Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-24 / 43. szám
HEVES MEGYE! I. évfolyam, 43. szám ÁRA: 1990. május 24., csütörtök 4,30 FORINT AZ UTCÁKON MOST TÖBB DRÁMA TÖRTÉNT „...a társulat kísérletező kedvéről híres...” (4. oldal) IKREK HAVA Horoszkópunk: „Aki e jelben született, annak még tréfából sem szabad kéz- vagy lábtörést kívánni...” (5. oldal) ITTA PIROS... HOL A PIROS? Lengyelpiaci realitás: „Amíg hiszékeny emberek vannak a világon, addig kóklerek is lesznek” (8. oldal) Megnyílt a tavaszi BNV A Himnusz hangjaival és Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés alelnökének üdvözlő beszédével szerdán délelőtt megnyílt a 91. BNV, a beruházási javak tavaszi szakvására. Szűrös Mátyás köszöntötte a 28 országból, Nyugat-Berlinből és Hongkongból érkezett 1200 kiállítót, továbbá a csaknem 600 magyar résztvevőt és a megnyitóünnepségen jelenlévőket. Mint mondotta: a BNV — miként a múltban — a jövőben is gazdasági életünk rangos eseménye, olyan kereskedelmi fórum, amely nemzetközi kapcsolatainkban a híd szerepét tölti be. Örvendetesnek nevezte, hogy ezúttal — a gazdaság decentralizálása és privatizálása jegyében — 30 százalékkal több vegyes vállalat, rt. és kft. mutatkozik be itt, mint a múlt évben. (Fotó: Szántó György) Negyvenhárom év után Ismét koalíciós kormánya van Magyarországnak A kormányprogram vitájával folytatta munkáját szerdán délelőtt nem sokkal 9 óra után az Országgyűlés. Az elnöklő Vörös Vince bejelentette, hogy az ülésnap kezdetéig már 42 képviselő jelezte hozzászólási szándékát. Az Antall József beterjesztette, A nemzeti megújhodás címet viselő kormányprogramról a frakciók nevében a „vezérszónokok” már kedden délután véleményt nyilvánítottak. A második napon is a már elfogadott elveknek megfelelően a kormánypárti és az ellenzéki képviselők egymást követve tették meg észrevételeiket a kormányprogram irányelveivel kapcsolatban. Az első szavazáskor — amellyel a felszólalások időtartamát 5 percben szabták meg — mindössze 229-en szavaztak. (Folytatás a 2. oldalon) Az 58. magyar kormány (Antall-kabinet) tagjait lapunk 3. oldalán mutatjuk be olvasóinknak. Miniszterelnök: dr. Antall József Budapesten született 1932. április 8-án. Édesapja néhai Antall József belügyminiszteri tanácsos, menekültügyi kormánybiztos (1939-44), újjáépítési miniszter, illetve ideiglenes pénzügyminiszter (1945-46), országgyűlési képviselő. Édesanyja dr. Antallné Szűcs Irén háztartásbeli, özvegyi nyugdíjas. Iskolai tanulmányait Budapesten végezte a Piarista Gimnáziumban. Az érettségi vizsga után (1950) az ELTE bölcsészettudományi karán, majd az állam- és jogtudományi karon folytatta tanulmányait. Egyetemi tanulmányait követően (1954-64 között) az Országos Levéltárban, a Pedagógiai Tudományos Intézetben, az Eötvös József Gimnáziumban, a Toldy Ferenc Gimnáziumban, a Fővárosi Könyvtárban dolgozott, illetve felnőttoktatással is foglalkozott. Ezután a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár tudományos főmunkatársa, igazgatóhelyettese, majd főigazgatója (1964-1990). A politikai életben 1956-ban vett részt, amikor egyrészt a forradalmi bizottság elnökévé választották, másrészt részt vett a Független Kisgazdapárt újjászervezésében, a Keresztény Ifjúsági Szövetség megalapításában, és szoros kapcsolatban állt a Petőfi Párttal. Ez idő alatt a Nagy Imre-kormány több miniszterével (Tildy Zoltán, Kovács Béla, Bibó István, Farkas Ferenc) állt kapcsolatban, illetve látott el személyi és politikai előkészítési feladatokat. 1956. november 4-e és 1957.január eleje között részt vett az akkor folyó politikai tárgyalásokban mind belpolitikai, mind külpolitikai vonatkozású tervezetek, memorandumok elkészítésében. Politikai tevékenységéért mind a szovjet, mind a magyar rendőri szervek kihallgatták, illetve őrizetben tartották. Politikai tevékenysége miatt állásából felfüggesztették, a tanári pályától eltiltották és publikációs tilalom alá helyezték. Nyugati utazásra először 1974-ben kapott engedélyt. Politikai megfigyelés alatt tartották a későbbiekben is, különösen 1968-ban a csehszlovákiai, majd 1981-ben a lengyel politikai eseményekkel összefüggésben. Parlamenti tudósítónk jelenti: Hat hét hit...? Ülésezett a megyei érdekegyeztető fórum Időhúzás, taktika, vagy tanácstalanság? Nem irigyeltem a Heves Megyei Regionális Érdekegyeztető Fórum tegnapi ülésén résztvevőket, akik immár harmadik alkalommal találkoztak azzal a céllal, hogy a kritikus övezetté nyilvánított térségekben (Egercsehi, Recsk) élő, önhibájukon kívül utcára került dolgozók sorsáról döntsenek. A tanácskozást levezető Kisgergely István, a testület titkára a körülbelül két-három órára nyúlt, nehezen követhető vita után elkeseredetten csattant föl: — Az embereket az érdekli, mikor kaphatják meg végre a pénzüket! Lassanként az terjed el közöttük, hogy mi szándékosan húzzuk az időt, taktikázunk, hogy a végén minél kevesebb pénzt kapjanak. Ezt a híresztelést nem tudjuk másként eloszlatni, csak ha mihamarabb konkrét információkhoz juttatjuk őket. (Folytatás a 8. oldalon) Ami azt illeti, naiv elképzeléssel állították össze az első nap az ülésszak programját. Mert ki is hitte volna, hogy még aznap el is fogadja az Országgyűlés a kijelölt miniszterelnök által előterjesztett kormányzati irányelveket. Már a frakcióvezetők jelezték, hogy pártjaik képviselői részletesen elemezni kívánják a programtervezetet. S ezt követően kitört az igazi parlamentarizmusra jellemző vita. Tegnap reggel az elnöklő Vörös Vince azzal nyitotta meg a második napot, hogy negyvenkét képviselő jelezte a hozzászólási szándékát. De, mint mondta, még többen is szólhatnak, ha „erejük és energiájuk engedi.” A téma fontossága egyértelműen az elszánt és nézeteket nem kímélő vita mellett szól... • Lássuk a kezdetet: a frakciók véleményezési sorában az SZDSZ volt az első, s a függetlenek zárták a listát. A független kisgazdák „tolmácsa” Torgyán József volt, akinek népi bölcsességgel átszőtt hozzászólása még a derű perceit jelentette az ülésteremben, ám a Fidesz-vezér, Orbán Viktor frappáns beszéde már az ellenzék igazi hangja volt. Az Antall-beszédet nagy tapssal jutalmazó MDF-tábort gyorsan lehűtötte az ifjúi hevülettel előadott vélemény, miszerint, a szóban forgó fogalmazvány nem kormányprogram, hanem tényleírások, kívánságok gyűjteménye: nincs koncepciója, belső ellentmondásokkal terhelt. Ennek ismeretében a leendő kabinet nem a nemzeti megújhodás, hanem a semmitmondás kormánya lesz... Pedig jobban is felkészülhetett volna, hiszen hat hét volt rá minimum. így csak a hit maradt, hogy elfogadható lesz az ország irányításához ez a program, amely helyett inkább hallhattunk volna szívesen egy olyat, ami a rövid távú, konkrét intézkedéseket tartalmazza... A hangnem valóban új, de ami ennél is lényegesebb: a vitában több képviselő is elismerte, hogy sok igazság van abban, amit a Fidesz jelzett... * Köztudott, hogy a gyöngyösi Komenczi Bertalan az SZDSZ és a Fidesz közös jelöltjeként, támogatásával jutott a Parlamentbe. — ...És most hová húz a szíve? Melyik frakció álláspontja áll közelebb Önhöz? — Azt hiszem, hogy olyan markánsan, erősen elütő része a két pártálláspontnak nincs. Mint a frakcióvezetők elmondták, ez a program egyfajta konszenzus eredménye. Ezzel, úgy gondolom, mindenki egyetért, bár egyes részleteket nem lehet pontosan körülhatárolni. S ekkor igaz az a mondás, hogy az „ördög a részletekben bújik meg...” Ami a Fideszt illeti, a hozzá tartozó hangvétellel és őszinteséggel értékelte az irányelveket, az SZDSZ pedig a második legnagyobb párt felelős komolyságával... — Véleménye szerint a program mely része vitatható? — Az, hogy egymással össze nem egyeztethető részei vannak például a gazdasági programrésznek, de ez várhatóan minden tervben így alakul majd, mert: „az ellentétek kiegészítik egymást.” Szűkebb területemet, a környezetvédelmet tekintve: a prioritásával egyet lehet érteni, a célkitűzések jók ebben a programban, csak hát, hiányolom belőle az eszközöket, a módszereket, illetve a konkrét lépéseket... A kijelölt kormányfő által kért további százhúsz nap bizonyára megoldást hoz erre is, akárcsak a többi részletkérdés kidolgozására. Bár van, aki másként ítéli meg a helyzetet, akárcsak a somogyi kisgazdapárti lelkész-képvielő, István József, mert ő így summázta a leendő kormánykoncepciót: — ... Ez a program a kormány, a Ház bibliája lesz. Kevés egyszer elolvasni, nap mint nap forgatni kell. Hát, képviselő urak, csak tessék, tessék... * Tény, hogy az öt-öt percesre szorított felszólalási időben nem lehet mindenről beszélni, de hely- lyel-közzel azért kijönnek az irányelvek „jó és rossz” tulajdonságai. De, hogyan látja ezt a kormánypárt hevesi képviselője, Pongrácz József: — A program erősségének azt tartom: nem vállalkozott arra, hogy egy precízen kidolgozott menetrendet adjon, mert ez a jelenlegi szituációban nem lehetséges. Irányelveket adott ez a program, amelyeket most igyekszenek kiforgatni és támadni az ellenzékiek, de józan belátással ettől a programtól többet elvárni nem is lehet, miután rövid távú. Másrészt pedig a jelenleg felálló kormány most kerül majd olyan helyzetbe, hogy egyáltalán fel tudja mérni a helyzetét, az ország körülményeit, s kidolgozhassa a részletes koncepciót. Antall József végül is erre kérte azt a százhúsz napot... — ... És a program gyengéje? — Nehéz a saját programunk gyengéjéről beszélni, de valóban úgy tetszik: túl sok pozitívumot sorol fel, s ezek anyagi hátterét még magam sem látom. Abban egyes ellenzéki képviselőknek igazuk van, hogy ez jelenleg rövid távon csak az óhajok szintjén mozog, gyakorlatilag ez egy hosz- szabb folyamat lehet. Ez is hozzátartozik az őszinte beszédhez... * Élénkséget váltott ki — a nagyon is komoly népesedéscsökkenés, az abortusz, a lakásellátás témakörében gondolkodó képviselő — Borz Miklós (FKgP) hozzászólása, amikor a magyarság ijesztő fogyására hívta fel a figyelmet. Azt mondta ugyanis, hogy törődnünk kell a fiatalok helyzetével, mert az ő kezükben van a „megoldás kulcsa.” — A Fideszeseknek mondom ezt elsősorban... — szúrta közbe kajánul. A fiatalok képviselői összenéztek, s mintha azt mondták volna: De hát hogyan, amikor örökké csak ülésezünk, ülésezünk...?! Szilvás István tv-müsorpénteken. ír jp?' 'Érni y- ■ ■ í ■ ■ . Cl '■O %<]< än — hi
