Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-05 / 27. szám

8 HÍRLAP-HÉTVÉGE Hírlap, 1990. május 5., szombat A csernobili gyerekekért Előttem gyermekfotók. A szo­morú tekintetekből fájdalom és remény sugárzik. Leukémiások. A csernobili tragédia áldozatai. Csontvelő-átültetéssel talán még megmenthetők. De Belorusszia nem rendelkezik az ehhez szük­séges berendezésekkel és szak­emberekkel. A radioaktív sugárzás okozta betegséghullám felkészületlenül érte a szovjet egészségügyet. A hivatalos orvosi vélemény több mint három éve egyfolytában azt bizonygatta, hogy a hosszú fele­zési idejű radionuklidok nem veszélyeztetik az ember egészsé­gét. (Belorusszia területének egyötöde sugárfertőzött, ami 2,2 millió lakost érint.) Az ered­mény: a minszki I. számú klinika gyermek-haematológiai osztá­lyán, ahol több mint hatvan bete­get kezelnek, majd minden héten meghal egy kisgyermek. A gyakorló orvosok — ellen­tétben a hivatalos vezető körök­kel — már rég elismerték a cser­nobili helyzet rendkívüli veszé­lyét. Meggyőződésük, hogy a tragédiának ez csupán a kezdete. Az utóbbi években háromszoro­sára nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akiket különféle vérká­rosodással szállítottak hozzánk — mondja Olga Alejnyikova, a gyermek-haematológiai köz­pont vezetője. Kis betegeink két­harmada leukémiás. Több mint tízszeresére nőtt a korábban rit­kaságszámba menő, veleszüle­tett leukémiások száma, és csak­nem háromszorosára emelkedett halálozásuk. Szomorú tényként kell elismerni, hogy a szovjet or­vostudomány a veszélyeztetett zónában dolgozó orvosok hősies erőfeszítései ellenére sem képes ma segíteni a sugárfertőzött gyermekeken. Nem rendelkezik ugyanis korszerű orvosi felszere­léssel, gyógyszerekkel, fájda­lomcsillapító készítményekkel, a bonyolult diagnosztikai beren­dezések beszerzéséhez szüksé­ges valutával. Nem véletlen te­hát, hogy a belorusz haematoló- giai központban a beteg kisgyer­mekeknek csupán a 15 százaléka marad életben (összehasonlítá­sul: ez a mutató az Egyesült Ál­lamokban vagy az NSZK-ban 75 — 85 százalék). Ennek ellenére eddig még egyetlen belorusz gyermeknek sem adatott meg a külföldi gyógykezelés reménye, hisz sem az orvosok, sem a szü­lők nem rendelkeznek az ehhez szükséges anyagi eszközökkel. A szegénység bármilyen for­mája megalázó és fájdalmas. De szabad-e eltitkolni csupán büsz­keségből, amikor gyerekek szá­zainak élete a tét? Ma még né­hány százan vannak. És holnap? Holnap a csernobili gyászjelen­tésben már az áll, hogy egy egész nemzedék van végveszélyben! El kell ismerni, hogy a kormány és a lakosság egyaránt sokat tett a tragédia következményeinek fel­számolásáért, a sugárfertőzött emberek gyógykezeléséért. De Csernobil következményei sok­kal súlyosabbak, mint az egyes tudósoknak, szakembereknek hosszú időn át tűnt. E sorsdöntő feladat megoldása lehetetlen nagyméretű összefogás nélkül. A sugárbetegségben szenvedő lakosság, mindenekelőtt a gyere­kek iránt érzett mély aggodalom és felelősség vezette a Belorusz Legfelső Tanácsot és a Miniszter- tanácsot, amikor felhívással for­dult a parlamentekhez, a kormá­nyokhoz, a nemzetközi szerveze­tekhez, az állampolgárokhoz és minden jóakaratú emberhez, hogy segítsék a csernobili atom­erőmű baleseti következményei­nek felszámolásáért tett erőfeszí­téseket. A felhívás minden bi­zonnyal megértésre és segítő szándékra talál. A tevékeny sze­retet még megmentheti az atom­katasztrófa áldozatainak életét. A csernobili atomerőmű baleseti következm ényein ek felszám olá­sáért létesített alap számlaszáma a Szovjet Külgazdasági Bank be­lorusz köztársasági bankjában: 000700801. Vjacseszláv Hodoszovszkij (APN) Festett kutya és gazd­asszonya Párizs: Egyéni ízlés sze­rint kifestett boxer és kutyatársnak maszkíro­zott kis gazdája az elő­ször megrendezett együttes bemutatón. A nevezetes eseményt a híres mesterfodrász, Je- an-Marc Maniatis szer­vezésében tartották meg. * (MTI Külföldi Képszerkesztőség) Kábítószer-alapanyag. A feketepiacon kilója 120—130 ezer rubelbe kerül. ■M V» Színes fénykép értékű telefotó A japán Sharp cég kis mé­retű adógépe, amely kb. 20,3X25.4 cm méretű, szí­nes fénykép értékű telefo- tók továbbítására alkal­mas. Az adásidő telefonon három perc, digitális vona­lon 20 másodperc. A be­rendezést 1990 őszétől kez­dik árusítani, 23 ezer dol­lárért. (Telefotó: MTI Külföldi Képszerkesztőség) Aranyból, ezüstből készült ősi türkmén ékszerek és valuta — íme, korántsem teljes felsorolása azoknak az értékeknek, amelye­ket a szovjet bűnüldöző szervek koboztak el a türkmén kábító­szer-kereskedőktől. Amikor néhány évvel ezelőtt már nyíltan meg lehetett monda­ni az igazságot a kábítószer-fo­gyasztásról, lehetővé vált, hogy széles körű harcot indítsanak e betegség és azok ellen, akik sze­mélyes gazdagodásuk érdeké­ben vállalják a kábítószer ter­jesztését. Mivel a kábítószer-ke­reskedelem elszakíthatatlanul összefonódik a csempészettel, a küzdelembe bekapcsolódtak a szovjet állambiztonsági szervek is. Tudósítónk beszélgetőpartne­re Vlagyimir Bojko, a KGB ezre­dese, a Türkméniában lefolyta­tott számos akció szervezője és résztvevője. — Első akcióink egyike — mondja Vlagyimir Bojko — Kov- sza Ekberov bűnözőcsoportjá­nak felszámolása volt. A csoport az Afganisztánnal határos Tah- ta-Bazari térségben tevékenyke­dett, és két év alatt csempészúton több mint 50 kiló kábítószert forgalmazott. — A határőröknek hosszú időn keresztül okozott problé­mát az Afganisztán, Irán és a Szovjetunió határainak találko­zásánál lévő „zöld háromszög”, ahol már a cári időkben is egy csempészösvény vezetett keresz­tül. Itt lepleztük le azt az iráni csempészbandát, amelyik több mint 200 kiló ópiumot akart Af­ganisztánból Iránba juttatni. — Az elmúlt három évben — folytatja Vlagyimir Bojko — több mint 300 kiló kábítószert koboztunk el a kábítószer-keres­kedőktől, ami hatalmas mennyi­ség, ha figyelembe vesszük, hogy a feketepiacon 1 kg kábítószer jelenleg 150 ezer rubelt ér. A kábítószer elleni harc nap­ról napra fokozódik. Többmilli­ós jövedelmük megőrzése érde­kében a bűnözők semmilyen esz­köztől nem riadnak vissza. Gyil­kolnak, zsarolnak, vesztegetnek. Csak a rendőrség és a KGB erői­vel nehéz legyőzni őket. Minden embernek meg kell értenie, mi­lyen veszélyeket rejtenek a kábí­tószerek, s csatlakoznia kell a „fehér halál” elleni küzdelem­hez. V. Ripunkov, a KGB nyo­mozója bemu­tatja a kábító­szer-kereske­dőktől elkob­zott tárgyakat (APN) Különleges fazonú osztrák nőt táskák férfi öltön

Next

/
Thumbnails
Contents