Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-16 / 63. szám

2. Hírlap 1990. június 16., szombat Bizonytalan időre elhalasztották a gyógyszeráremelést — Meg­vitatták az önkormányzatokról, valamint a helyhatósági válasz­tásokról szóló törvényjavaslatokat — A vármegyék nem ellenő­rizhetik a községeket Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) kedvező hírek közé tartozik, hogy a július 1-jére időzített gyógyszeráremelést a kormány bizonytalan időre elhalasztotta. Az áremelésre az évnek egy ké­sőbbi részében kerül majd sor. Addig áttekintik a gyógyszerár­képzés egész rendszerét, s az el­kerülhetetlen áremelésekhez szociális kompenzációs intézke­déseket párosítanak. Arról is döntött a kormány, hogy egyelőre nem emeli a búza termelői árát, szemben a Föld­művelésügyi Minisztérium indít­ványával. A kormány szerint — mondta László Balázs — a búza- termelés jövedelmezősége átla­gosan 20 százalékos, s ez önma­gában is indokolatlanná teszi az áremelést. Ráadásul olyan kö­rülmények között, amikor a ma­gyar búza és gabona legfőbb kül­ső felvevőpiaca, a KGST-orszá- gok piaca összeszorulóban van, és világszerte sem támogatják a búzának és a gabonának a ter­melését, stratégiailag sem látszik indokoltnak, hogy a termelői ár emelésével ösztönözzék a gabo­natermelést. A szóvivő hozzátet­te: ebben a kérdésben végleges döntést a Nemzetközi Valutaa­lappal folytatandó újabb tárgya­lások után hoznak. A kormány ülésének legfonto­sabb, s több mint hatórás tárgya­lást igénybe vevő napirendi pont­ja az önkormányzatokról, vala-, mint a helyhatósági választások­ról szóló törvényjavaslatok meg­vitatása volt. A különböző alter­natívákról, s a kormány állás­pontjáról Verebélyi Imre, a Bel­ügyminisztérium közigazgatási államtitkára tájékoztatta a szóvi­vői értekezlet keretében az újság­írókat. Hangoztatta: a rendszer- váltás csak akkor fejeződik be, ha nemcsak a hatalom központi tagozata, hanem helyi szerveze­tei is demokratikusan és a jogál­lamiság elveinek megfelelő mó­don épülnek fel. A törvényjavas­lat kimondja, hogy Magyaror­szágon a helyi közösségeknek el­idegeníthetetlen kollektív joga az önkormányzás. Valamennyi település megkapja, illetve visz- szakapja tehát az önkormányzás jogát, beleértve ebbe a főváros kerületeit is, amelyek vissza fog­ják kapni történelmi tradíciókon alapuló elnevezésüket. A helyi önkormányzati törvény rendezi az önkormányzati működés de­mokratikus kereteit, s visszaadja az önkormányzatok tulajdonát, illetve vagyont juttat számukra. Az még nem teljesen tisztázott, hogy milyen vagyontárgyak jut­hatnak az önkormányzatok tu­lajdonába, ezzel a kérdéssel az úgynevezett vagyonátadó bizott­ságok foglalkoznak majd. Az sincs eldöntve még, hogy az ön- kormányzatok különféle bevéte­lei — nevezetesen a saját bevéte­lek, az átengedett központi adók és az állami hozzájárulások — között milyen arányok alakulja­nak ki. Az államtitkár közbeve- tőleg megjegyezte: rendkívül sok részletkérdést kell még kidolgoz­ni a szakembereknek, hogy szep­tember 23-án sor kerülhessen a helyhatósági választások első fordulójára, és október végén már összeülhessenek az első ön- kormányzati testületek. Miután vannak és lesznek is olyan ügyek, amelyek nem old­hatók meg egy-egy település ha­tárain belül, így létrehozzák az önkormányzó vármegyéket — mondta Verebélyi Imre. Ezek azonban nem ellenőrizhetik a községeket. A törvényesség fel­ügyeletére a kormány állami szerveket bíz meg. Ilyen lesz pél­dául a főispán. Az államtitkár szólt arról is, hogy a törvényjavaslatban há­rom különböző választási rend­szer szerepel. A települések lét­számuk nagyságától függően vá­laszthatnak a javasolt megoldá­sok közül. A legkisebb települé­seken, amelyeken a lakosság szá­ma nem haladja meg az 5 ezret, az úgynevezett kislistás rendszert alkalmazhatják. Ennek lényege, hogy egy listán választják meg a teljes képviselő-testületet. Az 5 ezertől 50 ezerig terjedő lélek­számú településeken egyéni vá­lasztókerületi módszer alapján választhat a lakosság. Ott pedig, ahol a lakosság száma meghalad­ja az 50 ezret, kettős választási rendszert javasol a törvényterve­zet. Ez azt jelenti, hogy a jelöltek kétharmadát egyéni választóke­rületben, egyharmadát pedig pártlistán választanák meg. Eb­ben a rendszerben minden sza­vazatot kétszer értékelnek, így nem fordulhat elő, hogy valaki személyes megmérettetés nélkül kerül a képviselő-testületbe. Verebélyi Imre hangsúlyozta: egyáltalán nem valószínű, hogy a helyi önkormányzatokban ugyanolyan lesz a pártok összeté­tele, mint az Országgyűlésben. Az európai tapasztalatok is azt mutatják, hogy egy-egy települé­sen a helyi érdekeknek megfele­lően alakulnak a koalíciók és a politikai szerveződések. A belügyminisztériumi állam­titkár alaptalannak minősítette azokat a véleményeket, hogy a kormány siettetni igyekszik az önkormányzatokkal kapcsolatos törvények elfogadását. A szak­mai előkészítő munka nem most kezdődött, különböző műhelyek már több mint egy éve foglalkoz­nak az önkormányzatokat érintő javaslatok kidolgozásával. Úgy vélte: ha sem a hivatalnokok, sem az országgyűlési képviselők nem mennek szabadságra, s ki­használják a nyári időszakot, ak­kor kellő idő lesz, hogy alaposan megvitassák a törvénytervezete­ket és a különböző alternatív ja­vaslatokat. Máskülönben — mondotta — politikailag veszé­lyes túlságosan sokáig fenntarta­ni a tanácsrendszert, hiszen olyan emberek maradnak így még egy darabig döntési helyzet­ben, akik biztosak lehetnek ab­ban, hogy nem választják újra őket. A továbbiakban László Balázs a kormányülés napirendjén sze­replő egyéb témákról tájékoztat­ta az újságírókat. Bejelentette, hogy a Minisztertanács olyan jogszabálytervezetet fogadott el, amely — az Országgyűlés hason­ló döntése esetén — az Állami Vagyonügynökséget kivonja a Parlament ellenőrzése alól, és a miniszterelnök felügyelete alá rendeli. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a vagyonügynökség a jövőben fontos szerepet játszik a privatizációban, azaz az állami szektor vállalatainak eladásá­ban, s zökkenőmentes működte­téséhez miniszterelnöki felügye­letre van szükség. A szóvivő bejelentette, hogy személyi döntéseket is hozott a kormány. A külügyminiszter előterjesztése alapján újabb nagyköveteket és főkonzulokat mentett fel. Érdemei elismerése mellett felmenti Barity Miklós prágai, Dobos István rabati, Fer- ró József lagosi, és Horváth Ernő teheráni nagykövetet. Hazatéré­sük után valamennyien nyugál­lományba vonulnak. Felmentik Kisfalvi János oslói, Kiss János montevideói, Németh József lu- andai, Varga Tamás bagdadi nagykövetet. Ők mindannyian tovább szolgálnak majd a Kül­ügyminisztériumban. Hazajön Szűts Pál bukaresti nagykövet is, ám ő nyugállományba vonul. A főkonzulok közül felmentették Bánlaki György New York-i, Horváth István isztambuli, Mak­iári György leningrádi és Szeren­csés János pozsonyi diplomatá­kat. Az utódok kinevezésére ké­sőbb tesz javaslatot a külügymi­niszter. Egyéb személyi döntéseket is hozott a Minisztertanács. Érde­mei elismerése mellett, nyugál­lományba vonulása miatt fel­mentette Rátkai Ferenc művelő­dési miniszterhelyettest. Saját kérésére, érdemei elismerésével, nyugállományba vonulása miatt június 30-i hatállyal felmentette Rácz Albertet, az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigazgató­ság vezetőjét. Ugyanezzel a ha­tállyal a kormány felmentette ér­demei elismerése mellett Balassa Ákost, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnökhelyette­sét. Sor került egy kinevezésre is: Küpper Béla nagyköveti rang­ban képviseli a Magyar Köztár­saságot abban a bizottságban, amelyet — magyar kezdeménye­zésre — a Varsói Szerződés kato­nai szervezete működésének fe­lülvizsgálatára hoznak létre. A kormányszóvivő elmondta azt is, hogy — mivel a dunai víz­lépcső kormánybiztosa a napok­ban lemondott — ideiglenesen Keresztes K. Sándor környezet- védelmi miniszter vette át szerep­körét. Hamarosan kormánybi­zottság alakul, amely megvizs­gálja a vízlépcsővel kapcsolatos valamennyi kérdést, és jelentést tesz a kormánynak. A Bécs — Budapest Világkiállítás új kor­mánybiztosáról egyelőre még nem döntöttek, ám valamennyi ezzel kapcsolatos ügy legfőbb felügyelőjévé Kádár Bélát, a nemzetközi gazdasági kapcsola­tok miniszterét nevezték ki. Ha­tároztak arról is, hogy az érintett tárcák megbízottaiból tárcaközi bizottságot alakítanak, amely át­tekinti a világkiállítás probléma­körét, és koordinálja a különbö­ző feladatokat. Ugyancsak a személyi kérdé­sek közé tartozik, hogy további intézkedésig az ipari és kereske­delmi miniszter látja el az Atom­energia Bizottság elnöki tisztét. Az Országos Bányaműszaki Fő­felügyelőség felügyeletét szintén az ipari és kereskedelmi minisz­ter hatáskörébe utalták. Az ed­digi ifjúságpolitikai kormánybiz­tosság feladatát Kiss Gyula tárca nélküli miniszterre bízták. Félig- meddig személyi kérdés az is, hogy a napokban újjáalakuló bu­dapesti tőzsdét — a híresztelé­sekkel ellentétben — nem a mi­niszterelnök nyitja meg, hiszen külföldön lesz, hanem Rabár Fe­renc pénzügyminiszter. A Mi­nisztertanács felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy keret­megállapodást kössön az Euró­pai Beruházási Bankkal (EBB), és egyben felvegye az első köl­csönt is. Elsőként a Magyar Vil­lamos Művek Tröszt energiara­cionalizálási céljaira lehet fel­venni az EBB hitelkeretéből 137 millió ECU-nak megfelelő ösz- szeget. A kormány megbízta a föld­művelésügyi és az igazságügy­minisztert, hogy újfent módosít­sák a földről szóló 1987. évi I. törvényt. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a legutóbbi törvény- módosítás alkalmával nem vet­tek figyelembe bizonyos szem­pontokat. Hibája a törvénymó­dosításnak az is, hogy lehetetlen­né teszi bizonyos ingatlanok és vagyontárgyak jelzáloggal való megterhelését, s ezáltal finanszí­rozási fennakadásokat okoz. A Minisztertanács tudomásul vette, hogy a Magyar Szocialista Párt lemondott a Hírlapkiadó Vállalat alapítói, illetve a vállala­ti ingatlanok esetében kezelői jo­gáról. így a Hírlapkiadó Vállalat ezentúl államigazgatási vállalat­ként működik, az alapítói jog­kört predig a művelődési és köz­oktatási miniszter gyakorolja.. A Minisztertanács egyetért az­zal, hogy a vállalat által használt, korábban az MSZMP kezelésé­ben lévő különböző ingatlanok kezelői jogát a Hírlapkiadó Vál­lalat nevére kell átírni. Amennyi­ben az MSZP a megyei lapkiadó vállalatok kezelői jogáról is le­mond, a Minisztertanács az ala­pítói jogkört átadja a majdan lét­rejövő önkormányzatoknak. Nem jár be hivatalába Gorbacsov meghűlt Mihail Gorbacsov szovjet ál­lamfő még amerikai útja alatt megfázott, s jelenleg nem jár be hivatalába — közölte pénteken külföldi újságírókkal, köztük az MTI tudósítójával Anatolij Luk- janov. A szovjet parlament elnöke kérdésekre válaszolva elmondta, hogy Gorbacsovnak hőemelke­dése van, ezért otthon dolgozik, mégpedig a pártkongresszusra készülő beszámolón. Lukjanov úgy vélekedett, hogy az elnök a jövő hétre teljesen rendbe jön. Ezzel is értésre adta: nincs ko­molyabb baj a szovjet elnök egészségével. VSZ-ülés A bécsi haderő­csökkentési tár­gyalások meg­gyorsítását szorgalmazzák A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások meggyorsítását szor­galmazza a Varsói Szerződés vé­delmi miniszteri bizottsága a strausbergi üléséről kiadott köz­leményben, egyúttal megerősít­ve a szövetség eddigi katonai doktrínáját. A miniszterek pozitívan érté­kelték a Bécsben elért eddigi ha­ladást és eredményeket. A Varsói Szerződés és a NATO közötti, erősödő bizalomnak köszönhe­tően reális lehetőség kínálkozik arra, hogy a két szövetségi rend­szer viszonya fokozatosan elve­szítse konfrontációs jellegét, és mindketten tevőlegesen kivegyék részüket az összeurópai bizton­sági struktúrák kialakításából. A bizottság a közleményben ugyanakkor megállapítja: a fenti cél elérését szolgálná, ha — őszinteségének és jószándéká­nak megerősítéseként — felgyor­sulnának a NATO-n belüli válto­zásokra utaló tendenciák, illetve a gyakorlatban is megvalósulná­nak az észak-atlanti szövetség te­vékenységének megváltoztatá­sát célzó, meghózandó határoza­tok. A strausbergi tanácskozás résztvevői méltatták a legutóbbi szovjet — amerikai csúcstalálko­zó, illetve a hadászati támadó­fegyverek csökkentéséről és a ve­gyifegyverek megsemmisítéséről kötött megállapodások jelentő­ségét. A miniszteri bizottság ülé­sén szó volt a katonai szervezetek tevékenységének újraértékelésé­ről, alapvető átalakításukról, a haderők és hagyományos fegy­verzet csökkentését célzó intéz­kedésekről, valamint a szövetsé­ges országokban állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. Nincs önvédelmi pisztolya (Folytatás az 1. oldalról) rendőrök. Távlati cél lehet a rendőrség létszámának emelése, egyelőre azonban a meglévő lét­számot sem tudják betölteni. Ezért a rendelkezésre álló erők átcsoportosításával kell majd a hatékonyabb munkát kialakíta­ni. Kiemelte: az egyik legfonto­sabb feladat a rendőrségről szóló törvénytervezet kidolgozása, amely végre egyértelmű helyze­tet teremt a rendőrök jogállásá­ról, feladatairól, a kialakuló ön- kormányzatokhoz való kapcso­lódásukról. Végezetül arra a kér­désre, hogy van-e önvédelmi pisztolya az új főkapitánynak, Szabó Győző elmondta, hogy korábbi munkakörében is jogo­sult lett volna fegyverviselésre, de ezzel a lehetőséggel, miként a múltban, úgy a jövőben sem kí­ván élni. Helyzetkép — Bukarestből Botokkal és dorongokkal felfegyverzett bányászokkal megrakott teherautó halad az egyetem közelében, amikor különvonatokkal a fővárosba szállított Zsil-völgyi és máramarosi bányászok szállták meg Bukarestet (Hírlap-telefotó MTI) mét korlátozták, és olyan fiata­lok haltak meg, akik ragaszkod­tak a demokráciához”. * A Stuttgarter Zeitung című napilapnak a véres bukaresti ese­ményekről szóló pénteki hírma­gyarázata szerint „van olyan erő­fitogtatás, amely a gyengeség je­lének számít”. — Ion Iliescu el­nök azzal, hogy a kommunistael­lenes csoportok ellenállását enge- munkásokkal akarja megtörni, nyílt polgárháborút kockáztat. „A már Nicolae Ceausescu idején különutas Románia a kü­lönc önkény úr kivégzése után sem képes megtalálni a csatlako­zás útját Európához. Alapos a gyanú, hogy az új vezetés fellépte csak arra szolgál: a régi rendből mentsék a menthetőt” — véli a baden- württembergi vezető na­pilap. A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezérkommentárjának szerzője úgy látja, ahelyett, hogy rácáfoltak volna a bukaresti Egyetem téri tüntetőknek Ion Iliescuval szembeni bizalmatlan­ságára, a nemzeti megmentési front vezetői éppenhogy meg­erősítették őket véleményükben. „Nem a közrend helyreállítá­sa, hanem tíz alkalmazott mód­szerek rokonítják a közelmúlt­ban megválasztott román állam­elnököt a negyvenes évek kom­munista hatalombitorlóival. Ion Iliescu kormánya gyorsan elját­szotta demokratikus hitelét” — vélekedik az újság. (Folytatás az 1. oldalról) helyszínen járva arról győződött meg, hogy a házak „külsőleg” az erőszakos behatás semmi jelét nem mutatják, és azokat bizton­sági erők őrzik. Bukarestben pénteken meg­kezdődött a fővárosba hívott több tízezer bányász elszállítása. A tüntetők ellen hajtóvadászatot folytató, újságírókat sem kímélő, az ellenzéki pártok székházait feldúló szénbányászok autóbu­szokon és teherautókon távoz­nak, helyüket katonák veszik át. Az Egyetem téren is katonák váltották fel a bányászokat. * A francia szenátus jobboldali és centrumpártjainak csoportjai felkérték a francia kormányt, hogy lépjen fel a román kor­mánynál a bukaresti tragikus események miatt, és határozot­tan szólítsa fel a kormányt „az alapvető emberi jogok tisztelet­ben tartására”. Azt is követelik, hogy a francia kormányzat te­gyen diplomáciai lépéseket, ha az erőszakos cselekmények megis­métlődnének. A gaulleista RPR, a Köztársa­sági Párt, a Centrista Unió és a Függetlenek Csoportja közös nyilatkozatban azt hangoztatja, hogy a bukaresti tüntetések ese­tében a jelenlegi kormány „olyan módszerekhez folyamodott, amelyek a negyvenkét évi kom­munista kormányzás alatt voltak szokásosak”. A nyilatkozat sze­rint „az állampolgárok jogait is­Tájékoztató A 65/1990. (III. 28.) MT. sz. rendelet 6. paragrafusa (1) be­kezdése a Belügyminisztériumot az egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedések (inter­náltak, kitelepítettek, őrizetbe vettek, Szovjetunióba elhurcol­tak) hatálya alatt állt személyek részére kiállítandó hatósági bi­zonyítvány tekintetében kizáró­lagos hatáskörrel ruházta fel. A hatósági bizonyítvány kiál­lításához szükséges adatlapokat valamennyi helyi tanácshoz el­juttattuk, azok ott igényelhető- ek. Felkértük a tanácsokat arra is, hogy ezeknek az adatlapoknak értelemszerű kitöltéséhez nyújt­sanak segítséget. Lehetőség van arra is, hogy ott, ahol nagyszámú érintett van, a kérelmeket össze­gyűjtik, és külön értesítés után a Belügyminisztérium titkárságá­nak igazgatási osztálya a helyszí­nen bírálja el ezeket. Fontos tudni még azt, hogy a jogérvényesítésre határidő nincs meghatározva. Ugyanakkor cél­szerű a kérelmeket 1990. június 30-ig a BM titkársága igazgatási osztályának elküldeni, mert eb­ben az esetben 1989. augusztus 1 -jétől jár a jogszabályban bizto­sított összegű nyugdíjemelés. Dr. Jakab István a megyei tanács vb-titkára Felhívás Tisztelgés a forradalom mártírjai előtt Tisztelettel meghívjuk Eger város polgárait és demokratikus pártjait, hogy ma, a június 16-i emléknapon 19 órakor találkoz­zunk Egerben, a Széchenyi utca 18. szám előtt, s emlékezzünk az 1956-os forradalom mártírjaira. A megemlékezést tartja Kéri Kálmán, az Országgyűlés korel­nöke. A szervezőbizottság

Next

/
Thumbnails
Contents