Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-21 / 40. szám
Hírlap 1990. május 21., hétfő 3. Levélváltás Mi is történt a gyöngyösi Mátra Kincse Tsz-ben? Újabb nyílt levél Nagy István úrnak, a Mátra Kincse Mgtsz elnökének A török kortól virágzik az egri fíirdőkultúra először a küldöttgyűléssel — a földeladások, illetve kisajátítások ügyét. 5. Az a vezető, aki a termelőszövetkezetet saját hitbizomá- nyának tekinti, akinek a tagság véleménye és érdeke ennyire mellékes probléma, az nem érdemes sem a tagság, sem a lakosság bizalmára. 6. Mindezekből csak egy következik: fölszólítjuk Önt és dr. Sándor jogtanácsos urat, mondjanak le tisztségükről, Nagy István elnök űr a vb-tagságától is váljon meg. 7. Amennyiben erre nem kerülne sor, eljárást kezdeményezünk Önök ellen. Gyöngyös, 1990. május 3. Az FKgP gyöngyösi szervezete Pető Imre elnök * Tisztelt Elnök Úr! Bizonyára megilleti önt ezen titulus, még akkor is, ha előttünk kissé homályos, hogy ezen posztra való megválasztása önjelölés, vagy a párttörvénynek megfelelő választás alapján történt-e. Üsse kő! Ha már a nyilvánosság elé kíván tárni olyan ügyet, amelyben informátorai kissé félretájékoztatták, és ami kifejezetten egy belső közösség, mondj uk a gyöngyösi Mátra Kincse Termelőszövetkezet szuverén ügye, felvesz- szük a kesztyűt, és vállaljuk a szópárbajt... 1. Az ominózus vezetőségi ülésen „az a valaki” valóban ellenezte a 100 Ft/négyzetméter átlagú kisajátítási kártalanítási egyezséget a város érdekében igénybe vett külterületi ingatlanok ellenértékeként, de a 15 vezetőségi tagból 14 elfogadólag támogatta azt, s egyetértését fejezte ki. (Erről a felvett jegyzőkönyv is tanúskodik.) Hogy ezzel miért sértettük meg a demokráciát, sőt mi több, a tagság érdekeit? Nem értjük! Talán a demokrácia egyeseknek azt jelentené, hogy az egy vezetőségi tag szavazata döntsön a 14 vezetőségi tag szavazata ellenében? Egyébként a kisajátított szántóföldi ingatlanok nagy részét még ez évben használjuk, csak év végén kerülnek birtokba adásra. Az is idetartozik, hogy a 100 Ft/négyzetméterenkénti egyezségi árat a tanács vezetése úgy fogadta el, hogy a szennyvízderítő környékén levő kisebb értékű területért is annyit fizetett, mint a város északi részén levő területért. Tehát a kettő területre az egyezség együtt értendő. 2. A sima tudomásulvétel és az egy tartózkodás ellenében leadott 14 szavazat nem adott okot a „kommunistákhoz és munkahelyi vezetőkhöz” nem illő fenyegetőzésre. Igaz, hogy volt felháborodás, de nem az 1990. február 9-i vezetőségi ülésen, hanem 1990. április 20-án, amikor is ezen belső önkormányzati szerv ülésének közepette fiatal hírnök jő a kisgazdapárt hétpecsétes levelével, amelyben benne foglaltatik, hogy a vezetőségünk ne tárgyalja a vagyonnevesítésként kitűzött napirendet! Ez viszont már demokrácia!!! Ilyet még a pártállamban sem pipáltak, hogy egy testületi ülésen menet közben kíséreljenek meg olyan téma meg lítani, amit a vény előír. A felháborodást ez a „módszer” váltotta ki, és ezért nem nekünk kell bocsánatot kémünk... 3. Köszönjük szervezetük nagyvonalú „megértését”, és egyben tudomásul vettük, hogy — minden kényszerítő körülmények ráhatása és belépési nyilatkozat aláírása nélkül — beléptek szövetkezetünk életébe. Úgy emlékszünk, korábban már volt szó arról, hogy a munkahelyekről vonuljon ki minden párt... Ha netán valóban a tagság érdekében létesítettek „megbízás nélküli jogviszonyt”, köszönet érte, biztos ez is valami új vonása a demokratizmusnak, amit még tanulnunk kell. Egyébként információik az időpontokat és a kisajátítási területeket illetően hitelesek, pontosak, de a „jogi, etikai norma” felrúgása nem egészen stimmel, mivel két egyezség van, amelyen belül az egyiket a jegyzőkönyv tanúsága szerint a vezetőségnek bejelentettünk, ez a földre vonatkozott. A másik egyezség pedig a kisajátított területen levő csővázas kártalanításáról szólt, amelynek megállapodását a veVisszatérés a szülőföldre Hevér Zoltán költői estje elé Elnök úr! A Mátra Kincse Mgtsz vezetősége ez év február 8-án vezetőségi ülést tartott, amelyen Ön kérte: hatalmazza föl a vezetőség a tsz elnökét és dr. Sándor József jogtanácsost, hogy tárgyalásokat kezdjen a városi tanács illetékeseivel egy 5 — 5,5 ha terület és egy másik, 8 ha 3458 négyzetméter földterületnek a tanács által történő kisajátításáról. (Az első területet a városi szennyvíztelep bővítésére, az utóbbit a tervezett telekalakításhoz venné a város igénybe a tagok földtulajdonából.) Az ügylet kapcsán nyomatékosan kifejezzük véleményünket, amelyet ezúton a nyilvánosság elé tárunk: 1. Az említett vezetőségi gyűléseken valaki ellenvéleményét fejezte ki a tervezett kisajátítási árral, a 100 Ft/négyzetméterrel szemben, mondván, a városnak szüksége van a területre — ez érthető —, de magasabb értéket számoljon érte, hogy a tsz-t ne érje ilyen kár. Elvetették a véleményét a felszólalónak, ami ellentétes a demokráciával és a tagság érdekeivel. Különösen jogtiprás ez a terület tulajdonosával szemben. 2. Dr. Sándor József jogász úr, és Ön magukból kikelve fenyegetőztek, kommunistához és munkahélyi vezetőhöz egyaránt méltatlanul viselkedtek, miközben a vezetők elhűlve hallgatták az Önök „dühöngését”, amellyel az ellenvéleményt elnyomni akarták. Bocsánatot kértek már az elszabadult indulataik miatt? 3. Szervezetünk mégis megértőén kezeli indulataikat, hiszen tudjuk, mijyen nehéz helyzetbe kerültek: Önök ugyanis már a táskáj ukban tartották a városi tanáccsal kötött megállapodást! Önök már két héttel ezelőtt, január 25-én aláírták az ügyletet — a tagság és a vezetőség jóváhagyása, mindennemű felhatalmazása nélkül, felrúgva minden jogi és etikai normát. Becsapták a vezetőséget, mert utólag kívántak szentesíteni egy már létrejött megállapodást. 4. Kis József tanácselnök úrral megkötött megállapodást — közös megegyezéssel — tegyék semmissé, és tárgyalják újra — Szolidaritás SZMSZ: Nagyobb egyéni érdekeltséget... A munkavállalókat sújtó, már-már elviselhetetlenné váló életkörülmények az eddiginél határozottabb érdekképviseletet és érdekvédelmet tesznek szükségessé — állapították meg az 1989. februári megalakulás óta eltelt időszak munkáját értékelve a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség szombaton, Tatabányán megrendezett első országos küldöttgyűlésén. Az estébe nyúló tanácskozáson a 47 üzemi, illetve helyi bizottság több mint ötezer tagját 108 küldött képviselte. A szövetség alapszabályát az országos választmány fogadja el június 9-én. A testület elnöke, Bátonyi Sándor budapesti mérnök-közgazdász elmondta: Téves az az állítás, hogy a Szolidaritás SZMSZ ellenzi a privatizációt. Ehelyett messzemenően egyetért a gazdaság és a társadalom megújításával. Határozottan ellenzi viszont annak a legtöbbször előforduló kezdő lépését: a munkások elbocsátását, a növekvő munkanélküliséget. Ehelyett azt szorgalmazza, hogy a vállalatok és üzemek jobb munkaszervezést vezessenek be, s anyagilag tegyék az eddiginél jobban érdekeltté dolgozóikat. A kormánytól az infláció megfékezését, a teljes vállalkozói szabadság megteremtését várja el. Hevér Zoltán A madarak átrepülnek fölöttünk című verskötetében megfog az a tiszta hang, amelyen az útra indító hevesi — boconádi pátriáról szól: „Ujjaim hegyén ma is őrzöm a szülőföld biztonságos melegét.” Kötetének első ciklusa költői önmeghatározási kísérlet, és az otthonról hozott szellemi-lelki örökség számbavétele. Egy interjúban így vallott erről: „Boconádi rokonaim küzdelmes, becsületes, egyszóval, emberi élete olyan példa, melyből mindig új energiákat menthetek.” A 27 éves költő az MTV Stúdió ’90 munkatársa. Pannonhalmán végezte a gimnáziumot. Itt élte meg a műveltség és erkölcs szimbiózisát, alapozta meg felnőtt személyiségének karakter- jegyeit. Ez a hegyen épült gimnázium a magyar oktatásügy siralmas állapotában is távlatos tudással vértezett, jellemben erős, szeretetben gazdag egyéniségeket nevelt társadalmunknak. Megtanította diákjait a koncentrált odafigyelésre a munkában, a fegyelem és pontosság mellett a rugalmasságra; élményszerűen megélt világnézetre, szeretetesz- ményre nevelt. A hely szelleme is nevelőerő, tudatformáló tényező. Róla írta Veres Péter a nagykönyvtár vendégkönyvébe: „Jólesik szegény magyarnak ezer évre visszanézni.” A boconádi tapasztalt és a pannonhalmi tanult mikrokozmoszt követően végezte el Hevér Zoltán az ELTE TFK tanári diplomát adó stúdiumait. Boconád — Heves, Pannonhalma és Pest egyaránt világít élete és írói-költői pályája felett. Lírájában tudatos emberfelmutatás történik. Költői credójából ered költészetének erőteljes bibliai-vallási- mitológiai motívum- és képkincse. Az Áldozat előtt című ciklusában található a rendkívül jelentésgazdag Templom című . vers. A motívum előzményei közül kiemelkedik Ady „Templom”- metafórája, amely szerint a magyarság elmulasztotta felépíteni a „Templomot”, a benne népnyi méretekben potenciálisan adott lehetőséget. 1914-ben — A szétszóródás előtt című, a nemzethalál vízióját jövendölő versben — hangzik el: „S elveszünk, mert elvesztettük magunkat.” Az első világháborút követő Trianon után úgy látszott, hogy ez az iszonyú „ószövetségi” jóslat Németh Lászlóban, József Attilában, Radnótiban, Illyés Gyulában „újszövetségivé” szelídül, de hamarosan Nagy László már a „Káromkodásból katedrálist” fogalmazza, Csoóri Sándor pedig úgy érzi, „egy fennkölten zül- lő ország szemével farkasszemet nézve”, mintha „egy katedrális vakolata hullna csöndben.” Ez a templomépítő szándék, a magyar szellemi-irodalmi élet nagy öröksége Hevér Zoltán verskötetét is áthatja, a szakrális sugárzású képkincsben, a spirizetőségi ülés után kötöttük meg. A tsz elnöke, mint annak törvényes képviselője, és a jogtanácsos — értékhatárra való tekintet nélkül — köthet egyezséget. Jogsértés tehát nem történt, mert az egyezség megkötését sem a tsz- törvény, sem alapszabályunk nem utalja a vezetőség hatáskörébe, még kevésbé a küldöttgyűlés hatáskörébe. 4. A városi tanáccsal fenntartjuk a korábbi egyezséget, mert azt aláírtuk, elfogadtuk, és sem eljárási, sem anyagi jogi jogszabályba nem ütközik. Nincs a Ptk. szerinti „feltűnő aránytalanság”, mivel szövetkezetünk korábban még jobb területeket is 30 — 45 Ft/négyzetméter áron értékesített. 5. A hitbizomány kifejezés sértő minden egyes közép- és felső vezetőre, akik azért valamicskét tettek a magyar mezőgazdaságért... 6. Nem vagyunk a kisgazda- pártnak sem tagjai, sem alkalmazottai, s így nem áll módunkban lemondani. Ha esetleg a cikkíró arra gondol, hogy Nagy István a tsz-elnöki tisztségéről mondjon le, ebben csak a tsz közgyűlése hivatott dönteni, nem pedig egy olyan ember, akit feltehetően a sértett hiúsága vezérel, mivel nevezett a szövetkezetnek részesművelője volt, és a szerződését a hanyag munkavégzése miatt fel kellett bontani. 7. Várjuk az eljárást —, de vajon milyen címen? (Pillanatnyilag nem ütközik még a Btk.-ba a tsz-vezetői beosztás.) Végezetül megköszönjük, hogy tagságunk érdekeit így szem előtt tartják, és felügyeleti szervként máris előlépve, „aggódnak a közösért”. Programjukat ismerve mégis kételyeink támadnak a nem egészen etikus képviselet ellátásáért, mert aki egy személyben a NÉP nevében nyilatkozik, annak ismernie kellene a nép, a közvélemény róla alkotott véleményét is... A gyöngyösi Mátra Kincse Tsz képviseletében: Nagy István tsz-elnök Dr. Sándor József jogtanácsos tualitás igényében is kifejeződik. Nála az ember emelte Templom „Isten háza és az ég kapuja”: „Oldd le sarud,/szent a hely:/ születés-halál.” A rómaiaktól örökölt templomok, katedráli- sok a történelmi idő tükrei, a korszellem kifejezői. Egykor a magasba törő spiritualitás, aztán az emberközpontúság, majd a mennyország illúziójának közvetítője volt a templom... „A keresztívű boltozat” He- vérnél a hívő nép egységének, a testvériségnek, az égi cél felé za- rándoklásnak, a szent drámának a színtere, amely jelként érzékelteti a tartalmat szolgáló célszerűséget. Központja — nem geometriai, hanem szellemi-lelki — az oltár, amely elé érkezik a külső, a profán térből „magánimádságra” betérő is: „Mit fontosnak/ hittél/ kint hagyod:/ Vásott sarud/ talpán a/ Port.” Hevér Zoltán sokoldalú tehetség, költői talentuma ígéretes és rokonszenves. Költészetében az alapozást jelentő bibliai-vallási kép- és motívumkincstől indulva kell elérnie a fejlődéshez szükséges szemléleti tágasságot, a látás és láttatás változatos gazdagságát, összetettségét. * A hevesi — boconádi származású költő verskötetének bemutatójára érkezik ma, hétfőn este a Hevesi Városi Könyvtárba tér vissza szülőföldjére. Cs. Varga István Országszerte megnyíltak május elejétől a strandok, de kevés büszkélkedhet azzal, hogy adottságainál fogva folyamatosan üzemelt, mint az egri fürdő. A történelmi múltú megyeszékhelyen a török kortól kezdett igazán virágozni a fürdőkultúra, melyhez elegendő gyógyhatású meleg vizet biztosítottak a környék kútjai. A borászati kóstolgatások, muzeális ritkaságok megtekintése mellett évről évre többen kíváncsiak a város hűsítő és gyógyhatású vizére. Arnaut pasa ilidzsája, ma Elbóbiskolva Nemcsak a húszéveseké. rstti mm Nyári rekkenetben (Fotó: Szabó Sándor — MTI)
