Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-29 / 47. szám
Hírlap, 1990. május 29-, kedd GAZDASÁG - TÁRSADALOM 3 Pénzügyi helyzetkép a megyei vállalkozásokról A vállalkozások száma ugrász- szerűen megnőtt 1988-hoz viszonyítva. 1989. évi gazdálkodásukról 294-en adtak be mérleg- beszámolót, ebből 155 egyszerűsített kettős könyvvitelt alkalmaz. A megyei székhelyű vállalkozások gazdálkodásának főbb jellemzői a következők. A vállalkozások nettó árbevétele a kettős könyvvitelt alkalmazó „nagyobbak”-nál 20,4 százalékkal, a „kisebbek”-nél (egyszerűsített kettős könyvvitelt alkalmazók). 138,0 százalékkal haladta meg az előző évit. A mezőgazdaságban a nettó árbevétel 13,8 százalékkal volt több, mint 1988-ban, annak ellenére, hogy mind a növénytermesztési terményekből, mint az állattenyésztési termékekből csökkent az értékesítési volumene. A kereskedelem árbevétele a megyei átlagot meghaladóan 30,7 százalékkal nőtt. Az ágazaton belül jelentős szóródás tapasztalható, ami a szervezeti változásokkal is összefügg. A termelési volumen megrendelések hiánya miatt az év folyamán folyamatosan csökken. Az eddigi tapasztalatok szerint ez a tendencia érvényesült 1990 eddig eltelt időszakában is. Elsősorban a beruházásokhoz kapcsolódó ágazatokban tapasztalható mindez. (Állami Építőipari Vállalat, Tanácsi Építőipari Vállalat, Egri Vasöntöde, Agria Bútorgyár). Ez várhatóan 2 intézkedést von maga után a vállalkozóknál: egyrészt csökkentik a létszámot, ami növeli a munka- nélküliek számát — Finomsze- relvénygyár, Csepel Autó Sebességváltó Kft., Parádi Üveggyár —, másrészt tovább erősödhet az árnyereségre való törekvés. Az élelmiszeriparban a nagy agrárolló és a megélhetési lehetőségek nehezedése érezteti hatását. A húsipar értékesítése a magas fogyasztói ár miatt erőteljesen csökkenni kezdett, amit 13 új, alacsony árfekvésű húskészítmény előállításával igyekeztek mérsékelni. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál a nyereség nagy növekedésének döntő része az árszint emeléséből származik, ami elsősorban az árkialakítási joggal is felruházott jövedelemérdekeltségű üzleteknél volt általános jelenség. A megyei székhelyű vállalkozások közel 4 milliárd forint nyereséget realizáltak 1989-ben. Rendkívüli a mérleg szerinti nyereség emelkedése az iparban (80,7%). A bányászat (+0,1%) és az építőipar (-66,5%) kivételével a többi ágazatban a növekedés mértéke 45% fölött van. Figyelembe véve az árbevételnek a költségeknél nagyobb növekedését, valamint azt, hogy a KSH adatai szerint a termelés volumene az ipar összességében elmaradt az 1988. évitől, a nyereség növekedésének elsődleges forrásaként az árak emelése említhető. Ugyanez érvényesült az építőiparban is, ahol a nyereség 39,4%-kal haladta meg a bázis szintet. A mezőgazdaság nyeresége lényegében az előző évi szinten maradt (növekedés 2,8%). Ebben az ágazatban megyénkben a nettó árbevétel és az értékesítés önköltségének növekedési üteme megegyezik. A nyereség „változatlansága” döntően a kedvezőtlen terméseredményekből, az állatlétszám csökkenéséből és elszámolástechnikai okokból ered. A kereskedelmi ágazat nyereségének 23,0 százalékos növekedése mögött rendkívül pozitív és negatív irányú változások vannak. Az áfészek kft.-kre történő „bomlása” mellett több új nagykereskedelmi vállalkozás jött létre. E szervezeti változások miatt ezek összehasonlítása nem mutat reális képet. Az egyszerűsített kettős könyvvitelt alkalmazók 269,0 millió forint nyereséget realizáltak, másfélszeresét az 1988. évinek. A megyei székhelyű vállalkozások vesztesége összesen mintegy 420 millió forint, ami több mint háromszorosa az előző évinek. A mérleg szerinti eredmény (nyereség, illetve veszteség) jelentős változása a vállalkozások gyorsuló differenciálódását is mutatja. A készletek közül a vásárolt készletek értéke nőtt, aminek több oka van (túlkészletezés bizonytalan árak és szállítások miatt, termelői árak emelkedése, stb.). A vállalkozások „eszközei” között egyre jelentősebb szerepet játszanak a követelések. Ez megyénkben a „nagyobbaknál” 1988-hoz képest 21,5 százalékkal nőtt. Ebből bel- és külföldi vevőkkel szembeni követelés 25,9 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezzel szemben a rövid lejáratú kötelezettségek csak 5,8 százalékkal nőttek. Mindezek hatására egyre nő a vállalkozások hiteligénye, mivel a pénzt helyettesítő eszközök (pl. váltó) működése nem megfelelő. A megyei székhelyű vállalkozások összes költségvetési befizetési kötelezettsége mintegy 7,6 milliárd forint, amelyből a „nagyobbak” 7,1 milliárdot, a „kisebbek” 0,5 milliárdot fizetnek. A költségvetésből kapott támogatások összege 2,6 milliárd forint. A kiemelt adónemek pénzforgalma az alábbi: Adónem „Nagyobbak „Kisebbek Ossz.: áfa 870,9 209,4 1080,3 szia 1054,7 129,4 1184,1 VANYA 1068,3 51,4 1119,7 Fogy. adó 3835,1 3835,1 Heves megyében a belföldi társas vállalkozások száma 1989. december 31-én, 1989. január 1-jéhez viszonyítva 11 százalékkal csökkent, számuk 489 volt. Csökkenés szinte kizárólag a vgmk-nál volt (290-ről 160-ra), amely a jogszabályi előírás miatt következett be. A vagyonkimutatást benyújtó 466 vállalkozás adatainak összesítése alapján a következők állapíthatók meg: Adóköteles bevételük 1.152 millió forint volt, 19,4 százalékkal több az 1988. évinél. Ez a vállalatok, szövetkezetek, kft.-k bevétele 1,4 százalékának felel meg. A kifizetett bér ugyanerre a körre számítva 340 millió forint, viszonyítva az előzőekhez, 4 százaléknak felel meg. A belföldi társas vállalkozások 1989. évben 62,8 millió forint nyereséget realizáltak. A szabályozók változása miatt az 1988. évhez történő hasonlítás irreális képet mutatna. A jogszabályi változások ellenére nem csökkent a beruházási kedv. Az év folyamán állóeszköz-beszerzésre 35,5 millió forintot fordítottak, és emellett 5,1 millió forint saját rezsis beruházást hajtottak végre. Az 1989. évben végrehajtott pénzügyi-gazdasági, illetve adó- ellenőrzések számszerűsített megállapításai tovább növekedtek. Szaporodtak a számviteli rend és bizonylati fegyelem hiányosságai. Mindebben a hiányos és felületes jogszabályismeretek mellett a vállalkozók tudatos manipulációinak (fiktív eredmény kimutatása, adóalap eltitkolása, stb.) is szerepe van. A vállalatok, szövetkezetek körében a bizonylati fegyelem bomlása figyelhető meg az eddig is szervezetlenül működő egységeknél, valamint az új gazdálkodóknál. Ennek egyik lényeges oka a megfelelő szakemberek hiánya. A megállapítások a beruházások, állóeszköz-fenntartások elszámolásához, a támogatások és dotációk téves igénybevételéhez, a helytelen költségelszámoláshoz kapcsolódnak. Az általános forgalmi adónál a havonkénti elszámolási kötelezettség pontatlan teljesítése miatt állapítottak meg a vizsgálatok adóhiányt és adótöbbletet. A társas és magánvállalkozások körében rendkívül gyakori a nyilvántartási, könyvvezetési és bizonylati fegyelem lazasága vagy hiánya. Ez akadályozza az adóalap egyértelmű meghatározását, ezért a becslési eljárások egyre gyakoribbá váltak. Az egyéni vállalkozóknál az eltitkolt bevételek feltárását megnehezítette az adóreform bevezetésével megszüntetett kötelező közületi adatszolgáltatás. A magánszemélyek részére végzett értékesítéseket, szolgáltatásokat gyakran az áfa-kötelezett- ség miatt sem mutatják ki könyvelésükben, mert ha a megrendelő eltekint a számlától, akkor a vállalkozó áfa-mentes árat számít fel. Az érdekazonosság miatt ezek feltárása szinte lehetetlen. A költségvetési és a társadalmi szervezetek nagyobbik részénél a nyilvántartások áttekinthetetlensége vagy teljes hiánya jellemző. Sok esetben pénztárbizonylatokat sem alkalmaznak, nem fordítanak gondot az analitikus nyilvántartásra, az adóbevallások benyújtására. Az egyéni vállalkozók közül 7251 fő adott bevallást, a magán- személyek soraiból pedig mintegy 29 ezren számolták el jövedelemadójukat. Ellenőrzéseink során — mintegy 2000 eset — az igazgatóság és az adófelügyeloség vonatkozásában közel 200 millió forint adóhiányt állapítottunk meg, amiből 164 millió forint befizetendő. Az adóhiányok miatt kirótt bírság meghaladta az 57 millió forintot. Szervezetünk az elmúlt évben, de jelenleg is arra törekszik, hogy megfelelő felvilágosító munkával megelőzze a vétlen hibákat, ezért kérem olvasóimat, az adóalanyokat, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. Dr. Kovács Sándor, az APEH Heves megyei igazgatója A szokottnál erősebb a levéltetű-fertőzés Védelemre szorulnak az ezüstfenyők Mind többen panaszkodnak, hogy pusztulásnak indultak a kertekben, illetve a lakóterületi parkokban lévő ezüstfenyők. Megfigyelték, hogy a növény levelei sárgulnak, majd lehullanak. Sokan járványra gyanakodtak. Mi a fenyőpusztulás oka, van-e valamiféle járvány? A kérdésre a Földművelésügyi Minisztérium növényvédelmi főosztályán elmondották: nincs szó az ezüstfenyők járványos betegségéről, csupán arról, hogy ezeken a növényeken a szokottnál erősebb a levéltetű-fertőzés. Ennek az az oka, hogy a gyenge, fagy tálán tél alatt nem pusztultak el a kártevők, és szaporodásuknak kedvez a mostani meleg, párás idő. A fertőzést a szakértők az erdőkben lévő fákon nem tapasztalták, csupán a belterületi ingatlanokon, parkokban lehetett megfigyelni. A fenyőfák tűleveleit támadó levéltetvek szabad szemmel nem láthatók, felismerésük csak erős kézi nagyítóval lehetséges. A fertőzés gyanúja esetén a fákról kisebb ágmintát kell venni, amit a fővárosban és a nagyobb vidéki településeken az elmúlt években megnyílt növénypatikákban, vagy a növény- védelmi állomásokon célszerű megvizsgáltatni. Ha kiderül, hogy az ezüstfenyő valóban fertőzött, a fákat a más növényeknél használatos, levéltetveket pusztító szerekkel — Decis vagy például Pirimor nevű rovarölő szerrel — kell permetezni. Az infláció visszatartó erő — Kamatok színe és fonákja — Bezzeg, az áru- vásárlási hitelek! — A vállalatok is óvatosabbak Megéri-e befektetni pénzünket? Hol vannak már azok az idők, amikor az emberek a matrac alatt, vagy a „fuszekliben" tartották tízezreiket — mármint, ha egyáltalán volt nekik. A pénz fokozatos és sajnos, egyre rohamosabb romlásával kis honunkban kitört a láz: biztos helyre tenni a vagyonkákat. Ekkor álltak hosszú sorok az ékszerboltok, a bizományik előtt, s ha kellett, ha nem, vitték a súlyos arany gyertyatartókat, félkilós nyakláncokat. Aztán úgy jó egy éve az ingatlan lett a sláger: bízván abban, a telek ára úgyis csak nőhet. S egyszer csak azt vettük észre: se szeri, se száma a részvényeknek, letéti és betéti jegyeknek — elárasztották a jónépet az ilyesfajta reklámokkal. Heves megyében most abba pillantottunk bele: érdemes-e befektetni pénzünket. Jellemzőül két formát választottunk ki: egyáltalán, milyen lehetőségeket kínálnak, s mily feltételekkel azoknak, akik „tőkéjüket” forgatni óhajtják. Az Egri Áfésznél a jól bevált forma a célrészjegy. Ahhoz persze, hogy valaki ilyet vásárolhasson, örökös belépési dijat kell fizetnie. Valamikor jó évtizede ez még 50 forint volt, majd 500-ra rúgott, s idén március 9-től már 3 ezer forintba kerül. A delikvens ezzel az alaprészjeggyel jogosult arra, hogy különböző kedvezményeket igénybe vegyen, akár áruvásárlásra is. Amint azt Pa- nyik Szerénától, az Egri Áfész szervezési osztályának vezetőjétől megtudtuk, 12 ezer 700 tagjuk van, akik éltek az örökös belépési díj lehetőségével. Akik célrészjegyet vásárolnak, ■ évi bruttó 26 százalékos kamatot kapnak. Természetesen e formát is 20 százalékos forrásadó terheli, így végül is 20,8 százalék nettó kamattal számolhatnak. Mátyus Katalin pénzügyi osztályvezető elmondta, elég sok rosszalló megjegyzést kaptak emiatt, hiszen az áruvásárlási kamat napjainkra már 28 százalékra rúg. A célrészjegyet vásárlóknak azonban mindenképpen tudnak garanciát nyújtani, mégpedig a szövetkezet vagyonát, mely pillanatnyilag nem kevesebb, mint 400 millió forint. Mint megtudtuk, a mai bizonytalan pénzügyi világban Egerben nem az utolsók közt áll az áfész a kamatfizetés tekintetében. S bár egyre kevesebb az emberek pénze, nem gondolják rossz befektetésnek a célrészjegy vásárlását. S most nézzünk egy másik formát, nevezetesen az Agrobank Rt. egri fiókjának kínálatát. E pénzintézet több lehetőséget is nyújt a vállalatok és a magánszemélyek számára. Amint azt dr. Székely Ferenc igazgatótól megtudtuk, a legkedveltebb az úgynevezett Swap konstrukció. E pénzelhelyezésnél tudják biztosítani a legmagasabb kamatot, a vállalatoknak bruttó 28, az állampolgároknak 27,5 százalékot évente. Persze, kikötés itt is van: az elhelyezett összeg a szerződésben foglalt idő lejártáig nem vehető fel. S hogy mennyi időre teszik be pénzüket az ügyfelek? Nos, három hónap a legkevesebb, a legtöbb egy év. Mindez azért van, mert mint ahogyan az igazgató is megjegyezte: a pénzelhelyezési lehetőséggel az utóbbi időben sokkalta kevesebben élnek. Hiába no, szegényebb az állampolgár, csökken a vagyonuk a vállalatoknak is — érthető hát az óvatosság. Van, aki bizony csak a három hónapot meri megkockáztatni, természetesen eny- nyi időre viszont kevesebb kamatot kap. Míg a Swap konstrukcióval pillanatnyilag 90 — 100 cég él, addig a letéti, illetve betéti jegyekkel napjainkban már csak negyvenen-ötvenen. S az ügyfelek igencsak a minimumot óhajtják elhelyezni: tízezer forintot. Égy új konstrukciót is kitalált már a pénzintézet — nyilván, hogy az ügyfél és ők is jobban járjanak —, úgy is elhelyezheti vagyonát bárki, hogy előre megkapja az egy évre kiszámított kamatot. Magyarul: mondjuk 90 ezret fizet be, s ha lejárt az idő, 100 ezret kap kézhez. Ám e formánál is érezhető, ma már mindenkifél az ijesztő inflációtól. Az úgynevezett vállalkozói társi részjegyet magánszemélyek, és vállalatok is igénybe vehetik az egri fióknál, bár a cégek itt jobban járnak. Az állampolgár ugyanis itt évi bruttó 26 százalékos kamatra számíthat mindösz- sze. A bank viszont olyan engedményeket tesz, hogy nem kell az ügyfeleknek szigorúan kivárniuk a megállapodás szerinti időtartamot. Ha például egy éven belül kéri vissza pénzét, akkor kamatából 4 százalékot, ha két éven belül, akkor 2 százalékot vonnak le. S az, hogy e szerződésbontással élnek is az emberek, mindenképpen azt bizonyítja: félünk, bizony félünk a farkastól. Ki tudja, néhány hónapon belül menynyivel lesz értéktelenebb amúgy sem sok pénzünk?! Mikes Márta Kevesebb lesz a halászat Növekszik a Tísza-tó látogatottsága A Tisza-tó az ország második legnagyobb kiterjedésű vízfelülete, amely a vízi turizmust, a horgászatot, vadászatot és a különböző vízi sportokat szolgálja. A hasznosításában vezető szerepe van a MOHOSZ Tisza-tavi Bizottságának, amely fokozott figyelemmel kíséri az egyre növekvő bel- és külföldi turizmust. Legutóbbi, Tiszafüreden tartott ülésére meghívták a tározó környékén működő horgászegyesületek vezetőit is. A résztvevőket Hegedűs Gábor, a kirendeltség vezetője tájékoztatta a horgászattal és halászattal kapcsolatos eredményekről és tervekről. A jelenlévők többek között megtudhatták, hogy a tó látogatottsága egyre növekszik. Különösen a horgászat vonzza az odalátogatókat. Egy év alatt több mint 10 ezer éves területi és 13,5 ezer napi horgászjegyet váltottak. A külföldiek 1860 heti, üdülő- és 1750 napi horgászjegyet vásároltak, hogy kedvenc szórakozásuknak hódolhassanak. Eddig még ki nem derített okok miatt csökken a halfogás. Érthető tehát a MOHOSZ igyekezete, hogy idén tavasszal több mint 251 mázsa pontyot telepített be a tározó öt részén. Terveik szerint ebben az évbén még 80 — 100 mázsa hal kerül a vízbe, de segítik a fogás színesítését azzal is, hogy 100 ezer előnevelt süllőivadékot is betelepítenek. Az adatok szerint évente a horgászok és a halászok 110 — 130 ezer kilogramm halat zsákmányolnak a Tisza-tóból. A horgászok és a halászok között évek óta háború dúl a hálós halászat miatt. A MOHOSZ képviselői bejelentették, hogy ez év végén lejár a poroszlói tsz-szel kötött halászati szerződés, amelyet nem hosszabbítanák meg. Ezzel lényegesen csökken a halászat, amely várhatóan a horgászok fogásaiban meg fog mutatkozni. A gátközlekedések engedélyezésével új parti horgászhelyeken is lehetőség nyílt a halfogásra. Tájékoztató hangzott el a vízminőség megóvására, illetve javítására végzett belső munkákról is. Szabó Lajos Különösen a horgászat és a Tisza-táj vonzza az idelátogató külföldieket (Fotó: Szántó György)
