Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-18 / 64. szám
6 SPORT 1990. június 18. hétfő TMoitcUaíe 90 Lej átszőtték... Szombaton Brazília — Costa Rica 1-0 Anglia — Hollandia 0-0 Skócia — Svédország 2-1 Vasárnap Írország — Egyiptom 0-0 Belgium-Urugay 3— 1 A Hírlap kommentátora: Csank János Az ellenfelek nem alkalmazkodtak egymáshoz A világbajnokság slágermérkőzésének ígérkező Anglia — Hollandia találkozó meglepetése volt az a sportszerűség, amely mindkét csapat játékát jellemezte. Bizonyára közrejátszott ebben az, hogy a két nemzeti válogatott szurkolótábora a szokásosnál vérmesebb hírében áll, s egy paprikásabb hangulatú 90 perc beláthatatlan következményekhez vezethetett volna. A színvonal elmaradt a várttól, igaz, az ellenfelek tőlük szokatlan harcmodorban léptek pályára. Az angolok alig-alig ívelték előre a labdát, stílusuk a kontinensen megszokotthoz hasonlított. Komoly munkát adtak ezzel a holland szakvezetőnek, a képernyőn is látszott, az első percekben Beenhak- ker nem győzött jegyzetelni. A meglepetést az okozta, hogy a szigetországiak három csatárral, Palmerral, Linekkerrel és Barnessal játszottak. Ugyanakkor a holland védelemből hiányzott a bal- bekk. Később Robson hadrendet változtatott, miután a tulipánosok elsősorban a jobb oldalon szőtték akcióikat, így Barnes visszavonult a középpályára. Átszervezték az angolok hátsó alakzatukat is, bár ebben nem tudni, hogy mennyire játszott közre néhány játékos mérkőzés előtti sportszerűtlen maf atartasa. Butcher jobbhátvédkent szerepelt. Eb- ől is látszik, hogy úgy készültek: Kiejt lesz a balszélső. Ez akkor derül ki, amikor a csatárt becserélték, és Butcher rögtön átvette az őrzését. Á hollandok védekezésükben a megszokottat nyújtották, a két emberfogó mögött soprögetett Koeman. A védekező harmadban gyakran előrébb húzódott, s ezért néha mögéjük kerültek a széleken. Összességében csalódást okoztak nekem a narancssárga mezesek, még akkor is, ha a mérkőzés nagy részében mezőnyfölényben futballoztak. Annái a csapatnál, ahol a játékosok már vezetők akarnak lenni, előbb-utóbb felgyülemlenek a feszültségek. A három olasz, Van Basten, Gullit, Reejkard megfeledkezett arról, hogy ők elsősorban focisták. Szemmel látható volt ez teljesítményükön. Árnyékuk voltak önmaguknak. Kissé meglepődtem, hogy a mérkőző felek nem „alkalmazkodtak, egymáshoz. Véleményem szerint, ha jobban kihasználják egymás gyengéit, izgalmasabb lehetett volna az összecsapás. Panaszkodni persze így sincs okunk, hiszen az angolok legalább öt-hat ziccert hibáztak. Az utolsó előtti percben meghűlt a hollandokban a vér a közvetett szabadrúgás után. Mivel le kellett volna passzolni a labdát, mindenkit váratlanul ért, hogy a fehér mezes játékos kapura rúgta a labdát. De még inkább meglepetést okozott Van Breukelen vetődése, hiszen ha hozzáér a pettyeshez, a bíró rögtön gólt ítél. Annyira rajta volt a labdán, hogy távolabbról nem lehetett biztosan megállapítani, hogy a lövésbe belenyúlt-e, vagy sem. Nagy csata volt, de szerintem egyik együttes sem mutatta meg igazán az oroszlánkörmeit. Óriási iram volt viszont a Skócia — Svédország derbin, ahol jószerivel csak sprintben közlekedtek a játékosok. Ezt lehetővé tette, hogy rengeteg volt a voltából szemtanúi: zörögtek a bokák, dominált a test test elleni küzdelem. Feltűnt a hagyományos játékfelfogás, nem igazodtak a mérkőzés követelményeihez a küzdő felek. Az edzők egyszerűen nem vettek tudomást csapatuk védekezésének hiányosságairól, és többek között így eshetett a svédek szépítő találata is. A svédek azért okoztak csalódást, mert a kiváló képességű erőkből álló együttes megszokott sémákat erőltetett. Próbáltak egyérintőzni, amely szép ugyan, de előrehaladni vele szinte lehetetlen. A skótok viszont „izomból, játszottak, s bebizonyították, ha megfelelően készülnek a Costa Rica ellen, ellenfelüket le kellett volna radírozni a pályáról. Azon a találkozón mindössze a 40 százalékát tudták annak nyújtani, amit ezúttal teljesítettek. CXcmkV^cx Maradona vallomása Kamerun ellen csapnivalóan, a szovjetekkel szemben már a közepest megközelítő színvonalon, formában játszott Diego Maradona. Az argentinok (volt?!) ásza a Reuter kérdéseire válaszolt Nápolyban. — Igaz-e, hogy még az 1994- es vb-döntőben, az Egyesült Államokban is pályára kíván lépni? — Nem. Most vagyok 29 éves, akkorra lennék 33. Ez sok. Túl idős leszek addigra. — Ez végleges elhatározása? A múltban számos kijelentést tett, aminek azután az ellenkezője következett be! — Hm. Jól ismer... Persze, igaz... sok függ attól, miként bírom erőnlétileg. Az amerikai kontinens szimpatikus. 1986- ban Mexikóban nyertünk vb-t. — Most — két mérkőzés után —- már válaszolna arra, amire korábban nem volt hajlandó: melyik a jobb argentin együttes, az 1986-os, vagy a mostani? — Az akkori. Előzetesen kicsit felülértékeltem az olasz földön fellépő együttesünk felkészültségét. Hibáztam. Elismerem! A tehetséggel nincs baj, de négy éve sokkal jobban, össze- csiszoltabban játszottunk. — Hol, pontosabban melyik csapatrészben gyengébb a válogatottjuk? — Á középpályán. Egyszerűen képtelenek vagyunk tartani a labdát. — Egyetértett-e azzal, hogy Maradona egyelőre adós a jó játékkal Besszonovot kiállították az argentin — szovjet mérkőzésen? — Nem. Elég lett volna a sárga lap. Besszonov csak visszahúzást ’’alkalmazott”. A kameruniak egy alkalommal majdnem kirúgtak a fogaimat. Szándékos rúgásért jár a piros lap, de a visszahúzást éppen megfelelő fegyelmezési módszer a sárga. De nát nem én vagyok a FIFA... Nem én dirigálok. — Ugyanazon a találkozón — a szovjetek ellen — sokan azt mondták: szándékos kezezése után jogos lett volna a büntető Önök ellen! — Hallatlanul ideges voltam kapusunk, Pumpido lábtörése után és miatt. Ólyannyira az esemény hatása alatt álltam, és olyan erővel rúgták a fejem felé a labdát, hogy ösztönösen, védekezésből kaptam fel a karomat. Fredriksson jól látta, nem volt szándékos a kezezésem. Ez a svéd igen jó bíró. Az utazgató A 29 éves Andreas Schneider az NSZK-hől azzal a tervvel vágott neki a Mondialénak, hogy csakis autóstoppal kíván eljutni a vb-rendező városokba. Eddig három várost fel is keresett, de mérkőzést csak egyet látott. A Kolumbia — Egyesült Arab Emírségek 90 percet volt csak módja végigszurkolni, de az NSZK — Jugoszlávia összecsapásról például lemaradt. — Tudtam, hogy nincs telt ház, de mégsem adtak jegyet az olaszok — mondta keserűen Schneider. — Talán azért, mert az angolok és hollandok után rólunk is elterjedt, hogy huligánok vagyunk? A jegyárusító flegmán közölte: tud adni belépőt, de csak 100 ezer líráért. Nos, nekem nincs 85 dollárom. Ha lenne, akkor nem stoppal közlekednék, hanem saját kocsival jöttem volna Itáliába. De saját kocsim sincs. ír panasz Joe Delaney, az ír küldöttség biztonsági ügyekért felelős tisztségviselője panaszkodott az olaszok szervezőbizottságánál, mert szerinte méltánytalan megkülönböztetéssel sújtják szurkolóikat. — Tarthatatlan, hogy az Egyiptom elleni mérkőzésre mindössze két drukkerünk kapott jegyet elővételben — húzta alá Delaney. — Hogy a többiek miért nem vehetik át jegyüket? Tudni kell: az olasz biztonsági erők lezártak egy teljes szektort azzal a megfontolással, hogy ott a saját embereiket helyezik el. így kívánják a palermói stadionban felügyelni az angol és holland turistákat. Kérdem én: egy ír — egyiptomi mérkőzésen mivel indokolható, hogy angol és holland nézők szép számmal ott lehettek, de a saját támogatóink nem kaptak belépőt...? Aldridge után Sheedy is? John Aldridge eredmény es szezont tudott le a spanyol Real Socie- dad színeiben. Most úgy van, hogy az ibériai klubvezetés szeme megakadt Aldridge csapattársán, Kevin Sheedy-n is. Az ír játékos, aki az angolok ellen remek, pontos lövéssel vette be Shilton hálóját (ezzel a góllal egyenlített Írország), viszont cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint már meg is egyezett volna a spanyolokkal. — Nem tudom, az ír lapok honnan veszik, hogy máris leszurkoltak értem kétmillió fontot...? — kérdezte Sheedy. — Akár kétmillió, akár nem, óriási élmény lenne ősztől Kevinnel egy csapatban játszani — fűzte hozzá Aldridge, aki Anglia ellen egyébiránt harmatgyengén futkározott a gyepen. Nem vicc! A skót — svéd mérkőzés előtt Olle Nordin skandináv kapitányt arról kérdezték: kit tart a legjobb skót játékosnak? — Richard Gough-ot — hangzott Nordin válasza. De hát ő megsérült, és már nincs is olasz földön! — Éppen ezért — mondta Nordin. — És ez nem vicc...! Fura válasz... Román menedékjogkérelem Legalább 35 román focirajongó kíván politikai menedékjogot kérni Olaszországban. A 35 személy egy turistacsoporthoz tartozik, s busszal érkeztek Rómába a román labdarúgó-válogatott Nápoly melletti szálláshelyéről, hogy a fővárosban politikai menedékjogot kérjenek. Rómába érkezve a szurkolók tüntetést rendeztek a román nagykövetség előtt, a bukaresti események miatti tiltakozásul. A csoport egyik tagja az olasz állami televízióban úgy vélte, hogy a menedékjogot kérők száma akár ötven is lehet. Becslései szerint a Mondialéra legalább ezer román szurkoló érkezett Itáliába. Ma a képernyőn: TV 2.20.00: Koreai Köztársaság — Spanyolország (ösz- szefoglaló, Üdine). TV 1. 20.50: Argentína — Románia (Nápoly). Bírál az énekesnő Joan Baez énekesnő, aki a hatvanas években politikai tartalmú dalaival aratott sikereket, most a Mondialén követi figyelemmel az amerikai válogatott szereplését. — Ezek a kudarcok arra tanítanak, hogy nem lehetünk mindenben az elsők a világon — jelentette ki Baez. — Mi, amerikaiak, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a sportban is a legjobbak vagyunk, holott valójában az Egyesült Államok egy zárt ország, amely nem engedi be az idegen kultúra hatásait. A világ- bajnokságokon elszenvedett vereségekből le kell vonni a következtetéseket. Náthások elkülönítve Az uruguayi válogatott két tagját, Eduardo Pereira kapust és Felippe Daniel Revelez hátvédet elkülönítették a csapattól, mivel mindkét játékos lázas megfázással bajlódik. Oscar Washington Tabarez szövetségi kapitány utasította az orvosokat: tegyenek meg mindent azért, hogy a betegség ne fertőzze meg a válogatott többi tagját. Kairóban vasárnap megállt az élet Vasárnap délután játszotta második mérkőzését a hollandok ellen döntetlent kiharcoló egyiptomi válogatott. Az észak- afrikaiak ellenfele az ír együttes volt. Kairóban az emberek napokig másról sem beszéltek, mint a erről az összecsapásról, s az érdeklődésre jellemző volt, hogy még az egyiptomi minisztertanács is elhalasztotta az erre a napra tervezett ülését. Mondialógus: Sebastiao Lazaroni Fura „party, Meglepően kipihenten foglalta el új szállását Cagliariban a holland válogatott. Beenhakker kapitány meglepőt „húzott,. Amint elfoglalták helyüket Van Bastenék ú] szobáikban, a szálló kertjében egy koktélpartira hívott meg mindenkit a szakvezető. Nemcsak Gullitékat, de az érdeklődő kedvű újságírók is hivatalosak voltak erre a kötetlen hangulatú órácskára. Különösen az angol tudósítók voltak boldogok. Bobby Robson angol kapitány ugyanis hermetikusan elzárta Linekeréket az újságíróktól, nemhogy „party,-n fogadta volna őket. Jöttek a lányok Genova mellett, Camogliban táborozik a svéd válogatott. Péntek estére örömmel fogadták a hírt: megérkeztek a feleségek, barátnők. Persze nem a csapat hoteljében laknak — de nem messze tőlük... — Nordin kapitány azt mondta, egyelőre nem találkozhatunk velük — mondta az Ajax csatára, Stefan Pettersson. — De közeli az éjszaka, amikor én azért csak megpróbálom felkeresni a barátnőmet... Talán a többiek sem tudtak E arancsolni férfiúi vágyaiknak. ehet, hogy ez okozta a skótok ellen a vesztüket? Vádfik A Sun című angol lap húsz pontban sorolja fel, miért sikeredett nagyon gyengére — az első hét tapasztalatai alapján — az olaszok szervezőmunkája. Hogy mik ezek a vádak, arról nem szóit a Reuter jelentése. Arról azonban igen, hogy egy bizonyos olasz ügyvéd, a velencei Mauri- zio Visconti bepereli a lap főszerkesztőjét, és természetesen a cikk szerzőjét is. Ha a bíróságnál a rendezők érvei hatnak, úgy akár három év börtönbüntetésre is felkészülhet a szerző, aki „a katasztrófa országának, nevezte a Mondiale vendéglátóját. A brazilok szövetségi kapitánya a döntő legfiatalabb szakvezetője (a negyvenedik életévét tapossa). Legutóbb Pelé kritizálta azt a játékfelfogást, amelyet a dél-amerikai szakember begyakoroltatott együttesével. — Mi a véleménye a „fekete gyöngyszem, azon kijelentéséről, hogy Brazíliának mindig kötelessége a jó játék? — Azt, hogy emlékezzen! Nem hiszem, hogy három vb-fel- lépése során mindig olyan brazil válogatottban szerepelt, amely állandóan elkápráztatta a szurkolókat. — Végül is nem osztja azon nézeteket, melyek szerint túlzottan védekező stílusú együttest „fabrikált, 1990 nagy eseményére? — Egy kapun való belépéshez számtalan út vezet. A lényeg: lépjük majd át a kapu küszöbét! Ha nem sikerül, akkor minden kritika jogos lesz, amit a fejemhez vágnak. De még várjanak — ha lehet... — Tehetségesebb erőkből áll- -e a mai brazil válogatott, mint a vb-múltban megszokottak, megismertek? — A korok változtak, így a futballstílus is. Mi Európa felé „nyitottunk,. Az úgynevezett „európai liberót, én alkalmazom először a brazil nemzeti együttesnél. Ezért sokan módfelett támadnak engem. De hát, ha egyszer ezt kellett lépnem, miért olyan nagy baj az? Nincs olyan sok klasszisunk, mint a hatvanas és hetvenes években, de a csapatjáték dolgában túlteszünk azokon az együtteseken.' — Mi a véleménye Maradómról? — Felváltva használja a kezeit. 1986-ban gólt szerzett vele Anglia ellen. Idén gólt előzött meg a másik kezével a Szovjetunió ellen. Erre is születni kell. — Mi az előrejelzése a „brazil csoportban, ? — Erre inkább nem válaszolok. De ha akarják, akkor menjünk sorban a három csoportriválison! A svédek igen technikás futballt játszottak ellenünk, de nem volt túl sok szerencséjük. Costa Rica alaposan felkészült együttes benyomását keltette, de mi gondoskodtunk arról, hogy ne szaladjon el velük a ló... Skócia? Két vb-mérkőzést megnyerhettek volna azzal a töméntelen gólhelyzettel, amit elpuskáztak a közép-amerikai válogatott ellen. Hiába a lehetőség, ha kihagyják. Az semmit sem ér a történelem számára. — Bántják-e önt a sajtótámadások? — Nem. Mindenki végzi a maga dolgát. Az újságíró kritizál, hogy feltűnjön önálló véleményével. Én meg csak nevetek ezeken az önálló véleményeken. Cascarinót (balra) kevés ír szurkoló láthatta az egyiptomiak ellen