Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-04 / 26. szám

2 BEFEJEZŐDÖTT AZ ÚJ, TÖBBPÁRTI ORSZÁGGYŰLÉS ALAKULÓ ÜLÉSE Hírlap, 1990. május 4., péntek (Folytatás az 1. oldalról) litikai tevékenységet először 1956-ban fejtett ki Antall József. Közel állt Bibó István köréhez, részt vett annak a nyilatkozatnak a megszövegezésében, amely 1956 mondanivalóját összefog­lalta, s azt mindenki számára iránymutatóan képviseli ma is. Végül meggyőződését fejezte ki, hogy a politikus meg tudja tenni azokat a lépéseket — a képvise­lők segítségére is számítva —, amelyeket egy új ország felépíté­sének útján meg kell tennie. A kormányalakításra felkért Antall József, a Magyar Demok­rata Fórum elnöke leszögezte: amikor elfogadta a megbízatást, kormányalakítási kísérletre vál­lalkozott. Kifejezte reményét: a magyar alkotmányosság új kor­szakában szokásjoggá, gyakor­lattá válik, hogy a legnagyobb politikai párt vezetője vállalkoz­hat először a kormány megalakí­tásának kísérletére. Mint mond­ta: szeretné hinni, hogy a képvi­selők segítségével és a magyar nép támogatásával sikerül meg­alakítani a szabadon választott magyar Országgyűlésnek felelős első kormányt. Antall József hangoztatta: a kormányalakításban semmiféle személyes ambíció nem irányít­ja, karriervágy nem vezérli. Arra vállalkozik, hogy megkísérelje az országot, a nemzetet a válság küszöbén álló nehéz helyzetből kivezetni, vagy legalábbis az egyenes útra terelni. Antall József a képviselők és a magyar nép bizalmát kérte ah­hoz, hogy az ország a történelmi esély kihasználása érdekében megtegye az első lépéseket. Ha­zánknak sok alkalommal voltak lehetőségei, sokszor tűnt úgy, hogy lehetőségünk van egy jobb, egy szabadabb, függetlenebb or­szág megteremtésére — mondta. — Most olyan történelmi órához érkeztünk, amikor megkísérel­hetjük sorsunkat saját kezünkbe venni, illúzióink azonban nem lehetnek—tette hozzá. Bármeny­nyire kedvező is a nemzetközi helyzet, ha összehasonlítjuk akár a második világháborút követő időszakkal, akár 1956 nemzet­közi környezetével, mégsem be­szélhetünk arról, hogy körülöt­tünk már minden megoldódott, és felhőtlen külpolitikai körül­mények között vállalkozunk e lépésre. Antall József kifejezte remé­nyét, hogy az első koalíciós kor­mány azon politikai erők össze­fogását jelenti majd, amelyek már a választási szövetség kere­tében is együttműködtek. A ma­gyar politikai életnek az Ország- gyűlés olyan közös otthona lesz, ahol kormánypártiak és ellenzé­kiek a politikában egymással érintkezve, magánemberként pedig egymással tisztes emberi kapcsolatban állva, egymást megbecsülve, nem gyanakodva alkotnak közösséget. Mert szemben állhatnak ugyan egy­mással, de egy kérdés megítélé­sében nem lehet különbség: va­lamennyien a parlamentarizmus és a politikai többpártrendszer hívei. „Arról meg lehetünk győ­ződve — bízom abban, hogy erre soha többé nem kerül sor —, ha itt még egyszer, és ezt csak elmé­letileg mondom, egypárti dikta­túra lenne, ebből az Országgyű­Habsburg Ottóval, az Európa Parlament tagjával (Tudósítónktól) Az állandó érdeklődés középpontjában álló díszvendége volt az új Országgyűlésnek dr. Habsburg Ottó, az Európa Parlament magyar- országi ügyekkel foglalkozó bizottságának el­nöke, aki immár sokadszor fordul meg átalaku­lóban lévő országunkban. Mint mindig, ezúttal is készséggel állt az újságírók rendelkezésére. — Mindig is nagyon kedvesen fogadtak Ma­gyarországon, annak meg külön örültem, hogy a múlt héten meghívást kaptam az alakuló ülés­re. — Melyek az első benyomásai? — Jóleső érzéssel töltött el, hogy a két erős pártnak a kialakuló koncepciója itt már körvo­nalazódik, s remélem, ez a kettőjük közötti megállapodás enyhíti az egymás közti „villon­gásokat”. Ez jó benyomásokat fog tenni külföl­dön mindenütt. — Önhöz melyik párt áll közelebb? — Kérem szépen, én bizonyos mértékben minden párttal szimpatizálok. De, be kell is­mernem, hogy személyes, régi kapcsolatok fűz­nek a kisgazdapárthoz, ami érthető is, elvégre az egész második világháború idején annak dol­goztam. De a többi pártban, a Keresztényde­mokratáknál, az SZDSZ-ben vagy a Demokra­ta Fórumban is találtam barátokat a képviselők között, bár én nem vagyok sehol sem párttag... — Milyennek ítélte mega magyarországi vá­lasztási kampányt? — Nézze, én már olyan sok választási kam­pányon keresztülmentem. Önök először tették ezt, a sok között nem is volt olyan rossz, mint ahogyan azt itt látják. Főként a franciák válasz­tási kampányához hasonlít, mert inkább az egyéni választókerületekhez kötődik. Én nagy híve vagyok annak a választási rendszernek, mert így igazi kapcsolat van a választókkal. Azok, akik „lajstromon” jönnek fel, nem tud­ják, hogy kik választották meg őket... — Ennyire fontosnak tartja a kapcsolattar­tást? — Azt tapasztaltam a hosszú parlamenti kar­rieremben: a demokrácia nem abból áll, hogy minden három vagy öt évben egy kis papírt do­bunk bele egy kis skatulyába, és vége is van az egésznek. Kapcsolat a választott és a választó között, az az, ami számít. Szóval, a feladat nem végződik a választási nappal. — Az első lépéseket tette meg az új Parla­ment. Ön, ezek után az ünnepi percek után, mi­lyen útravalóval látná el a törvényhozók testü­letét? — Minden parlamentnek sokat kell tanulnia, én azt mondanám, egy évig még ennek is oko­sodnia kell. Jómagam is legalább másfél évig ta­nultam a teendőket, s még nem is végeztem ve­lük, még mindig nagyon készülök, tizennégy év után is. Tehát, igyekezni kell a lehető legjobban helytállni a választók képviseletében és a dön­tésekben... — Köszönjük a beszélgetést. lésből nem sokan maradnának szabadlábon. Ez a tudat tartson bennünket össze, bármelyik ol­dalról jöttünk, mert ez az, ami mindnyájunkat összeköthet. Ez a mi közös örökségünk, és a ma­gyar alkotmányosság, amelyre büszkék lehetünk” — mondta nagy tetszést aratva Antall Jó­zsef. A képviselők felállva, nagy tapssal fogadták Antall József szavait. Beszédének elhangzása után minden parlamenti párt frakcióvezetője, a leköszönt kor­mány elnöke és több tagja gratu­lált a kormányalakítással megbí­zott politikusnak. A kormányalakítással megbí­zott Antall József felszólalása után a képviselők rátértek az Or­szággyűlés állandó és különbi­zottságainak megalakításáról szóló határozati javaslat megtár­gyalására. Az elnöklő Szabad György elöljáróban kifejtette: a parla­menti pártok frakcióvezetői, va­lamint a független képviselők megbízottja előzetes tárgyalások során már megállapodtak az Or­szággyűlés bizottsági szervezeté­nek kialakításában. Mindemel­lett személyi javaslatokat is tet­tek az egyes bizottságok tisztség- viselőire. Ennek értelmében a Parlamentnek egyszerre kell ha­tároznia a bizottságok megalakí­tásáról és vezetőinek személyé­ről. Az új Parlamentben az első vi­ta az Országgyűlés létrehozandó bizottságainak elnevezése körül támadt. A mintegy egyórás polé­miában több mint húszán — né- hányan többször is — mondtak véleményt. A számítógép nyilvántartása szerint a ténylegesnél is többen kértek volna szót, ám kiderült, hogy néhány esetben azok a na­rancsok adtak téves jelzést a tech­nikának, amelyeket a munkanap kezdete előtt afideszesek helyez­tek el képviselőtársaik padjain, esetenként a szavazógombokon. A napirendtől eltérően, a ple­náris ülést megszakítva délben az Országgyűlés különböző cso­portjai külön tanácskozásra vo­nultak el. Zárt ülésre invitálta tagjait a külügyi bizottság, s meg­beszélést tartottak a frakciók, majd a frakcióvezetők is. A képviselőcsoportok vezetői­nek tanácskozása miatt hosszúra nyúlt szünet után az Országgyű­lés megtárgyalta a képviselői tiszteletdíjak és költségtérítés ideiglenes szabályozásáról szóló határozati javaslatot. Szabad György emlékeztetett arra, hogy e határozat csupán egy rövid, átmeneti időszakra szól, s a Parlamentnek hamaro­san alkotmányerejű törvényben kell rendeznie ezt a kérdéskört. A képviselők — vita nélkül — 308 egyetértő szavazattal elfo­gadták a tervezetet, melynek ér­telmében havi tiszteletdíjuk a miniszteri illetmény 50 százalé­kának megfelelő összeg, azaz bruttó 32.500 forint. Emellett tisztségenként eltérő mértékű pótdíjban részesül az Ország- gyűlés elnöke, alelnöke, jegyző­je, valamint az egyes bizottságok tisztségviselői. Az elfogadott ha­tározat szerint a képviselők ha­vonta tiszteletdíj uk alapösszegé­nek 30 százalékáig költségtéríté­si átalányra, valamint szállás- költség megtérítésére jogosul­tak. A határozathozatal után Sza­bad György bejelentette, hogy a Parlament május 9-én, szerdán ismét összeül. Hozzátette: ez azért szükséges, hogy még a kor­mányalakítást megelőzően — egyúttal azt segítendő — az Or­szággyűlés napirendre tűzhesse az alkotmány néhány rendelke­zésének felülvizsgálatát, vala­mint a minisztériumok felsorolá­sáról, illetve a jogalkotásról szó­ló törvényeket. Szabad György ezután beje­lentette, hogy fontos külpolitikai — Litvániával kapcsolatos —- kérdésben közös állásfoglalást alakított ki a Parlament külügyi bizottsága, valamennyi parla­menti pártcsoport, valamint a pártfrakciók vezetői és a függet­lenek megbízottjának értekezle­te. Javasolta, hogy — mivel ilyen módon valamennyi képviselő­nek lehetősége volt véleményé­nek közvetlen, illetve közvetett kifejtésére — a plenáris ülésen már ne nyissanak vitát a nyilat­kozatról, következzék a határo­zathozatal. Pokorny Endre, Szarvas Béla és Pongrácz József az ülés szünetében (Fotó: Perl Márton) Orbán Viktor, a, Fidesz frakci­óvezetője kért ekkor szót, s kö­zölte: ismeretei szerint nem is egy állásfoglalás-tervezet szüle­tett ebben a fontos külpolitikai kérdésben. A vitától akkor tud­nak eltekinteni, ha mindegyik tervezetet — így a Fideszét is — szétosztatják, és azokat még a határozathozatal előtt áttanul­mányozhatják a képviselők. A dokumentumtervezet szét­osztásáig az elnök ismét felfüg­gesztette a plenáris ülést. Az ismételten hosszúra nyúlt technikai szünet után tértek visz- sza a képviselők a Litvániával kapcsolatos kérdés tárgyalására. Az elnöklő Szabad György jelez­te: ahhoz, hogy az Országgyűlés állást foglalhasson e külpolitikai kérdésben, több előzetes határo­zatra van szükség. Először is ar­ról szavaztatta meg a Tisztelt Há­zat, hogy egyetértenek-e a litván kérdés pótlólagos napirendre tű­zésével, amelyet az SZDSZ kez­deményezett. Erre a jelenlévő s ==\ Építkezők, lakásfelújítók, viszonteladók! Hevesen is új kiskereskedelmi boltban várja kedves vásárlóit a Széles választékban kaphatók műanyag és fém építőtermékek: Alumínium és PVC-ereszcsatornarendszer, vízvezetéki nyomó- és lefolyócsövek, PVC-falburkolók, redőnylécek, PVC-harmonikaajtók, hullámlemezek, PVC-karnis és gurisín, tapéták, ragasztók, padlófűtőcső, PVC-kuka és műanyag vödör, PVC- padlók, falszegélyek, rézlemezek és -rudak, szegecsek, csavarok, hegesztőpálcák, lakatok, bordástömlő és gégecső, THERWOOLIN szigetelők, POLIFOAM-termé- kek METAMID-termékek, POLIDEK álmennyezet. Cím: Heves, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 21. Telefon: 06-39/11-160. Nyitva tartás: keddtől péntekig: 8—17 óráig, szombaton: 8—12 óráig, hétfőn: szünnap. A gyászoló család és a Heves Megyei Közlekedési Igazgatóság fájó szívvel tudatja, hogy HOLLÓ LÁSZLÓ volt járművezető vizsgabiztos 59 éves korában váratlanul elhunyt. Végső búcsút 1990. május 4-én (pénteken) 15 órakor veszünk az egri Kisasszony temetőben. A Heves Megyei Közlekedési Igazgatóság saját halottjának tekinti. íU CONTROLL A COMOLL AKTÍV KERESKEDELMI POLITIKÁT FOLYMÓ ORSZÁGOS ÜGYNÖKI HÁLÓZATOT KERES. IES ELEKTROMOS PÉNZTÁRGÉPEK ELADÁSÁHOZ. BOIIHÁLÓZMK, MAGÁNKERESKEDŐK, KISVÁLLALKOZÓK FELKERESÉSÉRE. CONTROLL-EGYETLENA SOK KÖZÖTT. 1091 Budapest. ÜHóiútlOI. Telelőn; 114-0211. 113-6243 Telex: 20-2335 Telefax: 36-1 133-7392 1 l Bemutatóterem: Budapest IX.. Üllői út 101. i képviselők 74 százaléka szava­zott igennel. Ezután a honatyák túlnyomó többséggel abban álla­podtak meg, hogy nem nyitnak vitát az egyes állásfoglalás-terve­zetek felett. A külügyi bizottság állásfogla­lás-tervezetéhez Horn Gyula (MSZP), a bizottság elnöke fű­zött szóbeli kiegészítést, miután azt felolvasta. A javasolt szöveg­gel kapcsolatban hangsúlyozta: a téma fontossága miatt szinte mondatról mondatra szavazta meg a bizottság. Megítélésük szerint állásfoglalás-tervezetük kifejezi a magyar nép, a magyar Parlament szolidaritását Litvá­nia népének önrendelkezési tö­rekvéseivel. A javasolt szöveg a tárgyalásos rendezés fontosságát hangsúlyozza. Mint mondta, vé­leménye szerint az állásfoglalás­tervezet ugyanakkor tükrözi azoknak az érdekeknek az érvé­nyesítését is, amelyek a magyar — szovjet jószomszédi kapcsola­tok fennmaradásához, megőrzé­séhez fűződnek. Végezetül, utal­va a tervezet egyik mondatára, megjegyezte: a Szovjetunió poli­tikai stabilitásának megőrzése a nemzetközi biztonság lényeges, elválaszthatatlan része. A külügyi bizottság által elő- teijesztett, s csekély többséggel elfogadott állásfoglalás tartal­mazza: „A Magyar Köztársaság Or­szággyűlése mély aggodalommal kíséri figyelemmel a Litvánia kö­rül kialakult súlyos helyzetet. El­fogadhatatlannak tartja kény­szerítő eszközök alkalmazását és minden olyan lépést, amely aka­dályozza a litván nép önrendel­kezési jogának érvényesítését. Az Országgyűlés ezúton fejezi ki szolidaritását a litván néppel és önrendelkezési törekvéseivel. Szükségesnek tartja, hogy a Szovjetunió vezetői érdemi tár­gyalásokat kezdjenek a litván nép törvényes képviselőivel olyan megoldás kialakításáról, amely egyaránt biztosítja a litván nép önrendelkezési jogának ér­vényesülését, valamint a Szov­jetunió politikai stabilitását és a nemzetközi biztonság megőrzé­sét”. A Litvániával kapcsolatos ál­lásfoglalás elfogadását követően — néhány perccel fél öt után — Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke bezárta a Par­lament alakuló ülését. Zárszavá­ban szólt arról, hogy számos üd­vözlő távirat, jókívánság érke­zett az Országgyűléshez, annak tisztségviselőihez, a képviselők­höz, illetve a nemzet egészéhez bel- és külföldről egyaránt. A plénum nevében Szabad György köszönetét fejezte ki az üdvözle­tekért, s a képviselők felhatalma­zását kérte ahhoz, hogy ezt a jó­kívánságok kifejezőinek is tudo­mására hozza. Megítélése szerint az üdvözletek értékes jelei annak a figyelemnek, amely az alakuló ülést kísérte. Ez biztatást jelent az elkövetkezendő munkához. Szabad György kifejezte meg­győződését, hogy az alakuló ülés — a kezdet nehézségeit is figye­lembe véve — hasznos munkát végzett. Kérte a képviselőket, hogy teremtsék meg a bizottsági munkában és a személyes felké­szülésben a jó folytatás további feltételeit. Egyúttal emlékeztette a képviselőket: az Országgyűlés legközelebb május 9-én, szerdán délelőtt 10 órakor ül össze. HALÁLOZÁS Szeretett halottunk HADOBÁS ISTVÁN hamvasztás utáni búcsúztatása 1990. május 7-én 15 órakor lesz az egri Urnatemetőben. A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szerető férjem, édesapánk, apósunk, nagyapánk és dédipapám PROKAJ MIKLÓS az Állami Biztosító nyugdíjasa súlyos, hosszan tartó betegsége után 81 éves korában 1990. április 29-én elhunyt. Temetése május 7-én (hétfőn) de 11.30 órakor lesz az egri Kisasszony temetőben. A gyászoló család Köszönetét mondunk mindazon rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, akik drága halottunk 1ÁGER GERGELYNÉ sz.: Bihall Julianna temetésén megjelentek és együttérzésükkel, virágaikkal mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents