Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-20 / 66. szám
2. Hírlap 1990. június 20., szerda Helyhatósági választások szeptember 23-án? (Fotó: Perl Márton) (Folytatás az 1. oldalról) kedtek volna, valószínűleg másként alakul a koreográfia. Például úgy, hogy egy felpattanó képviselő kéri a vita berekesztését, avagy a levezető elnökök gyorsítják a vita menetét. Ilyen azonban nem történt. Pozsgay Imre (MSZP) felszólalásában üdvözölte az SZDSZ népszavazással kapcsolatos álláspontját, s mint mondta: örömmel tölti el, hogy a szabad demokraták visszatértek a „Döntsön a nép!” szlogennel jelölt koncepciójukhoz. Egyúttal kijelentette: rég lemondott arról, hogy jelöltként pályázzon a köz- társasági elnöki közjogi méltóság elnyerésére. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) az MSZP frakció- vezetőjének szavaira úgy reagált, hogy pártjának nem kellett visz- szatémie a „Döntsön a nép!” elvhez, mert azt mindig is tiszteletben tartották. Különbséget vélt viszont felfedezni az SZDSZ és a Fidesz által novemberben kezdeményezett, illetőleg a mostani referendum politikai indítékai között. Szerinte a tavalyi kezdeményezés egy diktatúra ellen irányult, a mostani viszont a demokráciát támadja. Eörsi Mátyás (SZDSZ) arra reagált, hogy Király Zoltán a népszavazással kapcsolatosan fenntartotta a hétfőn Németh Miklóssal közösen javasolt áthidaló indítványát, miszerint a Parlament most két évre válasz- szón köztársasági elnököt, s ezalatt rendezzenek véleményt kérő népszavazást. A szabad demokrata képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy ez a javaslat egyszerűen nonszensz. Az aláírások ugyanis kötelezik a Parlamentet arra, hogy úja ki a népszavazást. A 170 ezer aláírást ezzel a céllal gyűjtötték össze, és sem Király Zoltánt, sem az MSZP-t nem hatalmazza fel arra, hogy birtokában kompromisz- szumos javaslatokkal éljenek. Soron kívül kért szót Antall József is. A miniszterelnök síkra- szállt amellett, hogy mielőbb tartsák meg a helyhatósági választásokat. Emlékeztetett arra, hogy az ideiglenes köztársasági elnök október 14-ére tűzte ki a választások első fordulójának időpontját. Antall József hangsúlyozta: a döntést tiszteletben tartva kéri a választások előrehozatalát szeptember 23-ára. A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy szeptember 23-ig hosz- szabbították meg a tanácsok megbízatását, s ezért lenne jó erre a napra kitűzni a helyhatósági választásokat. Ennél is fontosabb érv — hangsúlyozta —, hogy az egész ország alapvető érdeke a rendszerváltozás lezárása. Nevezetesen, hogy ez a legkisebb faluban is bekövetkezzék, s a szükséges személycserék végbemenjenek. Nem lehet úgy kormányozni, hogy a kormányzattól eltérő módon megválasztott helyhatóságok létezzenek — fűzte hozzá. Antall József kijelentette: bármilyen rossznak tartja is a népszavazási törvényt, tudomásul veszi és tiszteletben tartja a népszavazást szorgalmazó több mint 100 ezer aláírást. Ugyanakkor nem lenne célszerű, sőt egyenesen zavart okozna, ha a referendumra a helyhatósági választások előtt kerülne sor. Épp ezért javasolta, hogy a népszavazást decemberben tartsák meg, s addig az ideiglenes köztársasági elnököt ruházzák fel a teljes elnöki jogkörrel. Horváth Balázs belügyminiszter arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a BM felkészült a népszavazás lebonyolítására. Megfontolásra ajánlotta azonban, hogy a referendum egy hónapon belüli megtartása anyagilag is, szervezetileg is megterhelné a tárcát, sőt veszélyeztetné az apparátus felkészülését az őszi helyhatósági választásokra. A miniszter a népszavazás egy hónapon belüli megtartásának költségeit 500 millió forintban jelölte meg. Hack Péter (SZDSZ) viszont a szabad demokraták frakciójának véleményét tolmácsolva kifejtette: tekintettel a törvényi előírásokra, továbbá arra, hogy az ideiglenes köztársasági elnök október 14-ét jelölte meg a hely- hatósági választások napjának, az SZDSZ július 14-ére javasolja a népszavazás kitűzését. Egyetértett azzal, hogy a referendum kedvezőtlenül befolyásolja a felkészülést az önkormányzati választásokra, de ez — mint mondta — a kezdeményezők felelőssége. Vitatta, hogy a helyhatósági választásokat október 14-énél korábban lehetne megtartani. Kifejtette: ez az óhaj csupán mindaddig a szavak szintjén realizálódik, amíg a Parlament nem ismeri a vonatkozó törvényjavaslatokat. Amíg a kormány nem terjeszti elő ezeket, bárki felelőtlenül ígérgeti a helyhatósági választások előrehozatalát — hangoztatta Hack Péter hozzátéve, hogy a népszavazást nem lehet az önkormányzati választásokkal egy napon megtartani. A népszavazás idejét taglaló vitára Orbán Viktor (Fidesz) tett pontot azzal, hogy az ebédszünet előtt megjegyezte: a népszavazás időpontja és a helyhatósági választások nagyon fontos kérdések, de nem függenek össze az alkotmánymódosítási vitával. Ezért a Fidesz frakcióvezetője kérte képviselőtársait, hogy a törvényjavaslatra koncentráljanak, s utána vitatkozzanak a referendum és a helyhatósági választások témájáról. Az alkotmánymódosítás feletti részletes vita kora délután fejeződött be. Az Országgyűlés határozatban nyilvánította ki, hogy a másfél napos vitában elhangzott javaslatokkal kapcsolatban nem kíván újabb bizottsági tárgyalást, így a napirend előadója Kónyáné Kutrucz Katalin (MDF) válaszolt az elhangzottakra. Hangsúlyozta: az alkotmány módosításának körét igyekeztek a legszűkebben, úgy megvonni, hogy a módosítások más törvényt ne érintsenek. Részletesebben szólt a bizalmatlansági indítvány konstrukciójáról. Ennek — mint mondta — három fontos eleme van: elfogadása egyszerű többség helyett abszolút többséghez van kötve; benyújtása esetén meg kell nevezni az új miniszterelnököt; a miniszterekkel szemben nem lehet bizalmatlansági indítványt benyújtani. Az első elem biztosítja a miniszterelnök szilárdságát, nem pedig a konstruktivitás — hangoztatta a képviselőnő. Kónyáné Kutrucz Katalin kifejtette: a bizalmatlansági indít vány konstrukciója növeli a Parlament jogait és felelősségét is. Felhívta a figyelmet arra, hogy egész kormányt csak a szocialista országokban választottak, ahol az egypárti döntés érvényesült. Ezzel szemben azokban a demokráciákban, ahol a parlamentnek joga van megválasztani a miniszterelnököt, konstruktív a bizalmatlansági indítvány. Természetesen más a megoldás, amennyiben a Parlament nem választhat kormányfőt, de a magyar parlamentáris rendszer nem ezt a gyakorlatot fogadta el. Vitába szállt Orbán Viktornak a spanyol és a német példát említő érvelésével, miszerint konstruktív bizalmatlansági indítványra ezekben az országokban azért van szükség, mert a parlamentben szélsőséges politikai elemek is vannak. Kónyáné Kutrucz Katalin egyetértett azzal, hogy a magyar Parlamentben ez a veszély nem áll fenn, de ennél sokkal nagyobb ellenség az örökölt gazdasági csőd. Épp ez indokolja — hangoztatta —, hogy a kormányt a Parlament csak akkor buktathassa meg, ha tud helyette jobbat. Kónyáné Kutrucz Katalin válaszolt Király Zoltán azon megjegyzésére, hogy Finnországban és Törökországban sem a parlament választja meg a köztársasági elnököt. Végezetül arról szólt, hogy több mint százezer aláírás esetén a Parlament nem mérlegelheti a népszavazás kiírását, mert erre törvény kötelezi. Ugyanakkor a Parlament döntését nem a kiírás ténye, hanem a referendum eredménye determinálja. Ennek tudatában kell a Háznak határoznia, s bárhogy is dönt a nép egy referendum alkalmával, az a Parlamentre nézve kötelező érvényű — mondta befejezésül Kónyáné Kutrucz Katalin. Ezt követően a képviselők egyenként szavaztak a mintegy félszáz módosító javaslatról, s közülük hozzávetőlegesen tizenötöt fogadtak el, a többit elvetették. Nem kapott például elegendő szavazat többséget Szájer Józsefnek (Fidesz) az a javaslata, hogy a földről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országy- gyűlési képviselők kétharmadának szavazatára legyen szükség. Elvetették azt is, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányban szereplő jelzői között a szociális megnevezés szerepeljen. Az Országgyűlés nagy szavazattöbbséggel, 328 nem szavazattal elvetette Németh Miklós és Király Zoltán közös indítványát arról, hogy most az Országgyűlés válasszon köztársasági elnököt, ám megbízatása csak két évig tartson. Ez idő alatt kerítsenek sort a köztársasági elnök megválasztásának módját eldöntő népszavazásra. A javaslattal mindössze tizenketten értettek egyet. Az elfogadott javaslatok közé tartozik Szájer Józsefnek az az indítványa, hogy egészítsék ki az alkotmány szövegét oly módon: „A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot”. A képviselők többségének támogatását nyerte el Áder János (Fidesz) jó néhány módosító indítványa, így például az, hogy a képviselők tiszteletdíjának, illetve költségtérítésének összegét megállapító törvény elfogadásához a jelenlévők kétharmadának szavazata legyen szükséges. A nagy többség — összesen 341 képviselő — azzal a javaslattal is egyetértett, hogy a köztársasági elnök törvénysértő magatartásának elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, s ha ez a testület a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja. Este hat óra után néhány perccel következett a határozat- hozatal. A megszavazott módosításokkal együtt 280 igen, 34 ellenző szavazattal, 24 tartózkodás mellett az Országgyűlés elfogadta az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. A Parlament hétfőn folytatja munkáját: a képviselők további, már előterjesztett törvényjavaslatokat tárgyalnak meg, s várhatóan sor kerül a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek a megválasztására is. Szavazott a távollévő! Eörsi Mátyás (SZDSZ) az alkotmánymódosításról folyó szavazást procedúra közben felhívta az elnök figyelmét arra, hogy olyan szavazógép is működött, amelynél nem ült képviselő. Az elnök vizsgálatot rendelt el, amelynek alapján kiderült: a távollévő Dentény Pál (MSZP) gépe is jelzett. Eszerint az első szavazás rögzítette, hogy a Kossuth címerre igennel, a koronás kiscímerre nemmel szavazott. A vizsgálat ugyancsak kimutatta, hogy a üemény Pál melletti széken helyet foglaló Hámori Csaba (MSZP) ugyanígy voksolt. Címerkérdés: prolongálva A hosszas polémia után végül újból megismételtette az elnök a címerre vonatkozó szavazást. A Kossuth-címert 183-an elvetették, 127-en voltak mellette, 32-en pedig tartózkodtak a szavazástól. A koronás kiscímer mellett 254 képviselő voksolt, 53-aa voltak ellene, 29-en pedig tartózkodtak. Az elnök megállapította, hogy mivel csak 66 százalékot ért el az igen szavazatok száma, így ez a változat sem tekinthető elfogadottnak, vagyis továbbra is az eddigi címer marad a magyar állam jelképe. Az elnök ugyanakkor hozzátette: a címer és a zászló kérdését az Országy- gyűlésnek ismét napirendjére kell tűznie, mivel az alkotmány szerint e témát törvényben kell szabályozni. A török külügyminiszter budapesti látogatása (Folytatás az 1. oldalról) politikai gondokkal — az állami szektor leépítésével, a privatizációval, az egypártrendszer lebontásával — kellett megbirkóznia. A kölcsönösen hasznosnak tartott, és a jövőben intenzívebbnek ígérkező tapasztalatcsere mellett mind a magyar, mind a török fél szorgalmazta a két ország közös történelmének együttes kutatását. Ezt szolgálja az a most körvonalazott terv, miszerint Isztambulban a közeljövőben Magyar Intézetet létesítenek. Várhatóan ezzel egyidejűleg Budapesten is megnyitná kapuit egy turkológiái intézmény. Ali Bozer — elutazása előtt, immár a magyar sajtó képviselőivel találkozva — fontosnak ítélte a balkáni országok gazdasági kooperációját a térség gazdasági fejlődésének összehangolása érdekében. A külügyminiszter mindemellett nem kerülte meg a Bulgáriában élő török kisebbség ügyében felparázslott török — bolgár ellentét kérdését sem. Arra válaszolva, lehetségesnek tart- ja-e, hogy a kisebbségi kérdésben egyaránt érdekelt Magyar- ország és Törökország közös platformot dolgozzon ki, elmondta: mindehhez először is pontosan meg kell határozni, hogy a két országban mit is értenek a nemzeti kisebbség fogalmán, s ezután meegkezdődhet egy diplomáciai, illetve szakértői szintű egyeztetés e kérdéskörben is. Suto András Kanadában Sütő András keddtől Kanadában tálja a nyilvánosság elé az erdélyi magyarság ügyét, a Maros- vásárhelyt történteket. Az író tegnap Ottawában a kanadai parlament konzervatív és liberális pártállású képviselőivel találkozott. Köztük voltak az emberjogi bizottság tagjai, olyanok is, akik a közelmúltban helyszíni tapasztalatokat szereztek a helyzetről Romániában. Szerdán Torontóba látogat, hogy az ott élő magyarokkal találkozzék. A legújabb romániai fejlemények különös időszerűséget adnak az író észak-amerikai kőrútjának, amely New York, Washington és Cleveland után vezeti Kanadába. Sütő a tervek szerint Torontóból Budapestre repül. További gyógykezelést igényelnek súlyos sérülései (arccsont-, bordatörés), amelyeket márciusban a marosvásárhelyi magyarellenes pogromban szenvedett el. Bal szemén az első bostoni műtét nem sikerült. Látását nem nyerte vissza, sőt, az ütlegelés ellenére épen maradt jobb szemén súlyosbodott a szürkehályog. Sütő Andrásnak a későbbiekben újabb vizsgálatokra s műtétre kell majd visszatérnie az amerikai kórházba. Az Egyesült Államok magyarsága gyűjtést indított a további kezelés, a műtét költségeire. Amnesztia Egerben is (Folytatás az 1. oldalról) akiket az amnesztiának ez a formája a bírói döntések alapján megillet. A törvény rendelkezéseinek megfelelően a megyei bíróság bírái felülvizsgálták az Egri Büntetésvégrehajtási Intézetben szabadságvesztésüket töltők aktáit, és döntéseik nyomán 35 elítélt hagyhatta el kiszabott büntetésének letelte előtt, kedden a börtönt. Mező László százados, parancsnokhelyettes szerint a bent- maradottak között sem elkeseredett a hangulat, hiszen az amnesztia rájuk is vonatkozik, s így kisebb-nagyobb mértékű csökkentésre mindegyikük számíthat. Természetesen az enyhébb bűncselekményeket, különféle vétségeket elkövetők hagyhatták el a rendelkezés nyomán a börtönt, miután túljutottak az ilyenkor szokásos formaságokon, a ruhacserén, személyes holmijuk és munkabérük kiadásán. Búcsúzóul Mező százados minden jót kívánt nekik, és hangsúlyozta: reméli, hogy soha többé nem találkoznak, legalábbis az intézmény falain belül... Mi is ebben reménykedünk... ^ Mély fájdalommal ^ tudatjuk, hogy özv. VERES SÁNDORNÉ sz.: Balogh Erzsébet hosszas betegség után, 72 éves korában elhunyt. Temetése 1990. június 22-én 11.30 órakor lesz az egri Hatvani temetőben. A gyászoló család Köszönetét mondunk mindazoknak, akik drága halottunk SLAKTA LÁSZLÓNÉ temetésén megjelentek és részvétükkel fájdalmunkat enyhítették. A gyászoló család Jkoncz) ^ Megyei Kórház, Eger sürgős belépéssel alkalmaz szakács szakmunkást és női-férfi betanított munkásokat. Jelentkezni lehet a kórház munkaügyi osztályán: ^ Eger, Széchenyi u. 27. sz.
