Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-18 / 64. szám

1 * $ * 5 i 5 b í P 3 a s 1 1 1 ► > Hírlap, 1990. június 18. incshangulat volt Tarnaleleszen Minden különösebb beveze­tés nélkül a dolgok közepébe vágva: meghökkentő eset borzolta föl a minap szőkébb hazánk fociszereto közvéle­ményét. A megyei labdarű- ó-bajnokság legutóbbi for- ulójában lejátszott Tama- lelesz—Füzesabony találko­zó után súlyos atrocitás ár­nyékolta be a hazaiak iri­gyelt, elismert szurkolótábo­rának hírnevét. A parázs hangulatú rangadót egy ll­es döntötte el, s ezzel a ven­déglátók 2-1 arányban alul­maradtak. A büntetőt köve­tően szitkok áradata zúdult a fekete ruhásokra. Ökölbe szorított, fenyegetően emel­kedő kezek jelezték: előbb- utóbb elszabadulnak az in­dulatok. A találkozó végét jelentő hármas sípszó jel volt a magáról megfeledkezett tömegnek. A játékvezető és partjelzői a dühkitörések céltáblájává váltak. Mészáros György, a mérkőzés bírája három nappal az események után is felindultan, zaklatottan pa­naszkodott: — Tizenhét éve járom síppal a kezemben a focipályákat, de eh­hez hasonlóra nem emlékszem. A 11-est követően valóságos lincs- hangulat alakult ki a pálya körül, és aíeleszyátékosok sem mutattak sportszerűségből példát. Egyikük ekképp szólt hozzám: „Ha az eredmény nem változik, magát agyonverik!” Számolva a következmények­kel, a befejezés előtt nem sokkal megkértem a füzesabonyi csapat- kapitányt, hogy társaival marad­jon mellettünk, amíg a 200 méter­re lévő öltözőig biztonságosan el­jutunk. Segítségük ellenére sem si­került „szárazon” megúsznunk, a játékteret ellepő nézők azonnal el­kezdtek köpködni. Egymást igye­keztek felülmúlni. Az eső sem per­metezhetett volna jobban meg bennünket, amíg az öltözőbe nem értünk. Közben Szabó István kol­légámat egy esernyővel úgy arcul csapták, hogy felrepedt a szemöl­döke. — Nem irigylem önt, hátbor­zongató és megalázó perceknek le­hetett a részese. De hol voltak a rendért felelősek? Egyáltalán tet­tek-e valamit az önök testi épségé­nek védelmében? — Semmit. Sőt, néhányan kar­szalaggal a kezükön csatlakoztak a csőcselékhez. Akadtak viszont olyan cigányok, akik megpróbál­ták lecsendesíteni a hangoskodó- kat. Furcsállom, hogy a fair play íratlan szabályait figyelembe véve, a hazai labdarúgók közül ezzel senki sem élt. A tények megdöbbentőek, vád- lóak. De bármennyire is megala­pozottnak és igaznak tűnnek, a vé­dekezés lehetősége, a mentségek sorakoztatása mindenkinek meg­adatik. Lássuk hát, hogyan emlék­szik vissza a másik fél. Kovács Fe­renc, a tamaleleszi labdarúgó­szakosztály vezetője: — A találkozó után, látva, hogy elszabadul a pokol, Bukrán Csa­bával, csapatunk játékosával a bí­rók segítségére siettünk. Néhá­nyan így is sértegették, inzultálták a sípmestereket, de más egyéb nem történt. — Ennek homlokegyenest el­lenkezőjét állítja Mészáros játék­vezető. Ezek szerint senki sem köpdösött, és nem ütötte meg Sza­bó partjelzőt? — Elvétve akadt egy-két su- hanc, aki „lecsulázta” őket. De hogy bárki is esernyővel bántal­mazta volna Szabó urat? (Bartók Sándor illusztrációja) Ez rágalom. Az tény, hogy én is láttam egy piros csíkot a szemöldöke körül, de azt más is okozhatta. — Szerintem ezt ön sem gondol­ja komolyan. Van egy seb, amelyik a pályán még nincs, de kétszáz mé­terrel odébb már tanúbizonyság arról, hogy útközben valaki, vagy valakik az „ököljog ” útján vették elégtételt vélt sérelmeikért. Ez elég egyértelműnek tűnik. — Szerintem ki is kaparhatta. Egyébként is „tök mák” volt. Ez a partjelző már sokadik alkalommal jelent meg részegen a mérkőzésen. — Ügy látom, csak azért is köti az ebet a karóhoz. A lényegen mit sem változtatna, ha netán valóban ilium inált volt az egyik sértett. Ön- bíráskodással senki fölött sem le­het törvényt ülni. — Mondom, senki sem ütött. íme tehát két, nagyjából ellen­tétes vélemény. Összevetve őket, lehetetlen a tisztánlátás. Miután nem kérdőjelezhetjük meg a ki­mondott szavak hitelét, megkér­deztünk néhány szemtanút is. Puhl Sándor, a játékvezető bizott­ság elnöke egyfajta megérzésből látogatott ki Tamaleleszre. Az öltözőbe igyekvő kollégákat egy pillanat alatt körülfogták a rendbontók. A vereségért rajtuk vettek revansot, sűrűn köpködték őket. A tömegből is tisztán látszott, hogy egy esernyővel Szabót arcul ütötték. Néhány józan gondol­kodású idősebb rendező igyeke­zett jobb belátásra bírni az oda csoportosulókat, de hasztalanul. Miután a játékvezetők kiszaba­dultak az okét körülállók gyűrű­jéből, az öltözőbe menekültek. Többen még sokáig az épület elől sem tágítottak, borgőzos ál­lapotban bosszút lihegtek. Le- csendesítésükkel bárki a testi ép­ségét kockáztatta volna. — Milyen következményekkel járhat ez a rendbontás? — Az elnökségi ülésen termé­szetesen nem hagyjuk szó nélkül az esetet. Többször hangsúlyoz­tam már, hogy a továbbiakban nem vagyunk hajlandóak olyan pályákon mérkőzéseket vezetni^ ahol nincsenek meg az alapvető biztonsági feltételek. Egyszerű­en nem ertem a magukból kivet- kőzötteket. Tettüket nem tudom kellő módon elítélni. A világbaj­nokságon, ahol milliós tétek fo­rogtak és forognak kockán — lásd a Kamerun — Argentína és Románia — Szovjetunió össze­csapásokat — nem akadt ehhez hasonló öntörvénykezés. Felhá­borítónak tartom, hogy a rende­zők, akiknek feladata éppen a biztonság szavatolása lenne, élen járjanak a fegyelmezetlen, em­berekhez méltatlan viselkedés­ben. Végül megkerestük Sasvári Lászlót, a füzesabonyiak játék­mesterét. O ekképp latta az ese­tet: — Csapattársamtól, Mudricz- kitól kértek segítséget a kétség- beesett játékvezetők. Természe­tesen ezt megtettük, bár a kava­rodásban mi sem éreztük bizton­ságban magunkat. Nem tudtuk megakadályozni, hogy az egyik partjelzőt esernyővel meg ne üs­sék. Bár nem láttam, hogy hol sé­rült meg, a fiúk azt mondták, fel­repedt a szemöldöke. A végső szó a hírlapírónak ju­tott. Anélkül, hogy a döntőbíró szerepében tetszelegnék — arra lesznek nálam hivatottabb fóru­mok —, egyet tényként leszögez­hetek: a tamaleleszi sportvezető magára maradt. A pályán csak 2-1-re kapott ki a csapat, deavé- lemények csatájában már 3-1 a különbség... Molnár Zsolt Vízi szabadidőcentrum nyílt az ostorosi tározón Az ostorosi víztározó elké­szülte után több próbálkozás tör­tént a csodálatos környezetben lévő mesterséges tó hasznosítá­sára. Úgy tűnik, megszületett a végleges megoldás, ugyanis egy egri vállalkozó valósíthatja meg itt elképzeléseit. Binó Attila már tavaly benyújtott egy tervezetet az eddig kihasználatlan tározó hasznosítására. Célja egy sokol­dalú szolgáltatásokat nyújtó vízi­paradicsom volt. Az elképzelé­sek között helyet kapott egy azó­ta már szabadalmaztatott auto­mata vízisípálya, kölcsönző, mi­nikemping és teniszpálya. A tervből azonban az automata ví­zisípálya megvalósítása egyelőre kimarad, mivel a tározó vizébe halakat telepítettek. Tehát az idén június 15-től, ha vízisíelni és szörfözni nem is, de csónakázni, vízibiciklizni lehet az éjjel-nappal nyitva tartó tónál. A napozás szerelmeseit is várják, s aki megszomjazik, megéhezik, helyben kaphat kiszolgálást. A fürdőzés viszont tilos, mivel csak így lehet a tiszta vizet megóvni a szennyeződésektől. A gépkocsival érkezők autói­kat parkírozókban hagyhatják, ahol a járművek őrzéséhez fel­ügyeletet biztosítanak. Pro Agria úszó-emlékverseny Közepes eredmények Második alkalommal rendez­te meg a Heves Megyei Úszószö­vetség a megyeszékhelyen a Pro Agria úszó-emlékversenyt, adózva öt, már korábban elhunyt neves egri úszó, dr. Bitskey Zol­tán, Szigritz Géza, Kádas Géza, Utassy Sándor és Erdélyi Éva emlékének. Dr. Ringelhann György, a megyei úszószövetség elnöke elismerő szavakkal mél­tatta sikerekben gazdag pályafu­tásukat, és vitatta az új művelő­dési miniszter sok kritikát kivál­tott megállapítását, miszerint az élsport egy feneketlen zsák len­ne, amelyre nem érdemes áldoz­ni. A viadalon debreceni, salgó- taijáni, gyöngyösi és egri úszók léptek a rajtkőre. Az eredmé­nyek sajnos, erősen közepesre si­keredtek. Például 100 m gyorson Kádas Géza negyven éve is má­sodpercekkel jobbat tudott, mint amennyivel szombaton nyerni lehetett. Érdekesség, hogy vala­mennyi résztvevő egyesület úszói szereztek aranyérmet. A megyénkbeliek dobogós eredményei. Férfiak. 100 m gyors (Kádas Géza-emlékverseny): 1. Kalmár 1:01,34... 3. Jakab Cs. (mindeketten ESE) 1:03,97. 200 m gyors (dr. Bits key Zoltán- emlékverseny): 2. Csők (ESE) 2:18,28. 400 m gyors (Szigritz Géza-emlékverseny): 1. Csók 4:52,72... , 3. Pal (GYSE) 4:59,45. Úttörők. 100 m gyors: 1. Pál 1:05,91, 2. Malik (GYSE) 1:06,6, 3. Gólya (ESE) 1:08,1. Gyermekek. 100 m hát: 1. Do- moszlai 1:09,72... 3. Jeszenszky (mindketten GYSE) 1:13,99. Afők. 100 m gyors (Erdélyi Éva-emlékverseny): Thumme- rer(ESE) 1:03,83. Úttörők. 50 m gyors: 1. Borbás 34,08... 3. Feith (mindketten ESÉ) 36,0. Gyermekek. 100 m hát: 1. Szu- csik 1:17,39... 3. Domány (mindketten ESE) 1:20,29. Ser­dülők. 100 m pillangó: 1. Patkó 1:12,05, 2. Jánosi (mindketten ESE) 1:12,4. x, 1, 2, x, 1,2,2, 2,1, x, 2,2,2, +1 2 NB III. — Matra-csoport Csak a bajnok nyert A labdarúgó NB III. utolsó fordulójának mérkőzéseiről a következőket jelentették tudósí­tóink: Jászberény-GYSE 2-0 (0-0) Jászberény, 200 néző. V.: Kiss. GYSE: Nagy A. - Tóth, Bor- sányi, Vona, Vaja, Nagy T. (Már­kus), Bezzegh, Baranyi, Szerda­helyi, Kun (Török), Kovács. Edző: Treiber Rudolf. 68. perc: Jobb oldali támadás­nál Nagy T. gyámoltalanul sze­relt, a szélső Tasi jól adott be, Borsányi elvétette, és Szabó mintegy hat méterről a jobb sa­rokba lőtt, 1-0. 86. perc: 25 mé­teres szabadrúgást Szabó nagy erővel rúgta meg, Nagy bele­ütött, a labda a bal sarokban kö­tött ki, 2-0. Kiegyenlített első félidő után a második félidőben mélyen for­mája alatt játszó GYSE ellen vé­delmi hibából kapott gólokkal vesztette el a mérkőzést a ven­dégcsapat. Ezért a Lehel győzel­me megérdemelt. Jók: Baranyi, Márkus, Bezzegh, Vajda. Ifik: Jászberény — GYSE 6-1. Patócs János Hatvani KVSC-Deko—-Török- szentmiklós 4—0 (3—0) Hatvan, 1000 néző. V: Mar- csok. Hatvan: Vincze — Sáfrán, Mádi, Aux, Füzér, Hegedűs (Papp), Juhász, Varga, Nagylaki, Gömöri, Szécsényi (Bazsó). Edző: Csúf or Sándor. A gólok története: 6. perc: Varga labdájával Hegedűs elfu­tott a jobb oldalon, beadását Ju­hász visszafejelte Gömörinek, akinek 11 méteres lövése a kapus fölött a hólóba hullt, 1—0. 15. perc: Gömöri a felfutó Nagylaki elé gurított, akinek 18 méteres, hatalmas lövése a jobb kapufáról vágódott a hálóba, 2-0.27. perc: Varga bal oldali beadását Gö­möri levette, majd a kiinduló ka­pus mellett 11 méterről ajobb sa­rokba gurított, 3-0. 65. perc: Papp Gömöri elé passzolt, aki kilépett a védők közül, és ballal 12 méterről a jobb sarokba lőtt, 4-0. Végeredményben igen köny- nyedén szerezte meg győzelmét a Hatvan. Dicséret illeti a hazai közönséget, hiszen mérkőzésről mérkőzésre idegenben is sport­szerűen buzdították csapatukat. Csufor Sándor edző vélemé­nye: — Ez az első hely csapat­munka eredménye, és akik eb­ben részt vettek, most bizonyára azt érzik, amit én, határtalan bol­dogságot, és egyben nagy elégté­telt. A csapat nevében is köszö­nöm mindenkinek a segítségét, támogatását, és egyúttal azt ké­rem mindenkitől, aki segíteni akar, hogy fogjuk rövidre az ün­neplést, és már a következő na­pokban kezdjünk el dolgozni azért, hogy ne ismétlődhessen meg a közelmúlt. Jók: Gömöri, Mádi, Varga, Sáfrán, ill. Csontos, Ramos. Ifik: Hatvan — Törökszentmiklós 2-0. Szendi László Apci Vasas—SBTC 2—3 (0—2) Apc, 400 néző. V.: Sulyok. Apc: Németh (Szendrei), Tur- csányi, Tóth, Farkas, Nagy, Sza- kolczai, Varga, Kovács L. III., Csorba (Szabad), Fekete, Szabó. Edző: Kiss János. SBTC: Szén — Jafik, Váradi, Gyetvai, Sági, Tamási, Sváb (Kisbali), Tolnai, Szeles, Novák, Németh (Koós). Edző: Szabó Géza. A gólok története. 9. perc: Ta­mási 18 méteres lövése a der- medten álló Németh fölött vágó­dott a kapu közepébe, 0-1. 13. percben: egy legurított labdát Sági mintegy 28 méterről küldte kapuba, s a későn vetődő Né­meth keze alatt kicsúszó labda a bal kapufáról pördült a jobb sa­rokba, 0-2. 48. perc: Sváb futott el ajobb oldalon, egy csellel tisztára ját­szotta magát, s mintegy 13 mé­terről lőtt a bal felső sarokba, 0- 3. 64. perc: ajobb oldalról ér­kező labdát Tamási kézzel ütötte el a büntetőterületen belül, a megítélt büntetőt Fekete biztos lábbal lőtte a jobb felső sarokba, 1- 3.67. perc: Szabad jobb oldal­ról belőtt labdáját Kovács L. III. mesteri mozdulattal csúsztatta a kapu közepébe, 2-3. A hazai csapat két potyaízű góllal nagy előnyben részesítette az SBTC gárdáját, bár a második félidőt végigtámadva, gólhelyze­tek sokaságát dolgozta ki, ám azok közül csak kettőt tudott ér­tékesíteni. A pályán látottak alapján a döntetlen jobban meg­felelt volna a játék képének, mi­vel a második játékrészben 2-3- as állásnál a játékvezető jogos büntetőtől fosztotta meg a hazai csapatot. Jók: Turcsányi (a me­zőny legjobbja), Nagy, Szakol- czai, Kovács L, ill. Sági, Novák, Németh, Sváb. Ifik: Apci Vasas -SBTC 2-3. Rezsnyák László Nézsa—H. Gáspár SE 4-0 (2-0) Nézsa, 200 néző. V.: Sőnem. Az idény utolsó mérkőzésén a már kiesett hazaiak kitűnő játék­kal lepték meg közönségüket, és ennek szenvedő alanya a ven­dégcsapat lett. További eredmények: Szolno­ki VSE-Balassagyarmat 2-0, St. Kohász-Nagybátony 9-1, Gö- döllő-Bag 3-2, Romhány-Rá­kóczifalva 2-1. A bajnokság végeredménye: t HKVSC-Deko 30 20 5 5 62-24 65 2. Gödöllő 30 18 6 6 62-31 60 3. St. Kohász 30 17 8 5 56-29 59 4. Jászber. 30 14 6 10 53-37 48 5. SBTC 30 14 5 11 40-30 47 6. Bag 30 13 7 10 52-41 46 7. Gyöngyös 30 10 14 6 40-27 44 8. Rákóczit. 30 12 8 10 48-36 44 9. Romhány 30 13 5 12 55-44 44 10. T.-szentm. 30 13 5 12 48-54 44 11. B.-gyarmat 30 11 5 14 30-45 38 12. Gáspár SE 30 11 4 15 31-42 37 13. Apc 30 10 6 14 45-46 36 14. Nézsa 30 9 4 17 44-73 31 15. SZVSE 30 5 5 20 29-72 20 18. Nagybátony 30 2 3 25 21-87 9 Alapítvány a mátrai repülésért A Mátraaljai Szénbányák Repülőklubjának tagjai közül Kóré Vilmos, Szolcsák Gyula, Gyetvai Attila, Kovács Ta­más és Bérezési Gábor alapítványt hoztak létre Mátrai Re­pülőalap elnevezéssel. Az alapítvány célja a Mátra és kör­nyezetében repülősport (vitorlázó-, motoros, sárkányrepü­lés, hőlégballonozás, ejtőernyőzés) támogatása, mivel a sportrepüléshez korszerű és biztonságos technikai eszközök szükségesek, és ezek beszerzése, üzemeltetése, fenntartása magas költségeket igényel. Az alapítók a közös és felosztha­tatlan alapítványi vagyon létrehozásával szeretnék fenntar­tani, fejleszteni a mátrai sportrepülést Az alapítvány nyi­tott, csatlakozhat hozzá minden magyar vagy külföldi ál­lampolgár, amennyiben elfogadja a Mátrai Repülőalap cél­kitűzéseit. A pénzadományokat a kuratórium tagjai MHB 352-10269 számlaszámon várják. Bővebb felvilágosítást a székhelyen, a Pipis-hegyi repülőtéren adnak. Ferjánczék harmadikok Az alsó-csehországi Zlin vá­ros környékén finn sikerrel zárult az Európa-bajnokságba is beszá­mító, tízes szorzójú Barum autós rali. Helytállt a legjobb magyar duó is, hiszen Feijáncz Attila ol­dalán dr. Tandari Jánossal a 36 gyorsasági szakaszt magába fog­laló kétnapos viadal végén a do­bogó harmadik helyére léphetett fel. A Lancia Delta Integráléval versenyző magyar kettős szűk négy perccel szorult a győztes egység mögé. A Barum-rali ne­hézségi fokára jellemző, hogy 150 autóból 111 ért célba. A végeredmény: 1. Sundst- röm, Repo (finn, Mazda) 3:33:01 ó, 2. Bosch, Gormley (holland, angol, BMW) 41 mp hátrány, 3. Ferjáncz, dr. Tandari (magyar, Lancia) 3:53 p hátrány. Burkolólapvásár! 5—30 % engedménnyel. Minden termékünket termelői áron kínálunk vásárlóinknak, mely további 10 % megtakarítást jelent Önnek! ROMHÁNYBAN mintaboltunk: Romhány, Kossuth u. 73. sz. Telefon: 27/11-345, 27/12-134 27/12-268. % ... ■ ■ - r

Next

/
Thumbnails
Contents