Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-19 / 65. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 65. szám ÁRA: 1990. június 19., kedd 4,30 FORINT „Ekkor már tisztában voltunk vele, hogy az ügyet el fogják simítani...” — olvashatják kétrészes sorozatunk induló anyagában (3. oldal) LELKI LEVELES LÁDA „Nem sértegetni akarom de másra gondolni nem tudok. A lány ugyanis tudja, hogy a mama csalja a papák..” (5. oldal) LÁNGOK KÖZT - ÖNSZÁNTÁBÓL NOSZVAJON IGAZSÁGOT AKARNAK Füzesabonyi nyugdíjas tragédiája (8. oldal) A PISZTOLYT IS MAGÁVAL VITTE A gyöngyösi Török Ignác laktanyából, szolgálati helyéről megszökött eg> katona (8. oldal) Több lépcsőn át a regionális együttműködésig Magyar — osztrák kormányfő! találkozó Sopronban Franz Vranitzky és Antall József tegnap Sopronban találkozott (Hírlap-telefotó — MTI) egyidejűleg, vagy röviddel utána kapnánk meg, az 1990-es évek második felében. Vranitzky ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy most nem lenne érdemes külső nyomást gyakorolni a felvétel érdekében a Közös Piacra, mert láthatólag el vannak foglalva az egységes belső piac megteremtéséhez szükséges integrációs terveikkel, elsősorban a valutaunió megteremtésének gondjaival. Javasolta, hogy a következő években fokozatosan építsük ki kapcsolataink szerves láncolatát, amely a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködéstől több lépcsőn át a regionális együttműködésig vezet. Arról beszélt, hogy a jól működő osztrák-magyar kapcsolatokra fokozatosan építsük rá a két-háromoldalú, illetve az 5 országra alapozódó regionális együttműködés speciális viszonylatait. Magyar — osztrák kormányfői találkozó színhelye volt hétfőn Sopron. Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellárt és Antall József miniszterelnököt a városi tanács előtti téren Golln- hofer Sándor megbízott tanácselnök fogadta. A megbeszélések első szakaszában külpolitikai eszmecsere zajlott. Antall József kifejtette: kormánya szeretné, hogy hazánk mielőbb beléphessen az Európa Tanácsba. Kérte Ausztria támogatását, hogy lehetőleg ne kelljen ezt a lépést más kelet-európai ország bevárásához kötni. Mindkét kormányfő hangsúlyozta, közös cél közeledni az Európai Közösséghez, majd a teljes jogú tagság. Közös meggyőződésük, hogy ez csak 1992 után, az egységes belső piac megteremtését követően lehetséges. Magyarország azt szeretné, ha a teljes jogú tagságot Ausztriával Hatályba lépett a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény Tegnap hatályba lépett a közkegyelem gyakorlásáról szóló 1990. évi XXXIX. törvény. Az amnesztiatörvény rendelkezései az előzetes felmérések szerint 12 ezer jogerősen szabadságvesztésre elítéltet és 120 elzárással sújtott szabálysértőt érint az országban lévő 32 büntetés-végrehajtási intézet lakói közül. 173 ezren írták alá az MSZP javaslatát Az MSZP képviselői hétfőn átnyújtották Szabad Györgynek, az Országgyűlés megbízott elnökének azt a 173 ezer aláírást tartalmazó listát, amellyel a párt azt indítványozza, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül a nép válassza meg — jelentette be Polgár Viktor szóvivő a pártszékházban tartott hétfői sajtótájékoztatón. Hozzátette: azért választották a bejelentésnek ezt a módját, mert a Parlament házelnöke ezúttal úgy döntött, hogy az aktus nem igényli a nyilvánosságot. Ezt követően Szekeres Imre, az MSZP elnökségi tagja, országos titkára röviden vázolta a szocialista párt véleményét, amely szerint a köztársasági elnök személyéről közvetlen, általános titkos választással kell dönteni, s úgy vélekedett, hogy e kérdésben erős állampolgári akarat nyilvánult meg. Nem az MSZP Elnöksége kezdeményezte az aláírás- gyűjtési akciót — e testület hivatalosan nem is foglalt ebben állást —, hanem vidéki párt- és társadalmi szervezetek, közösségek. A párt a helyi politikai akaratot támogatta, felismerve azt a tényt, hogy az MDF—SZDSZ paktum keretében a kormányzó pártok módosítani kívánják az alkotmányt ezen a ponton is. A párt titkára felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben a koalíciós pártok és az SZDSZ kitart a paktumban kötött megállapodás mellett és az alkotmánymódosításról folyó részletes országgyűlési vita keretében módosítják az alkotmány vonatkozó pontját, majd kedden megválasztják a köztársaság elnökét — erre ugyanis a jogi lehetőség fennáll —, a népszavazás kiírása akkor is kötelező. A népszavazásra pedig legkorábban a jövő év elején kerülhet sor. (Folytatás a 2. oldalon) Rendkívüli ülés a T. Házban MDF: igazi rendszerváltást október előtt Az Országgyűlésé lesz a Fehér Ház? A volt MSZMP székháza legyen az Országgyűlésé. Ezt a javaslatunkat a kormány a közeljövőben tárgyalja — válaszolta az MTI érdeklődésére Bercsényi Botond, a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője. Mint ismeretes, a Magyar Szocialista Párt korábban lemondott a Fehér Ház kezelői jogáról, annak hasznosítását a kormányra bízta. A párt döntése nagy nyilvánosságot kapott, így többen — köztük a Magyar Televízió és az Európa Ház Egyesület — érdeklődtek a székház bérlete iránt. Érdemi tárgyalásra, üzleti megbeszélésre ezekben az esetekben nem került sor, így téves az a — sajtóban megjelent — hír, amely szerint „többen is alkusznak” az épületre. A főosztályvezető elmondta: a volt Fehér Házban több mint négyszáz szoba van, így az átköltözéssel — ha nem is kap minden képviselő önálló irodát — a törvényhozó munka tárgyi feltételei lényegesen javulnának. A székházban nem lenne szükség nagyobb átalakításokra, így az esetleges birtokbavétel során csak az MSZP otthagyott ingóságainak (bútorok, stb.) értékét, mintegy 40 millió forintot kell kifizetni. Az épület üzemeltetése 70-80 millió forintot igényelne évente. Hétfőn megkezdődött az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka. Mielőtt a képviselők megkezdték volna az első ülésnap napirendjének, a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját, az Országgyűlés határozott a kormány által sürgősséggel kért törvényjavaslatok napirendre tűzéséről, valamint több képviselő is szót kért a napirend előtt. Az Országgyűlés elfogadta, hogy a rendkívüli ülésszakon tárgyalják meg a bírósági népi ülnökök megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot; a lakáscélú kölcsönök utáni 1990. évi adófizetésről szóló 1989. évi XLIX. törvény hatályának rendezéséről szóló törvényjavaslatot; a földről szóló 1987. évi I. törvény módosítását; az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet módosítását; valamint az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot. Kónya Imre (MDF) ismertette az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság, valamint az Ügyrendi Bizottság együttes állásfoglalását arról, hogy miként tűzhetők a rendkívüli ülésszak napirendjére interpellációk, illetőleg kérdések. Ennek lényege, hogy az interpellációk napirendre tűzését a képviselők egyötödének aláírásával kell javasolni, s ennek alapján az Országgyűlés dönt interpellációs nap beiktatásáról a rendkívüli ülésszak alatt. Az elnöklő Szabad György bejelentette: Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök javaslatot tett a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek a személyére. A megbízott házelnök közölte: a jelölteket meghallgatja és véleményezi az. Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottsága, s ezután kerülhet sor megválasztásukra. A napirend előtt szót kérő képviselők sorát Debreczeni József (MDF), a sajtóprivatizációs ügyeket vizsgáló bizottság elnöke, aki reagált Molnár Péternek, a bizottság titkárának a múlt kedden felvetett indítványára. Úgy vélekedett, hogy a Fidesz képviselőjének javaslatában nem állja meg a helyét a házszabályra tett hivatkozás, mert az az állandó bizottságokra vonatkozik. (Emlékezetes, Molnár Péter kifogásolta, hogy a sajtóprivatizációs bizottság munkarendjében a zárt ülések módszerét helyezte előtérbe, s ezért kérte: az Ügyrendi Bizottság foglaljon állást az ügyben.) Debreczeni József arra hivatkozott: a külföldi parlamenteknél általában az a szabály, hogy a különbizottságok ülései nem nyilvánosak. Azt állította, hogy a sajtóprivatizációt vizsgáló bizottság eddigi négy ülése közül három nyilvános volt. Végezetül kifogásolta, hogy Molnár Péter indítványa ellentétes a bizottság határozatával, s a parlamentarizmussal. Molnár Péter válaszában visszautasította, hogy eljárása — amellyel kisebbségi álláspontot tárt az Országgyűlés elé — ellentétes a parlamentarizmus szellemével. Felhívta a figyelmet arra, hogy Debreczeni József állításával ellentétben a bizottság eddig két zárt ülést tartott, s csak a múlt héten volt egy nyilvános ülése. Fenntartotta javaslatát, hogy az Ügyrendi Bizottság foglaljon állást az ügyben. (Folytatás a 2. oldalon) A Parlament csak 2 évre...! Németh Miklós javaslata: a Parlament most válasszon köztársasági elnököt, ám csak két esztendőre, s időközben sor kerülhetne a véleménykérő népszavazásra. Király Zoltán véleményét a kompromisszumos javaslatról a 2. oldalon olvashatják. Parlamenti tudósítónk jelenti: .................................................................r.______________________________________________ A meghivatkozott nép... Immár hagyománnyá vált, hogy Szabad György házelnök így kezdi az ülésszak megnyitását:-... Köszöntöm a rádiókészülékek és a televíziók előtt figyelő honfitársaimat... Lehet, hogy ez a mondat késztette megjegyzésre egy hozzászólásában G. Nagyné dr. Maczó Ágnes (MDF) borsodi képviselőt, amikor ezt mondta: — Nem tudom, hogy miként figyelik a munkánkat a rádió és a tv előtt ülő választópolgárok, mert erről nincs visszajelzésünk. De az is lehet, hogy mi sem léptünk még ki igazán a Parlamentből, mert itt senki sem tudja megítélni: mit is gondol, s mit is akar a nép... Az a nép, amelyet oly sokan és oly sokszor meghivatkoztak már ebben a patinás épületben is. * Rendkívüli ülésszak — rendkívüli beszédtéma. Ez pedig a köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatos aláírásgyűjtés volt. — A Kossuth téren csaknem húszezer aláírás került az ívekre — mondta Király Zoltán, a kezdeményező képviselő, akit a szünetben többen fognak közre. Kiki — pártállása szerint — tesz egy-egy megjegyzést a több mint 170 ezerre növekedett szignókra. Az már a vitában hangzott el Németh Miklós hozzászólásában, hogy van egy kompromisz- szumos megoldás is: a független jelöltek javasolják, hogy válasz- szón köztársasági elnököt a Parlament — két évre. S utána bízzák a népre, kíván-e ennyi idő (felkészülési lehetőség) után az urnákhoz járulni. Újból és újból, s már megint. De meddig még...? * Érdekes helyzetbe került ezzel az elnökválasztási vitával és nézetkülönbséggel a Kereszténydemokrata Néppárt, ugyanis más és más álláspontra kellene helyezkednie tagságának, ha a pártnézetet, illetve a koalíciós kapcsolatot kell szem előtt tartania. — Mivel magyarázható ez, s miként oldható fel ez a kettősség? — kérdeztem dr. Lukács Tamás egri képviselőt. — Teljesen nyilvánvaló, hogy mi mindig is azon voltunk, hogy a köztársasági elnök egy olyan közjogi méltóság legyen, amely szükségszerűen népszavazás útján nyerje el tisztségét— mondta. — Az az érzésem, hogy az alkotmánymódosítás toldozgatása- foldozgatása során nem sikerült egy megérlelt, a magyar közjogi hagyományok által alátámasztott, egységes koncepciót kialakítani. Pillanatnyilag egy vegyes jogosítványokkal felruházott elnöki „intézmény” van a tárgyalóasztalon. Hogy mi lesz ebből, nem lehet tudni... Az is nyilvánvaló, hogy egy erős köztársasági elnök esetében még indokoltabb a közvetlen választás. — Miként alakul a kérdés megítélése a koalíció tükrében? — A koalícióban ez egy MDF — SZDSZ-paktumon alapuló megállapodás, amit mi nem alkotmányjogi szempontból elfogadtunk. Tehát: ha mi demokráciát kívántunk, akkor alá kellett vetnünk magunkat annak az elvnek. S amennyiben összejött az a 177 ezer aláírás, akkor teljesen nyilvánvaló: úgy kell eljárni, ahogy egy demokratikus államban szokásos. Nem hiszem, hogy bárkinek joga volna jogi, vagy más politikai trükkökkel megakadályozni a népszavazást. Az azért meggondolandó, hogy amennyiben nincs kellő alternatíva — miután a pártok hangsúlyozzák: nincs kifogásuk Göncz Árpád személye ellen —, akkor lehet-e 350 millió forinttal megerősíteni egy köztársasági elnököt. Nagy igazság, hiszen ilyen döntés ügyében — ma már tisztán látható — dobtunk már ki néhány száz milliót az ablakon... Különös „játékai” vannak a sorsnak: a választások eredményeként számos olyan képviselő került a Parlamentbe, aki már korábban is szoros kapcsolatban volt egy másik embertársával. Itt van például az MDF-es Kónya házaspár Budapestről, vagy a két Keresztes — az apa kereszténydemokrata, a fia MDF-párti — egy családból. De megyénket is említhetjük, hiszen szinte egy „padsorban” ül a T. Házban a gyöngyösi tanár és diák. Fodor Gábor (Fidesz), az egykori diák: — Habár közvetlenül nem tanított, de a tanár úr dzsesszklub- ját szorgalmasan látogattam a Berze Nagy János Gimnáziumban... Azok közé a tanárok közé tartozott, akiket szerettem, bántott is a dolog, amikor a választásokkor „ellenfelek” lettünk. Végül is bejutott, s ennek szívből örülök... Komenczi Bertalan (SZDSZ — Fidesz), a tanár: — Valóban a klubban figyeltem fel Gáborra, egy John Colt- raire-ről szóló előadásomat hallgatta elmélyültem Aztán... tőle kaptam elolvasni az első szamiz- datot, a Beszélőt... S most jó hallgatni az alkotmányjogi felszólalásait, hiszen egyetértünk... Szilvás István
