Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-23 / 42. szám
2 Hírlap, 1990. május 23., szerda / Mitterrand Moszkvába tart Pénteken Moszkvába érkezik Francois Mitterrand francia elnök - jelentette be Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő keddi sajtóértekezletén. _ A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a tavaly decemberben, Ki- jevben rendezett szovjet-francia csúcstalálkozó óta az európai fejlődés új szakaszába lépett. Geraszimov elmondta, hogy várhatóan az európai helyzettel összefüggő kardinális kérdések állnak majd Mitterrand moszkvai tárgyalásainak középpontjában. Havel támogatja (Folytatás az 1. oldalról) Diákszövetséget pedig Berényi József szóvivő. A megbeszélésen Tóth Károly ismertette az FMK célkitűzéseit. Vázolta: hogyan képzeli el a mozgalom a csehszlovákiai magyar felsőoktatás problémakörének, valamint a bősi vízierőmű ügyének megoldását. Felvetette a Masaryk Akadémiához hasonló társadalomtudományi intézmény létesítésének a gondolatát- is. Havel támogatta az FMK-nak azt a javaslatát, hogy a létrehozandó nyitrai tanárképző egyetem kihelyezett karaként Komáromban mielőbb kezdje meg működését egy magyar pedagógus- képző felsőoktatási intézmény. Erről a végső döntést a szlovák parlamentnek kell meghoznia. Havel ígéretet tett arra, hogy államfői tekintélyét latba vetve támogatja ezt a javaslatot. A csehszlovák köztársasági elnök felkérte a Független Magyar Kezdeményezést, hogy dolgozzon ki javaslatot a magyar társadalom- tudományi intézet létrehozására, amely a masaryki hagyományokhoz kötődne. A bősi vízlépcsővel kapcsolatban Havel nem foglalt állást. Azt hangoztatta, hogy rendkívül bonyolult problémáról van szó, ezért a közeljövőben a helyszínen kíván személyesen tájékozódni és meg akarja hallgatni a nemzetközi szakértők véleményét is. Gorbacsov nem enged Mihail Gorbacsov szovjet államfő kedden Moszkvában fogadta Lettország és Észtország parlamenti elnökét, de nem engedett abból a követeléséből, hogy a három balti köztársaság vonja vissza függetlenségi nyilatkozatát — jelentette az Info nevű észt sajtóügynökség. A beszámoló szerint Anatolii Gorbunovs és Arnold Rüütel húszperces megbeszélést folytatott Gobacsowal. Arnold Rüütel, az észt Legfelsőbb Tanács elnöke úgy fogalmazott az Info sajtóügynökségnek adott nyilatkozatában, hogy a találkozó mindkét fél számara kínos légkörben zajlott, s eredménytelenül végződött. Iliescu a Román Köztársaság törvényes elnöke Különleges jogokkal rendelkezik Kedden reggel hat órai összesítés szerint Ion Iliescu megszerezte a köztársasági elnöki tiszthez szükséges szavazatokat, azaz a szavazatok több mint felét. A bejelentést a központi választási iroda tette, közölve, hogy ezzel Iliescu, a Nemzeti Megmentési Front jelöltjeként a megszámlált 11 millió 640 ezer szavazatból több mint 9 millió voksot kapott, s így törvényesen a Román Köztársaság elnöke lett. A választójogi törvény értelmében Románia elnökévé azt a jelöltet nyilvánítják, aki a választási névjegyzékbe felvett választóknak legalább fele, plusz egy szavazatát megkapta. Hivatalosan 16 millió 83 ezer választó- polgárt vettek fel a névjegyzékbe, s a reggeli órákig megszámlált szavazatokkal Iliescu a szükséges szavazatok számát jóval túlszárnyalta és változatlanul 80 százalék fölötti eredménnyel vezet. A másik két jelölt közül a liberális Campeanu még a 10 százalékot sem érte el, a parasztpárti Ratiu pedig csak „a futottak még,, listáján van. Mivel az elnökválasztás eldőlt, nem kerül sor második fordulóra. Az elnök megválasztásának igazolását a legfelsőbb törvényszék elnöke végzi el a választások időpontjától számított 20 napon belül. A törvényszék határozatát a képviselőház és a szenátus együttes ülése elé teijesztik. Ettől kezdve tekintik a megválasztottat törvényesen Románia elnökének. Iliescunak meg kell válnia a Nemzeti Megmentési Front elnöki tisztétől, mert az elnök nem lehet tagja egyetlen politikai pártnak vagy alakulatnak sem. A választójogi törvény szerint Románia elnöke különleges jogokkal rendelkezik. Hatásköréhez tartozik, hogy miniszterelnöknek jelöli annak a pártnak vagy politikai alakulatnak a képviselőjét, amely a választásokon megszerezte a parlamenti mandátumok többségét. Elnöki jogkör az is, hogy jóváhagyja a kormány összetételét, és azt a képviselőház és a szenátus elé teijeszti. Kinevezi a legfelsőbb törvénye szék elnökét és tagjait, valamint a legfőbb ügyészt. Az elnök rendkívüli ülésszakra hívhatja BUKAREST: Diákok zárják el az utat a fővárosi Egyetem téren május 22-én, így tiltakozva a vasárnap megtartott választás eredménye ellen (Hírlap-telefotó — MTI) össze a parlamentet, de egyben a képviselőház és a szenátus elnökének hozzájárulásával fel is oszlathatja azt. Az eddigi román joggyakorlattól eltérően újítás az elnöki jogkörben az, hogy évente üzeneteket terjeszt a parlament elé a nemzetet érintő fő politikai kérdésekről. A parlament előzetesjóváhagyásával elrendelheti a hadsereg részleges vagy általános mozgósítását, rendkívüli állapotot vezethet be az ország egész területén, vagy egyes helységekben. Nemzetközi szerződéseket köt, és azokat a törvény- hozás elé terjeszti ratifikálásra, ezenkívül jogköre kiterjed rendeletek kibocsátására is. Közkegyelmet gyakorol, s ítéleteket módosíthat. Tábornoki, tengernagyi és marsalli rendfokozatokat adományoz a kitüntetéseken és tiszteletbeli címeken kívül. A 60 éves Ion Iliescu aktív politikai pályát futott be. Különböző párttisztségeket töltött be, majd eltávolították, mellőzték. Vízügyi mérnökként vezette az országos vízügyi szolgálatot is, de a diktatúra utolsó éveiben a műszaki könyvkiadó igazgatójaként dolgozott. A forradalom első pillanatától vezette az ország demokratizálódását, és munkája sikeresnek, a választások bizonysága szerint népszerűnek bizonyult. A politikai harcokban eredményesen irányította a Nemzeti Megmentési Frontot, amelynek elnöki tisztét látta el. Szavazási eredmény a budapesti román nagykövetségen A budapesti román nagykövetségen Simion Pop nagykövet vezetésével, az érdekelt pártok képviselőinek bevonásával ösz- szeállított szavazási bizottság kedden reggel fél 7 órakor fejezte be a 4337 szavazó — három szavazólapon leadott — mintegy 13 ezer szavazatának összeszám- lálását. Románia külföldi nagy- követségei közül a budapestin szavaztak a legtöbben. A sorrendben a második a tel-avivi román követség, ahol mintegy 3 ezer személy voksolt. A budapesti szavazás nem hivatalos végeredménye szerint az elnökjelöltek listáján Radu Campeanu (Nemzeti Liberális Párt) kapta a legtöbb érvényes szavazatot, az összesnek 81 százalékát. Ezt követte Ion Iliescu (Nemzeti Megmentés Frontja) 15, Ion Ratiu (Nemzeti Parasztpárt) pedig további 2-3 százalékkal. A képviselőházi választás szavazólapjain első helyet szerzett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 3597 szavazattal, az érvényes voksok 82,93 százalékával, ezt követte a Nemzeti Megmentési Front 8-9, a Nemzeti Liberális Párt 4-5 százalékkal, a többi szavazaton a választáson indult 83 pártból mintegy 60 osztozott. A szenátusi választások budapesti szavazólapjain a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek nem voltak jelöltjei, így a Nemzeti Liberális Párt kapta az érvényes szavazatok 25-30, a Nemzeti Megmentési Front 20 százalékát, a többi párt közül egyetlen sem érte el az 5 százalékos arányt. A budapesti követség még kedden délelőtt telefonon továbbította a szavazás eredményét a bukaresti Országos Választási Bizottságnak, s a napokban repülőgépen elküldi a szavazás dokumentumait is. Az összeszám- lálásról csak a szavazatszámokat kell közölniük, s ezért az előzetes budapesti eredményről adott tájékoztatás százalékos arányszámai csak megközelítő pontossá- gúak. (MTI) Az OKGT nem akar ráfizetni (Folytatás az L oldaltól) ár nem követi a világpiacit. Míg az OKGT tonnánként 11 ezer 250 forint értékben jutott a hajóval, majd az Adria-vezetéken szállított olajhoz, addig a magyar vásárlók tonnánként csak 7170 forintot fizettek érte. A tröszt többször jelezte a kormánynak, hogy nem képes vállalni a majdnem 1 milliárd forintos ráfizetést, ennek állami megtérítését kéri, hiszen államérdekből importált világpiaci áron olajat. A néhány hete született minisztertanácsi döntés nemet mondott, az OKGT azonban az új kormány felé változatlanul fenntartja megalapozott igényét. Elengedhetetlennek tartják, hogy a vásárló a világpiaci áron, illetve az ahhoz járuló költségekkel együtt, a tényleges ráfordítást megfizetve jusson az energiahordozókhoz. Az államot a világbanki hitel feltételei is erre kötelezik, hiszen öt éven belül valamennyi ágazati preferencia felszámolását írta elő a Világbank. A Szovjetunióval 1991-től esedékes dollár-elszámolású kereskedelem is szükségessé teszi a világpiaci ár érvényesítését. Az OKGT ezért a kormányhoz javaslatot teijeszt be, amiben felvázolja a világpiaci árakra való áttérés lehetséges alternatíváit. Kikiáltották az egyesült Jemeni Köztársaságot Göncz Árpád üdvözlő távirata Szanaai időszámítás szerint kedden déli 12 órakor az ország külképviseletein világszerte bejelentették a Jemeni Arab Köztársaság és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság egyesülését, az egységes Jemeni Köztársaság kikiáltását. Az egyesülés bejelentése alkalmából Muh- sen Nagi Bin Nagi nagykövet — aki a két országrész egyesítéséig Dél-Jemen budapesti misszióját vezette — fogadást adott a Jemeni Köztársaság újonnan felállított nagykövetségén. Az egyesülés ünnepélyes bejelentése alkalmából a nagykövetség épületének homlokzatán felvonták a Jemeni Köztársaság új nemzeti lobogóját. « Észak- és Dél-Jemen egyesítését Muhsen Nagi Bin Nagi nagykövet az MTI munkatársának kérdésére úgy értékelte, mint a jemeni nép kívánságának, több évtizedes küzdelmének teljesülését. A nagykövet vélekedése szerint a két országrész teljes egyesülése, a gazdasági és a politikai életet egyaránt átfogó egység megteremtése elősegíti az ország lendületesebb fejlődését. Ami az egyesült Jemen jövőbeni külpolitikai törekvéseit illeti, Muhsen Nagi Bin Nagi mindösz- sze annyit mondott: ha lesznek is változások, azok a kapcsolatok javítását szolgálják majd a Jemeni Köztársaság külföldi partnereivel. * Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke táviratban üdvözölte a Jemeni Köztársaság elnökét a Jemeni Arab Köztársaság és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság egyesülése, a Jemeni Köztársaság létrejötte alkalmából Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén venne részt Arafattól megtagadják az amerikai vízumot Az amerikai vezetés egyelőre nem döntött arról, hogy a megszállt területekkel foglalkozó ENSZ BT-ülésre megadják-e a vízumot Jasszer Arafatnak. A PFSZ vezetője a világszervezet főtitkárának írt levélben, azaz közvetett formában kérte Washingtont beutazása engedélyezésére, mivel szeretne személyesen is jelen lenni a hétvégi véres izraeli eseményekkel foglalkozó BT-tanácskozáson. A washingtoni külügyminisztérium szóvivője viszont a halogatásra vonatkozó kérdésekre kedden éppen azzal válaszolt, hogy az amerikai vezetés egyelőre semmilyen kérelmet sem kapott Arafattól, s magukat-megnevez- ni nem kívánó amerikai tisztség- viselők emiatt azután pusztán „hipotetikusnak” minősítették a vízum megadásának vagy megtagadásának problémáját. Az arab országok csoportja mindenesetre leszögezte, hogy még a keddi napon választ várnak Washingtontól Arafat kérésére. Clovis Makszud, az Arab Liga ENSZ-képviselője újságíróknak elmondta: a kérelem elutasítása arra késztetné csoportjukat, hogy kérjék a BT tanácskozásának áthelyezését Genfbe. (Ehhez a tanács tizenöt tagja közül kilencnek a beleegyezésére lenne szükség.) Egyébként — mint emlékezetes — épp Arafat beutazási vízumának megtagadása miatt 1988-ban hasonló esettörtént a világszervezet közgyűlésével: akkor a testület szintén Genfben tartotta meg a palesztin kérdéssel foglalkozó ülész- szakát. // ' Az ÁFOR Heves és Nógrád Megyei Üzemigazgatósága villanyszerelő szakmunkást keres a füzesabonyi telep karbantartó- műhelyébe. A munka egy műszakos, a fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen, illetve telefonon (41-855), az üzemeltetési helyettesnél. \= ^ A kerecsendi S TEMPÓ-DEPÓ Áruház azonnali belépéssel UDVAROST keres. Jelentkezni: az áruház ^ vezetőjénél. J Vállalkozók, figyelem! Ka- rácsond Községi Tanács Művelődési Házát átadná működtetésre megfelelő vállalkozónak. Mozi, ifjúsági klub, büfé fenntartható. Hasznosításra vonatkozó javaslatot írásban kérjük június 30-ig a tanács elnökének. (X) A valutahiány sújtotta a fegyverimportot is SIPRIHáborús harchelyzet 32 helyszínen Bár a hidegháború véget ért, a fegyverkezésre fordított összegek csak kis mértékben csökkentek 1989-ben. Az adósságválság és a helyi konfliktusok csökkentik a világbéke esélyeit — olvasható a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfőn kiadott, 1990-es évkönyvében. A tartós béke esélyei elsősorban Európában javultak meg, ennek ellenére nem lehet kijelenteni, hogy „kitört volna a világbéke” — állapította meg Walther Stutzle, a SIPRI igazgatója, az évkönyv bemutatására rendezett sajtókonferencián. A 714 oldalas jelentés adatai szerint a múlt évben mintegy két százalékkal csökkentek a fegyverkezésre fordított összegek, s ez elsősorban az Egyesült Államoknak, a Szovjetuniónak, valamint a harmadik világ országainak köszönhető. A fejlődő országok fegyverimportja az ezen országokat sújtó valutahiányra, az iraki-iráni háború befejezésére és a helyi fegyvergyártás jelentőségének növekedésére vezethető vissza. Az évkönyvben kifejtik, hogy a nyolcvanas évek nagy részében olyan jelentős mértékben emelkedett a fegyverkezésre fordított össszegek nagysága, hogy a csökkenés jelenlegi \ ütemével számolva az Egyesült Államok csak.2002-ben térne vissza ahhoz az" összeghez, amelyet 1980- ban költött fegyverkezésre. A SIPRI^zerint 1989-ben — a korábbi évekhez hasonlóan — a Szovjetunió és az Egyesült Államok uralta a világ fegyverkereskedelmét: míg a Szovjetunió 37, az Egyesült Államok 34 százalékkal részesedett a világ fegyverkereskedelméből. Évkönyvében a SIPRI egyebek mellett azt is megemlíti, hogy 1989-ben 32 helyszínen tört ki jelentősebb fegyveres ösz- szetűzés. Ez a szám 1988-ban 35 volt.
