Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-20 / 66. szám

HEVES MEGYEI I. évfolyam, 66. szám ÁRA: 1990. június 20., szerda 4,30 FORINT „A volt tanácselnök nem kíván védekezni” — olvashatjuk a riport második részében (3. oldal) NYOLCOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM GYÖNGYÖSÖN Az Iskola szorgalmazta, a „megye” türelemre intett (4. oldal) A BOR ÉS A VÍZ BARÁTSÁGA Holnap kezdődik Egerben a hat nemzet válogatottjainak ví­zilabda tornája (6. oldal) KÖSZÖNET A TOLVAJFOGÓKNAK Példás erdőtelkieknek pénzjutalom (8. oldal) NOSZVA JÓN IGAZSÁGOT AKARNAK Fogadta Göncz Árpád, tárgyalt Jeszenszky Gézával A török külügyminiszter budapesti látogatása Ali Bozer török külügyminiszter — aki kétnapos munkalátogatást tett hazánkban — nagyra értékelte az elmúlt hónapok magyaror­szági politikai változásait, s egyúttal a török — magyar kapcsolato­kat is ígéretesnek, fejlődőképesnek tartotta. Antall József az NSZK-ba utazott Antall József miniszterelnök kedden kora délután az NSZK- ba utazott, ahol Helmut Kohl­nak, a Német Szövetségi Köztár­saság kancellárjának meghívásá­ra tesz háromnapos hivatalos lá­togatást. Antall József több né­met várost érintő útja során első­ként Münchent keresi fel. A mi­niszterelnök az NSZK-beli prog­ramját követően június 22-én kétnapos munkalátogatásra Franciaországba utazik. A miniszterelnököt és kísére­tét a Ferihegyi repülőtéren Hor­váth Balázs belügyminiszter bú­csúztatta; jelen volt Alexander Arnot, az NSZK és Pierre Bro- chand Franciaország budapesti nagykövete. Harmincötén szaba­dultak, a többiek bün­tetését csökkentik Amnesztia Egerben is Hétfőn lépett életbe az elítél­tek által már izgatottan várt köz­kegyelmi törvény, mely a felmé­rések szerint mintegy 12 ezer jogerősen elítéltet érint az ország harminckét börtönében. Azóta folyamatosan szabadulnak azok, (Folytatás a 2. oldalon) A török diplomácia vezetőjét kedden fogadta Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök, majd tárgyalásokat folytatott Je­szenszky Géza külügyminiszter­rel. A megbeszéléseken nemcsak a történelmi múlt, de a két ország jelenkori fejlődésének számos rokon vonása is szóba került. A A Közgazdaságtudományi Egyetemen — ahol George Bush amerikai elnök egy éve bejelen­tette a program indulását — ked­den köszöntötték az amerikai Békeszolgálat hazánkba érkezett első csoportját. A 60 amerikai fiatalt Andrásfalvy Bertalan mű­velődési és közoktatási minisz­ter, valamint Donald Kursch, az USA budapesti nagykövetségé­nek ügyvivője üdvözölte. Az amerikai önkéntesek a ha­zai angol nyelvoktatást segítik majd. Valamennyien képesített pedagógusok, sőt egyharmaduk tudományos fokozatot is szer­magyar vendéglátók érthető mó­don említették Törökországot mint lehetséges modellt Magyar- ország számára, hiszen a balkáni állam a nyolcvanas években je­lentős, csaknem robbanásszerű gazdasági fejlődésen ment ke­resztül, s hasonló gazdasági és (Folytatás a 2. oldalon) zett. Több mint 200 általános és középiskola nyújtott be pályáza­tot alkalmazásukra, de most csak 45-nek nyűik lehetősége erre. A delegáció többi tagja, 15 fiatal, azokban a felsőoktatási intézmé­nyekben dolgozik majd, ame­lyekben angoltanárokat képez­nek. Az amerikai szervezet ötéves magyarországi programja kere­tében összesen 465 nyelvtanár érkezik majd hazánkba. A csúcs 1993-ban lesz, ekkor 235 béke­szolgálatos fogja segíteni az an­goltanítást. (MTI) Magyarországra érkezett a Békeszolgálat első csoportja A hazai angol nyelvoktatást segítik Verpelétiről jön a fény... Tegnap, amikor képeink készültek, már teljes műszakban folyt a munka a Fénycső, Világítástech­nikai és Villamossági Ipari Szövetkezet verpeléti te­S Az előző két hétben ugyanis csupán négyó- , mivel nem tudtak megállapodni legjelentő sebb külföldi vevőjükkel, a cseh partnerreltermé- kük árában. Az üzemben dolgozok, javarészt nők, nagy türelemmel szerelik össze a fénycsöves lámpa­testeket, melyek több mint fele a hazai piacon kel el: főleg üzemcsarnokok világítására nagyszerűek ezek, hiszen dacolnak a porral és párával? A szalag végén az erős kartont kezzel hajtogatták az asszo­nyok, csomagoltak. Bár van francia illetve nyugat­német automata csomagológépük, azokat nem használják a valutáért beszerezhető alkatrész hiá­nyában. A telepvezető véleménye szerint egysze­rűbb és gyorsabb gép nélkül. (Fotó: Gál Gábor) Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka elfogadta az alkotmány- módosítást, de marad a Kádár-címer Helyhatósági választások már szeptember 23-án? Az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslat részletes vitájával folytatta munkáját ked­den az Országgyűlés. Napirend előtt kért szót Töl- gyessy Péter, az SZDSZ frakció- vezetője, s bejelentette: a szabad demokraták törvényesnek isme­rik el a Magyar Szocialista Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, Király Zoltán képviselő, vala­mint a Demisz által kezdemé­nyezett népszavazást a köztársa­sági elnök megválasztásának módjáról. Tolmácsolta pártjának azt a véleményét, hogy tekintet­tel a helyhatósági választások október 14-ére kitűzött időpont­jára, szükséges lenne a népszava­zást a lehető legkorábbi időpont­ban megtartani. A kedd délutánig tartó részle­tes vitában fel-felbukkant ugyan az alkotmánymódosítás néhány fontos eleme — címerkérdés, nemzetiségek parlamenti képvi­selete, konstruktív bizalmatlan- sági indítvány —, a felszólalók többsége azonban inkább az el­nökválasztással és a népszava­zással összefüggésben fejtette ki véleményét. A népszavazás té­máját érintve a képviselők gyak­ran éltek a válasz- és a viszontvá­laszadás jogával. Ezt a folyamatot tulaj dórikép­pen Király Zoltán felszólalása indította el. (Tudósítónk anya­gában olvashatók a részletek.) Szabad György megbízott ház elnök soron kívül szót kérve kép­viselői minőségében válaszolt Király Zoltán állítására. Vissza­utasította a szegedi képviselő „puccskísérletet” feltételező gyanakvását. Véleménye sze­rint, ha ilyen próbálkozásról lett volna szó, akkor arról bizonyára tudna az Országgyűlés megbí­zott elnöke, illetve a két alelnök. Szerinte talán egy technikai fel­készülés lehetséges mozzanatát minősítette képviselőtársa „puccskísérletnek”. Kifejtette: amennyiben az alkotmánymó­dosítás vitájának lezárására töre- (Folytatás a 2. oldalon) Kormány-törvényjavaslatok Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakára tizennégy törvényjavas­lat megtárgyalásának napirendre tűzését javasolta a kormány. A hétfői ülésnapon az elnök ezek közül hatot sorolt fel, a kormány kérésének megfelelően sürgős tárgyalást indítványozva. Az ülé­sen bejelentetteken túl a kormánylistán szerepel még a helyi ön­kormányzatokról, a helyi képviselőtestületek tagjainak válasz­tásáról és ezekhez kapcsolódóan az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat; a kereskedelem, a vendéglátóipar és a szolgáltatások privatizációjáról, az egyes értékpapírok nyilvá­nos forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az ér­tékpapírtőzsdéről, a külföldiek magyarországi befektetéseiről, a Polgári törvénykönyvről, a családi pótlékról, a kínzás és más ke­gyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmó­dok elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló törvény, illetve törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavas­lat is. Antall József e listát kiegészítette az 1990. évi költségveté­si törvény módosítására tett javaslattal. A kormány indokoltnak tartja az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdijáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvényjavaslat mi­előbbi tárgyalását. Parlamenti tudósítónk jelenti: __________________ A z időzített „bombák” napja... Király-puccs és kamarilla- döntés — ezek a jelzők röpköd­tek a levegőben a köztársasági elnökválasztással kapcsolatos, egyre élesebbé vált vitában. A nap első „bombája” akkor rob­bant, amikor Tölgyessy Péter SZDSZ-frakcióvezető rendkí­vüli felszólalást jelzett. — Döntsön a nép.mond­ta, miután kifejtette, hogy a nép­szavazással kapcsolatos aláírás- gyűjtés a korábbi állampárt utó­dainak, illetve a velük szövetke­ző Király Zoltán manővere, s az alkotmánymódosítás lassítása. Nos, az SZDSZ — ha már össze­gyűlt a több, mint 200 ezer alá­írás — hajlandó fejet hajtani a népakarat előtt... A második bomba — a most is kemény szókimondásáról híres — Király Zoltán független kép­viselőtől származik. Miszerint: a parlamentvezető lobby a háttér­ben már úgy egyezkedett, hogy hétfőn sürgősen le kell zárni az alkotmánymódosításról szóló vi­tát, s elfogadtatni a törvényjavas­latot. Éjszaka, keddre virradóra pedig meg kell jelentetni a Ma­gyar Közlönyt, s így megnyílik az út a parlamenti köztársasági el­nökválasztás előtt. Feleslegessé vált volna hát a kétszázezres alá­írás. Ez a „nagypolitika”: a nép is­mét „beszorult” a pártcsatározá­sok kereszttüzébe... ”A béke és a csendesség szige­te...“— így nevezte Roszik Gá­bor (MDF) református lelkész azokat a hitéleti félórákat, ame­lyeket kedd reggelente tartanak egy földszinti kisteremben. A tegnapi áldásos tevékenység után kérdeztem a Testvéri közös­ségről a képviselőt. — A Parlamentben jelenleg tizenkét lelkész van, s szinte vala­mennyien gondoltunk arra, hogy magunk közé kellene gyűjteni azokat a képviselőket, akik val­lásosak, akik hisznek. Testvéri közösséget hoztunk létre, kiala­kult a „programunk” az ökome- nikus alkalmakra. Összejövünk, tekintet nélkül arra, hogy ki mi­lyen felekezethez, vagy párthoz tartozik, s közösen énekelünk, imádkozunk, valaki közülünk — lelkész vagy nem lelkész — egy áhítatot, meditációt tart... — ...Netán a mindennapi par­lamenti kérdésekről is? — Persze... Aktuális kérdések előkerülnek, egy-egy beszélge­tésben, igehirdetésben, amelyek most foglalkoztatnak bennün­ket. Mint ezúttal, amikor felvető­dött a hitoktatás, a hittanbeíratás kérdése, valamint az egyre na­gyobb hullámokban érkező por­nóáradat elleni küzdelem, vajon mit tehetnénk... A beszélgetés után mi is jut­hatna az eszébe a tudósítónak, mintáz: de jó is lenne kibővíteni a béke szigetét, az egyetértést az élet sok más emberi témáira is... Nem véletlenül került szóba a Testvéri közösségben a hitokta­tás, hiszen ennek bevezetése kö­rül ugyancsak megoszlanak a vé­lemények. Mint Elek István (MDF), a kulturális és oktatási bizottság titkára elmondta, dr. Andrásfalvy Bertalan művelő­dési és közoktatási miniszter ma — szerdán délelőtt — ismerteti a tárca elképzeléseit, természete­sen figyelembe véve az üléstermi vitában elhangzottakat is. így a bizottsági állásfoglalásról még korai lenne esélyeket fontolgat­ni, a kerecsendi képviselő vi­szont nem zárkózik el a saját vé­leményének vázolásától. — Nekem az a véleményem: mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az egyházak na­gyobb szerepet kapjanak az ok­tatásban is. Ez azt is jelenti, hogy ha ők erre vállalkoznak, akkor a helyi, a megyei önkormányza­tok, s a központi költségvetés ad­ja vissza nekik az intézményeket, s biztosítsa az anyagi fedezetet az oktatáshoz... A másik dolog a vi­tából: bekerüljön-e az iskolai tanrendbe a hittan, s a bizonyít­ványba az érdemjegy, avagy ne...? Az egyéni álláspontom, hogy: ne... Nem célszerű, mert megosztja a tanulókat, a tanáro­kat. Tehát ebben a tekintetben li­berális álláspontot képviselek: teremtsük meg a hitoktatás lehe­tőségét, de ne tegyük kötelező­vé... A körzetemben sem vető­dött fel más jellegű vélemény, annak ellenére, hogy vallásos környezetben dolgozom és moz­gok... Közvetítői szerepre vállalko­zott — mint mondta — Kelemen József (MDF), akit egy megala­kulóban lévő általános fejlesztő és tanácsadó társaság, az AFF- COOP Kft szakemberei kerestek fel otthon, s a Parlamentben is. Mint vázolták a képviselőnek, külföldi tőke és állami bányavál­lalatok bevonásával tervezik a CARBON Rt. létrehozását, amely az egercsehi szénvagyon további kiaknázását vállalná. — Azt kérték, hozzam össze őket az ipari minisztérium veze­tésével, hogy betekinthessenek a bányával kapcsolatos dokumen­tumokba, korábbi felmérésekbe. Ezt már jeleztem is a minisztéri­um államtitkárának, s várhatóan a közeljövőben leülnek egy tár­gyalásra. — Milyen elképzelések van­nak? — Valóban csak elképzelé­sekről van egyelőre szó. Például arról, hogy újra munkát kapna 250 bányász, egy varrodában pe­dig 70 nő. Ha minden jól alakul — mondták a kft illetékesei — szeretnének szeptemberben, ok­tóberben bányát nyitni. A dolog immár nem a képvi­selőn múlik... Szilvás István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents