Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-02 / 51. szám
Hírlap, 1990. június 2., szombat Aladdin és a csodalámpás — Ezt én tegnap vettem — mondta dühösen Aladdin, és a csodalámpást letette a szervizkirendeltség pultjára. — Ezer drachmát adtam érte. És hiába dörzsölöm, nem szuperál! Akkora szellem sem jelenik meg, mint a kisujjam. Tessék, a garancialevél. Javítsák meg sürgősen, vagy adják vissza a pénzemet! A műhelyfőnök türelmesen meghallgatta a szegény tevehajcsár panaszát, aztán kézbe vette, megdörzsölte a lámpást. Abban a minutumban már meg is jelent a szellem. Akkora volt, mint egy ház. Árboc-karjait keresztbe fonta a mellén, földig hajolt, és udvariasan érdeklődött, miféle rendkívüli feladatot kell végrehajtania. Amikor értésére adták, hogy csak üzemi próbáról van szó, sajnálkozva foszlott szerte. Aladdin burnuszába rejtette a csodalámpást, és boldogan távozott. * Alig ébredt föl a bazár, Aladdin már ismét ott toporgott a szerviz ajtajában. — Nem működik! — jelentette ki kétségbeesetten —, pedig már vízhólyagos a tenyerem, any- nyit dörzsölöm. Mi történhetett vele, művezető effendi?! Felelet helyett a főnök elkérte a lámpást, ő is megdörzsölte. A szellem ugyanúgy megjelent, mint az első napon. Sőt, talán még egy kicsit nagyobb is volt, talán egy kicsit készségesebben is ajánlgatta szolgáltatásait, mint az első alkalommal. Aladdin ujjongva rohant haza a lámpásával. * — Rajtam röhög az egész oázis! — lépett be a javítóműhelybe a szerencsétlen közel-keleti fogyasztó a harmadik napon. — Hasztalan dörzsölöm, simogatom ezt az átkozottat! A műhelyfőnök csak könnyedén megérintette a varázslatos világítóeszközt, már elő is pattant a szellem. Kissé neheztelőn vette tudomásul, hogy ezúttal is csak próbából idézték meg, mert már valósággal égett a tettvágytól. — Miként lehetséges ez, technika atyja? — kérdezte zokogva a hajcsár. — Miként van az, hogy ez a csodalámpás a szervizben mindig jó, odahaza, a sátramban mindig rossz? Bűvös erő van talán az ujjaidban? — Frászt — legyintett a szerviz embere — , odahaza az én lámpásom sem működik. Tipikus eset ez a szolgáltatóiparban, a garanciális áruknál. Hogy miért, annak csak Allah a megmondhatója. Kürti András I Szepesi Attila: I A zuhany rózsája alatt A zuhany rózsája alatt állsz és omolnak rád a cseppek, sugárban az ezüstös permet veri homlokod, válladat, elönti gyönggyel a hajad. Arcodra hull, tolongva gyűl száz világító buborék ajkadra és íves nyakadra, szertefoszlik opál erekre suhogva omló csöppre csöpp, a kékre kék, a zöldre zöld. Elbomlik szivárvány színekre csobogva melledre, karodra, omlik billegő derekadra, izzó sugárban tülekedve csípődre, hasadra, öledre, hol a pihék közt átszivárog száz kis csermely, majd összegyűlik, és pezsdülve tovább igyekszik: csordul combodra lefelé, térded felé, bokád felé. És emlékszik rád mind, ahogy alácsobog és forr a kádban: fecseg, habzik, tolong a sok kis tenger-álmű, parányi vízcsepp. UFO-lesen Titokzatos fények Titokzatos „fénykereszt” a Holdon. Robert Curtis csillagász felvétele (Almogodro, Üj-Mexikó) 35 mm-es fényképezőgépével a távcsövén keresztül. A felvételt a Sky and Tel is közölte, szerintük a fehér kereszt két egymást keresztező hegylánc. UFO-k repülnek Washingtonban a Capitolium fölött. (Raps-Guimaraes: Rammreisen in extraterrestrischen Flugkörpen.) A múlt év őszén hazánk több területéről érkeztek beszámolók titokzatos jelenségekről. Adatközpontunk nemrég kapta meg a Hajdú-Bihar megyei helyi lapok beszámolóit a Hencidán történt eseményekről. A Berettyó menti községben ismeretlen eredetű fényjelenségeket észleltek 1989. november 17-én, pénteken este. (A mátrai kistelepülés, Tama- szentmária laktanyájában ugyanezen az estén szintén megmagyarázhatatlan jelenségeket tapasztaltak. Lapunk erről az eseményről már beszámolt.) Este nyolc óra körül indult el Rózsa Sándor autójával Henci- dáról Nagykcreki irányába, felesége és gyermeke társaságában. Állításuk szerint a Nagykereki útelágazásnál egy kerek alakú, vörös fényt láttak, ami a teteje felé halványodott. Az egész út során mögöttük száz-százötven méter távolságban, mintegy velük lépést tartva követte őket. A férfi hiába gyorsított, nem sikerült lehagynia, amikor fékezett, az is megállt. Á továbbiakról így számol be: — „Kiszálltam az autóból és elindultam a fénylő, nagyjából két méter átmérőjű tűzgolyó irányába. Amint közeledtem felé, elkezdett távolodni. Mikor visszamentem a kocsihoz, az is visszament az eredeti helyére. A fénye erősebb volt, mint a gépkocsi fényszórójaAmikor ismét elindultak, újból követte őket egészen a falu határáig. Ugyanezen az estén négy tsz- tag indult éjszakai szántásra a határba. Három különböző táblán dolgoztak. Györke Sándor 250- es Rába gépével este fél hétkor kezdte el a munkát az esztári földeken. Nem sokkal a munka elkezdése után, a fél kilométerre lévő erdő szélén különös fényre lett figyelmes. Először azt gondolta, hogy tüzet raktak, de később észrevette, hogy füstöt sehol sem lehet látni. Ekkor már jobban szemügyre vette a titokzatos, fénylő objektumot. Györke így írja le a látottakat: — „A földön állt, lehetett vagy másfél-két méter magas. Az alja nagy korong volt, felfelé szűkült. A közepe fehér, a széle vöröses. Kiállt belőle egy csomó, piros tüskeszerű „valami”. Eisern tudtam képzelni, hogy micsoda. Még messze voltam, gondoltam fordulok egyet és megnézem, mi az, mondta erről. Nemsokára azonban újabb és váratlan meglepetések következtek. Egy sűrű vöröses színű „fényfalat” pillantott meg maga előtt. Oldalra és hátra tisztán látott, de előre fényszóróval is csak négy-öt métert. Először úgy gondolta, valami műszaki hiba történt, ezért kiszállt, és körbejárta a gépet. Mikor belépett a piros „fényfalba”, olyan érzése támadt, mintha a bőre feszülne, húzódna a testén. Ezek után gyorsan visszaült a kabinba, ahol már nem érzett semmit, és teljes sebességre kapcsolva megpróbálta lehagyni ezt a valamit. De ez a legnagyobb igyekezete ellenére sem sikerült, így kénytelen volt beletörődni, és folytatta tovább a szántást. A sor végén — a fordulónál — a „fényfal” visszafelé is vele tartott, csakhogy most hátulról követte. Háromnegyed nyolc tájban a fényjelenség egyik pillanatról a másikra hirtelen eltűnt. Később észrevette, hogy felmelegedett a motor, és amikor levette a hűtősapkát, meglepetten tapasztalta, hogy eltűnt a hűtővíz. A furcsaságok ezzel még nem fejeződtek be. Néhány perc múlva a Berettyó folyó túlsó oldalán, úgy kétszáz méternyire egy különös világító testet pillantott meg. A titokzatos objektumra Haragi Sánndor és Győri Zsigmond is felfigyelt, akik egy közeli táblán egymástól nem messze dolgoztak. Elmondásuk szerint, a felszíntől tíz-tizenöt méter magasan pillantották meg a felfelé keskenyedő, feldíszített karácsonyfához hasonló testet. Az oldalán száznál is több, húsz- harminc centiméteres tölcsér alakú kar nyúlt ki, melyeknek vége pirosán fénylett. Ez a furcsaság — a tanúk elmondása szerint — éjfélig négyszer volt látható. Magasságát mindketten másfél- két méterre becsülték. Ezt azonban már nem állították olyan biztosan, mert nagyon messze voltak a „tárgytól”. Beszámolójuk szerint, úgy éjféltájban egy távoli vörös fényt is észleltek, melynek eredetét nem tudták megmagyarázni. Mint utólag kiderült, nem akartak beszélni a látottakról, nehogy kinevessék őket. Amikor később nyilvánvalóvá vált, hogy mindezt más is észlelte, akkor mertek nyilatkozni. Az események kapcsán a Hajdú-Bihar megyei lapokban nemsokára megjelent a csillagász ismeretterjesztő jellegű válasza is. E szerint még a szakember sem vállalkozhat minden látvány megmagyarázására, főleg ha nem látta azt. De a hallottakról azonban levonható néhány következtetés. November 17-én látható volt — hazánk földrajzi szélességén szokatlan — rendkívül látványos északi fény. Az ország több pontjáról jelezték szak- és amatőr csillagászok is. A megfigyelők elmondták, hogy az égbolt nagy részét beborította fátyolszerű, sötétvörös pászmája, ami többször változtatta méretét és alakját. Az észlelést és a hencidai látványt ösz- szevetve, szinte egészen bizonyos, hogy az egyik riadalom e ritka természeti jelenség rovására írható — vallja a szakember, — de hozzáteszi, hogy a traktoros elbeszélése pontos, csak a mellé gondoltak már nem. A cikk szerint Hencidán mindenki a történteken gondolkodik — „még a pocsaji út szegletében lévő kiskocsma csaposnője is, aki ugyan nem látott semmi UFO-t, de mert jó vendégek mondják, hát elhiszi.” Valójában mi is az igazság, így utólag nehéz lenne eldönteni, de reméljük, hogy ilyen furcsaságokat legközelebb fizikusok, csillagászok, délibábszakértők is látnak. Sorra dőlnek le a tilalomfák, szűnnek meg a tabuk, és nincs már akadálya annak, hogy a magyar olvasók megismerkedjenek az UFO-jelenségekkel. Mégis akadnak még olyanok, akik név és cím nélkül küldik megfigyeléseiket. Adatközpontunk legérdekesebb levele sajnos névtelen, csak annyit tudunk róla, hogy egy feldúlt budapesti nagymama írta, akit a nem mindennapi tapasztalatai megdöbbentettek. 1989.szeptember végén egy vasárnap este, úgy 9 óra tájban a szemben lévő négyemeletes ház felett, a lapos tetőtől úgy száz méter magasságban négy zöld, nem sokkal felettünk három narancssárga csillagszerű fényforrást fedezett fel. A fénypontok a csillagokhoz képest óriásiak voltak. A levél legérdekesebb részlete: „Nézem, hang nincs, mozgást sem tapasztaltam, de néhány pillanat múlva a zöld fényű megnől és villog, majd később a narancs- sárga fényűvel történik ugyanez. Elkiabáltam magam: — Akármi legyek, ha ez nem egy UFO!! Unokámmal, aki osztályelső, az ablakhoz mentünk, kinyitottuk, és úgy néztük. Egyszer csak elindult az ablak felé. — Te jó Isten Mami, ez idejön, — mondta Nikoletta — de mire ezt kimondta én már be is csaptam az ablakot, mivel én is úgy láttam közeledik felénk! Éppen ahogy becsuktuk (bevágtuk) az ablakot, ez a valami már nem messze tőlünk az épület mellett volt. Ott állt 1-2 percig, utána pedig ugyanazon az úton visszament az előbbi helyére. Ismét villogtatott, majd elindult egyenesen a másik ház sarkáig. Itt ismét villogott néhányat, először a két narancssárga fény megnőtt, majd a zöld kialudt, ezek után a sárga fény is végérvényesen eltűnt. Csend volt most is, előbb is, és fenn a magasban a sok csillag ragyogott... Minderről nem szóltam senkinek, de később hallottam, többen is láttak valami rendkívülit (köztük Jan- csó M. is.) Gondoltam megírom, hátha hasznát veszik. Mire hazajöttek a lányomék a színházból a gyerekekért, egy ijedt társaságot találtak itthon. Csodálatos és ijesztő volt!!!” Az eset kapcsán Spilberg amerikai rendező (az ő alkotása a „Harmadik típusú találkozások”) kijelentése jut az eszünkbe, melyben állítja, hogy ő maga soha nem találkozott UFO-val, de számos olyan emberrel akadt össze, akik már láttak. Beszámolójukból kiderült, hogy a filmbéli alakokkal ellentétben, — akik nagyon rajongtak a „földönkívüliekkel” való randevúért — azok, akiknek az életben volt részük valamilyen titokzatos, ismeretlen jelenséggel, inkább kívántak volna a hátukra egy púpot, mint egy újabb hasonló kalandot. (Továbbra is váijuk az UFO-k- ról szóló beszámolókat, címünk: UFO Adatgyűjtő Központ, 3301 Eger Pf.323.) V. Tana Judit Tarnaszentmárián ezeket a jelenségeket látták a katonák 1989 novemberében: az ő rajai Fénygömb — piros és fehér b) Szaturnusz-szerű tárgy a vörös köd előtt c) Három és fél méter magas lény d) Titokzatos fényforrás zaikat közöljük a) C) ib)
