Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-23 / 42. szám

Hírlapi 1990. május 23., szerda Hírlap 3. Kormányalakító parlamenti ülés Az irányvonal alapelvei: teljes körű szabadság, népérdek, a gazdasági fordulat szükségessége, európaiság (Folytatás az 1. oldalról) Az alábbiakban idézünk An­tall József kijelölt miniszterel­nöknek a Parlamentben elhang­zott kormányprogramjából, amely A nemzeti megújhodás programja címet viseli. Elnök úr! Tisztelt Országgyű­lés! Honfitársaim! Hölgyeim és uraim! Első alapelvként kimondjuk, hogy ez a kormány a szabadság kormánya kíván lenni. Törvény­hozási és kormányzati munkájá­ban egyaránt arra fog törekedni, hogy minden magyar állampolgár ugyanazokkal a jogokkal és köte­lezettségekkel rendelkezzék a tör­vény előtt, a hivatalokban és egy­más iránt is. A jogállamiság köve­telményének tartja, hogy a véle­mény-, szólás-, gyülekezési, moz­gás- és utazási szabadság terén a jogalkotás további korszerűsítését kezdeményezze. Az új kormány híve a sajtó és a kultúra teljes körű szabadságának, s e jogok gyakor­lását csak azokon a pontokon kí­vánja korlátozni, ahol az mások szabadságát vagy jogait sérti. A szabadság nélkülözhetetlen része a nevelési és oktatási sza­badság is. Történelmi feladat a vállalko­zási, a gazdasági szabadság hely­reállítása. Magyarországnak csak akkor lesz új jövője, ha végre tör­vényes teret és lehetőséget bizto­sítunk az ambíció, a tehetség, az egyéni és közösségi kezdeménye­zés tömérdek lefojtott, elnyomott, kényszerpályára szorított energi­ájának. Nem lesz új jövőnk, ha te­hetséges népünk legkiválóbb sar­jai külföldön keresik a boldogu­lás, az érvényesülés útját. Egy­szersmind azonban védenünk kell a lemaradók társadalmi jogait is, szükség lesz körültekintően kiala­kított szociális hálóra. Végezetül, mint a szabadság kormánya, az új kormány biztosítani akarja a kis­közösségek önrendelkezési jogát is. Második alapelvként leszögez­zük, hogy az új kormány a nép kormánya kíván lenni. Negyven- három év óta első ízben a magyar nép által szabadon választott Par­lament iktat be most egy kor­mányt. Ezért a kormány, ha bizal­mat kapok az Országgyűléstől, és bizalmat kap a kormány, akkor tényleg a magyar nép kormánya lesz. Tudjuk, hogy ez a gondolat az, amelyet az egypártrendszer kormányai a legjobban lejárattak. Ezt a fogalmat 1956 gyönyörű, de rövid közjátékától eltekintve, ha­zug jelszóvá sorvasztották. Az új kormány élettel, tartalommal akarja kitölteni a népfelség elvét. Ez a szellem a morális újjászüle­tésnek a magyar népben szunnya­dó elemeit ragadja meg, a belső és külső újjászületés vágyát, a szélső­ségek kerülését, a toleranciát, a higgadt, de eltökélt haladásra va­ló készséget. Ha az új kormány a nép kormá­nya, amely végleg leváltja az el­nyomatás rendszerét és végrehajt­ja az áttérést a szabadság rendsze­rére, akkor az államot és annak szerveit többé nem szabad azzal a bizalmatlansággal tekinteni, amely az elnyomatás eszközeinek járt ki korábban. Ezért most és er­ről a helyről fordulok a magyar néphez, hogy vesse ki magából a bizalmatlanság évtizedes-évszá­zados beidegződéseit, tekintse az intézményeket a magáénak, ame­lyek az ő érdekében, védelmében, szolgálatában működnek. így áll­jon a magyar nép, bizalommal és kritikával, új állama, Országgyű­lése és kormánya mögé. Harmadik alapelvünk szelle­mében, ez a kormány a gazdasági fordulat kormánya kíván lenni, és tisztában van azzal, hogy a legne­hezebb feladatok ezen a téren vár­nak reá. A gazdaság nehéz helyze­téről beszélni közhely, de a baj tel­jes felmérését csak ezután tudjuk elvégezni, s amit meg tudunk ez­után, azt közölni fogjuk az ország nyilvánosságával. Az közismert, hogy az infláció mértéke meghaladja az évi 20 szá­zalékot. Az is, hogy nemzeti adós­ságunk több mint 21 milliárd dol­lár, s ez a legmagasabb fejenkénti összeget jelenti Közép- és Kelet- Európában. Az álfoglalkoztatás, a rejtett munkanélküliség a mun­kaerő jelentős részét alkotja. Az infrastruktúra állapota fejletlen, és ez állítja az egyik fő nehézséget piaci nyitásunk elébe. Az egész­ségügy helyzete katasztrofális, is­koláink kopottak és szegények — nem sorolom tovább. Célunk a szociális piacgazda­ság megvalósítása, vagyis olyan gazdaságé, amelyben a piac nyi­tottságát szociális, és tegyük hoz­zá, környezetvédelmi szempon­tok, a gondoskodó és hosszú táv­latokban gondolkodó társadalom elvárásai egészítik ki. Látnunk kell azt is, hogy negy­venhárom év szocialistának neve­zett tervgazdálkodása nem szá­molható fel hetek alatt, még ak­kor sem, ha az utóbbi időben már felbukkantak piacgazdasági ele­mek is. Itt nem csupán szabályok­ról és szabályozókról van szó, ha­nem beidegződésekről és gazda­sági szerkezetről is. Súlyos gazda­sági örökségünk egyszersmind szellemi és erkölcsi örökség. Meg kell tanulnunk, mindnyájunknak másként gondolkodni és dolgoz­ni. Magyar kormány régóta nem kapott ilyen kedvező esélyt, régó­ta nem kezdhetett munkának ilyen kedvező világtörténelmi csillagzat alatt; de egyszersmind nem is örökölt ilyen súlyos hagya­tékot elődeitől. A teljes újrakez­dés előtt állunk most, tisztelt Honfitársak, úgy ahogyan 1848- ban, 1867-ben, 1918-ban és 1945-ben állt a nemzet. Ha nem fogunk össze mindnyájan, ha nem mozgósítjuk magunkban mind­azt, ami a legjobb, eljátszunk egy olyan történelmi esélyt, amelyet ebben az évszázadban még nem kínált fel nemzetünknek a törté­nelem, s ki tudja, mikor fog legkö­zelebb. Átfogó és mély válságba sül­lyedtünk a nyolcvanas években. Az 1948 után bevezetett, szocia­listának nevezett gazdaságfejlesz­tési modell; a politikai hatalom adminisztratív eszközeivel irányí­tott gazdasági rendszer; a teljesít­ményt, a minőséget és a változa­tosságot minden téren elsorvasztó totális egypártrendszer termése érett be itt egyszerre. S eközben biológiai tartalékunk, életerőnk megcsappant, szellemi erőforrás saink és kulturális örökségünk megfogyatkozott, természeti kör­nyezetünk lepusztult, s az erkölcsi értékrend részben felbomlott. Most egyszerre kell — s csak egy­szerre lehet — megváltoztatnunk politikai és gazdasági rendszerün­ket, külgazdaságunkban is irányt kell váltanunk, új utat kell kijelöl­nünk, s mindezt egyidőben az eu­rópai értékrend és magatartásfor­ma, az önbizalom és a hit helyreál­lításával. El kell hárítanunk a válságot, de csakis olyan megoldásokkal, amelyek a XXI. századra készíte­nek bennünket elő, teljes nemzeti megújhodás keretében. A kor­mányprogram a változás stratégi­ája legyen, amely egyfelől korsze­rű, másfelől alapoz történelmi örökségünkre, tekintettel van adottságainkra és mozgásterünk­re. Fel kell éleszteni szunnyadó, bevált értékeinket. Távlati célja­inkat tekintve ma ritka egyetértés alakult ki a magyar nemzetben, politikai és gazdasági téren egya­ránt. A vita a „hogyanról,, folyik. A nagy ugrás kétségkívül lerö­vidíthetné az átalakulás legkíno­sabb szakaszának időtartamát, ér­zékeltethetné a változások vissza­vonhatatlanságát, ugyanakkor a mai magyar társadalom és gazda­ság fejlettségi szintjeinek sokféle­sége, a kiterjedt szektorok, a la­kosság alkalmazkodási képessé­gének korlátozottsága, a szom­szédainknál jobb helyzetben lévő magyar gazdaság nagyobb veszte­nivalója igen erőteljesen megnö­velné a radikális átalakulásnak nemcsak politikai, hanem gazda­sági költségeit, kudarcveszélyeit is. A kormányzat a tulajdonstruk­túra átalakíthatóságának, a meg­takarítási és vállalkozói kapacitás kibontakoztathatóságának, a mo­dem piacgazdaság működtetésé­hez szükséges intézmények és inf­rastruktúrák megteremtésének időigényességét mérlegelve a sza­kaszokra bontott átalakulást te­kinti célravezetőnek. Az év máso­dik felének folyamatait szabályo­zó rövid távú, majd az 1991-1993 közötti közép távú átalakulás si­kere teremti meg az évtized köze­pére várható erőteljes fellendülés előfeltételeit. A rövid- és középtávú kor­mányzati program az országban fokozatosan kialakuló új társadal­mi-gazdasági rendszer meghatá­rozó jegyeit viseli magán. Az or­szág történelmi tradíciói, humá­nus nemzeti szolidaritásra alapo­zott értékei, valamint a politikai egyensúly követelményei alapján sem tekinthet el a felgyorsuló szerkezeti korszerűsítés társadal­mi következményeinek kezelésé­hez szükséges, de ez idő szerint alig létező szociális védőháló ki­alakításától, szociális intézmény- rendszerünk megszervezésétől. E követelmény elfogadhatóbbá te­szi a modernizáció következmé­nyeit, kevésbé destabilizálja a nemcsak nemzeti, hanem összeu­rópai érdeknek is tekinthető erő- szakmentes átalakulást. így mind a rövid, mind a középtávú kor­mányprogram a szociális piacgaz­daság adott erőforrásokkal össze­hangolt keretei között bontakozik ki. E gazdaság magyar változata a gazdasági hatékonyság, verseny- képesség összehangolását jelenti a társadalmai méltányosság és igazságosság, valamint a termé­szeti környezet és a jövendő nem­zedékek érdekeivel, követelmé­nyeivel. Végül, negyedik alapelvként, az új kormány európai kormány lesz, a szónak nemcsak földrajzi értelmében. A demokrácia, a plu­ralizmus, a nyitottság hagyomá­nyát valljuk. Az elmúlt .negyven év törést jelentett nemzetünk tör­ténelmében. Most vissza akarunk térni az európai örökséghez, de egyben mindazokhoz az újabb ér­tékekhez is, amelyet Európa az el­múlt negyven év alatt, a második világháború szörnyű élményei és tapasztalata nyomán és után alko­tott meg. Az európaiság másik kérdése a visszatérés a kontinens történel­mileg megbontott egységébe. A kormány elkötelezi magát az eu­rópai integráció gondolatának. Az integráció első fejezete a sza­bad Magyarország felvétele lesz az Európa Tanácsba. Ennek ked­vező kilátásait éppen a múlt héten erősítették meg Budapesten a ta­nács vezetői. A kormány célja a tagság el­nyerése az Európai Közösségben az elkövetkező évtized során. Eh­hez átalakulásokra van szükség, hazánkban csakúgy, mint az Eu­rópai Közösség szerkezetében, s ez utóbbi nyilvánvalóan függvé­nye a napjainkban megindult nagy európai átrendeződésnek is. Mint átmeneti megoldást azon­ban örömmel vesszük a társulás lehetőségét. Hazánk e térségben itt is előnyt élvez ma, s ez azt ígéri, hogy bekapcsolódhatunk az Eu­rópai Gazdasági Közösség tudo­mányos, technikai, kulturális és oktatási vérkeringésébe. Új fejezetet kell nyitni történel­münkben, a megértés és türelem fejezetét sokat szenvedett népünk és a hasonló örökséggel küszködő szomszéd népek között. Ennek záloga a demokratikus, pluralista politikai rendszerre való áttérés lehet csak, melyben a kapcsolatok természetes alapja a teljes körű emberi jogok tisztelete. Valameny- nyien Európához tartozunk, a testvéri együttélés és együttmű­ködés a történelem parancsa min- annyiunk számára, s a történelem bizonyította, hogy nem engedhet­jük meg magunknak az egymás el­leni acsarkodást, mert azt min­denkor kihasználhatták velünk szemben. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Ura­im, Honfitársaim! Kormányunk programjának középpontjába az embert állítot­tuk. Nemcsak az országot, hanem az egyes emberek problémáit is is­merjük és mélyen átérezzük. A kormány úgy gondolja, hogy a nemzeti megújhodás záloga a tör­vények előtt szabad, de belsőleg is megújult, felszabadult alkotó em­ber. A megújuló Magyarország ilyen emberek közössége legyen. Ezért is fűztük fel kormányprog­ramunk egész gondolatmenetét az ember és a körülötte lévő világ viszonyára, mert számunkra ez a legfontosabb. * A kormányprogram vitájában kedden felszólalt: dr. Tölgyessy Péter (SZDSZ), dr. Kónya Imre (MDF), Pozsgay Imre (MSZP), dr. Torgyán József (FKgP), dr. Orbán Viktor (Fidesz), dr. Fü- zessy Tibor (KDNP), dr. Fodor István (független képviselő). A független képviselők állás­pontjának meghallgatását köve­tően az elnöklő Szabad György 19 óra előtt néhány perccel a kor­mányprogram vitáját felfüggeszt­ve az ülésnapot bezárta. A képvi­selők ma reggel 9 órakor folytat­ják munkájukat. Heves megyében, az első negyedévben: az ipar termelése 4,1 %-al csökkent—Az építőipar elmaradása 10 %-os — A lakosság pénzbevételei 10,8 %-al nőttek Megyénkben az 1990. első negyedév gazdasági folyamataiban meg­figyelhető változások iránya, illetve mértéke több területen számotte­vően eltér az egy évvel korábbitól. 1990.1. negyedév az Megnevezés 1989.1. negyedévi %-ában Ipar A termelés volumene 95,9 A foglalkoztatottak száma > 93,6 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 102,5 A foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére 120,3 Az értékesítés volumene 98,2 Ezen belül: külkereskedelmi célú 88,2 Kivitelező építőipar Az építőipari termelés volumene 90,0 A foglalkoztatottak száma 89,8 Az egy foglalkoztatottra jutó építőipari termelés 100,2 A foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére 111,2 Mezőgazdaság Szarvasmarha-állomány a nagyüzemi gazdaságokban 91,1 Sertésállomány március 31-én 99,1 A lakosság pénzbevétele Összesen 110,8 Ezen belül: munka- (tagsági) viszonyból 112,6 kis- és magánvállalkozásból 79,7 társadalombiztosításból 127,1 Kereskedelem Az eladási forgalom volumene 95,5 Az ipar 1990. első negyedévi termelése — az egy évvel korábbi növe­kedéssel szemben — 4;1 százalékkal csökkent, az átlagosnál lényegesen jobban a bányászat és a könnyűipar teljesítménye. A visszaesésben a belföldi kereslet csökkenése, valamint a rubelelszámolású exportlehe­tőségek korlátozottsága a meghatározó. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2,5 százalékkal nőtt, de a bányászatban, a kohászatban és a gépiparban elmaradt az egy évvel korábbitól. A megyeszékhelyű ipar összes értékesítése — összehasonlítható áron — 1,8 százalékkal kevesebb, mint 1989 első három hónapjában. A kül­kereskedelmi célú értékesítése 11,8 százalékkal csökkent, ezen belül a rubelelszámolású 4,8 százalékkal nőtt. A rubelelszámolású kiszállítás csökkenése különösen számottevő a gép- és élelmiszeriparban. A megyeszékhelyű kivitelező építőipar termelésének volumene az egy évvel korábbitól 10,0 százalékkal elmaradt. A termelékenység szín­vonala némileg javult. A termelés szerkezete módosult, a fenntartási munkák aránya kisebb, mint 1989 azonos időszakában. A március végén kivitelezés alatt álló lakások száma az egy évvel korábbi­nál kevesebb. A kedvező időjárás hatására a növények fejlődése a szokásosnál gyorsabb volt, ezért az időszerű mezőgazdasági munkákkal a nagyüze­mi gazdaságok előbbre tartanak, mint az előző évben. Március végén a megye szarvasmarha-állománya kevesebb, a sertésállománya több a két évvel korábbinál. A gazdaságok a központi árualapba — összeha­sonlítható áron —11,0 százalékkal kevesebb állattenyésztésből szárma­zó terméket értékesítettek, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül vágóállatokból 16,0 százalékkal csökkent, állati eredetű termé­kekből közel egy százalékkal nőtt az átadásuk. A megye általunk megfigyelt munkahelyein foglalkoztatottak száma jobban elfogyott, mint az előző év első negyedévében. A foglalkozta­tottság — az egy évvel korábbihoz hasonlóan — minden nép­gazdasági ágban csökkent. A fizikai foglalkozásúak száma — a kereske­delem kivételével — jobban mérséklődött, mint a szellemieké. A foglal­koztatottak havi bruttó átlagbére 22,1 százalékkal, az átlagkeresete 25,4 százalékkal emelkedett, gyorsabban, mint az előző év azonos idő­szakában. Megyénkben március hónapban 69.901 fő részesült sajátjo­gú nyugellátásban, melynek összege átlagosan 6017 forint volt. Számuk 6,6 százalékkal, átlagnyugdíjuk 26,6 százalékkal több, mint 1989. janu­árban. Jelentősen csökkent a 4000 forintnál kisebb nyugdíjjal rendelke­zők száma és aránya. A lakosság központi forrásból származó pénzbevételei 10,8 száza­lékkal emelkedtek. A pénzbevételek 52 százaléka munka-(tagsági) vi­szonyból származott és összege 12,6 százalékkal haladta meg az egy év­vel korábbit. A pénzbevételek 7,9 százalékához kis- és magánvállalko­zások útján jutott a lakosság. Ezen belül a mezőgazdasági termékek ér­tékesítéséből származó bevétele — főként a rossz szőlőtermés miatt — 20,0 százalékkal csökkent. A kiskereskedelem eladási forgalma fogyasztói folyó áron 18,8 szá­zalékkal emelkedett, összehasonlítható áron 4,5 százalékkal vissza­esett. Minden árufőcsoportban csökkent az eladott áruk mennyisége, legnagyobb mértékben a ruházati cikkeké. Az első negyedévben — az árváltozásokat megelőzően — tárolható élelmiszerekből (pl. zsír, liszt, étolaj, édesipari termékek), valamint háztartási vegyicikkekből elővá­sárlás volt a jellemző. A megnövekedett keresletet nem sikerült minden termékből kielégíteni. Az árváltozásokat követően a lakosság kereslete az olcsóbb termékek iránt fokozódott. A ruházati cikkek forgalmának csökkenését a kiskereskedelem ked­vezményes vásárlási lehetőségekkel igyekezett mérsékelni. A vegyes iparcikkek árufőcsoporton belül több tartós fogyasztási cikkből hiá­nyos volt az ellátás (pl. hazai hűtőszekrény, hagyományos és automata mosógép, centrifuga, olcsóbb színes televíziókészülék). Szilárd tüzelő­anyagokból a hazai szén kivételével megfelelő volt a kínálat. Az építő­anyagok közül a cement és a tetőcserép-vásárlás az áremelés előtt élén­kült. Központi Statisztikai Hivatal Heves Megyei Igazgatósága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents