolódó adatszolgáltatási munkarészekben a nyilvántartási rendszer sajátos módon a termőhelyi munkarészekben a nyilvántartási rendszer sajátos módon a termőhelyi értékszámok bevezetése előtt rögzítette és művelési áganként, községenként számított átlagokkal tovább vezette az aranykorona értékeket. Ezeknek az adatoknak az alapulvételével 1990. január 1-jén a Heves megyében 318.817 ha termőföld — amely 554.104 kh-nak felel meg —- 4.409.717 aranykoronával szerepel az adatszolgáltatásainkban. Az egy kh-ra eső aranykorona 7.96. Összehasonlítva az 1914- ben közzétett, egy kh-ra eső 7.83 aranykorona értéket a jelenlegi 7.96-tal, megállapítható, hogy az egy hold termőföldre eső átlagban jelentős eltérés nincs, annak ellenére, hogy a megye területe az 1950-es évek elején elrendelt határváltozások miatt, valamint a termőföld több területigényes beruházás (külszíni bányászat, vízlépcső és tározó, autópálya, belterületbe vonás) miatt megváltozott. Nem egy lebecsülendő területmennyiség az a 77.591 kh terület, amelyik a megyében az eltelt hetvenöt év alatt a termőterület csökkent és az a művelési ág szerkezetében beállt változás, amely ez időben végbement. Mester László megyei tanácsos a Heves megyei Földhivatal helyettes vezetője Magyar kiállítók nélkül tartották a közelmúltban San Franciscóban az amerikai borkereskedők évente sorra kerülő közgyűlését. Mert honi vállalataink, termelőink vagy nem voltak kíváncsiak a tanácskozással már hagyományosan együtt járó rangos, nemzetközi bemutatóra, vagy pedig képtelenek voltak megfizetni, netalán sajnálták a szereplés költségeit. Bármi is az oka a távolmaradásnak — mindenképpen sajnálatos. S az sem túlságosan vigasztaló, hogy boraink ott voltak ugyan a világszemlén. Palackjaikban ugyanis idegen cégér alatt csillogtak. Külföldi cégek, üzletemberek többnyire sok országból válogatott, összeszedett kollekcióiban kí- nálgatták magukat szemérmesen, címkéik alján jól elrejtve feltétlenül nagyobb nyilvánosságot érdemlő szülőföldjüket, gazdáikat. Aligha kell hangsúlyozni, hogy jobb lett volna, ha tőlünk is beálltak volna, vagy legalábbis beállt volna valaki a sorba. Legalább olyan emelt fővel, büszkén, mint aki nem termeli, csupán eladja azt a bort. Mert — ugye? — a nemes nedű előállítása sem kevesebb, mint értékesítése. S a még oly távoli vagy költséges felvonulás sem lehet annyira riasztó, hogy olyanok maradjanak távol a versenytől, akiknek éppen mostanában annyira ott kellene lenniük a piacon. Ha a hazai szakma képviselői ilyen vagy olyan ok miatt külön-külön nem is lehettek ott Amerikában, vitathatatlanul megjelenhettek volna legalább egy közös magyar standon. Akár a Magyar Borkereskedők Egyesülete, akár a Szőlő- és Bortermelők Szövetsége szervezésében, hogy egyebet ne is említsünk. Úgy tetszik azonban, hogy márkás italaink menedzserei még ma is többre tartanak egy-egy borlo- vagavatást, mint hogy a kitűnő magyar borokban rejlő lehetőségeket igazából meglovagolják. Mivel az előbbiek kétségkívül érdekesebbek, s lényegesen kevesebb fejtörést, munkát kívánnak. Ám az ilyen játékból végtére is nemigen lehet megélni. Sokkal inkább a dologra van szükség. A jó bornak is kell az a bizonyos cégér. Nem elég emlegetni, régi exportcikkünkből mutogatni is kell lép- ten-nyomon, ha valójában meg akarjuk ismertetni, szerettetni az idegennel. Menni kell a piac, a vevő után. Még inkább pedig meg is fogni a vásárlót! S kitűnő alkalom a partner megnyerésére minden jelesebb nemzetközi találkozó. Az olyan is, mint az amerikai volt. Ami mellett — a magyarok könnyelműen így elmentek... Gy. Gy. AIDS: most jön a hullámhegy Egy héten keresztül San Franciscóban ülésezett az AIDS kérdéseinek szentelt 6. világkongresszus — amely alkalmasint az utolsó is volt. A tiltakozás az amerikai kormánynak az AIDS-betegek elleni megkülönböztetései és általában, a betegekkel szembeni diszkrimináció ellen elvonta a figyelmet a tudományos tanácskozásról és fizikailag nehezítette annak munkáját. San Franciscóban többtízezres menetben tüntettek a megkülönböztetés ellen. Az összecsapások a sajtóban, a nyilvánosság előtt már jóval a kongresszus előtt megkezdődtek. Az AIDS-betegek érdek- képviseletei és más társadalmi szervezetek elfogadhatatlannak találják, hogy a kongresszus számos meghívottja nem lehet ott — mivel nem kaphat amerikai vízumot. Az újabb törvény szerint ugyanis az ÁIDS vírusával fertőzött személynek nem adható ki még turistavízum sem, még kevésbé állandó letelepedési engedély. A CBS eheti felmérése szerint mindenesetre az előbbi rendszabályt az amerikaiak 49 százaléka, az utóbbit 59 százaléka támogatja. Jonathan Mann, az Egészség- ügyi Világszervezet AIDS-prog- ramjának korábbi vezetője szerint a betegekkel szembeni társadalmi és politikai megkülönböztetés az AIDS megjelenése, majd elterjedése után a „harmadik járvány” , amely a félelmen, a tudatlanságon alapul és az egész társadalmat fenyegeti. A szakemberek szerint a betegség felderítését, gyógyítását csak hátráltatja a megkülönböztetés, hiszen így az AIDS áldozatai elkerülik a vizsgálatot, titkolják betegségüket — s a kór még gyorsabban terjed. Az Egyesült Államokban az előítéleteknek faji vetülete is van, lévén, hogy a fertőzöttek 27 százaléka fekete, 15 százaléka latin — míg arányuk a lakosságban csak 12, illetve 7 százalék. Az amerikai adatok egyébként cáfolják az ugyancsak elterjedt félelmeket, hogy a betegek kezelése súlyosan veszélyeztetné a kórházi dolgozókat: az országban többszázezer, az AIDS-ví- russal fertőzött embert, valamint több, mint 80.000 AIDS-beteget kezeltek az elmúlt évtizedben s csak 22 egészségügyi dolgozó kapott fertőzést. Ami a betegség megelőzésének, gyógyításának távlatait illeti, a San Franciscó-i előjelzések változatlanul nem túl biztatóak. Amint Anthony Fauci, az amerikai kormány AIDS-kutatásai- nak vezetője közölte: az állatkísérletek megerősítették, hogy az AIDS elleni oltóanyag lehetséges, de kidolgozásához még többéves munkára van szükség. Fauci szerint a vaccina még ebben az évtizedben rendelkezésre állhat. Az eddig ismert gyógyszerek közül az lassítja a betegség kifejlődését, de számos káros mellékhatása van. Egy új, CD-4 elnevezésű gyógyszer a klinikai kísérletek szakaszában van, de megoldást -az sem jelent, csak más gyógyszerekkel együtt lesz alkalmazható, mondotta a kutató. Egyes derűlátó jelentésekkel ellentétben, hogy az AIDS-jár- vány már tetőzött volna, az amerikai tudományos akadémia jelentése az ellenkező követekez- tetésre jut. Az amerikai tudósok megállapítása szerint az AIDS a következő években is növekvő számban szedi majd áldozatait. A felmérések szerint a fiataloknál immár egyenlő számban fertőződnek a férfiak és a nők, míg korábban túlnyomórészt az előbbiekből kerültek ki a betegek. Az amerikai tapasztalatok szerint az iskolákban is végzett felvilágosító munka eddig vajmi kevés eredményt hozott: a fiatalok többsége nem ismeri, vagy nem alkalmazza a betegség elleni védekezés módszereit. Heltai András A^ar... (Fotó: Perl Márton)
