Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-18 / 64. szám

2. Hírlap 1990. június 18., hétfő Papszentelés Egerben A felszentelés szertartásának pillanatai Befejeződött a Magyar Demokrata Fórum III. országos gyűlése (Folytatás az 1. oldalról) kitó viszontagságait, viharait kö­vetően lelket gyújtsanak a lelket oltó évek után. Példákat sorolt föl, amelyekből tanulni lehet, így a népvándorlás hittérítőit emle­gette, akiktől Európa szeretetét lehet elsajátítani. Felhívta a fel­szentelésre várók figyelmét arra, hogy elnyerik az egyházak éltető Szentlélek erejét, hogy az aposto­lok ájtatosságával vállalhassák azt a gyakran lenézett, megmo- solygott, feleslegesnek ítélt, de mégis mindig megőrzött papi hi­vatást és életutat. A küldetést éppúgy kell teljesíteni, mint ahogy Jézus Krisztus tette: kime­ríthetetlen szeretettel és türelem­mel, irgalommal minden esendő ember iránt. Az életük álljon megbízható illusztrációként, út­mutatásként a hívek előtt. Visz- szaemlékezett az érsek arra, ami­Nemzeti gyásznap (Folytatás az 1. oldalról) zetlen törvényi viszonyok továbbra is módot adnak a gazdasági vissza­élésekre, a hatalomátmentesre. Ké­sik az inflációellenes koncepció, az igazságos földprogram meghirdeté­se, s késnék az elengedhetetlen szo­ciális intézkedések — mondotta. Bí­rálta a kormányt azért is, jóllehet szeptemberre tervezik az önkor­mányzati választásokat, még min­dig nem terjesztették az Országgyű­lés elé az ónkormányzati törvényt. A szónok leszögezte: a szabad de­mokraták tisztában vannak azzal, hogy egy csőd szélén álló országból nem lehet egyik napról a másikra jó­léti demokráciát teremteni. Látva azonban a fokozódó bizonytalansá­got, az égető társadalmi problémák megoldásának elodázását, a parla­menti jogalkotó munka tétlenségét — jelentette ki Hankó Faragó Mik­lós —, a Szabad Demokraták Szö­vetsége, amennyiben a kormány to­vábbra sem lesz képes irányítani az országot, tudni fogja, mi az ellenzék kötelessége.” Az országnak most ar­ra az elhatározottságra van szüksé­ge, amelyet Nagy Imre tanúsított 1956 októberében, és arra a hűség­re, amellyel ő a mártíromságot vál­lalta — tette hozzá. * * * Vidéken is számos helyen emlé­keztek az 1956-os forradalom már­tírjaira. Egerben kegyeletes hagyo­mányt kivannak megalapozni azzal, hogy a június 16-i emléknap előtt annál az emléktáblánál tiszteleg­nek, amelyet az 1956. december 12-i sortűz áldozatai tiszteletére ál­lítottak fel. A Széchenyi u. 18. szám alatt gyűltek össze a megemléke­zek, akiket Mondák Attila, az MDF egri szervezetének vezetőségi tagja köszöntött, felidézve a véres ese­mény mementóját, kitérve arra, hogy kiknek a kezében szólaltak meg a fegyverek. Ezután Kéri Kál­mán országgyűlési képviselő, a hon­védelmi bizottság tagja szólt a jelen­lévőkhöz, hangsúlyozva, hogy meg kell akadályozni, hogy még egyszer olyan hadsereg létrejöjjön, amely fegyvert emelhet a nepre. kor ő is a szentelési oltár előtt állt, készen arra, hogy teljesítse Isten teremtő akaratát. Az esz­tendők súlya alatt sem halvá­nyodhat el ez a szándék, engedel­mességben kell élni a halálig, mint Jézus a kereszthalálig. Ez az engedelmesség igen lényeges, mert nem ragaszkodhat a pap megszokott közösséghez, egyéni szándékhoz, saját tervek megva­lósításához, csupán Isten akara­tához. Mert kevesen vannak, gyakran kell változtatni, új és új állomáshelyen kell hirdetni Isten igéjét. Felhívta a figyelmet a ne­hézségekre is, mondván, hogy olyan korban élünk, amikor az emberek már szívesen elfogad­ják a templomi felhívást az imád­ságra, de a templom falain kívül nem veszik komolyan a vallást. Kemény munkára, áldozatkész­ségre van ahhoz szükség az egész Amióta az NSZK napilapjai­ban megjelent a hír a budapesti kormány lépéséről, hogy Ma­gyarországot Kelet-Berlinben is bonni nagykövete fogja képvi­selni, a diplomáciai képviseletre sok-sok levél érkezett, telefonhí­vás futott be. A politikai, gazda­sági és kulturális élet köreiben örömmel fogadták a döntést. Kifejezték szerencsekívánata- ikat abból az alkalomból, hogy Magyarország politikai előrelá­tással, másokat is megelőzve cse­lekedett. Úgy értelmezték, hogy ezzel a magyarok mintegy kife­jezték: azzal számolnak, hogy mielőbb de jure is megtörténik a két német állam egyesülése, s ak­kor már csak egy nagykövetre lesz szükség. Dr. Horváth István nagykövet, amikor nagy elfog­laltsága közepette időt szakít az újságírónak, és mindezt számba veszi, hozzáfűzi: arra számít, hogy a megbízólevél-átadásra július első felében sor kerülhet. Eleinte nyilvánvalóan sokat kell majd Berlinben is tartózkodnia. Az elképzelések szerint azonban dr. Peisch Sándor jelenlegi bonni követtanácsos személyében olyan első beosztott lesz Kelet- Berlinben, aki mindkét helyen, az NSZK-ban és az NDK-ban is megfelelő tapasztalatokkal, jó kapcsolatokkal rendelkezik. A magyar kormányt „összné­magyar egyházban, hogy a ma.- gyarság újra bizalommal fordul­jon az Úristenhez. Ezután a szerpapok Isten szí­ne előtt nyilatkoztak szándékuk tisztaságáról, fogadalmat téve a nőtlenségre. Ezt követően egyenként engedelmességi ígé­retet tettek az érsek előtt. „ígérsz-e tiszteletet és engedel­mességet nekem és utódaim­nak?” Az igenlő válasz után pe­dig elhangzott: „Isten tegye tel­jessé a jót, amit elkezdett ben­nem! ’’Majd az áldozópapok nyi­latkoztak szándékuk tisztaságá­ról. A szerpapok beöltöztek ru­hájukba, s a főpásztor átnyújtot­ta az evangéliumot — hisz fő fel­adatuk Krisztus igéinek hirdeté­se —, ilyen szavakkal: „Vedd Krisztus evangéliumát, amely­nek hirdetője lettél, ügyelj arra, hogy amit olvasol, tudd, amit hí­met nagykövetének” (a Die Welt című napilap szóhasználata) ki­nevezésével az a megfontolás ve­zérelte, hogy a súlyponti Bonn­ból előnyös összehangolni a né­met állami egységesülés folya­matával összefüggő feladatokat. Az évek folyamán az NDK-val számos kétoldalú megállapodás jött létre: konzuli, szociális és egészségügyi egyezmény; az ott tanuló egyetemistákra vonatko­zó megállapodás, de ide sorolha­tók a munkaerő-foglalkoztatás kérdését is magában foglaló gaz­dasági egyezmények is. Most át kellene menteni ezeket az egyez­ményeket az egységes Németor­szágba, hogy a Németország ke­leti részével kialakult magyar kapcsolatok a lehető legkeve­sebb kárt szenvedjék el. Július elején már életbe lép a német — német pénzügyi, gazdasági és szociális unió, amelyben az NSZK-ban érvényes legkülön­bözőbb jogszabályokhoz, törvé­nyekhez igazodik majd az NDK politikai, gazdasági rendszere. Ehhez a folyamathoz kapcso­lódik Antall József látogatása is. A magyar kormányfő útja azt a célt szolgálja, hogy az egyesülés­ből adódó helyzetnek megfelelő­en újragondolják a két ország kapcsolatait, azt, hogy ezeket szerződéses formában miképpen tudják majd szabályozni. Ma­szel, tanítsd, amit tanítasz, kö­vesd is!” Az áldozópapok szentelése­kor pedig a főpásztor, a püspök atyák, a káptalan tagjai, a szemi­nárium tanárai kézrátétellel fo­gadták a papi rendbe a jelölteket, majd beöltöztek ruhájukba, s megkenték kezüket, hiszen az ál­dozat bemutatására kaptak föl­szentelést: Krisztus testét és a kelyhet kell megérinteniük. A szertartás legmagávalraga- dóbb része, amikor a frissen fel­szentelt papok arcra borulnak zz oltár előtt, így téve hitet hivatá­suk mellett. A szerpapok és az áldozópapok békecsókot váltot­tak a főpásztorral, hiszen szent­ségi testvériség fogja őket össze. Majd végül az áldozópapok az érsekkel együtt bemutatták első szentmiséjüket, hogy majd haza­térve a saját közösségükbe, ott mutathassák be majd „zsenge ál­dozatukat”, amely annyira ked­ves az Úr előtt. Végül dr. Seregély István egri érsek hálát adott az Istennek ezért a napért, s kérte valameny- nyi jelenlévőt, hogy az újonnan megszentelt papok számára kér­jék a Boldogasszony áldását. gyarország javasolja: a két kor­mány mellett hozzanak létre olyan bizottságot — feltételezhe­tően átmeneti jelleggel a folya­mat lezárulásáig —, amely koor­dinálná az újraegyesítés során je­lentkező feladatokat. Ez több- csatornás tevékenységet, min­denre kiterjedő, széles körű munkát igényelne, éppen ennek előkészítését szolgálja a magas szintű látogatás. Mint Horváth István nagykö­vet egyidejűleg hangsúlyozta: Antall József látogatása jelzésér­tékű, hiszen Magyarország és az NSZK között már régóta minő­ségileg új kapcsolatrendszer ala­kult ki a politika és a gazdaság te­rületén, s az NSZK Budapest szempontjából az európai egysé­gesülési folyamatban is döntő szerepet tölt be. Amikor tehát a magyarországi szabad választá­sok nyomán megalakult első kormány elnöke első hivatalos útja az NSZK-ba vezet, akkor ez nemcsak abból a szempontból jelentős, hogy legfontosabb nyu­gat-európai partnerével, a ke­reszténydemokrata Helmut Kohl kancellárral találkozik. Egyben jelzi azt is, hogy az NSZK milyen jelentős politikai, gazdasági és pénzügyi támoga­tást nyújtott a magyarországi de­mokratikus változásokhoz. Flesch István Kegyeletes aktussal kezdődött a Magyar Demokrata Fórum III. országos gyűlésének szombati, és egyúttal harmadik munka­napja: a résztvevők megemlé­keztek az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjairól és ál­dozatairól. Állásfoglalásukban, melyet Csurka István elnökségi tag olvasott fel, leszögezték: bár Nagy Imre és társai egy évvel ez­előtti temetésével, a gyászszer­tartással megtörtént a jelképes igazságtétel, itt az idő, hogy ez immár gyakorlati valósággá is váljék. Kapjanak anyagi és er­kölcsi kártérítést mindazok, akik még ma is viselik a megtorlás kö­vetkezményeit. A társadalom kötelessége — hangoztatja a do­kumentum —, hogy valóra váltsa a forradalom eszméit, mégpedig a megbocsátás és az igazságtétel jegyében. Az országos gyűlés új elnöksé­gi tagokat választott. Mint emlé­kezetes: két héttel ezelőtt, a gyű­lés második munkanapján már megtörtént a választás, ám idő­közben kiderült, hogy a létszám megfogyatkozása miatt az ered­mény érvénytelen volt. Ezúttal több mint kilencszázan szavaz­tak, s érdekes módon ugyanazok a jelöltek kapták a legtöbb szava­zatot, mint az elmúlt alkalom­mal, nevezetesen: Bethlen Ist­ván, Zacsek Gyula, Kiss Gy. Vasárnap reggel Bulgáriában megkezdődött a parlamenti vá­lasztások második fordulója, amelynek során 81 mandátum­nak kell gazdára találnia. A múlt vasárnapi első forduló 319 kép­viselői hely sorsát tisztázta a 400 közül. Az első forduló után a kom­munistából lett Bolgár Szocialis­ta Párt 172, az ellenzéki bolgár Demokratikus Erők Szövetsége 107, a Mozgalom a jogokért és a szabadságért (török-muzulmán párt) 21, a Bolgár Földműves Népi Szövetség 16 mandátum­mal rendelkezik. Egy-egy képvi­selője van a Szociáldemokrata Pártnak (nem marxisták) és a népfrontból lett Hazafias Szö­vetségnek, s függetlenként vá­lasztották meg a Dimitrovi Kom- szomol utódszervezetének veze­tőjét. A második fordulóra maradt 81 helyért a szocialisták 77 és az ellenzék 73 jelöltje küzd. Rajtuk kívül indul a török-muzulmán párt 7, a Hazafias Szövetség és a Hazafias Munkapárt egy-egy je­löltje, valamint három független (Folytatás az 1, oldalról) escu román elnöknél a bukaresti véres események miatt. — Mindaz, ami a megelőző napokban Bukarestben történt, kísértetiesen hasonlít a március folyamán Marosvásárhelyen be­következett manipulált esemé­nyekre és mesterségesen kialakí­tott helyzetre, melyek hátteré­ben nehezen azonosítható fel­forgató erők húzódnak meg — mutat rá Tőkés László az MTI- hez eljutott táviratában. — A bá­nyászok Bukarestbe vezénylésé­nek módszere és az általuk elkö­vetett embertelen cselekmények azonosságot mutatnak a Maros megyei parasztok felbújtásával, illetve a marosvásárhelyi magyar kisebbség ellen véghezvitt erő­szakos akciókkal. Másfelől az el­lenzéki megnyilvánulások fasisz­ta, vandál és huligán cselekmé­Csaba, Medgyasszay László és Filó Katalin. így a korábbi tizen­négyről tizenkilencre bővült az MDF elnökségének létszáma. A gyűlés egyik legfontosabb napirendi pontjaként a helyható­sági választások előkészületeivel foglalkoztak a küldöttek. Kara Pál belügyminisztériumi állam­titkár-helyettes adott rövid tájé­koztatást a készülő törvényter­vezetekről, majd megkezdődhe­tett a vita, amelyben sokan azt hangoztatták: hiba volt ilyen so­ká elnapolni a helyhatósági vá­lasztásokat, ugyanis még mindig a régi emberek állnak a tanácsok élén, s ez főleg vidéken meghatá­rozza az emberek hangulatát, közérzetét. Sokan félnek még ma is, és a nap mint nap tapasz­talható visszaélések miatt kétel­kednek a rendszerváltozás teljes­ségében. A felszólalók közül többen olyan tapasztalatoknak adtak hangot, hogy vidéken kezd meggyengülni az MDF, s ez an­nak a veszélyével fenyeget, hogy nem sikerül győznie a helyható­sági választásokon. Többen is hangoztatták: meg kell erősíteni a helyi szervezeteket. A párt elnöke bejelentette, hogy az elnökségi ülésén egy el­lenszavazattal úgy határoztak: a Magyar Demokrata Fórum a Parlament által történő elnökvá­lasztás mellett foglal állást. jelölt. A vasárnapi forduló dönti el a többi között Lukanov mi­niszterelnök, Dzsurov nemzet- védelmi és Szemerdzsiev belügy­miniszter, továbbá az ellenzéki Elka Konsztantinova és Rumen Vodenicsarov „sorsát” — mind­ketten az ellenzék szűkebb veze­tőségének tagjai. A vasárnapi szavazás nyugodt légkörben kezdődött, a szófiai rádió szerint némileg „álmosan”. A szavazás tisztaságára most fo­kozottabban ügyelnek, az ellen­őrzésben részt vesznek az or­szág sok városában sztrájkoló diákok képviselői is. A sztrájk nem valamely párt ellen irányul, hanem annak a követelésnek kí­ván nyomatékot adni, hogy a központi választási bizottság ha­ladéktalanul tegye közzé az első fordulóban elkövetett hamisítá­sokról, a választási szabályok megsértéséről beérkezett jelzé­seket. A bizottság álláspontja azonban az, hogy ezekkel az ügyekkel már magának a most megválasztandó Nagy (alkotmá- nyozó) Nemzetgyűlésnek kell foglalkoznia. nyekként és szervezkedésként való megbélyegzése eszünkbe juttatja a Ceausescu-féle dikta­túra mesterkedéseit. A püspök határozottan elítéli és megengedhetetlennek minő­síti az úgynevezett „rendcsinálá- si” felhívást, melynek nyomán bányászok ezrei érkeztek Buka­restbe, mivel Románia rendelke­zik a rend helyreállítására hiva­tott, megfelelő erőkkel. — A fel­hívás jelentő^kárt okozott a még alig elkezdődött demokratizálási folyamatnak, és egy polgárhábo­rú reális veszélyét idézte fel — mutat rá. Tőkés László felszólítja Iliescu elnököt, vessen véget az erősza­kos cselekményeknek, ítélje el a bányászok által elkövetett atro­citásokat, és szorgalmazza ezek elkövetőinek törvény elé állítá­sát. Gábor László Az első „össznémet nagykövet” Éber szemek vigyázták a szavazatok tisztaságát Bulgária: második választási forduló Iliescunál

Next

/
Thumbnails
Contents