Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-09 / 30. szám
Hírlap, 1990. május 9-, szerda GAZDASÁG - TÁRSADALOM 3. Privát profit Vállalkozási kedvezmények 1990. 2. rész Kedvezmények az SZJA-ban A személyi jövedelemadó tábla 1990-től módosul. A legmagasabb kulcs 60 százalékról 50-re csökken. A tőkebefektetések ösztönzése érdekében az SZJ A hatálya alá tartozó adóalany az adott évi ösz- szes jövedelméből (adóalapjából) — annak 30 százalékos mértékéig — levonhatja a részvény, részjegy, vagyonjegy, Kft, üzletrész, szövetkezeti üzletrész, illetve vagyonrész vásárlására fordított, valamint a saját vállalkozásba fektetett állóeszköznek minősülő gépek, berendezések beruházási összegét. A lakossági megtakarítás, illetve a vállalkozók, állampolgárok tőkebefektetését ösztönzi az is, hogy a takarékbetétből, a takaréklevélből, a kötvényből, a kincstárjegyből, a letéti jegyből, a tagsági kölcsönből, a szövetkezeti üzletrészből, a szövetkezeti részjegyből, a szövetkezeti célrészjegyből, a szövetkezeti termelésfejlesztési hozzájárulásból, a vagyoni hozzájárulásból, a vagyonjegyből, a részjegyből és az egyéb értékpapírokból származó kamat, prémium, osztalék, járadék, árfolyamnyereség után csak 20 százalék forrásadót kell fizetni, és azokat nem kell összevonni az egyéb jövedelmekkel. A társas vállalkozásnak, valamint a vállalkozási nyereségadó törvény hatálya alá bejelentett egyéni vállalkozásnak az adózott eredmény terhére elszámolt összes jövedelme után csak 20 százalék forrásadót kell fizetnie, és azt nem kell összevonni az egyéb jövedelmekkel. Nem kell személyi jövedelemadót fizetni a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem 500 ezer forintot meg nem haladó része után. 500 ezer forint felett pedig — ha a bevétel a 2 millió forintot nem haladja meg — növénytermesztésnél csak a bevétel 30 százaléka, állattenyésztésnél 10 százaléka tekinthető adóalapnak. Az SZJA hatálya alá tartozó vállalkozó a naptári évben felmerült és a bevételeit meghaladó költségeket, veszteségeket a következő évek bevételeivel szemben elszámolhatja, tehát a veszteség összegével a következő évek adóalapját csökkentheti. Az az SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak, aki a vállalkozásban saját találmányát valósítja meg, a vállalkozásból származójövedelmének csak a 70 százalékát kell az adóalapjába felszámolnia. Személyenként havi 1000 forinttal csökkentheti bevételeit az az egyéni vállalkozó, aki szakmunkástanulókat, illetve legalább 50 százalékban csökkent munkaképességű alkalmazottakat foglalkoztat. Kedvezmények az áfában Az áfa-törvény szerint a beruházási célú beszerzéseket terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adót teljes egészében a következők igényelhetik vissza: — a vállalkozási nyereségadó törvény hatálya alá tartozó személy; — a részvénytársaság kivételével a kizárólag természetes személyekből álló gazdasági társaság; — a kisszövetkezet; — a kisiparos, a magánkereskedő, a szerződéses üzemeltető. Az általános forgalmi adó szempontjából adómentes az a vállalkozás, amelynek bevétele a bolti kiskereskedelemben az 1 millió forintot, egyéb értékesítés esetén a 300 ezer forintot nem haladja meg. A pénztárkönyv és naplófőkönyv vezetésére kötelezett vállalkozásoknak az általános forgalmi adót csak az ellenérték pénzügyi teljesítése, befolyása esetén kell megfizetniük, míg másoknak a számla kibocsátásának időpontjában. Ezzel a kisvállalkozóknak az általános forgalmi adó fizetése miatti likviditási problémája megoldódott. Megmozdult a társadalombiztosítás 1989- től nem emelkedett a mellékfoglalkozású vállalkozók — ők vannak többségben! — TB-járuléka és továbbra sem kell nyugdíj- járulékot fizetniük. A TB-járulék továbbra is 10 százalék. 1990- től a főfoglalkozású egyéni vállalkozók társadalombiztosításijáruléka várhatóan mérséklődik, 41 százalék lesz. (Ezzel összefüggésben a táppénzjogosultságuk a betegállomány 16. napjától kezdődik.) Magáncég, külkereskedelmi joggal A magánvállalkozók önálló külkereskedelmi jogot szerezhetnek. A külkereskedelmi jog megszerzésére az 1/1987. (XII.29.), illetve az ezt módosító 1/1989. (1.18.) KeM rendelet alapján van lehetőség. (Jelenleg több, mint 600 magánszemély rendelkezik külkereskedelmi jogosítvánnyal.) Az export-import szerződéskötési engedély feltételei a magán- vállalkozók esetében is ugyanazok, mint bármely más cégnél. Belföldi személyek — tehát kisiparosok és kistermelők is — rendelkezhetnek önálló devizaszámlával, azaz részesedhetnek az általuk megtermelt devizabevételből. A nettó devizabevétel 10 százalékát tarthatják meg. Ha a kisvállalkozónak nincs külkereskedelmi joga, és egy külkereskedelmi vállalaton keresztül értékesít, akkor a devizabevételből csak a kisiparos részesedhet, a kistermelő nem. Azok a magánvállalkozások, amelyek nem rendelkeznek önálló külkereskedelmi joggal, a termékeiket, szolgáltatásaikat exportáló, illetve importáló külkereskedelmi vállalat utazási kerete terhére utazhatnak, illetve forintfizetés ellenében jutnak a szükséges importhoz. (Vége) Nyereséges kerékpárgyártás Nyereséges — 9 millió forint hasznot hozó — évet zárt az egy évvel ezelőtt létrejött magyar—amerikai vegyes vállalat, a Schwinn— Csepel Kft. A Schwinn-Csepel működésének első évében 200 ezer kerékpárt készített, mintegy húsz típusból, illetve azok 50-60 változatából. (MTI-fotó: Mónos Gábor) „Nem a látványos politikai gesztus a lényeg, hanem a tudomány érdekeinek színvonalas biztosítása" A Magyar Tudományos Akadémia tisztújító közgyűlésre készül A magyar tagozat adományozási akciót is szervez Gyermekmenté szolgálat A nevelőintézetekben, gyermekotthonokban élő gyermekek segítését feladatának tartó, hannoveri székhelyű Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyarországi tagozatot hozott létre, amely bekapcsolódott a szolgálat munkájába. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, amelynek vezetője dr. Edvi Péter orvos, elsősorban a közép- és kelet-európai intézetekben, otthonokban élő elhagyott gyermekek problémáival foglalkozik, s helyzetükön igyekszikjavítani. A szolgálat nevéhez fűződik a romániai Csegödön (Cighid) lévő gyermekotthon felkutatása, s az ottani nyomorúságos viszonyoknak a világ közvéleménye elé tárása. Az egykori Tisza-kastélyban elhelyezett szellemi fogyatékos, mozgássérült román és magyar gyermekek helyzetéről megdöbbentő képsorokat közölt a világsajtó, s a csegödi állapotokkal a magyar nézők is megismerkedhettek az MTV Panoráma műsorából. A Nemzetközi Gyermekvédő Szolgálat január óta foglalkozik a csegödi és más romániai gyermekotthonok támogatásával, s anyagi és orvosi segítséggel már eddig is hozzájárult az ott élő gyermekek helyzetének javításához. Ebbe a tevékenységbe kapcsolódott be a szerveződőben lévő magyar tagozat, amelynek képviseletében Demszky Gábor, Fodor Gábor és Kövér László országgyűlési képviselők a múlt hét végén Romániában jártak, s felkeresték a csegödi gyermek- otthont. A magyar tagozat a televízió és a sajtó segítségét igénybe véve már adományozási akciót is szervezett, amelynek eredményeként többek között sikerült ipari mosógépet szerezni a csegödi gyermekotthonnak. A magyar tagozat a következő napokban gyógyszerszállítmányt is eljuttat majd a Nemzetközi Gyermekvédő Szolgálat nemrégiben létrehozott nagyváradi irodájához. Az irodát a romániai gyermek- otthonokkal kapcsolatos munka helyi koordinálására létesítette a hannoveri székhelyű szervezet. A magyar tagozat tevékenységét a jövőben szeretné kiterjeszteni a hazai gyermekotthonokra is. Mit vár az új Parlamenttől, az új kormánytól a Magyar Tudományos Akadémia, és miként segítheti elő az ország gazdasági, társadalmi problémáinak megoldását, megújítva önmagát is — erről kérdezte Berend T. Ivánt, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét az MTI munkatársa abból az alkalomból, hogy az Akadémia május 21-e és 27-e között tartja tisztújító közgyűlését. — A tudomány szabadságának elengedhetetlen feltétele a tudományos központok — az egyetemek és az Akadémia — 1949-ben megszüntetett, illetve megnyirbált autonóm önigazgatásának a helyreállítása — mondta Berend T. Iván akadémikus. — A Magyar Tudományos Akadémia már két évvel ezelőtt kezdeményezte ezt. Remélhető, hogy az új Parlament— a parlamenti demokrácia és helyi-intézményi önigazgatás vallott elveinek megfelelően — mielőbb szavatolja az Akadémiáról szóló új törvény elfogadásával. A tervezett és megindított tulajdonreform keretében az autonómia anyagi megalapozásához igényt tartanak az akadémiai tulajdon helyreállítására is. Nem a régi föld- és házbirtokokat igénylik vissza, hanem a kezelésükben lévő épületeket, intézeteket, kísérleti gazdaságokat és — a privatizáció során — esetleg a részvénybirtoklást is. Az új kormány — mint mondotta — remélhetően nem kíván felesleges átszervezések pótcselekvésébe bonyolódni, és épít a meglévő adottságokra. A világ minden fejlett tudománnyal rendelkező országában különböző szervezeti intézményes rendben működnek az önálló kutatóintézetek. Nálunk a Magyar Tudományos Akadémiához tartoznak ezek az intézetek, amelyeket teljes önállóságuk megtartásával, az MTA köztestületi autonómiája keretében kívánnak a továbbiakban is működtetni. Ez sokkal kedvezőbb a tudományos kutatás számára, mint valamiféle állami tudomány-bürokrácia kiépítése. Remélhetően a köztestületi autonómia alapján működő Akadémia — miként a múltban is mindig — nem nyereség- orientált nemzeti tevékenységének ellátásához a továbbiakban is élvezi a költségvetés támogatását. Az MTA érdemi megújításának a folyamata megkezdődött — mondta Berend T. Iván. — Megítélésem szerint lényeges tudománypolitikai változásokra is szükség van. A kutatásfinanszírozás egész rendjét döntően versenypályázati alapokra kellene helyezni. Az egyetemi posztgraduális képzés kiépítésével egy időben — az egyetemek meghatározó szerepének biztosításával —, hagyományainknak megfelelően kell átalakítani a tudományos minősítés egész rendjét. Nem a látványos politikai gesztus a lényeg, hanem a tudomány érdekeinek színvonalas biztosítása. Elsietett és a színvonal hanyatlásához vezető lépést sem- miképjJen sem szabadna tenni. Az európai tudományos integrációról szólva hangsúlyozta, hogy a tudomány — lényegéből eredően — nemzetközi művelése — néhány speciális ágazat kivételével — kizárólag nemzeti keretek között megoldhatatlan. A hidegháborús szembenállás éveiben, ideológiai megfontolásokból, a politika a tudományban is valamiféle KGST-autarchia megvalósítására törekedett. Igaz, hogy ez az alapállás az utóbbi két évtizedben sok tekintetben előnyösen módosult. A változtatás igényével a magyar tudomány, az egyetemek és az Akadémia különösen sokat tett a nemzetközi tudományos kapcsolatok kiépítéséért, szélesítéséért. Akadémiánknak ma több mint 60 nemzetközi együttműködési egyezménye van, szinte az egész fejlett világgal. A fokozatos-részleges „visszaintegráló- dás„ és jelenlét a nemzetközi tudományosságban az utóbbi évtizedekben nagy akadémiai teljesítmény is volt. Ez a folyamat a legutóbbi időben felgyorsult, amit nem is annyira az újabb, Dél-Koreával és Izraellel kötött fontos egyezmények jeleznek, hanem az, hogy az integráció mindjobban kiteljesedik. Tavaly már teljes jogú tagjai lettünk — elsőként e térségben — az eddig 14 nyugat-európai országot tömörítő European Exchange Programnak. Hamarosan aláírjuk az európai fizikai kutatás központjával, a CERN-nel a teljes jogú taggá válás előzetes egyezményét. Tavaly — ugyancsak elsőként a közép- és keleteurópai országok közül — Strassbourgban elvi befogadást nyertünk az Európai Közösség legfőbb tudományos integrációs szervezetébe, az European Science Foundba. A most folyó technikai előkészítés után tagságunk ez év őszétől valósul meg. A Magyar Tudományos Akadémiának a Royal Society^ val aláírt megállapodása értelmében évente 20-25 fiatal kutatót küldhetünk angol kutatóközpontokba egy-egy évre. A japán Sasaka- wa-alapítvánnyal megkötött egyezményünk értelmében pedig évi 20-25 fiatal társadalom- kutató nyerhet legfeljebb három éves hazai kutatási ösztöndíjat és a külföldi konferenciákon való részvétel költségeit. A ciklust záró közgyűlésen megválasztják az Akadémia új levelező és rendes tagjait. Az Akadémia módosított alapszabálya szerint az akadémia 200-as taglétszámának korhatára az eddigi 75 év helyett 70 év, következésképpen mintegy 30 új akadémiai hely üresedett meg. Ezek szerint összesen mintegy 50 új levelező tagot választhat a közgyűlés. Ezzel a korábbi rehabilitációs folyamatokat kívánják kiteljesíteni, azok számára, akik részben politikai beavatkozások nyomán nem kerülhettek az őket megillető akadémiai helyre. Az osztályokon már megszavazott javaslatok között olyan személyek is szerepelnek, akiket a 70- es évek politikai boszorkányüldözései nyomán akadémiai kutatóintézetekből távolítottak el. Most első ízben úgynevezett külső tagokat is választanak. Eddig csak külső tiszteleti tagság létezett a világ legjelesebb tudósai részére. A „külső tagság,, a külföldön élő, akár nem magyar állampolgárságú, de magát magyarnak tekintő legkiválóbb kutatókat kívánja szorosan Akadémiánkhoz kapcsolva bevonni a hazai tudományos életbe — mondta végezetül Berend T. Iván. (MTI) A sertéspiacon egy év alatt 50 százalékos áremelés volt — A kínálat zavartalan „levezetése” valószínű, állami beavatkozással oldható meg Vészesen fogy az állomány...! Emlékszem, nem is olyan rég, a nyolcvanas évtized első felében méltán büszkélkedtünk arról, hogy minden idők legnagyobb állatállománya volt Magyarországon. Aztán ahogy telt az idő, az évtized második felére ez fokozatosan a feledés homályába került. Mármint hogy erőteljes fogyásnak, apadásnak indult, szinte megállíthatatlan erővel, és ez ma is tart! Amire tehát nem is oly rég még büszkék voltunk, ma már feszültséget, komoly gondot jelent. Hogy miért beszélünk erről ilyen drámaian? Nem véletlen, hiszen egyikünknek sem közömbös, hogy milyen a húsellátás az országban, nem beszélve arról, miként alakul a kivitel ebből a fontos termékből. A Központi Statisztikai Hivatalban nemrég közzétették az idei esztendő első negyedének legfrissebb adatait a hazai állatállomány helyzetéről. Eszerint március végén az ország szarvasmarhalétszáma egymillió 637 ezer volt. Az utóbbi két évben a vállalatok 70 ezerrel, a kistermelők 8 ezerrel csökkentették ezek számát. A háztáji gazdaságokban ezenkívül még 80 ezer vállalati tulajdonban lévő szarvasmarhát gondoztak. A tehénállomány ma 639 ezer, amely 22 ezerrel megfogyatkozott az elmúlt két évben. Elgondolkodtató a sertések alakulása is. 1990 első negyedévének végén 8 millió 457 ezer volt, 200 ezerrel kevesebb, mint amennyit 1988 hasonló időszakában számoltak. A nagyüzemekben és a háztáji gazdaságokban eközben ellentétes folyamat ment végbe, amely jól tükrözi a körülményeket. Míg a közösben 366 ezerrel csökkent a sertések száma, addig a kistermelők 159 ezerrel gyarapították állományukat az utóbbi két évben. Furcsa és kissé megdöbbentő a kép, miután 33 termelőszövetkezetben egyenesen felszámolták a sertéstenyésztést, arra hivatkozva, hogy nem gazdaságos. Eközben a kisgazdák száma 84 ezerrel emelkedett. Jelenleg megközelítőleg 700 ezer ólat hasznosítanak az országban, amelyekben sokan saját céljaikra hizlalnak, illetve azon felül eladnak néhány hízót. Ha párhuzamba állítjuk az anyakocák számának változását a nagy állattartó telepeken és a kisüzemekben, érdekes következtetésre jutunk. Az előbbiekben két esztendő leforgása alatt 13 ezerrel csökkent, a kistermelőknél viszont 3 ezerrel gyarapodott a kocaállomány. Ezek után lássuk Heves megyében miként alakult az állattenyésztés helyzete. Sajnos, 1989-ben sem javult, sőt, néhány területen tovább romlott. Ennek oka, hogy tovább emelkedtek a tartási, takarmányozási költségek, miközben ezeket nem követték a felvásárlási árak változásai. Szűkebb hazánk nagyüzemeiben a szarvasmarha-állomány összetételében a tejhasznú tehenek aránya tovább nö vekedett, a hús, illetve a kettőshasznosításúak rovására. A kisüzemekben a tehénállomány csaknem 13 százalékkal csökkent, viszont a tejtermelés összességében 4 százalékkal tovább emelkedett. A vágómarha termelés 3 százalékkal volt kevesebb, mint az előző évben. A nagyüzemekben 12 százalékkal növekedett az anyakoca-állomány, ezzel szemben a háztájiban élénken reagáltak a romló jövedelmezőségre, így 10 százalékkal mérséklődött az anyakocák létszáma. A prognózisok szerint az idei esztendő végéig 8,6 millió sertés lesz az országban! Ennek a felvevő piaca a belkereskedelmi értékesítések erőteljes visszaesése és a múlt évinél szerényebb külpiaci lehetőségek miatt nem látszik biztosnak. Vélemények alapján a sertéskínálat zavartalan „ levezetése” valószínűleg állami beavatkozással oldható meg. Ellenkező esetben a termelési kedv további mérséklődése várható. Ez pedig a sertésállomány jelentős megcsappanásával járhat! Komor következményként még húshiánnyal, esetleg ellátási nehézségekkel is számolni lehet! Érdekes, sőt meghökkentő az is, hogy a sertéspiacon egy esztendő alatt 50 százalékos áremelés volt. A malacok értéke meghaladja a 2 ezer forintot, a süldőket kilónként 90, a hízósertéseket kilónként 74 forintért adják, sőt, gyakori, hogy ennél is többet ígérnek értük. A tápok árát ebben az évben immár kétszer emelték, amit az alapanyagok árának folyamatos növekedésével magyaráznak. Eközben rengeteg a kifogás azok minőségére, összetételére. Beltartalmi értékük ugyanis nem javult. A kukorica hivatalos ára tonnánként 6 ezer, a szabadpiacon viszont már 9 ezer forint. Az abraktakarmányok előállítását az is nehezíti, hogy az infláció miatt a nagyüzemek inkább tárolják szemestermény feleslegeiket, minthogy eladják azokat. Ilyen tehát a helyzet jelenleg, felemás és elgondolkodtató, amely hosszú ideig nem tartható. Mielőbbi megoldást sürget! Mentusz Károly
