Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-26 / 45. szám
4, Hírlap, 1990. május 26., szombat így néz ki egy számítógép belülről Ez a legújabb büszkeség: a Siemens. Aki bemutatja, Szűcs Tamás Két ember betette összegyűjtött pénzét — Előbb Magyarországon, majd Svájcban, az NSZK-ban, az USA-ban, s végül Tajvanon — Nem estek külön elbírálás alá, mindenért megharcoltak — Senkinek semmi köze a másik fizetéséhez Egy kisvállalkozás nagy karrierje Privát profit Magáncég is alakíthat vegyes vállalatot külföldivel Napjainkig sem ismeri pontosan a szakmai közvélemény, hogy a külföldi céggel alapított vegyes vállalat milyen feltételekkel alakulhat meg, működhet. Többek kérésére szakértőnk tömören ismerteti a legfontosabb szabályokat. Célunk az, hogy a magánvállalkozók ezen ismeretek birtokában tudjanak tárgyalni a külföldi partnereikkel. — A mai műszertechnika nemzetközi csoportjának elnöke és elnökhelyettese alapította a céget 1981-ben — mondta. — Akkor még elektronikus adatátvitelre alkalmas mérőberendezéseket gyártottunk. Innen a név: Műszertechnika. Aztán amikor rájöttünk arra, hogy értünk a számítástechnikához, elkezdtünk saját fejlesztésű és gyártású számítógépeket létrehozni. Ez az időszak 1984-ig tartott. Mi gyártottuk többek között az első hazai hordozható számítógépet. — Amikor az IBM megjelent, látszott, hogy tőkeerejével uralni fogja az egész személyi számító- gépes piacot. így 1985-ben mi is elkezdtük az IBM kompatibilis számítógépek gyártását. — Ez így nagyon egyszerűnek tűnik. Egy kétfős vállalkozás elindul 1981-ben, s tavaly már elérték a 3 milliárdos termelési értéket... — Az egésznek az a titka, hogy a megtermelt nyereséget nem éltük fel, hanem befektettük. Persze azért arra vigyáztunk, hogy mindenki jól megéljen abból, amit a főmunkaidejében a Műszertechnikánál kereshet. Ezáltal megkövetelhető volt mindig, hogy becsülettel dolgozza le a munkatársunk azt a nyolctíz órát, aztán menjen haza pihenni. Ne kelljen másodállást vállalnia, mert akkor másnap nem képes a megfelelő munkára. — Honnan volt tőke az egész vállalkozáshoz? — Széles Gábor és Kőszegvári AndrásbeieMe szellemi tőkéjét és a saját megtakarított pénzét. Ez volt a kiinduló alap. Aztán elhatározták, hogy bebizonyítják: nem igaz, hogy Magyarországon nem lehet nyereségesen számítógépet gyártani. Kőbányán megvettünk egy telephelyet, ahol egy olyan gyártósort rendeztünk be, ami a mostaninak egy kicsinyített változata. Ez heti 250 — 300 számítógép gyártására alkalmas. Ezzel indítottuk el a hazai számítógépgyártást. — Ismerve a magyar bürokrácia gáncsait, pláne az 1980-as esztendőkben, önök talán valamiféle külön elbírálás alá estek? — Minden kis lépésünkért keményen meg kellett harcolnunk, de mi inkább azzal foglalkoztunk, hogy kiderült: mérnökeink olyan szellemi kapacitással bírnak, amit Nyugaton is jól lehet kamatoztatni. Egy újabb gyártósort hoztunk létre, amelynek termékei már Nyugaton, sőt az USA-ban is eladhatóak voltak. — Fejlesztéseikhez külföldi tőkét is bevontak? — Ez a logikus és a megszokott. Mi inkább azonban először Svájcban, majd az NSZK-ban saját vállalatot alapítottunk. — Ehhez azonban már ismerni kellett a Műszertechnika nevét... — A termékeinket mindenképpen... — Mi volt az első, amit megismertek Európában? — Még az első periódusban — mondhatnám, a maihoz képest a számítógép őskorában — Spanyolországba és NSZK-ba szállítottunk több felhasználású, azaz olyan számítógépeket, amelyek egy időben több feladatot oldanak meg. Gyakorlatilag már akkor olyat tudtunk nyújtani, amilyet Magyarországon még senki, de Európában is kevesen. — Mikor alapították az első külföldi vállalatukat, ami ugye Svájcban volt? — 1986-ban. — Erre hogyan reagáltak itthon? Ugyanis a mai, úgynevezett botránykrónikákat ismerve, még a külföldi tőke behozatala sem egyszerű manapság... — Mi eladtuk a termékeinket, s az ebből származó dollárbevételből csak annyit hoztunk haza, amennyi kötelező volt. A többit külföldön fektettük be. — Aztán, amikor meghódították Svájcot, az NSZK-1, akkor következett az USA? — No, ez azért nem volt eny- nyire egyszerű. Az amerikai piacra való betörés irtózatos energiánkba került, nagyon nehezen ment. Mígnem 1987-ben ott is saját céget hoztunk létre. Gyakorlatilag ez idő tájt derült ki, hogy a hazai alkatrész- és részegységgyártás egyrészt ellátottságában, másrészt bizonyos egységek gazdaságosságában nem megfelelő. Ekkor Tajvanon hoztunk létre egy gyártó céget. Itt a saját fejlesztésű gépeket, berendezéseket gyártják, s szállítják az USA-ba, Svájcba, NSZK- ba, és a részegységeket Magyar- országra. így épült ki a Műszer- technika nemzetközi csoportja. — Két ember kezdte, ma hányán dolgoznak a Műszertechnikánál? — Magyarországon 370-en, külföldön 30 — 35-en. Ezt úgy kell érteni, hogy fejlesztőmérnökeink háromhónaponként váltják egymást a különböző munkahelyeken. Három hónapig mondjuk az USA-ban, aztán a következő három hónapot itthon, míg mások ugyanígy Tajvanon. — Az ismert létszámból menynyi a mérnök? — Valamivel több, mint a fele. — Mennyit keresnek a Műszertechnikánál dolgozók? — Fogalmam sincs. Nálunk létezik egy elv. Senkinek semmi köze ahhoz, hogy a másik menynyit keres. Annyit tudok, hogy nincsenek horribilis jövedelmek, 100 ezer forint körüli fizetések. — Tudjuk, hogy legújabban eredeti Siemens számítógépeket gyártanak. Honnan a kapcsolat, hiszen ez nem kis szakmai elismerés? — Mi először a Siemenssel az USA-ban találkoztunk. Az eredeti 1988-as IBM-katalógusban a Műszertechnika három helyen megtalálható. Az IBM ajánlata pedig elegendő referencia. — Mit tudnak ezek a gépek, hol használhatók? — A legnagyobb előnyük a megbízhatóság. Olyan helyeken, mint repülőterek, erőművek, pénzintézetek, bankok stb., ahol egyszerűen nem lehet hibázni, ott alkalmazzák. — A szakma legnagyobb ellenfele a vírus. Önök hogyan védekeznek? — Azon túl, hogy minden számítógépet ellenőrzünk, vírusfer- tőzött-e, egy vírusfelderítő programot hagyunk a gépben. Ha az ügyfél külön kéri, ingyen és bérmentve vírusölő programot is biztosítunk... Mit lehet mindehhez hozzátenni? Ilyen egy kisvállalkozás nagy karrierje. S nem valahol Európában. Itt nálunk, szeretett kis hazánkban, Magyarországon. Kis Szabó Ervin Száz százalék is lehet A vegyes vállalatok alapítására és működésére vonatkozó főbb szabályokat a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény, a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény tartalmazza. Ezek szerint külföldiek Magyarországon gazdasági társaságot alapíthatnak, illetve gazdasági társaságban tagként részt vehetnek. Megengedett, hogy külföldi vállalat a gazdasági társaságban akár 100 százalékos részesedést szerezhessen, illetve egyszemélyes részvénytársaságot és korlátolt felelősségű társaságot alapíthasson. Külföldi személy abban az esetben lehet gazdasági társaság alapító tagja, ha a hazai jog szerint céggel rendelkezik, illetve a vállalati nyilvántartásba bevezették. Természetes (magán-) személy Magyarországon gazdasági társaságot tehát nem alapíthat, illetve abban tagként nem vehet részt. Részvényt azonban külföldi magánszemély is vásárolhat a magyarországi részvénytársaságokban. , Vegyes vállalat alapításához csak abban az esetben kell a Pénzügyminisztérium és a Kereskedelmi Minisztérium együttes — a devizaengedélyt is magában foglaló — engedélye, ha a külföldi a társaságban többséget szerez. Vegyes vállalatot bármely gazdasági tevékenység folytatására lehet alapítani, kivéve, ha azt törvény kizáija vagy korlátozza. (A törvény értelmében magánvállalkozó is alapíthat külföldivel vegyes vállalatot. így ezek a kedvezmények a magán- vállalkozók részvételével alakult vegyes vállalatra is vonatkoznak.) Külföldi csak névre szóló részvényt szerezhet magyarországi részvénytársaságban. A részvények forgathatósága azonban nem korlátozott. Nem kell devizahatósági engedély ahhoz, hogy a külföldi a tulajdonában lévő magyarországi részvényét külföldre kivigye, illetve kijuttassa vagy értékesítse (akár más külföldinek is). A részvényértékesítés esetében csak akkor van szükség a devizahatósági engedélyre (a vásárló részéről), ha ennek révén valamely külföldi egy magyarországi társaságban többséget szerezne. Teljes védelem és biztonság A külföldiek magyarországi befektetései teljes védelmet és biztonságot élveznek. Az állam garanciát vállal arra, hogy a külföldi befektető tulajdonát érintő, esetleges — államosítási, kisajátítási, stb. — intézkedésekből eredő kárt haladéktalanul megtéríti. A gazdasági társaság alapításához a külföldi vállalkozó apporttal is hozzájárulhat. Az apport értékelését a szerződő felek végezhetik el, és azt a társasági szerződésben rögzítik. A külföldi apportként behozott vagyoni eszközöket vám nem terheli. A külföldi befektető pénzbeli hozzájárulását a társaság, a befektetés pénznemében, saját számláján tarthatja, és azt a működéshez szükséges termelőeszközök, alkatrészek beszerzésére szabadon felhasználhatja. Az így beszerzett eszközök vámmentesen hozhatók be az országba. Arra is lehetőség van, hogy a vegyes vállalat — devizahatósági engedély nélkül — más gazdasági társaság alapításában részt vegyen, társaságot alapítson, vagy működő társaságban részesedést szerezhessen. A külföldi vállalkozó magyar- országi ingatlanok tulajdonjogát is megszerezheti, ha megfelelő hatósági engedéllyel rendelkezik. A külföldi részvétellel működő gazdasági társaság viszont devizahatósági engedély nélkül is tulajdonosa lehet olyan épületnek, illetve ingatlannak, amely a társaság szerződésében meghatározott gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges. A vegyes vállalat — a magyar- országi tevékenység végzéséhez szükséges. A vegyes vállalat — a magyar- országi egyéb vállalkozásokhoz hasonlóan — a nyereség első hárommillió forintja után 35 százalék, a hárommillió forintot meghaladó nyereségrész után 40 százalék nyereségadót fizet. A külföldi részvétellel működő gazdasági társaság nyereségét más befizetési kötelezettség nem terheli. A társaság beruházásai után az előzetesen felszámított általános forgalmi adó 100 százaléka visszatartható. Ellentétben a magyar vállalkozókkal, nem kell a bérek után adót fizetnie, ha a külföldi fél részesedése az alaptőkében (törzstőkében) eléri a 20 százalékot, vagy az 5 millió forintot. A termék, illetve a szolgáltatás értékesítésének megkezdésétől számított első 5 évben 60 százalékos, a 6. évtől 40 százalékos mértékű adókedvezmény illeti meg a vegyes vállalatot, ha a társaság árbevételének több mint a fele termék-előállításból vagy saját építésű szálloda üzemeltetéséből származik, vagy a törzstőke (alaptőke) összege meghaladja a 25 millió forintot, és abban a külföldi fél részesedése eléri a 30 százalékot. A termék, illetve a szolgáltatás értékesítésének megkezdésétől számított 5 évben teljes (100 százalékos), a 6. évtől 60 százalékos adókedvezmény jár abban az esetben, ha az előző pontban leírtakon túl a vegyes vállalat a magyar gazdaság szempontjából különösen fontos tevékenységet folytat. További adókedvezmény jár a vegyes vállalatnak akkor, ha a külföldi tag (részvényes) az őt megillető osztalékot nem viszi haza, hanem azt az alaptőke (törzstőke) emelésére fordítja. A külföldi fél a társaság nyereségéből rá jutó részt a befektetés pénznemében külföldre szabadon átutalhatja. Növekvő idegenforgalom és dollárbevétel A legfrissebb statisztikák nem igazolják azokat a félelmeket, amelyek szerint az idén csökkenni fog a Magyarországra érkező külföldi turisták száma. Az év első négy hónapjában ugyanis 7,85 millió külföldi látogató érkezett hazánkba, 88 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ezen belül a rubelelszámolású országokból 3,67 millió vendég jött, több mint a kétszerese a tavalyinak. A nem rubelelszámolású országokból 4,18 millióan érkeztek, ami 70 százalékos emelkedést jelent. Nem látszik igazolódni az a várakozás sem, hogy elsősorban a német turisták száma fog csökkenni, miután a két Németországban élő rokonok már nemcsak Magyarországon találkozhatnak. Április végéig az NSZK-ból 307 ezer vendég érkezett, ami 58 százalékos növekedést jelent. Ráadásul május elsejétől már vízummentesen jöhetnek az NSZK-beliek, ami minden bizonnyal további emelkedést okoz. Hogyan lesz két vállalkozó szellemű szakember alapította kisszövetkezetből világszerte elismert részvénytársaság? Miként alapítottak saját vállalatot Kőbányáról Svájcban, NSZK-ban, USA-ban, majd Tajvanon? Izgalmas, s nem utolsósorban tanulságos a történet Velünk Szűcs Tamás, a Műszertechnika Rt. osztályvezetője osztotta meg. Saját fejlesztés Saját gyártás Ez pedig már az ellenőrzés (Fotó: Gál Gábor)
