Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-31 / 49. szám
2 Hírlap 1990. május 31., csütörtök Ülésezik az Országgyűlés Torgyán József és Szabad György az ülés szünetében (Hírlap-telefotó MTI: Cseke Csilla felv.) (Folytatás az 1. oldalról) 5. Országgyűlési határozati javaslat a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány felülvizsgálatáról. Az elfogadott napirendnek megfelelően a felszámolási eljárásról szóló törvényerejű rendelet kiegészítését indítványozó törvényjavaslat tárgyalásával foglalkozott az Országgyűlés. Szabó Iván (MDF), a Gazdasági, a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi, valamint az Alkotmányügyi, Törvény-előkészítő és Igazságügyi bizottságok együttes álláspontját tolmácsolva kifejtette: a kérdéses törvényerejű rendeletet ez év tavaszán az Országgyűlés már módosította, mégpedig úgy, hogy új helyzetet teremtett két területen. Ennek értelmében fizetésképtelennek tekinthető az a gazdálkodási szervezet, amely fizetéseit beszüntette. A másik érdemi módosítás szerint a fizetés- képtelenné vált szervezetek kötelesek önmaguk ellen csődöt bejelenteni, és ezért a gazdálkodó szervezet vezetője saját vagyoni felelősséggel is tartozik. A bizottsági előadó szerint 2 — 3 ezerre tehető a pillanatnyilag fizetés- képtelen gazdálkodó szervezetek száma, az így mutatkozó kintlevőség értéke meghaladja a 200 milliárd forintot. Ugyanakkor azonban a vállalatok többségénél kétarcúság tapasztalható, azaz egyazon vállalat egyidejűleg adós is, és hitelező is. Az előadó megállapította azt is, hogy mindössze 30 — 40-re tehető azoknak a nagyvállalatoknak a száma, amelyek ténylegesen a csőd szélén állnak. A szakemberek azt tekintik indokoltnak, hogy elsősorban ezek a nagy monopóliumok omoljanak össze, s ne következzen be a gazdasági életet megbénító, egyfajta dominóelv, amelynek során kis- és középvállalatok százai, ezrei kezdeményeznek önmaguk ellen csődeljárást. Az előadó hangsúlyozta, ez a módosítás nemhogy lazítaná, hanem inkább szigorítja a csődtörvényben kívánatosnak tartott pénzügyi fegyelmet, ugyanis gazdasági módszerekkel irányítja a figyelmet a pénzügyi és gazdálkodási bajok eredetére. Végül utalt arra: ez a kiegészítő törvényjavaslat összhangban áll hosszú távú gazdaságpolitikai céljainkkal, eszköze annak, hogy felszámolásra csak azok a nagy- vállalatok kerüljenek, amelyek valóban csődbe jutottak. A törvény módosítása segítséget nyújt ahhoz, hogy a kis- és középvállalatok lehetőséget találjanak az életben maradásra. A törvényjavaslathoz senki nem nyújtott be módosító indítványt, így az elnök javaslatára a képviselők elfogadták, hogy együttesen folytassák le az általános és részletes vitát. Polémiára végül is nem került sor, hiszen egyedül Palotás János (MDF) fejtette ki véleményét, s messzemenően támogatta a javaslatot. Ugyanakkor hozzátette: senki se feledkezzen meg arról, hogy ez csak egy átmeneti intézkedés, ezzel még nem lehet lezártnak tekinteni a sok területen feszültséget okozó problémakört. A teljes egyetértést mutatta az is, hogy a határozathozatal során ellenszavazat és tartózkodás nélkül valamennyi képviselő elfogadta a felszámolási eljárásról szóló törvényerejű rendelet kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. Mielőtt a következő napirendi pont tárgyalására tértek volna, Szabad György megbízott házelnök köszöntötte a teremben helyet foglaló két amerikai kongresszusi delegációt. Köszönetét fejezte ki, hogy a William H. Gray, a Newt Gingrich, valamint a Martin Frost által vezetett képviselőcsoportok eddigi magyar- országi tárgyalásaik során az Egyesült Államok politikai szolidaritásáról, erkölcsi és anyagi támogatásáról biztosították hazánkat. Az előterjesztéssel, az egybemosódó bizottsági szünetekkel, a politikai szócsatákkal, módosító javaslatokkal, ügyrendi indítványokkal „fűszerezett”, ám a konkrét érdemi érveket túlnyomórészt nélkülöző, és összesen hét órán át tartó általános vitát végül is szerda este hat órakor felfüggesztette a plénum. A téma a napirend szerint a földtörvény módosítása volt, erre az Önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottság terjesztett elő törvényjavaslatot. Lényege, hogy bizonyos kivételekkel ellenőrzés alá vonják a leendő önkormányzati tulajdont, amellyel jelenlegi, hivatalosan csak kezelői joggal rendelkező „gazdáik” hatalom-, illetve va- gyonátmentési céllal „gazdálkodnak ”. Ez a törvényjavaslat a korábbi bizottsági tárgyalásokon többször változott, s további módosító, illetve kiegészítő indítványok is kapcsolódnak hozzá. A plénum napirendjén szerepelt volna még szerdán a termőföldek, valamint a volt egyházi tulajdon védelmét szolgáló két, különálló törvényjavaslat. A vitából kitűnt: ez a három tervezet egymással nincs összhangban, holott hasonló célokat szolgál. A felszólalásokból mindvégig nehezen volt követhető a képviselők számára is: pontosan melyik törvényjavaslatról, illetve indítványról beszélnek az ülésteremben. Annál is inkább, mert az ön- kormányzati bizottság például elvetette a volt egyházi tulajdon védelmét szolgáló önálló törvénytervezetet, s azt beépítette sajátjába. Szerdán azonban a bizottság ezt a passzust visszavonta, az erre vonatkozó módosító javaslat azonban érvényben maradt. Minden beterjesztő fenntartotta saját indítványát, sőt újabbak is születtek, mondván: ha csak az ülésnap kezdetén kapnak meg ilyen fontos előterjesztést, akkor senki ne csodálkozzék azon, hogy záporoznak a módosító javaslatok. Ezek egyébként a törvény kijátszásának további lehetőségeire vagy a törvény hatálya alól kivonandó újabb kivételekre vonatkoztak. Míg a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt képviselői következetesen a törvényjavaslat elfogadása mellett érveltek, sorolva az állami ingatlanok és a szövetkezeti tulajdon elkótyavetyéléséről, átmentéséről szóló példákat, addig a Fidesz — nem kevésbé következetesen — kormánykoncepciót sürgetett. Orbán Viktor és Száj er József arra hívta fel a figyelmet: az utóbbi időben körülbelül tíz hasonló tartalmú indítvány került a képviselők asztalára. Ez a tény önmagában is jelzi, hogy sürgető lenne a részletek szabályozása helyett a tulajdonról szóló törvény megalkotása. A Fidesz frakcióvezetője konkrét kifogást is említett a volt egyházi vagyon védelmével kapcsolatban, amelyet egy MDF- képviselő félreértelmezett. E hozzászólást visszautasítva kijelentette: a Fidesz nem a kereszténydemokrata értékek ellen van, csupán jogi szempontból bírált egy javaslatot. A későbbiekben pedig, Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter felszólalása után, hangsúlyozta: ha a kormány egyik tagja támogatta az indítványokat, ezt a Fidesz úgy értelmezi, hogy ezentúl ezért a döntésért a Parlament és a kormány együttesen viseli a felelősséget. Gál Zoltán az MSZP-frakció nevében ugyancsak Nagy Ferenc József egyik kijelentésére reagált, visszautasítva azt a szemrehányást, hogy lassú a törvényhozás. Ráadásul — mondta — a miniszter akkor bírálta a törvény- hozást, amikor a benyújtott törvénytervezethez a kormánynak semmi köze nem volt. Véleménye szerint nem kép viselőknek és bizottságoknak kellene ilyen horderejű törvényjavaslatokat szövegezniök. Ezekkel a vélekedésekkel szemben a kormányzó pártok úgy vélekedtek: ezúttal tűzoltó- munkát kell végezni, nem lehet várni a teljes tulajdonkoncepcióra, mert ha most nem fogadják el a benyújtott előterjesztést, akkor négy hónap múlva már nem lesz szükség sem új privatizációs, sem új földtörvényre. A vita végül is azzal szakadt félbe, hogy az elnöklő Szabad György tisztázta: melyik törvényjavaslathoz milyen módosító indítványok kapcsolódnak. Kísérletet tett arra is, hogy a plé- nummal az általános vita lezárását fogadtassa el, miután azonban több képviselő is jelezte, hogy további módosító javaslata van, ezt a T. Ház elvetette. Indítványozta azt is, hogy az Ország- gyűlés — ha már felfüggesztette az általános vitát — térjen rá újabb törvényjavaslat tárgyalására. Ám egy honatya szerint a Parlament szerdai munkája alapján a közvélemény előtt nevetségessé vált, mint mondotta, „produkciója felért a Fővárosi Nagycirkuszéval”, ezért ajánlotta, hogy fejezzék be az ülést. Szabad György a vádat visszautasítva végül is eleget tett a kérésnek. * Az Országgyűlés ma 10 órakor folytatja munkáját. (MTI) // ................ ............................. ^ V ILATI Egri Gyára felajánlja megvételre 1 db NSZK gyártmányú TRUMATIC 20 NC vezérlésű (Siemens) koordináta lemezlyukasztó gépét cserélhető szerszámkészlettel. Munkatartomány: 1000 x 2000 mm-es táblalemez. Megtekinthető működés közben is az egri gyárban munkanapokon 6 órától — 14 óráig. X f-------------------------------------------------------------------—V T apétavásár június 1-jétó'l a füzesabonyi Könyv- és papírboltban. \ Egyes tapéták 30 — 40% engedménnyel amíg a készlet tart. Az epicentrum Bukaresttől háromszáz kilométerre északra, Háromszékben volt — A rengés negyvenöt másodpercig tartott — Hat személy életét vesztette, több mint nyolcvanan sebesültek meg — Pánik tört ki Bukarestben Földrengés — Moszkvától Isztambulig Hazánkban nem keletkeztek károk Bukarestben egy sérültet szállítanak el a mentőalakulatok tagjai (Hírlap-telefotó MTI) Nagy erejű — a 8 fokozatú Richter-skála szerint több mint 6, sőt egyes források szerint 7,5 erősségű — földrengés rázta meg szerdán greenwichi idő szerint délelőtt 10 óra 41 perckor Dél- és Kelet-Európa több országát. A rengés epicentruma a Bukaresttől mintegy 300 kilométerre északra fekvő Vrancea megye vidékén, vagyis Háromszékben volt, a föld felszíne alatt körülbelül 100 kilométerrel. A rengés — amely helyi idő szerint 13 óra 40- kor kezdődött — 45 másodpercig tartott. A bukaresti rádió jelentése szerint a földmozgás következtében hat személy vesztette életét, és több mint nyolcvanan sebesültek meg. Bukarestben számos ablak betört, és faldarabok hullottak a járókelők közé. Pánik tört ki, az emberek kiszaladtak az utcára. A 22 emeletes Intercontinental Szálló vízszintes és függőleges irányban egyaránt megmozdult. Asszonyok, kaijukon takaróba csavart gyermekekkel viszonylag biztonságosnak vélt helyekre rohantak. Egy román szeizmoló- gus szerint 1986 óta nem volt ilyen nagy erejű földrengés Romániában. A rádió nyugalomra szólította fel a lakosságot. Jugoszláviában elsősorban a Belgrádtól délkeletre fekvő Kru- sevac térségében érzékelték a rengést, de a főváros egyes kerületeiben is megmozdult a föld. Krusevaccal megszakadt a telefonkapcsolat. A TASZSZ jelentése szerint szovjet Moldávia fővárosában, Kisinyovban a Richter-skála szerint 6-os, Kijevben pedig 4-es erősségű volt a földrengés, és kismértékben Moszkvában is megmozdult a föld. Lvovban több házról leomlottak a kémények. A szovjet hírügynökség szerint Csehszlovákiában és Lengyelországban is érzékelték a földrengést. A bolgár hírügynökség jelentése szerint a 12 fokú Mercalli- skálán 8-as erősségű földlökést észleltek Szófiában. A török Anatólia hírügynökség arról számolt be, hogy Isztambulban a Richter-skála szerint 6,8 erősségű volt a rengés, és az onnan 450 kilométerre fekvő Ankarában is ingott a talaj. Magyarországon nem okozott károkat a romániai földrengés. Ezt Gellén Péter, az MTA Földrengésjelző Obszervatóriumának munkatársa közölte az MTI érdeklődésére. Elmondta, hogy a műszerek 12 óra 41 perckor regisztrálták a rengést, amelynek epicentruma feltehetően Bukarest környékén volt, s nagysága a Richter-skála szerint elérte a 6,5- öt. Hazánk keleti országrészében, sőt Budapest magasabb épületeiben is érezhető volt a rengés. Szólt árról is, hogy akár több száz utórengés is várható, de szinte a nullával egyenlő annak valószínűsége, hogy ezek hazánk területén károkat okozzanak. Segít a HM Keleti György ezredes, a HM szóvivője az alábbiakról tájékoztatta szerdán délután az MTI-t: Für Lajos honvédelmi miniszter utasította a bukaresti magyar katonai attasét, ajánlja fel, hogy szükség esetén a Magyar Honvédség orvosi segítséget nyújt, illetve gyógyszereket küld a romániai földrengés okozta károk felszámolásához. A CIA volt főnökének nyilatkozata: „Nem tudok arról, hogy Magyarországtól vettünk volna fegyvereket” „Nem tudok arról, hogy az Egyesült Államok titokban Magyarországtól vásárolt volna szovjet fegyvereket” — jelentette ki kedden az MTI washingtoni tudósítójának William Colby, a CIA, az amerikai hírszerzési hivatal korábbi vezetője. A The Washington Post számolt be arról, hogy az amerikai kormány titokban nemcsak Romániától, a Ceausescu-családtól vásárolt korszerű szovjet fegyvereket, hanem a VSZ többi tagállamától, így Magyarországtól is. — „Nem hallottam erről, s éppen magyar vonatkozásban nem is tartom valószínűnek, hiszen az ország földrajzi helyzete miatt különösen nehéz lett volna a fegyvereket kicsempészni” — mondotta Colby. A hírekkel kapcsolatban, hogy Románia nem is a legkorszerűbb szovjet fegyvereket adta el, hiszen azokhoz nem jutott hozzá, a CIA korábbi igazgatója elmondotta: — Régebbi fegyverek is érdekesek voltak, azok is tanulságokkal szolgáltak.
