Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-20 / 66. szám

2. Hírlap 1990. június 20., szerda Helyhatósági választások szeptember 23-án? (Fotó: Perl Márton) (Folytatás az 1. oldalról) kedtek volna, valószínűleg más­ként alakul a koreográfia. Példá­ul úgy, hogy egy felpattanó képviselő kéri a vita berekesztését, avagy a levezető elnökök gyor­sítják a vita menetét. Ilyen azon­ban nem történt. Pozsgay Imre (MSZP) felszó­lalásában üdvözölte az SZDSZ népszavazással kapcsolatos ál­láspontját, s mint mondta: öröm­mel tölti el, hogy a szabad de­mokraták visszatértek a „Dönt­sön a nép!” szlogennel jelölt koncepciójukhoz. Egyúttal kije­lentette: rég lemondott arról, hogy jelöltként pályázzon a köz- társasági elnöki közjogi méltóság elnyerésére. Tamás Gáspár Mik­lós (SZDSZ) az MSZP frakció- vezetőjének szavaira úgy reagált, hogy pártjának nem kellett visz- szatémie a „Döntsön a nép!” elvhez, mert azt mindig is tiszte­letben tartották. Különbséget vélt viszont felfedezni az SZDSZ és a Fidesz által novemberben kezdeményezett, illetőleg a mos­tani referendum politikai indíté­kai között. Szerinte a tavalyi kez­deményezés egy diktatúra ellen irányult, a mostani viszont a de­mokráciát támadja. Eörsi Mátyás (SZDSZ) arra reagált, hogy Király Zoltán a népszavazással kapcsolatosan fenntartotta a hétfőn Németh Miklóssal közösen javasolt áthi­daló indítványát, miszerint a Parlament most két évre válasz- szón köztársasági elnököt, s ez­alatt rendezzenek véleményt ké­rő népszavazást. A szabad de­mokrata képviselő felhívta a fi­gyelmet arra, hogy ez a javaslat egyszerűen nonszensz. Az alá­írások ugyanis kötelezik a Parla­mentet arra, hogy úja ki a nép­szavazást. A 170 ezer aláírást ez­zel a céllal gyűjtötték össze, és sem Király Zoltánt, sem az MSZP-t nem hatalmazza fel ar­ra, hogy birtokában kompromisz- szumos javaslatokkal éljenek. Soron kívül kért szót Antall József is. A miniszterelnök síkra- szállt amellett, hogy mielőbb tartsák meg a helyhatósági vá­lasztásokat. Emlékeztetett arra, hogy az ideiglenes köztársasági elnök október 14-ére tűzte ki a választások első fordulójának időpontját. Antall József hang­súlyozta: a döntést tiszteletben tartva kéri a választások előreho­zatalát szeptember 23-ára. A mi­niszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy szeptember 23-ig hosz- szabbították meg a tanácsok megbízatását, s ezért lenne jó er­re a napra kitűzni a helyhatósági választásokat. Ennél is fonto­sabb érv — hangsúlyozta —, hogy az egész ország alapvető ér­deke a rendszerváltozás lezárása. Nevezetesen, hogy ez a legkisebb faluban is bekövetkezzék, s a szükséges személycserék végbe­menjenek. Nem lehet úgy kor­mányozni, hogy a kormányzattól eltérő módon megválasztott helyhatóságok létezzenek — fűz­te hozzá. Antall József kijelentette: bármilyen rossznak tartja is a népszavazási törvényt, tudomá­sul veszi és tiszteletben tartja a népszavazást szorgalmazó több mint 100 ezer aláírást. Ugyanak­kor nem lenne célszerű, sőt egye­nesen zavart okozna, ha a refe­rendumra a helyhatósági válasz­tások előtt kerülne sor. Épp ezért javasolta, hogy a népszavazást decemberben tartsák meg, s ad­dig az ideiglenes köztársasági el­nököt ruházzák fel a teljes elnöki jogkörrel. Horváth Balázs belügyminisz­ter arról tájékoztatta a képviselő­ket, hogy a BM felkészült a nép­szavazás lebonyolítására. Meg­fontolásra ajánlotta azonban, hogy a referendum egy hónapon belüli megtartása anyagilag is, szervezetileg is megterhelné a tárcát, sőt veszélyeztetné az ap­parátus felkészülését az őszi helyhatósági választásokra. A miniszter a népszavazás egy hó­napon belüli megtartásának költségeit 500 millió forintban jelölte meg. Hack Péter (SZDSZ) viszont a szabad demokraták frakciójá­nak véleményét tolmácsolva ki­fejtette: tekintettel a törvényi előírásokra, továbbá arra, hogy az ideiglenes köztársasági elnök október 14-ét jelölte meg a hely- hatósági választások napjának, az SZDSZ július 14-ére javasolja a népszavazás kitűzését. Egyet­értett azzal, hogy a referendum kedvezőtlenül befolyásolja a fel­készülést az önkormányzati vá­lasztásokra, de ez — mint mond­ta — a kezdeményezők felelőssé­ge. Vitatta, hogy a helyhatósági választásokat október 14-énél korábban lehetne megtartani. Kifejtette: ez az óhaj csupán mindaddig a szavak szintjén rea­lizálódik, amíg a Parlament nem ismeri a vonatkozó törvényja­vaslatokat. Amíg a kormány nem terjeszti elő ezeket, bárki felelőtlenül ígérgeti a helyható­sági választások előrehozatalát — hangoztatta Hack Péter hoz­zátéve, hogy a népszavazást nem lehet az önkormányzati választá­sokkal egy napon megtartani. A népszavazás idejét taglaló vitára Orbán Viktor (Fidesz) tett pontot azzal, hogy az ebédszünet előtt megjegyezte: a népszavazás időpontja és a helyhatósági vá­lasztások nagyon fontos kérdé­sek, de nem függenek össze az alkotmány­módosítási vitával. Ezért a Fidesz frakcióvezetője kérte képviselőtársait, hogy a törvényjavaslatra koncentrálja­nak, s utána vitatkozzanak a re­ferendum és a helyhatósági vá­lasztások témájáról. Az alkotmánymódosítás fel­etti részletes vita kora délután fe­jeződött be. Az Országgyűlés határozatban nyilvánította ki, hogy a másfél napos vitában el­hangzott javaslatokkal kapcso­latban nem kíván újabb bizottsá­gi tárgyalást, így a napirend elő­adója Kónyáné Kutrucz Katalin (MDF) válaszolt az elhangzot­takra. Hangsúlyozta: az alkot­mány módosításának körét igye­keztek a legszűkebben, úgy meg­vonni, hogy a módosítások más törvényt ne érintsenek. Részle­tesebben szólt a bizalmatlansági indítvány konstrukciójáról. En­nek — mint mondta — három fontos eleme van: elfogadása egyszerű többség helyett abszo­lút többséghez van kötve; be­nyújtása esetén meg kell nevezni az új miniszterelnököt; a minisz­terekkel szemben nem lehet bi­zalmatlansági indítványt benyúj­tani. Az első elem biztosítja a mi­niszterelnök szilárdságát, nem pedig a konstruktivitás — han­goztatta a képviselőnő. Kónyáné Kutrucz Katalin ki­fejtette: a bizalmatlansági indít vány konstrukciója növeli a Par­lament jogait és felelősségét is. Felhívta a figyelmet arra, hogy egész kormányt csak a szocialista országokban választottak, ahol az egypárti döntés érvényesült. Ezzel szemben azokban a de­mokráciákban, ahol a parla­mentnek joga van megválasztani a miniszterelnököt, konstruktív a bizalmatlansági indítvány. Ter­mészetesen más a megoldás, amennyiben a Parlament nem választhat kormányfőt, de a ma­gyar parlamentáris rendszer nem ezt a gyakorlatot fogadta el. Vi­tába szállt Orbán Viktornak a spanyol és a német példát említő érvelésével, miszerint konstruk­tív bizalmatlansági indítványra ezekben az országokban azért van szükség, mert a parlament­ben szélsőséges politikai elemek is vannak. Kónyáné Kutrucz Ka­talin egyetértett azzal, hogy a magyar Parlamentben ez a ve­szély nem áll fenn, de ennél sok­kal nagyobb ellenség az örökölt gazdasági csőd. Épp ez indokolja — hangoztatta —, hogy a kor­mányt a Parlament csak akkor buktathassa meg, ha tud helyette jobbat. Kónyáné Kutrucz Katalin vá­laszolt Király Zoltán azon meg­jegyzésére, hogy Finnországban és Törökországban sem a parla­ment választja meg a köztársasá­gi elnököt. Végezetül arról szólt, hogy több mint százezer aláírás esetén a Parlament nem mérlegelheti a népszavazás kiírását, mert erre törvény kötelezi. Ugyanakkor a Parlament döntését nem a kiírás ténye, hanem a referendum eredménye determinálja. Ennek tudatában kell a Háznak hatá­roznia, s bárhogy is dönt a nép egy referendum alkalmával, az a Parlamentre nézve kötelező ér­vényű — mondta befejezésül Kónyáné Kutrucz Katalin. Ezt követően a képviselők egyenként szavaztak a mintegy félszáz módosító javaslatról, s közülük hozzávetőlegesen tizen­ötöt fogadtak el, a többit elvetet­ték. Nem kapott például elegen­dő szavazat többséget Szájer Jó­zsefnek (Fidesz) az a javaslata, hogy a földről szóló törvény elfo­gadásához a jelenlévő országy- gyűlési képviselők kétharmadá­nak szavazatára legyen szükség. Elvetették azt is, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányban sze­replő jelzői között a szociális megnevezés szerepeljen. Az Or­szággyűlés nagy szavazattöbb­séggel, 328 nem szavazattal elvetette Németh Miklós és Király Zoltán közös indítványát arról, hogy most az Országgyűlés válasszon köztársasági elnököt, ám megbízatása csak két évig tartson. Ez idő alatt kerítsenek sort a köztársasági elnök megvá­lasztásának módját eldöntő nép­szavazásra. A javaslattal mind­össze tizenketten értettek egyet. Az elfogadott javaslatok közé tartozik Szájer Józsefnek az az indítványa, hogy egészítsék ki az alkotmány szövegét oly módon: „A Magyar Köztársaság biztosít­ja a tulajdonhoz való jogot”. A képviselők többségének támo­gatását nyerte el Áder János (Fi­desz) jó néhány módosító indít­ványa, így például az, hogy a képviselők tiszteletdíjának, illet­ve költségtérítésének összegét megállapító törvény elfogadásá­hoz a jelenlévők kétharmadának szavazata legyen szükséges. A nagy többség — összesen 341 képviselő — azzal a javaslattal is egyetértett, hogy a köztársasági elnök törvénysértő magatartásá­nak elbírálása az Alkotmánybí­róság hatáskörébe tartozik, s ha ez a testület a törvénysértés té­nyét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszt­hatja. Este hat óra után néhány perccel következett a határozat- hozatal. A megszavazott módo­sításokkal együtt 280 igen, 34 ellenző szavazattal, 24 tartóz­kodás mellett az Országgyűlés elfogadta az alkotmány módo­sításáról szóló törvényjavasla­tot. A Parlament hétfőn folytatja munkáját: a képviselők további, már előterjesztett törvényjavas­latokat tárgyalnak meg, s várha­tóan sor kerül a Legfelsőbb Bí­róság elnökének és a legfőbb ügyésznek a megválasztására is. Szavazott a távollévő! Eörsi Mátyás (SZDSZ) az al­kotmánymódosításról folyó szavazást procedúra közben fel­hívta az elnök figyelmét arra, hogy olyan szavazógép is mű­ködött, amelynél nem ült kép­viselő. Az elnök vizsgálatot rendelt el, amelynek alapján ki­derült: a távollévő Dentény Pál (MSZP) gépe is jelzett. Esze­rint az első szavazás rögzítette, hogy a Kossuth címerre igen­nel, a koronás kiscímerre nem­mel szavazott. A vizsgálat ugyancsak kimutatta, hogy a üemény Pál melletti széken he­lyet foglaló Hámori Csaba (MSZP) ugyanígy voksolt. Címerkérdés: prolongálva A hosszas polémia után végül újból megismételtette az elnök a címerre vonatkozó szavazást. A Kossuth-címert 183-an elvetet­ték, 127-en voltak mellette, 32-en pedig tartózkodtak a szava­zástól. A koronás kiscímer mellett 254 képviselő voksolt, 53-aa voltak ellene, 29-en pedig tartózkodtak. Az elnök megállapítot­ta, hogy mivel csak 66 százalékot ért el az igen szavazatok száma, így ez a változat sem tekinthető elfogadottnak, vagyis továbbra is az eddigi címer marad a magyar állam jelképe. Az elnök ugyanakkor hozzátette: a címer és a zászló kérdését az Országy- gyűlésnek ismét napirendjére kell tűznie, mivel az alkotmány szerint e témát törvényben kell szabályozni. A török külügyminiszter budapesti látogatása (Folytatás az 1. oldalról) politikai gondokkal — az állami szektor leépítésével, a privatizá­cióval, az egypártrendszer le­bontásával — kellett megbirkóz­nia. A kölcsönösen hasznosnak tartott, és a jövőben intenzívebb­nek ígérkező tapasztalatcsere mellett mind a magyar, mind a török fél szorgalmazta a két or­szág közös történelmének együt­tes kutatását. Ezt szolgálja az a most körvonalazott terv, misze­rint Isztambulban a közeljövő­ben Magyar Intézetet létesíte­nek. Várhatóan ezzel egyidejű­leg Budapesten is megnyitná ka­puit egy turkológiái intézmény. Ali Bozer — elutazása előtt, immár a magyar sajtó képviselői­vel találkozva — fontosnak ítélte a balkáni országok gazdasági ko­operációját a térség gazdasági fejlődésének összehangolása ér­dekében. A külügyminiszter mindemellett nem kerülte meg a Bulgáriában élő török kisebbség ügyében felparázslott török — bolgár ellentét kérdését sem. Ar­ra válaszolva, lehetségesnek tart- ja-e, hogy a kisebbségi kérdés­ben egyaránt érdekelt Magyar- ország és Törökország közös platformot dolgozzon ki, el­mondta: mindehhez először is pontosan meg kell határozni, hogy a két országban mit is érte­nek a nemzeti kisebbség fogal­mán, s ezután meegkezdődhet egy diplomáciai, illetve szakértői szintű egyeztetés e kérdéskörben is. Suto András Kanadában Sütő András keddtől Kanadá­ban tálja a nyilvánosság elé az er­délyi magyarság ügyét, a Maros- vásárhelyt történteket. Az író tegnap Ottawában a kanadai parlament konzervatív és liberá­lis pártállású képviselőivel talál­kozott. Köztük voltak az ember­jogi bizottság tagjai, olyanok is, akik a közelmúltban helyszíni ta­pasztalatokat szereztek a hely­zetről Romániában. Szerdán To­rontóba látogat, hogy az ott élő magyarokkal találkozzék. A legújabb romániai fejlemé­nyek különös időszerűséget ad­nak az író észak-amerikai kőrút­jának, amely New York, Was­hington és Cleveland után vezeti Kanadába. Sütő a tervek szerint Torontóból Budapestre repül. További gyógykezelést igényel­nek súlyos sérülései (arccsont-, bordatörés), amelyeket március­ban a marosvásárhelyi magyarel­lenes pogromban szenvedett el. Bal szemén az első bostoni műtét nem sikerült. Látását nem nyerte vissza, sőt, az ütlegelés ellenére épen maradt jobb szemén sú­lyosbodott a szürkehályog. Sütő Andrásnak a későbbiekben újabb vizsgálatokra s műtétre kell majd visszatérnie az ameri­kai kórházba. Az Egyesült Álla­mok magyarsága gyűjtést indí­tott a további kezelés, a műtét költségeire. Amnesztia Egerben is (Folytatás az 1. oldalról) akiket az amnesztiának ez a for­mája a bírói döntések alapján megillet. A törvény rendelkezéseinek megfelelően a megyei bíróság bí­rái felülvizsgálták az Egri Bünte­tésvégrehajtási Intézetben sza­badságvesztésüket töltők aktáit, és döntéseik nyomán 35 elítélt hagyhatta el kiszabott büntetésé­nek letelte előtt, kedden a bör­tönt. Mező László százados, pa­rancsnokhelyettes szerint a bent- maradottak között sem elkesere­dett a hangulat, hiszen az am­nesztia rájuk is vonatkozik, s így kisebb-nagyobb mértékű csök­kentésre mindegyikük számít­hat. Természetesen az enyhébb bűncselekményeket, különféle vétségeket elkövetők hagyhatták el a rendelkezés nyomán a bör­tönt, miután túljutottak az ilyen­kor szokásos formaságokon, a ruhacserén, személyes holmijuk és munkabérük kiadásán. Búcsúzóul Mező százados minden jót kívánt nekik, és hangsúlyozta: reméli, hogy soha többé nem találkoznak, legalábbis az intézmény falain belül... Mi is ebben reménykedünk... ^ Mély fájdalommal ^ tudatjuk, hogy özv. VERES SÁNDORNÉ sz.: Balogh Erzsébet hosszas betegség után, 72 éves korában elhunyt. Temetése 1990. június 22-én 11.30 órakor lesz az egri Hatvani temetőben. A gyászoló család Köszönetét mondunk mindazoknak, akik drága halottunk SLAKTA LÁSZLÓNÉ temetésén megjelentek és részvétükkel fájdalmunkat enyhítették. A gyászoló család Jkoncz) ^ Megyei Kórház, Eger sürgős belépéssel alkalmaz szakács szakmunkást és női-férfi betanított munkásokat. Jelentkezni lehet a kórház munkaügyi osztályán: ^ Eger, Széchenyi u. 27. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents