Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-05 / 27. szám

Hírlap, 1990. május 5., szombat HÍRLAP-HÉTVÉGE 7. Az új Porsche gépkocsi Győrben készülnek az új rendszámtáblák Az országos pályázat eredményeként a Győri Autójavító Vállalat gyártja a gépjárművek űj rendszámtábláit. A három betűből és három számból álló, valamint az országot jelző tábla az európai szabványnak felel meg. Évente mint­egy 2 milliót készítenek belőlük, NSZK-gyárt- mányú gépsoron. Rövi­desen a cserére is sor ke­rül. * (MTI-fotó: Matusz Károly) A szél egyike azoknak a termé­szeti erőforrásoknak, amelyek­nek szerepe az emberiség történe­te során többször is változáson ment át. Eredetét tekintve a szél­energia tulajdonképpen a Nap energiájából származik, és meg­újuló energiaforrás. A szelek sebessége természe­tesen eltérő, az enyhe légmoz­gástól az óránként 100 — 150 ki­lométeres sebességet is meghala­dó, száguldó viharokig, gyakor­latilag minden szélsebesség elő­fordul. A különféle sebességgel áramló levegő mozgási energiá­jánál fogva képes munkavégzés­re. A legrégibb ismert szélerőmű maradványait Irán és Afganisz­tán határvidékén tárták fel: E vi­déken szinte állandó irányú szél fúj, ennek köszönhetően alkal­mazhattak itt függőleges tenge­lyű, állandó irányba állított szél­kerekeket. A függőleges tenge­lyű szélkerék tulajdonképpen két abroncstalan, tengellyel ösz- szekapcsolt kocsikerék küllő­rendszerére emlékeztet: a szél energiáját az egyes küllők között kifeszített vászonnal hasznosít­ják. A középkor táján megjelent egy másik fajtája is a szélmal­moknak. Ezekben a forgó moz­gássá alakított szélenergiát fafel­dolgozásra használták fel. Az ilyen szélmalmokat fűrészmal­moknak is nevezik. E malomtí­pusokból Európa-szerte még a múlt században is sok működött. Később a függőleges tengelyű szélkerék mellett a szélenergia hasznosításának egy más típusú eszköze is kialakult: a vízszintes tengelyű szélkerék. A szél iránya azonban a legtöbb helyen válto­zó. Olyan megoldást kerestek te­hát, amelynél a tengely önműkö­dően beáll a szélirányba. A hol­land típusú szélkeréknél a víz­szintes tengelyt egy kúp alakú tartószerkezetben helyezik el. Ha a szél iránya változik, akkor a tengely az egész tartószerkezet­tel együtt elfordulva veszi fel a megváltozott széliránynak meg­felelő helyzetet. Európában a szélerőtelepek a XVI — XVII. században élték virágkorukat, főleg a szélben gazdagabb ten­gerparti országokban. A gőzgép azonban az időjárás szeszélyei­nek kitett szélmalmokat fokoza­tosan kiszorította a gyakorlatból. A hetvenes évek olajválsága újra a kutatás előterébe állította a szélerőműveket, és ez az érdek­lődés máig tart. A szélenergia napjainkban is helyet kér az elektromos energiával való ellá­tásban, vagy más módon hasz­nálják fel azt hasznos munka végzésére. A hagyományos erő­müvekhez képest létesítésük nem túlzottan költséges, s ingyen energiát hasznosítanak. 250 ezer kilo­watt energiát termelő szél­generátor a kínai főváros közelében. Amerikai technológia felhasználásá­val építették (MTI Külföldi Kép­szerkesztőség) Würtz Ádám, a „zsonglőr" Maga sem tudja az általa il­lusztrált könyvek számát. Köz­tük vannak Tom Sowyer, Huck­leberry Finn, a Tamás bátya kunyhója című kötetek, de Sha­kespeare, Bocaccio és Bartók művei is. Képein ott a rajzolható világ egésze: vonalak, színek és harmóniák. A modern művészet szabadsága, az egyén szabadsá­ga, amely látni és élni segít. Nem az eszköz számít, hanem a lélek és a mívesség. Gyermekkönyvé­nek illusztrálásakor mesélte Kas­sáknak: az alkotni vágyás olyan, mint artistának a világszám. A főiskolán festőművésznek ké­szült, s a nagy világszámról ál­modott. De nem volt lengőtra­péz, akkoriban csak zsonglőrö­ket kerestek. Világszámot zsong­lőrként is be lehet mutatni, ha míg más hat labdát dobál, ő pe­dig ügyesen játszik akár tízzel is — vélekedett. Igaza volt. Picasso és Dali irodalmi témák feldolgo­zásával is alkottak „világszámo­kat”. Varázslatosan sokszínű és csupa csoda a világ. Érteni és érezni kell. Kínjai elviselhetetle­nek lennének a társak erősítése, bátorítása nélkül. Ezek a társak a könyvek. A szöveg, a fehér papí­ron fekete betűtenger a lélekben látvány, életre kelthető és papírra fogalmazható. Würtz Ádám ezt a könyvek által kapott élményt sokszorozza és osztja meg ve­Würtz Ádám rajzai lünk, rajzai teljességet kínálnak, hitet és erőt. Úgy mondja, szerencsecsillag segítette, mert az élet mindig csoda tudott maradni számára. Megőrizte a gyermekkort, az ál­mot hatvanadik életévén túl is. Chagallt Vityebszk, őt Tamási röptette a világba. De sétálhatott a kínai nagy falon, New York ki­állítótermeiben, nézhette az óce­ánt Dél-Amerika partjánál, dol­gozhat ikonokkal és barokk szobrocskákkal díszített fővárosi műtermében, mégis megmaradt annak a nyitott szívű gyerekem­bernek, akit a dunántúli kisváros eleresztett. Igyekezett mindig a legnagyobbak példáját követni. Háromszor kapott Munkácsy^ dijat, de sikere volt Luganóban, Frankfurtban, Bécsben, Bolog­nában, Rómában is. 1969-ben Londonban megkapta az év leg­szebb naptára aranyérmét. Vá­sárolt képet tőle az Ermitázs és a Puskin Múzeum is. A művészet küzdelem az el­múlás ellen. Würtz Ádám fest és rajzol. Változatlanul hisz az általa vará­zsolt csodákban. Józsa Ágnes Kényelmesen elterpeszkedve üldögélünk a díványon barátsá­gos legénylakásomban. Opálos fénnyel csillog a nemes ital a po­harakban, kávé illatozik a csé­székben. A tompa fény és a halk zene még varázslatosabbá teszi a meghitt környezetet. Szótlanul kortyolgatjuk a konyakot. — Tudod — szólal meg az asz- szony váratlanul —, vasárnap lagziban voltam. — No, akkor legalább kimu­lattad magad — hörpintek a ká­véból. — A fenét. — Akkor minek mentél oda? — Honnan tudhattam volna. Nem is táncolhattam úgy isten­igazából. A férjemet megszállta a féltékenység ördöge. Mindenkit elzavart, egyedül csak vele szóra­kozhattam. Akár hiszed, akár nem, még azt sem engedte meg, hogy a sógorommal ropjak egyet. — Ez már enyhe túlzás. — Elrontotta az egész mulat­ságot, egy lépést sem tágíthattam mellőle, mindenhová követett. — Nincs olyan feleség, aki ne tudná lóvá tenni a férjét — hoza- kodok elő óvatos véleményem­mel. — Egy pillanatra azért sike­rült kiszabadulnom a karmai kö­zül, amikor hajnaltájban elszuny- nyadt a szomszéd szobában, és előtte megparancsolta, hogy ül­dögéljek az ágya szélén. — Sokáig tartott ez a szabad­ság? — Pördültem-fordultam, az­tán visszamentem, és megkap­tam a magamét, mert a férjem éppen akkor ébredt fel. Iszunk egyet. — Mindebből az következik — mondom —, hogy nélküle kell lagziba járnod. — Ebbe sohasem egyezne be­le. Új lemezt teszek föl. A zene és az ital andalítóan hat, boldog öröm önt el, és egy pillanatra sem veszem le a szemem a mellettem üldögélő nőről. — Mindig is féltékeny volt — szajkózza még mindig ugyanazt a témát —, de ez már felülmúl min­den emberi mértéket. — Együttérzek veled — hajo­lok feléje, enyhe szédülést érez­ve. — Furcsa, hogy miket feltéte­lez rólam — mondta utoljára. — Hihetetlen — és még min­dig tátva van a szám a csodálko­zástól. Aztán gyöngéden a hátá­ra fektetem, és mint általában, most is azzal kezdem a dolgot, hogy kigombolom a blúzát. Lengyelből fordította: Ádamecz Kálmán Feliks Derecki: FelteUewvyseg Szelek energiájúi NSZK: A Porsche-gyár 1990 márciusában közzétett fényképe a 911-es turbógépkocsiról, amelyet egyszerűen a '90-es évek szupergépkocsijának neveznek a gyártók. A 3,3 literes motor teljesítménye nagyobb, mint a korábbi modelleké, végsebessége 269 km/óra. A gépkocsi sorozatgyártását még eb­ben az évben elkezdik, ára 90 ezer dollár körül lesz. A nagyközönség először a gépkocsit a márciusi genfi nemzetközi autókiállításon láthatja. (Telefotó: MTI Külföldi Képszerkesztőség)

Next

/
Thumbnails
Contents