Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-19 / 39. szám
Hírlap 1990. május 19-, szombat lakószobányi gépeknél, és ők is inkább a számítógép színes mo- nitoiján igazgatták a színárnyalatok helyességét, a sebességet, a papírpályákat. A produktumok lenyűgözőek. A színes termékek uralták a kiállítást. Ezt gyűjtötték be az ugyancsak helyszínen készült táskákba, dobozokba a SÜSÜÉ! Negyvenedik évében még mindig képes a világ figyelmét Düsseldorfra irányítani a legkorszerűbb nyomdaipari technológiákat^ mindinkább az újságkészítést, a könyvnyomtatást forradalmasító elektronikát felvonultató DRUPA. Dr. Kurt Wagner vezérigazgató az 1986-os kiállítást kiemelkedőnek értékelte annak idején, hiszen 348 ezer szakmai látogató kereste fel a 154 kiállító standjait, 19 százalékkal többen, mint 1982-ben. A DRUPA ’90 zárása előtt három nappal már 357 ezer látogatót fogadott. Az idei kiállítók 149-en voltak: Ausztráliától az Amerikai Egyesült Államokig, Japántól Norvégiáig. A számok ismét sikert igazolnak. A csoda ötévenként ismétlődik... A Kati számítógépes információs központ adatállományában hiába kerestem magyar résztvevőt, a képernyőre kiírt válasz mindig nemleges volt. Pedig á lekérdezés számos variációját próbálhattam, s így tanúsíthatom, a „hölgy” mindenkiről mindent tudott. Becsületesen felsorolta, kik jöttek az USA-ból, a közreműködők közül hány a diplomás, milyen a nemek szerinti megoszlás... Honfitársaimat az érdeklődők között sikerült felfedezni. Gondolom, Bede István, a Kossuth Nyomda vezérigazgatója, vagy Kray György, a Videoton programfejlesztője értékes, új ismeretekkel tért haza. Hasznos volt, maradandó élményt nyújtott azok számára is a DRUPA ’90, akik más nyomdákból, kiadóktól, szerkesztőségekből jutottak el Düsseldorfba az emlékezetes 15 nap alatt. Egy részük a Gutenberg Művelődési Otthon szervezésében jutott el a világkiállításra. Nem lehetett kis feladat az utazást előkészítőké, mert a szervezést már a múlt évben elkezdték, így is közelharcot kellett vívniuk a szállásért. Jómagam az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft.-nek köszönhetem a kiküldetést, azzal a feladattal, hogy a hatalmas kínálatból a magyar lapok igényeihez, a magyar nyelvi környezethez, tipográfiához illő számítógépes szövegfeldolgozó rendszereket tanulmányozzak. Hazánkból nézve, ahol az asztali számítógépek még a PC XT-t jelentik, viszonylag kis palettára volt kitekintésem. A DRUPA ’90 néhány klasszissal magasabban kínálta portékáját. Az alapgép AT, és nem 286-os, hanem egyenesen 486-osak, 20 Mbit/sec ESDI vezérléssel, az alaplapon 64 Mbyte-ig bővíthetők, és akár 1.3 Gigabyte tárolókapacitásúak is lehetnek. Ez a kedves olvasónak bizonyára arabul van, de a különbséget tízes nagyságrenddel lehetne kifejezni. A számítógépek között újdonságnak számított a kiállításon a 40 MHz-es Apple Macintosh Nfx modell. A korábbi típushoz képest ez dupla sebességgel dolgozik. Miután a legtöbb tördelőkapacitást a fényképek, illusztrációk, valamint a betűtípusok (fontok) foglalják el, a NEC CD lemeztárolója jól jött a felhasználóknak, mert egy-egy lemezen 1500- 4000 fotót, illusztrációt tárolhatnak, vagy akár továbbadhatnak PostScript formátumban. Remélem, megbocsátja az olvasó, hogy a hozzám közelebb álló, az újságírói munkában Magyarországon is meghonosodó „műfajjal” foglalkozom inkább. Pedig megérne egy külön „misét” a nyomdászat is, ahol a A Hell feladta a leckét Szöveg és színes kép együtt a képernyőn A „tolmács” köztük a PostCript főbb szerepet átvette a számítógép. Alig láttam ugyanis olyan gépsort, ahol ne lett volna számítógép. A nálunk megszokott hatalmas méreteket, a sok kiszolgáló nyomdászt hiába kerestem, legfeljebb 2—3 úriember volt jelen a David M. B. Page úr az angol Miles 33 tördelőrendszert mutatja be magyar érdeklődőjének Találkozunk a következő DRUPA-n is? látogatók. Egy kis gép, a világhírű Heidelberg ofszetautomatája azért keltette fel az érdeklődést, mert asztali számítógépen megtervezett névjegyet, meghívót, cégjelzéses levélpapírt, borítékot tudott a hagyományos nyomdalemez nélkül is sokszorosítani. Kétszázezer forintos ára miatt többet elő is jegyeztek magyarországi megrendelőknek. Sokáig elidőztem jómagam is az AM SCREIBER újságnyomó gépei mellett, arról ábrándozva, milyen jó szolgálatot tenne nálunk is. Kitűnő minősége, színei mellett saját üzemre gondoltam, ami elfeledtetné a jelenleg magas nyomdai árakat. A kiállítócsarnokok között az űrhajós filmekben látott üveghengerek mozgólépcsői gyorsan visszahoztak a mai valóságba, amely újabb és újabb meglepetéseket tartogatott. Európában először lehetett olyan színes grafikus megjelenítőt látni, amelynek 1280X1024 képpont*a felbontása, és 256 színt tud egyidejűleg megjeleníteni. Fényképpel vetélkedő látványt nyújtottak ezek a képernyők, és ez a minőség a levilágítás után is megmaradt. Ha már itt tartok, szólnom kell a Linotype frenetikus sikeréről. Dr. Wolfgang Kummer igazgató a kiállítást megelőző nyilatkozatában jelezte: mind a szöveg és kép egyidejű feldolgozásában, a PostScript adapter, a színes eljárás kimunkálásában meglepetéseket okoz a cég. Sikerült. Mind a Serie 1000 újságkészítést támogató szisztéma, mind a grafikus jelek kezelésében, a színes munkáknál a legjobban megcsodáltak között voltak. Magyarországi forgalmazásával megbízott Salánki János úr is olyannyira az érdeklődés középpontjába került, hogy többszöri időegyeztetés ellenére sem jutott érdeklődésem kielégítésére az idejéből. Szerencsére a BNV-n látható majd ez a jól összecsiszoltnak mutatkozó rendszer. A Hell hagyományos igényessége egy hatalmas standon volt látható. A MOPAS-System olyan gyorsaságot produkált, amelyet az angol Miles 33 alkalmazkodó és megoldásaiban a magyar igényeket is jól követő rendszerrel tudott feledtetni. A Xerox Ventura Publisher 2.0 verzióját is sikerült felfedezni. Egerben Scantext 2000 Commanderen tördeljük az újságot. Érthető, hogy a Mannesman Scangraphic standján ismerősként kezdtem a „felderítést”. A Scantext Commander S30 már gyorsaságban, gazdag grafikai lehetőségeivel hozott újat. Igazából a színes munkahely és a minősége miatt dicsért Image Scanner nyerte el a látogatók tetszését. Megjelentek A napi olvasnivaló még a hagyományos, . talán az öt évvel ezelőtti DRUPA csúcsgépein készült Ajándékba készül a levélpapír, névjegy Hiedelbergék ofszetgépén a különféle rendszerek elemeiként az átlagos könyvnél nem nagyobb okos számítógépek, a laptopok, mint az újságírói munka segítői, nem csupán a szerkesztőségben, hanem tanácskozásokon, otthoni munkában a telefonos adattovábbítás lehetőségét is felkínálva, természetesen. Sikerült-e megtalálni az igazit? A döntéshez újra és újra át kell gondolni a látottakat, újabb részletes ismertetők is kellenek, a kiállítási csillogás-villogás helyett prózai környezetben, gyakorlati próbán kell vizsgáim, melyik legyen a kiszemelt. Mert a sok kiváló rendszert is csak magas mércével szabad öszszevetni. A most csúcson lévők veszik át a régiek helyét a nyomdákban, kiadóknál, szerkesztőségekben. Igényesebb, eddig sokszorosításban csak kivételes képességű szakemberektől látott munkák születhetnek a segítségükkel, s ami az igazi fogyasztó, az olvasó öröme: a szebb külső ellenére az információ gyorsabban, pontosabban jut el hozzá. A fejlesztők pedig törhetik fejüket, miként lehet túlszárnyalni az idei teljesítményeket. A csodának ötévenként meg kell ismétlődnie. Ebben a világ- kiállítás szervezői a legoptimistábbak, gépezetük újra mozgásba lendült, megjelentek a feliratok: Jöjjön Düsseldorfba, várja a DRUPA ’95! Pilisy Elemér DRUPA ’90 Düsseldorfban A csoda ötévenként ismétlődik
