Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-19 / 65. szám

HEVES MEGYEI I. évfolyam, 65. szám ÁRA: 1990. június 19., kedd 4,30 FORINT „Ekkor már tisztában voltunk vele, hogy az ügyet el fogják simítani...” — olvashatják kétrészes sorozatunk induló anyagában (3. oldal) LELKI LEVELES LÁDA „Nem sértegetni akarom de másra gondolni nem tudok. A lány ugyanis tudja, hogy a mama csalja a papák..” (5. oldal) LÁNGOK KÖZT - ÖNSZÁNTÁBÓL NOSZVAJON IGAZSÁGOT AKARNAK Füzesabonyi nyugdíjas tragédiája (8. oldal) A PISZTOLYT IS MAGÁVAL VITTE A gyöngyösi Török Ignác laktanyából, szolgálati helyéről megszökött eg> katona (8. oldal) Több lépcsőn át a regionális együttműködésig Magyar — osztrák kormányfő! találkozó Sopronban Franz Vranitzky és Antall József tegnap Sopronban találkozott (Hírlap-telefotó — MTI) egyidejűleg, vagy röviddel utána kapnánk meg, az 1990-es évek második felében. Vranitzky ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy most nem lenne érdemes külső nyomást gyakorolni a felvétel érdekében a Közös Piacra, mert láthatólag el vannak foglalva az egységes bel­ső piac megteremtéséhez szüksé­ges integrációs terveikkel, első­sorban a valutaunió megterem­tésének gondjaival. Javasolta, hogy a következő években foko­zatosan építsük ki kapcsolataink szerves láncolatát, amely a kétol­dalú kereskedelmi és gazdasági együttműködéstől több lépcsőn át a regionális együttműködésig vezet. Arról beszélt, hogy a jól működő osztrák-magyar kap­csolatokra fokozatosan építsük rá a két-háromoldalú, illetve az 5 országra alapozódó regionális együttműködés speciális vi­szonylatait. Magyar — osztrák kormány­fői találkozó színhelye volt hét­főn Sopron. Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellárt és Antall József miniszterelnököt a városi tanács előtti téren Golln- hofer Sándor megbízott taná­cselnök fogadta. A megbeszélések első szaka­szában külpolitikai eszmecsere zajlott. Antall József kifejtette: kormánya szeretné, hogy hazánk mielőbb beléphessen az Európa Tanácsba. Kérte Ausztria támo­gatását, hogy lehetőleg ne kelljen ezt a lépést más kelet-európai or­szág bevárásához kötni. Mindkét kormányfő hangsú­lyozta, közös cél közeledni az Európai Közösséghez, majd a teljes jogú tagság. Közös meg­győződésük, hogy ez csak 1992 után, az egységes belső piac meg­teremtését követően lehetséges. Magyarország azt szeretné, ha a teljes jogú tagságot Ausztriával Hatályba lépett a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény Tegnap hatályba lépett a közkegyelem gyakorlásáról szóló 1990. évi XXXIX. törvény. Az amnesztiatörvény rendelkezései az előzetes felmérések szerint 12 ezer jogerősen szabadságvesztésre elítéltet és 120 elzárással sújtott szabálysértőt érint az országban lévő 32 bünte­tés-végrehajtási intézet lakói közül. 173 ezren írták alá az MSZP javaslatát Az MSZP képviselői hétfőn átnyújtották Szabad Györgynek, az Országgyűlés megbízott elnökének azt a 173 ezer aláírást tartalma­zó listát, amellyel a párt azt indítványozza, hogy a köztársasági el­nököt közvetlenül a nép válassza meg — jelentette be Polgár Viktor szóvivő a pártszékházban tartott hétfői sajtótájékoztatón. Hozzátette: azért választották a bejelentésnek ezt a módját, mert a Parlament házelnöke ez­úttal úgy döntött, hogy az aktus nem igényli a nyilvánosságot. Ezt követően Szekeres Imre, az MSZP elnökségi tagja, országos titkára röviden vázolta a szocia­lista párt véleményét, amely sze­rint a köztársasági elnök szemé­lyéről közvetlen, általános titkos választással kell dönteni, s úgy vélekedett, hogy e kérdésben erős állampolgári akarat nyilvá­nult meg. Nem az MSZP Elnök­sége kezdeményezte az aláírás- gyűjtési akciót — e testület hiva­talosan nem is foglalt ebben ál­lást —, hanem vidéki párt- és tár­sadalmi szervezetek, közössé­gek. A párt a helyi politikai aka­ratot támogatta, felismerve azt a tényt, hogy az MDF—SZDSZ paktum keretében a kormányzó pártok módosítani kívánják az alkotmányt ezen a ponton is. A párt titkára felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben a koalíci­ós pártok és az SZDSZ kitart a paktumban kötött megállapodás mellett és az alkotmánymódosí­tásról folyó részletes országgyű­lési vita keretében módosítják az alkotmány vonatkozó pontját, majd kedden megválasztják a köztársaság elnökét — erre ugyanis a jogi lehetőség fennáll —, a népszavazás kiírása akkor is kötelező. A népszavazásra pedig legkorábban a jövő év elején ke­rülhet sor. (Folytatás a 2. oldalon) Rendkívüli ülés a T. Házban MDF: igazi rendszerváltást október előtt Az Országgyűlésé lesz a Fehér Ház? A volt MSZMP székháza legyen az Országgyűlésé. Ezt a javaslatunkat a kormány a közeljövőben tárgyalja — válaszolta az MTI érdeklődésére Bercsényi Botond, a Miniszterelnöki Hivatal főosz­tályvezetője. Mint ismeretes, a Magyar Szocialista Párt korábban lemondott a Fehér Ház kezelői jogáról, an­nak hasznosítását a kormányra bízta. A párt döntése nagy nyilvánosságot kapott, így többen — köztük a Magyar Televízió és az Európa Ház Egyesület — érdeklődtek a székház bérlete iránt. Ér­demi tárgyalásra, üzleti megbeszélésre ezekben az esetekben nem került sor, így téves az a — saj­tóban megjelent — hír, amely szerint „többen is alkusznak” az épületre. A főosztályvezető elmondta: a volt Fehér Házban több mint négyszáz szoba van, így az átköltö­zéssel — ha nem is kap minden képviselő önálló irodát — a törvényhozó munka tárgyi feltételei lé­nyegesen javulnának. A székházban nem lenne szükség nagyobb átalakításokra, így az esetleges birtokbavétel során csak az MSZP otthagyott ingóságainak (bútorok, stb.) értékét, mintegy 40 millió forintot kell kifizetni. Az épület üzemeltetése 70-80 millió forintot igényelne évente. Hétfőn megkezdődött az Or­szággyűlés rendkívüli ülésszaka. Mielőtt a képviselők megkezd­ték volna az első ülésnap napi­rendjének, a Magyar Köztársa­ság alkotmányának módosításá­ról szóló törvényjavaslat részle­tes vitáját, az Országgyűlés hatá­rozott a kormány által sürgősség­gel kért törvényjavaslatok napi­rendre tűzéséről, valamint több képviselő is szót kért a napirend előtt. Az Országgyűlés elfogadta, hogy a rendkívüli ülésszakon tárgyalják meg a bírósági népi ülnökök megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot; a lakáscélú kölcsönök utáni 1990. évi adófizetésről szóló 1989. évi XLIX. törvény hatályának rendezéséről szóló törvényja­vaslatot; a földről szóló 1987. évi I. törvény módosítását; az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvénye­rejű rendelet módosítását; va­lamint az Állami Vagyonügy­nökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és haszno­sításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosítására be­nyújtott törvényjavaslatot. Kónya Imre (MDF) ismertette az Alkotmányügyi, Törvényelő­készítő és Igazságügyi Bizottság, valamint az Ügyrendi Bizottság együttes állásfoglalását arról, hogy miként tűzhetők a rendkí­vüli ülésszak napirendjére inter­pellációk, illetőleg kérdések. Ennek lényege, hogy az interpel­lációk napirendre tűzését a kép­viselők egyötödének aláírásával kell javasolni, s ennek alapján az Országgyűlés dönt interpellációs nap beiktatásáról a rendkívüli ülésszak alatt. Az elnöklő Szabad György bejelentette: Göncz Árpád ide­iglenes köztársasági elnök javas­latot tett a Legfelsőbb Bíróság el­nökének és a legfőbb ügyésznek a személyére. A megbízott ház­elnök közölte: a jelölteket meg­hallgatja és véleményezi az. Or­szággyűlés Alkotmányügyi, Tör­vényelőkészítő és Igazságügyi Bizottsága, s ezután kerülhet sor megválasztásukra. A napirend előtt szót kérő képviselők sorát Debreczeni Jó­zsef (MDF), a sajtóprivatizációs ügyeket vizsgáló bizottság elnö­ke, aki reagált Molnár Péternek, a bizottság titkárának a múlt kedden felvetett indítványára. Úgy vélekedett, hogy a Fidesz képviselőjének javaslatában nem állja meg a helyét a házsza­bályra tett hivatkozás, mert az az állandó bizottságokra vonatko­zik. (Emlékezetes, Molnár Péter kifogásolta, hogy a sajtóprivati­zációs bizottság munkarendjé­ben a zárt ülések módszerét he­lyezte előtérbe, s ezért kérte: az Ügyrendi Bizottság foglaljon ál­lást az ügyben.) Debreczeni Jó­zsef arra hivatkozott: a külföldi parlamenteknél általában az a szabály, hogy a különbizottságok ülései nem nyilvánosak. Azt állí­totta, hogy a sajtóprivatizációt vizsgáló bizottság eddigi négy ülése közül három nyilvános volt. Végezetül kifogásolta, hogy Molnár Péter indítványa ellenté­tes a bizottság határozatával, s a parlamentarizmussal. Molnár Péter válaszában visszautasítot­ta, hogy eljárása — amellyel ki­sebbségi álláspontot tárt az Or­szággyűlés elé — ellentétes a par­lamentarizmus szellemével. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy Deb­reczeni József állításával ellen­tétben a bizottság eddig két zárt ülést tartott, s csak a múlt héten volt egy nyilvános ülése. Fenn­tartotta javaslatát, hogy az Ügy­rendi Bizottság foglaljon állást az ügyben. (Folytatás a 2. oldalon) A Parlament csak 2 évre...! Németh Miklós javaslata: a Parlament most válasszon köztár­sasági elnököt, ám csak két esztendőre, s időközben sor kerül­hetne a véleménykérő népszavazásra. Király Zoltán véleményét a kompromisszumos javaslatról a 2. oldalon olvashatják. Parlamenti tudósítónk jelenti: .................................................................r.______________________________________________ A meghivatkozott nép... Immár hagyománnyá vált, hogy Szabad György házelnök így kezdi az ülésszak megnyitá­sát:-... Köszöntöm a rádiókészü­lékek és a televíziók előtt figyelő honfitársaimat... Lehet, hogy ez a mondat kész­tette megjegyzésre egy hozzászó­lásában G. Nagyné dr. Maczó Ágnes (MDF) borsodi képvise­lőt, amikor ezt mondta: — Nem tudom, hogy miként figyelik a munkánkat a rádió és a tv előtt ülő választópolgárok, mert erről nincs visszajelzésünk. De az is lehet, hogy mi sem lép­tünk még ki igazán a Parlament­ből, mert itt senki sem tudja meg­ítélni: mit is gondol, s mit is akar a nép... Az a nép, amelyet oly sokan és oly sokszor meghivatkoztak már ebben a patinás épületben is. * Rendkívüli ülésszak — rend­kívüli beszédtéma. Ez pedig a köztársasági elnök megválasztá­sával kapcsolatos aláírásgyűjtés volt. — A Kossuth téren csaknem húszezer aláírás került az ívekre — mondta Király Zoltán, a kez­deményező képviselő, akit a szü­netben többen fognak közre. Ki­ki — pártállása szerint — tesz egy-egy megjegyzést a több mint 170 ezerre növekedett szignók­ra. Az már a vitában hangzott el Németh Miklós hozzászólásá­ban, hogy van egy kompromisz- szumos megoldás is: a független jelöltek javasolják, hogy válasz- szón köztársasági elnököt a Par­lament — két évre. S utána bízzák a népre, kíván-e ennyi idő (felké­szülési lehetőség) után az urnák­hoz járulni. Újból és újból, s már megint. De meddig még...? * Érdekes helyzetbe került ezzel az elnökválasztási vitával és né­zetkülönbséggel a Keresztényde­mokrata Néppárt, ugyanis más és más álláspontra kellene helyez­kednie tagságának, ha a pártné­zetet, illetve a koalíciós kapcso­latot kell szem előtt tartania. — Mivel magyarázható ez, s miként oldható fel ez a kettősség? — kérdeztem dr. Lukács Tamás egri képviselőt. — Teljesen nyilvánvaló, hogy mi mindig is azon voltunk, hogy a köztársasági elnök egy olyan közjogi méltóság legyen, amely szükségszerűen népszavazás út­ján nyerje el tisztségét— mondta. — Az az érzésem, hogy az alkot­mánymódosítás toldozgatása- foldozgatása során nem sikerült egy megérlelt, a magyar közjogi hagyományok által alátámasz­tott, egységes koncepciót kiala­kítani. Pillanatnyilag egy vegyes jogosítványokkal felruházott el­nöki „intézmény” van a tárgya­lóasztalon. Hogy mi lesz ebből, nem lehet tudni... Az is nyilvánvaló, hogy egy erős köztársasági elnök esetében még indokoltabb a közvetlen vá­lasztás. — Miként alakul a kérdés megítélése a koalíció tükrében? — A koalícióban ez egy MDF — SZDSZ-paktumon alapuló megállapodás, amit mi nem al­kotmányjogi szempontból elfo­gadtunk. Tehát: ha mi demokrá­ciát kívántunk, akkor alá kellett vetnünk magunkat annak az elv­nek. S amennyiben összejött az a 177 ezer aláírás, akkor teljesen nyilvánvaló: úgy kell eljárni, ahogy egy demokratikus állam­ban szokásos. Nem hiszem, hogy bárkinek joga volna jogi, vagy más politikai trükkökkel meg­akadályozni a népszavazást. Az azért meggondolandó, hogy amennyiben nincs kellő alterna­tíva — miután a pártok hangsú­lyozzák: nincs kifogásuk Göncz Árpád személye ellen —, akkor lehet-e 350 millió forinttal meg­erősíteni egy köztársasági elnö­köt. Nagy igazság, hiszen ilyen döntés ügyében — ma már tisz­tán látható — dobtunk már ki né­hány száz milliót az abla­kon... Különös „játékai” vannak a sorsnak: a választások eredmé­nyeként számos olyan képviselő került a Parlamentbe, aki már korábban is szoros kapcsolatban volt egy másik embertársával. Itt van például az MDF-es Kónya házaspár Budapestről, vagy a két Keresztes — az apa keresz­ténydemokrata, a fia MDF-párti — egy családból. De megyénket is említhetjük, hiszen szinte egy „padsorban” ül a T. Házban a gyöngyösi tanár és diák. Fodor Gábor (Fidesz), az egy­kori diák: — Habár közvetlenül nem ta­nított, de a tanár úr dzsesszklub- ját szorgalmasan látogattam a Berze Nagy János Gimnázium­ban... Azok közé a tanárok közé tartozott, akiket szerettem, bán­tott is a dolog, amikor a választá­sokkor „ellenfelek” lettünk. Vé­gül is bejutott, s ennek szívből örülök... Komenczi Bertalan (SZDSZ — Fidesz), a tanár: — Valóban a klubban figyel­tem fel Gáborra, egy John Colt- raire-ről szóló előadásomat hall­gatta elmélyültem Aztán... tőle kaptam elolvasni az első szamiz- datot, a Beszélőt... S most jó hall­gatni az alkotmányjogi felszóla­lásait, hiszen egyetértünk... Szilvás István

Next

/
Thumbnails
Contents