Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-18 / 64. szám
2. Hírlap 1990. június 18., hétfő Papszentelés Egerben A felszentelés szertartásának pillanatai Befejeződött a Magyar Demokrata Fórum III. országos gyűlése (Folytatás az 1. oldalról) kitó viszontagságait, viharait követően lelket gyújtsanak a lelket oltó évek után. Példákat sorolt föl, amelyekből tanulni lehet, így a népvándorlás hittérítőit emlegette, akiktől Európa szeretetét lehet elsajátítani. Felhívta a felszentelésre várók figyelmét arra, hogy elnyerik az egyházak éltető Szentlélek erejét, hogy az apostolok ájtatosságával vállalhassák azt a gyakran lenézett, megmo- solygott, feleslegesnek ítélt, de mégis mindig megőrzött papi hivatást és életutat. A küldetést éppúgy kell teljesíteni, mint ahogy Jézus Krisztus tette: kimeríthetetlen szeretettel és türelemmel, irgalommal minden esendő ember iránt. Az életük álljon megbízható illusztrációként, útmutatásként a hívek előtt. Visz- szaemlékezett az érsek arra, amiNemzeti gyásznap (Folytatás az 1. oldalról) zetlen törvényi viszonyok továbbra is módot adnak a gazdasági visszaélésekre, a hatalomátmentesre. Késik az inflációellenes koncepció, az igazságos földprogram meghirdetése, s késnék az elengedhetetlen szociális intézkedések — mondotta. Bírálta a kormányt azért is, jóllehet szeptemberre tervezik az önkormányzati választásokat, még mindig nem terjesztették az Országgyűlés elé az ónkormányzati törvényt. A szónok leszögezte: a szabad demokraták tisztában vannak azzal, hogy egy csőd szélén álló országból nem lehet egyik napról a másikra jóléti demokráciát teremteni. Látva azonban a fokozódó bizonytalanságot, az égető társadalmi problémák megoldásának elodázását, a parlamenti jogalkotó munka tétlenségét — jelentette ki Hankó Faragó Miklós —, a Szabad Demokraták Szövetsége, amennyiben a kormány továbbra sem lesz képes irányítani az országot, tudni fogja, mi az ellenzék kötelessége.” Az országnak most arra az elhatározottságra van szüksége, amelyet Nagy Imre tanúsított 1956 októberében, és arra a hűségre, amellyel ő a mártíromságot vállalta — tette hozzá. * * * Vidéken is számos helyen emlékeztek az 1956-os forradalom mártírjaira. Egerben kegyeletes hagyományt kivannak megalapozni azzal, hogy a június 16-i emléknap előtt annál az emléktáblánál tisztelegnek, amelyet az 1956. december 12-i sortűz áldozatai tiszteletére állítottak fel. A Széchenyi u. 18. szám alatt gyűltek össze a megemlékezek, akiket Mondák Attila, az MDF egri szervezetének vezetőségi tagja köszöntött, felidézve a véres esemény mementóját, kitérve arra, hogy kiknek a kezében szólaltak meg a fegyverek. Ezután Kéri Kálmán országgyűlési képviselő, a honvédelmi bizottság tagja szólt a jelenlévőkhöz, hangsúlyozva, hogy meg kell akadályozni, hogy még egyszer olyan hadsereg létrejöjjön, amely fegyvert emelhet a nepre. kor ő is a szentelési oltár előtt állt, készen arra, hogy teljesítse Isten teremtő akaratát. Az esztendők súlya alatt sem halványodhat el ez a szándék, engedelmességben kell élni a halálig, mint Jézus a kereszthalálig. Ez az engedelmesség igen lényeges, mert nem ragaszkodhat a pap megszokott közösséghez, egyéni szándékhoz, saját tervek megvalósításához, csupán Isten akaratához. Mert kevesen vannak, gyakran kell változtatni, új és új állomáshelyen kell hirdetni Isten igéjét. Felhívta a figyelmet a nehézségekre is, mondván, hogy olyan korban élünk, amikor az emberek már szívesen elfogadják a templomi felhívást az imádságra, de a templom falain kívül nem veszik komolyan a vallást. Kemény munkára, áldozatkészségre van ahhoz szükség az egész Amióta az NSZK napilapjaiban megjelent a hír a budapesti kormány lépéséről, hogy Magyarországot Kelet-Berlinben is bonni nagykövete fogja képviselni, a diplomáciai képviseletre sok-sok levél érkezett, telefonhívás futott be. A politikai, gazdasági és kulturális élet köreiben örömmel fogadták a döntést. Kifejezték szerencsekívánata- ikat abból az alkalomból, hogy Magyarország politikai előrelátással, másokat is megelőzve cselekedett. Úgy értelmezték, hogy ezzel a magyarok mintegy kifejezték: azzal számolnak, hogy mielőbb de jure is megtörténik a két német állam egyesülése, s akkor már csak egy nagykövetre lesz szükség. Dr. Horváth István nagykövet, amikor nagy elfoglaltsága közepette időt szakít az újságírónak, és mindezt számba veszi, hozzáfűzi: arra számít, hogy a megbízólevél-átadásra július első felében sor kerülhet. Eleinte nyilvánvalóan sokat kell majd Berlinben is tartózkodnia. Az elképzelések szerint azonban dr. Peisch Sándor jelenlegi bonni követtanácsos személyében olyan első beosztott lesz Kelet- Berlinben, aki mindkét helyen, az NSZK-ban és az NDK-ban is megfelelő tapasztalatokkal, jó kapcsolatokkal rendelkezik. A magyar kormányt „össznémagyar egyházban, hogy a ma.- gyarság újra bizalommal forduljon az Úristenhez. Ezután a szerpapok Isten színe előtt nyilatkoztak szándékuk tisztaságáról, fogadalmat téve a nőtlenségre. Ezt követően egyenként engedelmességi ígéretet tettek az érsek előtt. „ígérsz-e tiszteletet és engedelmességet nekem és utódaimnak?” Az igenlő válasz után pedig elhangzott: „Isten tegye teljessé a jót, amit elkezdett bennem! ’’Majd az áldozópapok nyilatkoztak szándékuk tisztaságáról. A szerpapok beöltöztek ruhájukba, s a főpásztor átnyújtotta az evangéliumot — hisz fő feladatuk Krisztus igéinek hirdetése —, ilyen szavakkal: „Vedd Krisztus evangéliumát, amelynek hirdetője lettél, ügyelj arra, hogy amit olvasol, tudd, amit hímet nagykövetének” (a Die Welt című napilap szóhasználata) kinevezésével az a megfontolás vezérelte, hogy a súlyponti Bonnból előnyös összehangolni a német állami egységesülés folyamatával összefüggő feladatokat. Az évek folyamán az NDK-val számos kétoldalú megállapodás jött létre: konzuli, szociális és egészségügyi egyezmény; az ott tanuló egyetemistákra vonatkozó megállapodás, de ide sorolhatók a munkaerő-foglalkoztatás kérdését is magában foglaló gazdasági egyezmények is. Most át kellene menteni ezeket az egyezményeket az egységes Németországba, hogy a Németország keleti részével kialakult magyar kapcsolatok a lehető legkevesebb kárt szenvedjék el. Július elején már életbe lép a német — német pénzügyi, gazdasági és szociális unió, amelyben az NSZK-ban érvényes legkülönbözőbb jogszabályokhoz, törvényekhez igazodik majd az NDK politikai, gazdasági rendszere. Ehhez a folyamathoz kapcsolódik Antall József látogatása is. A magyar kormányfő útja azt a célt szolgálja, hogy az egyesülésből adódó helyzetnek megfelelően újragondolják a két ország kapcsolatait, azt, hogy ezeket szerződéses formában miképpen tudják majd szabályozni. Maszel, tanítsd, amit tanítasz, kövesd is!” Az áldozópapok szentelésekor pedig a főpásztor, a püspök atyák, a káptalan tagjai, a szeminárium tanárai kézrátétellel fogadták a papi rendbe a jelölteket, majd beöltöztek ruhájukba, s megkenték kezüket, hiszen az áldozat bemutatására kaptak fölszentelést: Krisztus testét és a kelyhet kell megérinteniük. A szertartás legmagávalraga- dóbb része, amikor a frissen felszentelt papok arcra borulnak zz oltár előtt, így téve hitet hivatásuk mellett. A szerpapok és az áldozópapok békecsókot váltottak a főpásztorral, hiszen szentségi testvériség fogja őket össze. Majd végül az áldozópapok az érsekkel együtt bemutatták első szentmiséjüket, hogy majd hazatérve a saját közösségükbe, ott mutathassák be majd „zsenge áldozatukat”, amely annyira kedves az Úr előtt. Végül dr. Seregély István egri érsek hálát adott az Istennek ezért a napért, s kérte valameny- nyi jelenlévőt, hogy az újonnan megszentelt papok számára kérjék a Boldogasszony áldását. gyarország javasolja: a két kormány mellett hozzanak létre olyan bizottságot — feltételezhetően átmeneti jelleggel a folyamat lezárulásáig —, amely koordinálná az újraegyesítés során jelentkező feladatokat. Ez több- csatornás tevékenységet, mindenre kiterjedő, széles körű munkát igényelne, éppen ennek előkészítését szolgálja a magas szintű látogatás. Mint Horváth István nagykövet egyidejűleg hangsúlyozta: Antall József látogatása jelzésértékű, hiszen Magyarország és az NSZK között már régóta minőségileg új kapcsolatrendszer alakult ki a politika és a gazdaság területén, s az NSZK Budapest szempontjából az európai egységesülési folyamatban is döntő szerepet tölt be. Amikor tehát a magyarországi szabad választások nyomán megalakult első kormány elnöke első hivatalos útja az NSZK-ba vezet, akkor ez nemcsak abból a szempontból jelentős, hogy legfontosabb nyugat-európai partnerével, a kereszténydemokrata Helmut Kohl kancellárral találkozik. Egyben jelzi azt is, hogy az NSZK milyen jelentős politikai, gazdasági és pénzügyi támogatást nyújtott a magyarországi demokratikus változásokhoz. Flesch István Kegyeletes aktussal kezdődött a Magyar Demokrata Fórum III. országos gyűlésének szombati, és egyúttal harmadik munkanapja: a résztvevők megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjairól és áldozatairól. Állásfoglalásukban, melyet Csurka István elnökségi tag olvasott fel, leszögezték: bár Nagy Imre és társai egy évvel ezelőtti temetésével, a gyászszertartással megtörtént a jelképes igazságtétel, itt az idő, hogy ez immár gyakorlati valósággá is váljék. Kapjanak anyagi és erkölcsi kártérítést mindazok, akik még ma is viselik a megtorlás következményeit. A társadalom kötelessége — hangoztatja a dokumentum —, hogy valóra váltsa a forradalom eszméit, mégpedig a megbocsátás és az igazságtétel jegyében. Az országos gyűlés új elnökségi tagokat választott. Mint emlékezetes: két héttel ezelőtt, a gyűlés második munkanapján már megtörtént a választás, ám időközben kiderült, hogy a létszám megfogyatkozása miatt az eredmény érvénytelen volt. Ezúttal több mint kilencszázan szavaztak, s érdekes módon ugyanazok a jelöltek kapták a legtöbb szavazatot, mint az elmúlt alkalommal, nevezetesen: Bethlen István, Zacsek Gyula, Kiss Gy. Vasárnap reggel Bulgáriában megkezdődött a parlamenti választások második fordulója, amelynek során 81 mandátumnak kell gazdára találnia. A múlt vasárnapi első forduló 319 képviselői hely sorsát tisztázta a 400 közül. Az első forduló után a kommunistából lett Bolgár Szocialista Párt 172, az ellenzéki bolgár Demokratikus Erők Szövetsége 107, a Mozgalom a jogokért és a szabadságért (török-muzulmán párt) 21, a Bolgár Földműves Népi Szövetség 16 mandátummal rendelkezik. Egy-egy képviselője van a Szociáldemokrata Pártnak (nem marxisták) és a népfrontból lett Hazafias Szövetségnek, s függetlenként választották meg a Dimitrovi Kom- szomol utódszervezetének vezetőjét. A második fordulóra maradt 81 helyért a szocialisták 77 és az ellenzék 73 jelöltje küzd. Rajtuk kívül indul a török-muzulmán párt 7, a Hazafias Szövetség és a Hazafias Munkapárt egy-egy jelöltje, valamint három független (Folytatás az 1, oldalról) escu román elnöknél a bukaresti véres események miatt. — Mindaz, ami a megelőző napokban Bukarestben történt, kísértetiesen hasonlít a március folyamán Marosvásárhelyen bekövetkezett manipulált eseményekre és mesterségesen kialakított helyzetre, melyek hátterében nehezen azonosítható felforgató erők húzódnak meg — mutat rá Tőkés László az MTI- hez eljutott táviratában. — A bányászok Bukarestbe vezénylésének módszere és az általuk elkövetett embertelen cselekmények azonosságot mutatnak a Maros megyei parasztok felbújtásával, illetve a marosvásárhelyi magyar kisebbség ellen véghezvitt erőszakos akciókkal. Másfelől az ellenzéki megnyilvánulások fasiszta, vandál és huligán cselekméCsaba, Medgyasszay László és Filó Katalin. így a korábbi tizennégyről tizenkilencre bővült az MDF elnökségének létszáma. A gyűlés egyik legfontosabb napirendi pontjaként a helyhatósági választások előkészületeivel foglalkoztak a küldöttek. Kara Pál belügyminisztériumi államtitkár-helyettes adott rövid tájékoztatást a készülő törvénytervezetekről, majd megkezdődhetett a vita, amelyben sokan azt hangoztatták: hiba volt ilyen soká elnapolni a helyhatósági választásokat, ugyanis még mindig a régi emberek állnak a tanácsok élén, s ez főleg vidéken meghatározza az emberek hangulatát, közérzetét. Sokan félnek még ma is, és a nap mint nap tapasztalható visszaélések miatt kételkednek a rendszerváltozás teljességében. A felszólalók közül többen olyan tapasztalatoknak adtak hangot, hogy vidéken kezd meggyengülni az MDF, s ez annak a veszélyével fenyeget, hogy nem sikerül győznie a helyhatósági választásokon. Többen is hangoztatták: meg kell erősíteni a helyi szervezeteket. A párt elnöke bejelentette, hogy az elnökségi ülésén egy ellenszavazattal úgy határoztak: a Magyar Demokrata Fórum a Parlament által történő elnökválasztás mellett foglal állást. jelölt. A vasárnapi forduló dönti el a többi között Lukanov miniszterelnök, Dzsurov nemzet- védelmi és Szemerdzsiev belügyminiszter, továbbá az ellenzéki Elka Konsztantinova és Rumen Vodenicsarov „sorsát” — mindketten az ellenzék szűkebb vezetőségének tagjai. A vasárnapi szavazás nyugodt légkörben kezdődött, a szófiai rádió szerint némileg „álmosan”. A szavazás tisztaságára most fokozottabban ügyelnek, az ellenőrzésben részt vesznek az ország sok városában sztrájkoló diákok képviselői is. A sztrájk nem valamely párt ellen irányul, hanem annak a követelésnek kíván nyomatékot adni, hogy a központi választási bizottság haladéktalanul tegye közzé az első fordulóban elkövetett hamisításokról, a választási szabályok megsértéséről beérkezett jelzéseket. A bizottság álláspontja azonban az, hogy ezekkel az ügyekkel már magának a most megválasztandó Nagy (alkotmá- nyozó) Nemzetgyűlésnek kell foglalkoznia. nyekként és szervezkedésként való megbélyegzése eszünkbe juttatja a Ceausescu-féle diktatúra mesterkedéseit. A püspök határozottan elítéli és megengedhetetlennek minősíti az úgynevezett „rendcsinálá- si” felhívást, melynek nyomán bányászok ezrei érkeztek Bukarestbe, mivel Románia rendelkezik a rend helyreállítására hivatott, megfelelő erőkkel. — A felhívás jelentő^kárt okozott a még alig elkezdődött demokratizálási folyamatnak, és egy polgárháború reális veszélyét idézte fel — mutat rá. Tőkés László felszólítja Iliescu elnököt, vessen véget az erőszakos cselekményeknek, ítélje el a bányászok által elkövetett atrocitásokat, és szorgalmazza ezek elkövetőinek törvény elé állítását. Gábor László Az első „össznémet nagykövet” Éber szemek vigyázták a szavazatok tisztaságát Bulgária: második választási forduló Iliescunál
