Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-10 / 31. szám

HEVES MEGYEI I. évfolyam, 31. szám ÁRA: 1990. május 10., csütörtök 4,30 FORINT GYÖNGYÖSIEK AZ IPARTESTÜLETÉRT „...igen unták, már elviselhetetlennek tartották a köz­ponti, megyei vezérlést...” (3. oldal) ÁTLÉPNI AZ ÁRNÉYKOKON „Mi is történt valójában Hevesen, a Középfokú Oktatási Inté­zetben?” (4. oldal) HÁROM KÖNNYŰ FUTAM „Bizonyos virágok mostanában minden kétséget kizáróan vesz­tettek a népszerűségükből.” (5. oldal) AZ ADÓZÁS TUDOMÁNYÁRÓL „Gyakorlati segítés, és nem tömény fejtágítás!” (8. oldal) Az ENSZ a jövőben nagyobb figyelmet kíván fordítani az adósságválság megoldására Pérez de Cuéllar hazánkban tárgyal Pérez de Cuéllar, az ENSZ fő­titkára — aki csehszlovákiai láto­gatása befejezése után kedden érkezett Magyarországra — szer­dán elsőként Horn Gyula kül­ügyminiszterrel találkozott. Ezt követően ellátogatott az Orszá­gos Széchényi Könyvtárba, ahol megtekintette a Bibliotheca Cor- viniana Nemzetközi Corvina Ki­állítást. A Parlamentben megbe­szélést folytatott Németh Miklós ügyvezető miniszterelnökkel, ta­lálkozott Szabad Györggyel, az Országgyűlés megbízott elnöké­vel és Göncz Árpáddal, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökével. Rövid ideig részt vett az Országgyűlés plenáris ülésén is. A megbeszéléseket követően Somogyi Ferenc külügyi állam­titkár elmondotta: a tárgyaláso­kon szó volt a közép-kelet-euró- pai, különösen a magyarországi fejleményekről, valamint a fon­tos nemzetközi események meg­ítéléséről. A főtitkár kifejezte megelégedését, hogy pont ebben az időben látogatott Magyaror­szágra, amikor a térségben ilyen (Folytatás a 2. oldalon) A walesi hercegi pár Bugacon Megízlelték a pusztagulyást A walesi hercegi pár budapes­ti látogatásának harmadik napját a Nemzeti Múzeumban kezdte. Károly herceg és Lady Diana Fo­dor István főigazgató kalauzolá­sával tekintette meg a magyar szent koronát, valamint a koro­názási jelvényeket. A rövid mú­zeumlátogatás végén a hercegi párt egy jellegzetes angol figurát — Mary Poppins-t — mintázó szoborral ajándékozták meg az intézmény vezetői. Ezt követően a magas rangú vendégek Bugacra indultak, ahol mindössze kétórásra tervezett, ám igen feszített program várta őket. A csárda előtti üdvözlés után a trónörökös pár egy négylovas nyitott hintóra szállt, amelynek bakján szakavatott „kocsis” — Juhász László fogathajtó világ­bajnok — foglalt helyet. A fogat — immár a puszta homokos föld- útján — egy közeli tanyára fuva­rozta Károly herceget és Lady Dianát, akik a tanya gazdájánák személyében egy több éve ma­gángazdálkodóként tevékenyke­dő pusztai emberrel ismerked­hettek meg. A hercegi pár egyúttal itt költötte el ebédjét is, feltehetően először ízlelve meg a bugaci pusztagulyást. Magyaros ízek után magyaros szokások és hagyományok következtek: a trónörökös pár részt vett egy csi­kós-lovas bemutatón. Ezután a hercegi pár ismét fogat­ra szállt, hogy azután — búcsúzva a usztától — sötétkék Rolls-Roycu- on térjenek vissza a fővárosba. Az Országgyűlés kétharmados többséggel döntött a törvényjavaslatról Erősödött a miniszterelnök jogköre Közelképek az ülésteremből — balról jobbra: Göncz Árpád, Szabad György, Vörös Vince és Antall József (Fotó: Perl Márton) Szerda délelőtt 10 óra után né­hány perccel megkezdte érdemi munkáját az egyhete alakult új Parlament. Szűrös Mátyás a Ház alelnöke először arról tájékoztatott, hogy az Országgyűlés küldöttsége részt vesz az Európa Tanács Par­lamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán. Majd bejelentette, hogy a Legfelsőbb Bíróság jog­erős végzése szerint Budapest 11. számú választókerületének képviselője Fíaraszti Miklós (SZDSZ), s így az SZDSZ Nóg- rád megyei listáján Bilecz Endre szerzett mandátumot. A képvi­selők megbízó levelük átvétele, mandátumuk igazolása után be­kapcsolódnak a törvényhozás munkájába. Ez után az ülésszak tárgysoro­zatának megállapításával össze­függésben Szűrös Mátyás ismer­tette, hogy az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságü­gyi bizottság benyújtotta a Ma­gyar Köztársaság alkotmányá­nak módosításáról szóló tör­vényjavaslatot, a Magyar Köz­társaság minisztériumainak fel­sorolásáról szóló törvényjavasla­tot, valamint a jogalkotásról szó­ló 1987. évi XI. törvény módosí­tásáról szóló javaslatot, azok sür­gősségi tárgyalását kérve. A kép­viselők döntő többsége egyetér­tett azzal, hogy e törvényjavasla­tokat sürgősségi alapon még ezen az ülésen tárgyalják meg. Szűrös Mátyás bejelentette to­vábbá, hogy Király Zoltán (MDF) interpellációt nyújtott be a honvédelmi és a kereskedelmi miniszterekhez a közvéleményt foglalkoztató magyar fegyvere­ladási és kereskedelmi akciók­ról. Még a tárgysorozat elfogadása előtt kértek soron kívül szót Vá­sárhelyi Miklós, Tamás Gáspár Miklós és Fodor Tamás SZDSZ- es képviselők, akik arról számol­tak be, hogy parlamenti csoport­juk három határozati javaslatot is benyújtott az Országgyűlés meg­bízott elnökéhez, leérve azok sürgősségi tárgyalását. Vásárhe­lyi Miklós ismertette azt a hatá­rozatijavaslatot, amelyben indít­ványozzák: az Országgyűlés kér­je fel a Magyar Köztársaság kor­mányát, hogy az a magyar forra­dalmi kormány 1956. november 1-jén hozott rendelkezése alap­ján — amelyben Magyarország a Varsói Szerződésbeli tagságát azonnali hatállyal felmondta, de amelynek megvalósítását a ké­sőbbi események meghiúsították —jelentse ki azt a szándékát, mi­szerint Magyarországnak a Var­sói Szerződésben való részvételét fel kívánja mondani. A javaslat felkérné a kormányt továbbá ar­ra, hogy kezdjen tárgyalásokat a Varsói Szerződés tagállamaival az 1956. november 1-jei helyzet visszaállításáról, s a Szovjetunió­val való kívánatos egyetértés ér­dekében arról, hogy hazánk ne legyen tagja a VSZ-nek. (Folytatás a 3. oldalon) A módosított alkotmány Az alkotmány — az Országgyűlés május 9-diki ülésén elfogadott — módosítása értelmében a kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből — közöttük tárca nélküli miniszterekből — áll. Megszűnt tehát a miniszterelnök-helyettesi funkció. A kor­mányfőt az általa kijelölt miniszter helyettesítheti. A miniszterelnököt — a köztársasági elnök javaslatára — az Or­szággyűlés, tagjai többségének szavazatával választja. A Parlament egyszerre határoz a kormányfő megválasztásáról és a Miniszterta­nács programjának — amely még nem jelent részletes elképzelése­ket — elfogadásáról. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A törvény egy ébként a Minisztertanács elnöke kifejezést az új jogi helyzetnek, a magyar hagyományoknak megfelelő, és szó- használatunkban ma is szinte Kizárólagosan használatos minisz­terelnök kifejezéssel váltotta fel. Az érdekegyeztető fó­rum: szabályoz, eloszt, átdolgoztat... Ismét napirenden Egercsehi és Recsk Tegnap délelőtt ismét ülése­zett a Heves Megyei Tanács Re­gionális Érdekegyeztető Fóru­ma. Ezúttal konkrét javaslatok is elhangzottak a válságos foglal­koztatási térségek részére jutta­tott többlettámogatások elosztá­sának szempontjairól. (Folytatás a 2. oldalon) Hevesen: felmentették az igazgatót... Tegnap az estig tartó ülésen tárgyalta meg a Hevesi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága azt a „bizalmatlansági indít­ványt”, amelyet a Hevesi Közép­fokú Oktatási Intézet tantestüle­tének 36 tagja nyújtott be igazga­tójuk Lövei Gyula ellen. Elöljáróban talán érdemes idézni ebből az indítványból, vagyis pontosabban az indokok­ról: „Az igazgató nem felel meg az elvárandó követelményeknek. Az állampárt nevezte ki, nem a tantestület választotta meg... (Folytatás a 2. oldalon) Parlamenti tudósítónk jelenti: : Formálódó vita — tükröződő pártvéleményekkel Az ünnepélyes nyitóülés óta a szó szoros értelmében belekós­tolhattak az új képviselők a par­lamenti munkába. Sorra ülésez­tek a különböző bizottságok, egyeztették álláspontjaikat a frakciók, keresték a vélemény- formálás módszereit és tényeit a honatyák. Nem kisebb ugyanis a tét, mint az irányító minisztériu­mok létrehozása, a kormányala­kítás előkészítése, s ezekhez szükséges alkotmánymódosítás. Ennek vitájában már érezhető volt az egyes pártok nézetkü­lönbsége, de az is, hogy a javasla­tok súlyozásához még nincs meg a kellő figyelem és tapasztalat. Erre a FKgP frakciójának nevé­ben szóló dr. Torgyán József hív­ta fel a figyelmet: — Át kell gondolnunk az al­kotmánymódosítási elképzelése­inket, mert, ha ezt nem tesszük, akkor úgy járunk, hogy mindent ebbe akarunk beleerőltetni. Ak­kor viszont elegendő lenne csu­pán ezt az egyetlen törvényt meg­alkotnunk... Igaz, ami igaz: számos ésszerű javaslat hangzott el a felszólalá­sokban, amelyek mind-mind pa­pír nélkül, saját hangzottak el... „kútfőből” A már említett szakbizottsági üléseken újabb feladatokat és tisztségeket kaptak a képviselők. A Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Bizottság három albizottságra tagozódott, az egészségügyinek a hatvani dr. Baranyai Miklós (MDF) lett a vezetője. — Valaki úgy fogalmazott, hogy az, aki ma magára meri vál­lalni az egészségügy csődtöme­gét, „öngyilkos”feladatra szánja el magát. Mit szól ehhez? — Nagyon is valóságos alapjai vannak a megállapításnak — bó­lintott az üzemi, körzeti és kór­házi orvosi tapasztalatokkal vér­tezett szakember, amikor a bi­zottsági munkáról beszélgetünk. — Abban bízom azonban, hogy az évtizedek alatt szerzett ta­pasztalataim helyet kapnak majd, érvényesülnek az egézség- ügy újjászervezésében. — Melyek lesznek az első lé­pései ennek a folyamatnak? — Az egyik alappillére már a választási kampány idején szere­pelt a pártok programjában: a fi­nanszírozás kérdése, tehát a be­tegbiztosítás átszervezése. Tud­niillik az egészségügy úgyszólván teljesen ki van szolgáltatva a pénzügyi helyzetnek, s azt érez­tetni kell a Parlamenttel, az or­szág törvényhozóival, hogy vala­mennyien a szociális-egészség­ügyi fejlesztés haszonélvezői va­gyunk. Másrészt: azt a tényt nem nehéz kikövetkeztetni, hogy az egyes embertől „elvont” társada­lombiztosítási összegnek csak egy nagyon kis része került eddig az egészségügybe, ennek az aránynak növekednie kell. — Hogyan érzi hát: orvos­ként, vagy képviselő politikus­ként tehet majd többet? — Nem tudom a kettőt igazán különválasztani. Úgy érzem, hogy képviselőként is orvosnak kell maradnom, még akkor is, ha átmenetileg szüneteltetnem kell tanult hivatásomat... * Egy 1987-ben hozott törvény módosítása kapcsán hangzott az indokolás: ”A társadalmi vita a törvényalkotás során az álde­mokrácia tipikus intézménye, amely a parlamentarizmus hiá­nyát volt hivatva leplezni. Ez a jogintézmény nemcsak ellenke­zik a most kialakuló parlamenta­rizmussal, hanem akadályozza is a törvényalkotást." Szóval, oda hát a minket érintő ügyekbe való beleszólásunk? Pongrácz József (MDF) hevesi képviselő erről így vélekedik: — Azt hiszem, félreértelme­zés, hogy ez így megszűnne — mondta —, mert a jövőben is lesznek kérdések, amelyekben, ha úgy dönt az Országgyűlés, sor kerülhet társadalmi vitákra. In­kább arról van szó, hogy ennek az általánossá és „kötelezővé” tétele vesszék homályba... — Véleménye szerint, mi in­dokolhat még társadalmi vitát? — Talán az önkormányzat kérdése, amely valóban súlypon­ti kérdés, ezt magam is tapaszta­lom a körzetemben. — Ebben a zsúfolt hétben már sikerült időt szakítani a körzeté­re? — Miután nem kaptam meg­bízatást egyik bizottságban sem, az időmet kinn töltöttem a kör­zetben, Tiszanánán, Karácson­don. S a héten még elmegyek Pélyre. * Az ülésnap idején az NSZK bu­dapesti nagykövetségével alakított ki „forró drótot” Kelemen József (MDF), aki Berlin-Zehlendorf és Szilvásvárad között közvetít. A bükki falu német testvértelepülé­séről ugyanis egy 25 tagú delegá­ció érkezik június első napjaiban. — Arra kértek, hogy itt a Par­lamentben találkozzam velük, s együtt menjünk Szilvásváradra, ahol a német polgármester úgy­nevezett önkormányzati gyűlé­sen szeretne beszélgetni a helybe­liekkel. A tapasztalatcsere soha­sem árt, így hát, mi nyitottak va­gyunk és vendégszeretőek. Bizonyára így vélekedhetett a magyaros fogadtatásról és nyi­tottságról a vendégkarzat híres személyisége is, az ENSZ-főtit- kár Javiér Pérez de Cuéllar, ami­kor az elnöklő Szűrös Mátyás köszöntötte: — Egy emberöltőnyi idő telt el nálunk, amióta ön hat éve itt járt... Való igaz, nagyot változott a világ! Szilvás István Teljes heti rádió- és tv-müsorpénteken, 16 oldalon a Hírlap -ban!

Next

/
Thumbnails
Contents