Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-10 / 31. szám
1990. május 10., csütörtök Hírlap 3. Nyitott kapuval Gyöngyösiek az ipartestületért Kezdeményezésük országos visszhangra talált Az Országgyűlés kétharmados többséggel döntött az alkotmánymódosításról (Folytatás az 1. oldalról) Tamás Gáspár Miklós a szabad demokraták másik határozati javaslatát ismertette, amely tartalmazza: a magyar Ország- gyűlés tekintettel arra, hogy aggasztónak ítéli a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetét, érzékeli a hazai és a nemzetközi közvélemény nyugtalanságát a Kelet- Közép-Európában fellobbant nacionalista indulatok miatt, felelősséget érez a fiatal kelet-kö- zép-európai demokráciák sorsáért, az európai egyensúlyért és biztonságért, felhívással fordul a kormányhoz. A javaslat szerint a kormány kezdjen tárgyalásokat azoknak a hazánkkal határos államoknak a kormányaival, ahol magyarok élnek, a célból, hogy azokkal kölcsönös kisebbségvédelmi egyezményeket kössünk. Fodor Tamás az SZDSZ parlamenti csoportjának harmadik javaslatáról szólva kiemelte: szükségesnek ítélik vizsgáló bizottság kiküldését az Axel Springer-Budapest Kft. ügyében, amely megszerezte több hazai napi- és hetilap kiadási jogát. Ezután határoztak a képviselők a jelenlegi ülésszak tárgysorozatáról. A 345 igenlő szavazattal, ellenszavazat nélkül, 10 tartózkodás mellett elfogadott napirend: — a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; — a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat; — a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; — interpelláció. A Parlament munkája ezután a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalásával folytatódott. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot — amely kihirdetése napján lép hatályba — a Parlament 308 igen, 14 nem szavazattal, 37 tartózkodás mellett elfogadta. Az ülés folytatásakor a képviselők tapssal köszöntötték a vendégpáholyban helyet foglaló Heinz Westphalt, a Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlésének alelnökét, és kíséretét. Ezután szavaztak a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény A Magyar Köztársaság minisztériumai Beiúgy minisztérium, Földművelésügyi Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, Környezetvédelmi Minisztérium, Közlekedési és Hírközlési Minisztérium, Külügyminisztérium, Munkaügyi Minisztérium, Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, Népjóléti Minisztérium, Pénzügyminisztérium. (A fenti felsorolás a parlamenti előterjesztésben javaslatként, a következő bevezetővel hangzott el: „Az Országgyűlés az Alkotmány 34. S-ának végrehajtása érdekében a következő törvényt alkotja”.) módosításáról. Az alkotmányerejű törvényt 278 egyetértő, 10 elutasító szavazattal, 33 tartózkodás mellett elfogadták. A plénum ezt követően — Szűrös Mátyás elnökletével — a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatról tárgyalt. Dr. Salamon László (MDF) az alkotmányjogi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke a tervezet mellett érvelve hangoztatta: a törvényjavaslat a magyar közigazgatás központi szervei, a kormányzati rendszer korszerűsítését célozza. Napi aktualitását az új kormányzat létrehozásának feladata adja. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló javaslat olyan modellt álh't fel, amely szerkezetében tükrözi az európai demokráciák kormányzati struktúráját, s megfelel a magyar közjogi hagyományoknak is. Ez utóbbi két szempont együttesen is érvényesül annak a tendenciának a kibontakoztatásában, amelyben a miniszteri felelősség teljessé tételére törekszik. A kormány kizárólagos felelősségét kívánja biztosítani, megszüntetve azt a helyzetet, hogy a minisztériumok mellett más országos hatáskörű, illetve egyéb szervek lássanak el korFotóriporterünk, Perl Márton pillanatképei az ülésteremből: Balra az ügyvezető kormány megbízott belügyminisztere, Gál Zoltán. Jobbra dr. Novák Rudolf, egri képviselő. Lent a T. Ház egy „szelete”. mányzati funkciót közvetett felelősséggel. Dr. Salamon László hangsúlyozta: a magyar közjogi hagyományok felújítása tükröződik a korábbi minisztériumi elnevezések felelevenítésével, így a művelődési tárca elnevezésében megjelenik a közoktatás, a mezőgazdasági minisztérium helyett pedig a földművelésügy elnevezés. Koncepcionális kérdés, hogy a gazdasági ügyeket az ország gazdasági helyzetét komplexen kezelő pénzügyminisztérium kezébe kell adni. Hasonlóképpen központi kérdés, hogy nemzetközi-gazdasági kapcsolataink kezelésére önálló minisztériumot szükséges létrehozni. A törvényjavaslat a hatáskörök részletes rendezését nem tartalmazza. A felsorolt minisztériumok hatáskörének megállapításához a törvény hatályba lépésétől számított 120 napon belül a Minisztertanácsnak törvénymódosító javaslatot kell az Ország- gyűlés elé terjeszteni. E haladék megfelelő lehetőséget nyújt a minisztériumok új szervezeti rendjének és a hatáskörök újrafelosztásának megalapozott előkészítésére — mondta a bizottság elnöke. A nap végén az elnöklő dr. Szűrös Mátyás bejelentette: az Országgyűlés Házbizottságának javaslatára a Parlament legközelebb május 15-én, kedden 10 órakor ül össze. Az ülés napirendjén szerepel — várhatóan: 1. A miniszterek és államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat. 2. Nagy Ferenc egykori képviselő posztumusz állampolgárságának rendezése — az alkotmányügyi bizottság előterjesztése. 3. A Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról szóló határozati javaslat. 4. A szomszédos államokban élő magyar nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos országgyűlési határozati javaslat. 5. A sajtóeladással kapcsolatos vizsgálóbizottság felállítása. A tanácskozást követően a tervek szerint megalakul az Interparlamentáris Unió magyar tagozata. A következő ülés várhatóan május 22-én, kedden 10 órakor kezdődik, amikor is — az elképzelések szerint — az Országgyűlés megválasztja a miniszterelnököt, megvitatja a kormány programját, s bemutatkoznak a kormány tagjai. A gyöngyösi kisiparosokat is megcsapta a reform szele. Mozgolódnak a kézművesek, mesterek, az sem idegen már számukra, hogy olyanra vállalkozzanak, amire eddig talán nem gondoltak, vagy amiről kevésbé beszéltek. Nem kisebbhez, mint a KI- OSZ — eddigi érdekvédelmi szervezetük — átalakításához kezdtek. Mert igen unták, már elviselhetetlennek tartották a központi, megyei vezérlést, ba- sáskodást, előírt, kötelező tagságukat, s befizetéseik nagyarányú elvonását. Nemcsak furcsa, hanem bosz- szantó, felháborító is volt — emlegetik —, hogy Eger nélkül úgyszólván egy lépést sem tehettek, minden fontosabb eseményről, állásfoglalásról, határozatról tudnia kellett a „középvezetésnek”, ide várták véleményezésre még az országos képviseletnek címzett leveleket is. S ha valami nem tetszett, úgy elakadt útközben, hogy a pestiektől sokkal közelebbi hatvaniak sem tudtak róla, akármennyire szerettek volna. Megesett — vallják Tuza József kőfaragó, társadalmi elnök, Matus Miklós víz-, gáz- és központifűtés-szerelő, titkár, Dózsa Balázs fényképész, alelnök, Mészáros Imréné irodavezető, akikkel mindezekről városi székházuk irodájában beszélgetünk —, hogy felsőbb szintű „kézi vezérléssel” olyan országos küldöttet is „választottak”, akit tagtársai egyébként még a megyei delegá- tusi tisztre sem tartottak alkalmasnak. — Egyszóval, betelt a pohár — mondják —, a helyzet változtatása már nem tűrhetett halasztást. S tekintve, hogy a „hivatalos út” járhatatlannak bizonyult, a kezdeményezésről Egerben hallani sem akartak, a KI ŐSZ történetében először, a gyöngyösiek közvetlenül fordultak elképzeléseikkel a körzetükön túli iparostársadalomhoz. Történt mindez még 1989 februárjában — márciusában. Előbb szűkebb hazánk öt másik alapszervezetének vezetőivel találkoztak, tanácskoztak Gyöngyösön „saját szakállukra”. Majd a közös megegyezéssel továbbított országos felhívást követően a többi megye hasonló képviselőivel is összeültek nagygyűlésen. Kétüteműek alkonya Az olcsó kétütemű benzinmotor a végtelenségig leegyszerűsített szerkezet: nincsenek szelepei, amelyek szabályozzák a beszívott üzemanyag mennyiségét és az elégett üzemanyagnak, a füstgázoknak a kiáramlását. Az egyik következmény: a kétüteműek 20 — 25 százalékkal több üzemanyagot fogyasztanak, mint az azonos teljesítményű négyüteműek. Pusztán ez a „fényűzés” évente másfél milliárd forintjába kerül az országnak; ennyivel több üzemanyagot kell importálnunk. Továbbá, a kétüteműeknek nincs saját olajozási rendszerük, olajszivattyújuk, ezért a kenőolajat — nem is keveset — a benzinbe kell belekeverni. A gyári előírás szerint minden 50 liter benzinhez 1 liter olajat. Ez az olajozási mód tízszer-tizenötször több olajat emészt föl, mint a négyüteműek keverési rendszere. Ez hasonló pazarlás, mintha valaki a napolajat az uszoda vizébe keverve használná. A Trabant javára írják, hogy kevés szén-monoxidot bocsát ki. Csakhogy a tökéletlen égés eredményeképp keletkező szagtalan és nagy töménységben mérgező szén-monoxid az utak mentén egyébként sem fordul elő nálunk olyan nagy mennyiségben, hogy Az írásban egyetértőkkel együtt 70 ezer körüli kisiparos véleménye, elképzelése, követelése fogalmazódott meg ezen a tavaly tavaszi fórumon, ahol a helybeliek mindenekelőtt természetesen már bizonyos fokig megreformált saját alapszervezetükkel fogadták vendégeiket. Valóban alulról jövő kezdeményezéssel bizalmat kapott társadalmi vezetőséget mutathattak társaiknak, s kedvező tapasztalatokkal biztathatták a többieket. Ami a nevezetes — a KIOSZ területén történelminek is nevezhető — állásfoglalást illeti, nos, lényegében az emh'tett sérelmek orvoslására született. Egyrészt a kötelező KlOSZ-tagság megszüntetését sürgeti az önkéntesség és az önkormányzat egyidejű fenntartása mellett, másrészt a tagdrjbevételek eddiginél sokkal nagyobb, 80 százalékos helyi felhasználhatóságát ítéli reálisabbnak. Ugyanakkor elveti a megyei középszervek szükségességét, fontosnak tartja a központi apparátus létszámának erőteljes csökkentését, s valamennyi felsőbb szintű testületnek az alapszervezetek kisiparos küldötteiből történő kialakítását. Továbbá szorgalmazza az új alapszabályt, a még el nem végzett tisztújításokat, a tagdíjak helyi megállapításait, az üdülési térítések reálisabbá tételét, a pontos vagyonelszámolást, a bürokrácia mérséklését, megszüntetését, a vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát, a szervezet véleményezési, egyetértési jogának megadását a kisiparosokat érintő kérdésekben. Határozott, kemény akaratot tükröz a fogalmazvány, érthető, ha nem nagyon /etszeíí Budapesten, s Egerben. Aligha véletlen, hogy a nem sokkal utána összehívott országos választmányi ülésen a gyöngyösiek akkor még függetlenített, de a tagsági törekvéseket tisztességgel képviselő, tolmácsoló titkára délelőtti jelentkezése ellenére is csak estefelé, s utolsó előttiként kapott szót. S még akkor sem minden óvatoskodó fontolgatás nélkül. Aztán kiderült: talán az sem lett volna nagy baj, ha elmarad ez a felszólalás. Említésre méltóbb ugyanis a reménykedve várt tanácskozáson sem esett. — Ekkor elhatároztuk, hogy felgyorsítjuk az eseményeket — a környezetet számottevően károsítaná. Tartós hatása pedig nincsen, mert lassan szén-dio- xiddá alakul. De ez az egyetlen szennyező anyag, amelynek mennyiségét a műhelyekben mérni, és a motorok beállításával csökkenteni tudjuk. Ezért sokan azt hiszik, hogy a szén-monoxid a legveszélyesebb szennyező. A kétüteműek négyszer-tíz- szer annyi el nem égett benzint bocsátanak ki, mint a négyüteműek. Olaj kibocsátásuk is ehhez hasonló. Benzpirénekből „csak” kétszer-háromszor többet eregetnek ki, mint a négyüteműek. Közel áll tehát az igazsághoz az, hogy a Trabantok és Wartburgok évente több tízezer tonna eléget- len benzint és több ezer tonna elégetlen olajat pöfögnek ki. A budapesti fák nagyobb arányú pusztulása mintegy tíz éve kezdődött. Tavasszal a fák dús lombkoronát hajtanak, de a levelek már a nyár közepén sárgulni idézik a gyöngyösiek. Pécsi, s budapesti I., XII. kerületi támogatással, illetve más alapszervezetek egyetértésével, közreműködésével megalakítottuk a KIOSZ országos reformbizottságát, majd levéllel fordultunk hazánk kisiparosainak delegátusaihoz, hogy küldöttértekezleten is képviseljék közös állásfoglalásunkat. Az egymást követő tájkonferenciák során — Budapest, Szeged, Pécs, Szekszárd után — legutóbb az idei áprilisban Pakson folytattuk, amit elkezdtünk, hogy a májusi kongresszust eredményesebbé tegyük. — Hol tartanak ma? — Úgy érezzük, hogy kezdeményezésünk feltétlenül visszhangra talált, igyekezetünknek is látszik hatása X. kongresszusunkon. Ha a KIOSZ helyébe lépett Ipartestületek Országos Szövetsége ugyan nem is éppen alulról építkező új szervezet, mindenképpen másabb már, mint a régi. S reméljük, hogy az alakuló ipartestületek, illetve kisebb — területi, megyei — szövetségeik feltétlenül tovább csiszolják mozgalmunkat. Mi — Hevesben először — május 13-án szeretnénk alaposabban is változtatni szervezetünkön. Gyűlésünk annyiban is eltérő az eddigiektől, hogy teljesen nyitott, nemcsak tagjainkat, hanem a többi vállalkozót, a kiskereskedőket, a gmk-sokat, s társaikat is várjuk. Közös érdekek alapján a korábbinál sokkal szélesebb körben szeretnénk alakítani a jövőnket, nagyobb boldogulásunkra. Nem titkoljuk: szövetségre is szívesen lépnénk bármelyik közeli alapszervezettel, s ha megbízást kapnánk: a területi érdekképviselettől sem riadnánk vissza. Kedvben, akaratban — úgy látszik — nincs hiány Gyöngyösön. Más kérdés, hogy a vezetőség hallatlan lelkesedése átragadt-e a helyi, körzeti iparostársakra is. Képesek-e valamennyien megérteni, hogy előbbre kell lépni, s olyanformán, mint elöljáróik fogalmazzák, s a gyöngyösieken kívül mások is kívánják? Ma még ugyanis mindezt inkább csak találgatni lehet. A reformerek jobbára reménykedhetnek. Gyóni Gyula kezdenek. Augusztusban olyanok a fasorok, mintha lángszóróval perzselték volna végig őket. A hervadás mindig az utak mentén, az úttest felőli oldalon kezdődik. Mi bizonyítja, hogy a fák korai haláláért főképp a kétüte- műekből áradó szennyezők a felelősek? Például az, hogy más nagyvárosokban, ahol a budapestinél sokkal nagyobb a gépkocsiforgalom, vígan zöldellnek azok a platánok és hársak, amelyekről nálunk azt mondják, hogy nem bírják a nagyvárosi levegőt. Párizsban, a Champs- Elysée híres útján éjjel-nappal tizenkét sorban hömpölyög az autóáradat. A platánok pedig két sorban zavartalanul élnek, s ontják az oxigént. A Trabant utóda a Volkswagen Pólóra fog hasonlítani, és 1994-ben állítólag már évi 350 ezer kocsi gördülhet le a korszerűsített futószalagról. Karburátor a négyütemű Wartburgba és Trabantba. Olasz licenc alapján gyártják a berlini karburátor- és szűrőgyárban (MTI Külföldi Képszerkesztőség)
