Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-10 / 31. szám

2 Hírlap, 1990. május 10., csütörtök 1948-ban kettéosztotta, most: A német márka újraegyesíti az országot Legkésőbb jövő hétfőn tető alá kerül a két német állam pénz­ügyi, gazdasági és szociális unió­ját rögzítő államszerződés — je­lentette ki magabiztos hangú nyi­latkozatában az illetékes berlini államtitkár. Günther Krause ÍCDU) csü­törtökön 23 tagú delegáció élén utazik Bonnba, hogy végső for­mába öntse a dokumentumot. A visszaútra szóló repülőjegyet va­sárnap estére foglalta le, ezzel is jelezve a tárgyalások gyors és si­keres befejezésébe vetett hitét. A szerdai NDK-lapokban ol­vasható nyilatkozatban Krause leszögezte: a gazdasági unió elő­feltétele annak, hogy az NDK- ban is megvalósuljon a szociális piacgazdaság. A német márka (DM), amelynek bevezetése 1948-ban kettéosztotta Német­országot, most újraegyesíti az or­szágot. Meggyőződése szerint a pénzügyi unió nyomán 1990 őszétől kezdve erőteljes kon­junktúra fog megindulni az NDK területén. A győzelem napja alkalmából katonai díszszemlét tartottak a szov­jet fővárosban május 9-én, a Vörös téren A hadsereg támogatásáról biztosította a szovjet vezetést, a peresztrojka politikáját Dmitrij Jazov marsall. A szovjet honvé­delmi miniszter kifejtette, hogy a katonák egyetértenek az SZKP KB platformjával és kiveszik ré­szüket a társadalom forradalmi megújulásából. Május 9., a győ­zelem napja alkalmából szerdán rendezett Vörös téri katonai díszszemlét a Mauzóleum mell­védjéről tekintette meg Mihail Gorbacsov elnök, Nyikolaj Rizs- kov kormányfő, valamint az el­nöki tanácsadó testületek és a Politikai Bizottság több tagja. Jazov ünnepi beszédében an­nak a véleménynek adott han­got, hogy a kedvező nemzetközi folyamatok ellenére továbbra sem múlt el a háborús veszély. Ezért a Szovjetunió a szükséges és elégséges biztonság elve alap­ján biztosítja védelmét, s ezzel egyidejűleg radikális reformokat valósít meg katonai területen. Tisztelegve a fasizmus elleni harcban részt vett szövetségesek előtt Jazov kijelentette, hogy a győzelem „kétségtelenül általá­nos emberi érték”. Hozzáfűzte ugyanakkor: „ezzel együtt a győ­zelmet méltán tartjuk hazánk és népünk érdemének”. A beszéd után a szovjet him­nusz elhangzásával és tüzérségi díszsortűzzel vette kezdetét a ka­tonák és a haditechnika felvonu­lása. A menet élén vonultatták fel a Reichstagra kitűzött győzel­mi lobogót, valamint 150 külön­féle második világháborús harc­téri zászlót. Önálló kötelékben vonultak a Vörös téren a háború veteránjai, az 1945-ös győzelmi díszszemle egykori résztvevői. A korábbi hagyományoknak megfelelően ezúttal sem vonul­tatták fel a szovjet hadászati ra­kétacsapatok harci eszközeit. A hadsereg támogatásáról biztosította Gorbacsovot Moszkvai díszszemle Földrengési övezetben épülnek a román atomreaktorok Ceausescu „nagy ábrándja” radioaktív felhővel fenyeget? Talán emlékeznek még, hogy nem is rég olyan hírek keltek szárnyra, miszerint Románia szükség esetén képes atomfegyvert gyártani. Először maga a nagy conducator nyilatkozott erről 1984. július 19-én a BBC-nek, tavaly április 15-én pedig a Szocialista De­mokrácia és Egység Frontjának gyűlésén a gyakran vastapsoló hall­gatóság előtt kijelentette: Románia hamarosan képes lesz atom­fegyverek előállítására. A Magyarországnak címezett burkolt fe­nyegetések között is találunk ilyen utalásokat, például egy 1988. augusztus 28-i nyilatkozatban. De vajon mennyi alapjuk volt ezeknek a kijelentéseknek? Blöffölt-e a diktátor, vagy való­ban kiépült olyan gazdasági-mű­szaki háttér, mely az atomfegy­vergyártáshoz szükséges? Ezt kutatja az a tanulmány is, melyet a kanadai Wally Keeler írt, s melyből kiderül, hogy a román vezetés, ha nem is volt még a cél­nál, de már elindult ezen az úton — méghozzá hathatós kanadai segítséggel. 1978-ban kötötték meg a ro­mánok az első szerződést CAN- DU típusú atomreaktorok építé­sére, melyet 1981-ben újabb üz­letkötés követett. Az érdekelt cégek még úgy is belementek az üzletbe, hogy a reaktorokért a román fél nem pénzzel, hanem árukkal, elsősorban bútorokkal, ruházati cikkekkel, különféle gé­pekkel és élelmiszerekkel fizetett. A tanulmány írója szerint az ol­csó román áruk miatt számos ka­nadai cég nehéz helyzetbe került, sőt csődbe is ment, ám tiltakozá­suk ellenére az üzletet nem állí­tották le, mert az atomlobby ra­gaszkodott a maga hasznához, és a vállalkozás előnyeiről a kor­mányt is sikerült meggyőznie. Pedig a kezdetben fényesen induló tervekből egyre kevesebb látszott megvalósulni. Először húsz reaktorról tárgyaltak, ám ezt rövidesen lecsökkentették négyre, majd kettőre, azzal a ki­kötéssel, hogy a románoknak leg­alább 60 százalékban Kanadá­ban legyártott alkatrészeket kell felhasználni. Végül Ceausescu üzletkötői a komplett tervrajzot is megszerezték, és bejelentet­ték, hogy maguk fogják gyártani a későbbiekben a reaktorokat, és harmadik piacon értékesítik majd. Ez több szempontból is aggasztó fejlemény volt, ám nem rossz üzleti húzás: így ugyanis tízmillió dollár licencdijért egy olyan termék know-how-jához jutottak hozzá, melyet a kanadai gyártók 900 millió dollárért árul­nak. Az építkezésre a Duna alsó folyásánál található kisvárost, Csernovodát jelölték ki, a mun­kálatokat maga Elena és fia, Va­lamin felügyelte, miközben 1985-től megtagadták azt, hogy kanadai ellenőrök a beruházást megtekinthessék. Ráadásul még a kanadai exportfejlesztési társa­ságtól egymilliárd dolláros hitelt is kaptak, melynek folyósítását bizonyos sikkasztási ügyek miatt ’82-ben felfüggesztették, ám rö­videsen újra megnyitották a számlát. Pedig közben az is bebizonyo­sodott, hogy román kémek épül­tek be a kanadai atomiparba, akik ellopták a nehézvízgyártás­ra szolgáló berendezések tervraj­zait, majd egy kísérleti üzemet is felépítettek Bukarest mellett. Ez már egyértelműen árulkodik a diktátor szándékairól, hiszen a nehézvízgyártás az atombombá­hoz szükséges plutórium előállí­tásának egyik fontos láncszeme. Ma úgy tűnik, hogy szerencsé­re a Ceausescu-klán hamarabb megbukott, mintsem nukleáris fegyverkezési terveit megvalósít­hatta volna, ám ha ezt a remé­nyünket tényként kezeljük is, még mindig marad aggódni való. A tanulmányból ugyanis kitű­nik, hogy az erőművek helyének kiválasztásakor nem mérnöki, hanem politikai szempontok döntöttek. A két reaktor egy földrengéses övezetben épül, ugyanannak a törésvonalnak a körzetében, ami begyűrődik Ör­ményországba is, ahol pusztító földrengés volt tavaly. A Csemo- voda körüli térséget is súlyos földrengés érte 1977-ben, s egy enyhébb 1986-ban. A kanadai erőműveket földrengésmentes viszonyokra tervezték, így jobb nem belegondolni, mi történik, ha működésük közben egy na­gyobb földmozgás következik be. Ez valószínűleg megrepesz- tené a tartálykagylókat, melyek­nek éppen az a feladata, hogy megakadályozzák a radioaktív anyagok kiszökését egy nukleá­ris baleset során. Egy erősebb földrengés következtében tehát valószínűleg radioaktív szennye­zés érné Európát, ugyanúgy, mint a csernobili erőmű balese­tét követően. Különösen, ha még azt is hozzátesszük: 1985 nyarán Ceausescu bejelentette, hogy az erőműépítéshez felhasználandó anyagok mennyiségét 60 száza­lékkal csökkentették, s így való­színűleg az előírtnál jóval keve­sebb betont és fémet építettek be. Ha ehhez még hozzávesszük azt a munkamorált, melyet a ka­nadaiak maguk is tapasztaltak, akkor a romániai atomerőmű biztonságát illető bizalom to­vább csökken. Kérdőjelek tehát Ceausescu atombombája nélkül is szép számmal maradtak a román atomipar körül. Ezek megvála­szolására a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség (IAEA) len­ne képes egy alapos helyszíni vizsgálat után, melyet minél gyorsabban el kellene végezni egész Európa, s benne természe­tesen Románia érdekében is. Koncz János Vegyes vállalatunk németül jól beszélő munkatársat keres. „Képességének megfelelő munkakör­ajánlattal 39544” jeligére a kiadóba Eger, Pf. 23. V ________________) K özépfokú végzettségű pénzügyi szakember részére állást hirdetünk, csoportvezetői munkakörbe. Kereskedelmi gyakorlattal és gépírói tudással rendelkezők előnyben részesülnek. Jelentkezni: a MÁTRA ÉLVEGY Eger, Lenin 198. munkaügyi csoportjánál. Telefon: 10-655. V_______________^ — J Ó kereseti lehetőséggel alkalmazunk — azonnali belépéssel — épület- és bútor- asztalos szakmunkásokat és faipari technikust. Jelentkezni lehet: naponta 6—16.30-ig személyesen Eger, Vécsey-v. u. 99/10. BÁZIS GMK. k____________________4 ^ Autómosás? szerviz, javítás, műszaki vizsgáztatás IFA, BARKAS, R0BUR, IZS, MOSZKVICS, UAZ típusokra alkatrész- iztosítással. Bérfuvar a posta szállítási üzemnél Egerben: Kistályai u. 6. Telefon: 10-430,10-663. Hatvanban: Bercsényi u. Telefon: 11-853. , Pérez de Cuéllar hazánkban tárgyal (Folytatás az 1. oldalról) nagy jelentőségű változások mennek végbe. Mindaz ami Ma­gyarországon történik — Pérez de Cuéllar szerint — megfelel azoknak a magasztos elveknek, amelyek az ENSZ Alapokmá­nyában megfogalmazódtak. A magyarországi radikális, mélyre­ható változások, s azoknak kul­turált módon történő végrehaj­tása példaértékű a hasonló tö­rekvésű országok számára. A fő­titkár azt is hangsúlyozta: a vi­lágszervezet a jövőben nagyobb figyelmet kíván fordítani az adósságválság megoldására. Délután az ENSZ főtitkára a Parlamentben találkozott Antall József kijelölt miniszterelnökkel, a Magyar Demokrata Fórum el­nökével. Ma, csütörtökön az ENSZ fő­titkára a Magyar Nemzeti Galé­riába, valamint a Szépművészeti Múzeumba látogat, délután pe­dig felkeresi Visegrádot, majd az esztergomi bazilikában találko­zik Paskai László bíboros, prí­más, esztergomi érsekkel. Rossz munkahelyi légkör, ajtócsapkodás, „az állampárt nevezte ki...” — ezek az indokok Hevesen: felmentették az igazgatót... (Folytatás az 1. oldalról) A vezetői munkaértekezlete­ken nem az oktatás kérdéseivel foglalkozik. Intézkedései az inté­zet előmenetelét nem segítik (aj­tócsapkodás, portások álh'tása, ajtók bezárása stb.) Az intézet dolgozói félnek tőle, mert ellent­mondást nem tűrő utasításokat osztogat. Az intézet dolgozói a három év alatt tartott néhány ér­tekezleten tanúsított agresszív beszédei miatt nem mertek véle­ményt nyilvánítani. Ennek vége szakadt...” A téma előterjesztője az ülé­sen Lajkó Júlia a tanács illetékes osztályának (Meiso) vezetője volt. O elmondta, hogy az ügy októberben is a vb. előtt szere­pelt, ám akkor a bizottság türel­mi időt adott az igazgatónak, hogy változtasson vezetési stílu­sán, segítse a munkahelyi légkör tisztulását, és azóta Lövei Gyula nem tett eleget ezeknek a felada­toknak. Itt kell megjegyezni, hogy mindehhez képest a Heves megyei Tanács Pedagógiai Inté­zetének vizsgálata némileg eltérő (jobb) képet festett az ott folyó munkáról. Összességében pél­dául megállapította: „ A vezetés és a tantestület a helyi nevelési rendszer kiépítésén fáradozik. Szép erdményeket értek el eddig is, és hagyományaik követésre méltóak...” Az ülésen egyébként vita ala­kult ki azzal kapcsolatban, hogy az aláírások milyen jogosítvá­nyokkal bírnak, tehát, hogy egy indítvány mire adhat alapot. A kialakult vélemények szerint a beadvány arra világított rá egyértelműen, hogy a tantestület nagy része nem tud együtt dol­gozni az igazgatóval. A kritizált igazgató többek között elmond­ta: nem igazán érti miért olyan sürgős ez az ügy, miért nem vár­hattak vele a tanév végéig, továb­bá azt is, hogy a felvetett problé­mák alapján nem dönthető el, hogy ő alkalmas-e vagy sem a feladatra. A megyei tanács művelődési osztályának vezetője — Kovács János- azt hangoztatta, hogy az intézménynek működnie kell, azonban ott most nagyon rossz a lelki klíma, ami tarthatatlan álla­pot. Azt ajánlotta a vb-nek, hogy mint munkáltató vállalja fel a döntést, legyen tényszerű, szűrje ki a szubjektív elemeket, aztán döntsön. Stabilitás kell az iskolá­ban, és ha ezt nem sikerül elérni, akár a vizsgáztatást is — pl. az érettségit is szigorítani kell, de — mint hozzátette — reméli, hogy nem kell... Az MDF képviselője — a tan­testület tagja — hangsúlyozta, hogy a tanárok többségének vé­leményét nem szabad figyelmen kívül hagyni. Vele értett egyet az iskola szakszervezeti bizalmija, aki megismételte: Lövei Gyulá­val, mint igazgatóval nem tud­nak tovább együtt dolgozni. Az igazgató erre azt mondta, bár hi­báit elismeri, vegyék figyelembe, hogy egy heterogén társasággal dolgozott együtt, rengeteg ne­hézség közepette. A megyei tanács osztályveze­tője ismét azt ajánlotta a vb-nek, hogy döntsön hozzátéve, hogy természetessen a vb önálló. Kontra Gyula Heves város taná­csának elnöke azt kérte: ne mentsék fel most az igazgatót, mert szerinte alaposabb vizsgá­latra és több információra van szükség. Kovács János ezekben a szavakban „az egyoldalú befo­lyásolás” jeleit vélte felfedezni, majd újból nyomatékosította a megyei tanács véleményét. Kontra Gyula végül elmondta, egy szándéka volt csupán: tisz­tán vállalni a szavazatát. Ezután következett a szava­zás, amelynek tétje az volt, azon­nal mentsék-e fel az igazgatót, vagy rendeljenek el vizsgálatot. Ennek eredménye képpen végül is május 15-i hatállyal felmentet­ték Lövei Gyulát az igazgatói poszt alól. A szavazás aránya: 4-3 volt... Havas András * A témával kapcsolatban az MDF hevesi szervezetének véle­ményét a 4.oldalon olvashatják. Az érdekegyeztető fórum: szabályoz, eloszt, átdolgoztat... Ismét napirenden Egercsehi és Recsk (Folytatás az 1. oldalról) A jelenlévők először a szabá­lyozás elveiben állapodtak meg. E szerint Egercsehi térségében abban az esetben használható fel ez év végéig a 70 millió forintnyi összeg, ha 860 dolgozónak meg­szűnik a munkaviszonya. Ameny- nyiben ennél kevesebb embert érint a létszámleépítés, a juttatás arányosan csökken. Döntés szü­letett abban is, hogy 16 munkás esetében helyt adnak a koren­gedményes nyugdíjazási kérel­meknek, s hogy ezen nyugdijak 50 százalékát már a támogatási alap terhére folyósítják majd. Egyetértésre jutottak a részt­vevők azon kérdésben is, hogy milyen szempontok alapján álla­pítsák meg a végkielégítés össze­gét. A mértékadó elsősorban az eltöltött munkaviszony lesz. Nem kaphatnak támogatást azok, akiknek munkakönyvében a kilépett kitétel szerepel, illetve azon személyek, akiket fegyelmi úton bocsátottak el. Szó esett ezenkívül az áttele­pülési kölcsön, és a vállalkozáso­kat segítő juttatások elbírálásá­ról is. A fentiekkel kapcsolatban az érintettek két héten belül vég­leges szabályozási elveket dol­goznak ki, s így a május 23-án sorra kerülő újabb tanácskozás után már ennél részletesebb ada­tokkal is szolgálhatunk olvasó­inknak. Recsk esetében az ere­deti, vázlatos előterjesztést teljes egészében átdolgozzák a szak­emberek, így két hét múlva erről a területről is pontosabb infor­mációkhoz juthatunk az ígéretek szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents