Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-16 / 36. szám
2 TANÁCSKOZOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Hírlap, 1990. május 16., szerda (Folytatás az 1. oldalról) Támogatták a tanácsok megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat napirendre kerülését, ám az a soron következő, a május 22-én kezdődő ülésszak egyik témája lesz. Az elnök itt hívta fel a figyelmet arra, hogy a házbizottság hétfői ülésén úgy foglalt állást: elsősorban a kormány megalakításával összefüggő törvényjavaslatok esetében indokolt a sürgős tárgyalás. Más esetekben a sürgősség kimondása komoly megfontolást igényel. A házbizottság lényegesnek tartja ugyanis, hogy a törvényjavaslatok alapos bizottsági előkészítés után kerüljenek a plenáris ülés elé. A plénum ezután a képviselői önálló indítványok napirendre tűzéséről döntött. Szabad György emlékeztette a honatyákat, hogy az elmúlt ülésen Vásárhelyi Miklós (SZDSZ) önálló indítványt nyújtott be a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyának rendezésére. A Honvédelmi Bizottság a napirendre tűzés kérdésében nem foglalt állást, a Külügyi viszont támogatta a javaslat felvételét a napirendre, a sürgős tárgyalással azonban nem ért egyet. Vásárhelyi Miklós távollétében Demszky Gábor (SZDSZ) ismételten a sürgősség fontosságáról igyekezett meggyőzni a képviselőket azzal, hogy a Szabad Demokraták álláspontja szerint e határozatnak a rendszerváltás pillanatában kell megszületnie. A plénum az indítványt végül is napirendjére tűzte, a sürgősségi kérelmet azonban 232 ellenszavazattal, 106 igennel szemben elvetette. A képviselők egyetértettek viszont azzal, hogy Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) indítványát a szomszédos országokban élő magyar kisebbség jogainak védelme érdekében sürgősséggel tárgyalják. A tervezetet a Külügyi Bizottság valamelyest átdolgozta. A képviselők ugyancsak támogatták Fodor Tamás (SZDSZ) indítványát, amely a lapeladási ügyletek kivizsgálását szorgalmazza. A keddi ülésnapon ily módon várhatóan döntenek az Axel Springer konszern magyarországi lapvásárlásait vizsgáló bizottság megalakításáról is. Szabad György ezután további képviselői önálló indítványokat teijesztett elő. Első napirendi pontként a képviselők bizottsági helyek betöltéséről döntöttek: megválasztották Haraszti Miklóst a Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport-, Televízió- és Sajtóbizottság tagjává. Ezzel mindössze egyetlen bizottsági hely maradt üresen, mégpedig a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságban, ahová a Magyar Demokrata Fórum jelölheti majd egy képviselőjét. Vörös Vince alelnök — átvéve az ülés soros elnöki teendőit — bejelentette: a Honvédelmi Bizottság kérésére tájékoztatja a képviselőket, hogy Vásárhelyi Miklós indítványával kapcsolatosan nem derült ki világosim: a bizottság — a Külügyi Bizottsághoz hasonlóan — a napirendre tűzést támogatta, de a sürgős tárgyalással nem értett egyet. A testület ezt követően rátért a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló 1990. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgya- lásárd. A napirendet az Alkotmányügyi, Törvény-előkészítő és Igazságügyi Bizottság képviseletében dr. Salamon László (MDF) terjesztette elő. A bizottsági előadó utalt arra, hogy a korábbi Országgyűlés a törvény megalkotásával a történelem régi tartozását törlesztette a haza méltatlanul megtagadott fiaival szemben. Ez azonban nem tekinthető tökéletes megoldásnak, mert a törvény csak az élő állampolgárok tekintetében rendelkezett: külön kérelemhez kötötte az állampolgárság visszaszerzését. Az elhunytak esetére nem tartalmazott egyértelmű rendelkezést. Ezt a hiányt pótolja a mostani törvényjavaslat. Hozzáfűzte: politikailag és jogilag is jelzi a kérdés indokoltságát, hogy a szakbizottság a javaslatot egyhangúlag terjeszti a Ház elé. Mivel a törvényjavaslathoz módosító indítvány nem érkezett, s vita felszólaló híján nem alakult ki, Vörös Vince szavazást rendelt el. Az Országgyűlés határozata a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetéről A Magyar Köztársaság Országgyűlése a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetét aggasztónak ítéli, és aggodalmát fejezi ki, hogy a nemzeti kisebbségekkel szembeni tolerancia hiánya, jogi igényeik elutasítása súlyosan veszélyezteti az egész térség demokratizálódási folyamatait és a jószomszédi kapcsolatok új alapokon történő kiépítését. Felhívja a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy — folytatva az ország nemzeti kisebbségek jogainak nemzetközi és különösen európai szintű kodifikálására tett erőfeszítéseit — kezdeményezzen tárgyalásokat a szomszédos államok kormányaival a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló kétoldalú, illetve regionális szerződések kidolgozásáról. Ennek során támaszkodjék a legkorszerűbb európai kisebbségvédelmi egyezmények (például Ausztria, Olaszország és Jugoszlávia között) tapasztalataira és az alábbi elvekre: — a Magyar Köztársaság elkötelezett az ENSZ-alapok- mány céljai és elvei, az ENSZ keretében elfogadott emberi jogi dokumentumok, valamint a helsinki záróokmányban foglalt elvek és az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében vállalt kötelezettségek tiszteletben tartása és a gyakorlatban való alkalmazása mellett, — a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása nem képezheti egy állam kizárólagos belügyét, ezért szükséges, hogy az anyanemzetnek a nemzeti kisebbségei sorsa iránt érzett felelőssége és törődése szerződéses nemzetközi jogi keretet nyerjen, — alapvető fontosságú a nemzeti kisebbségek identitásának védelme és fejlesztése, a térségben élő nemzeti kisebbséÍ ;ek egyéni és kollektív jogainak törvényes biztosítása, a közé- etben és saját ügyeik eldöntésében való részvételük, önszerveződésük és önkormányzatuk keretei, így kulturális autonómiájuk törvényes garantálása, a nemzetiségi igények kielégítése az anyanyelv használata, az oktatás, a kulturális élet, a vallásgyakorlás és a tájékoztatás terén. A Magyar Köztársaság Kormánya a helsinki folyamat szellemében és vállalt kötelezettségei végrehajtásaként legyen kész kétoldalú szerződésekben garantálni az emberek és eszmék szabad áramlását, beleértve a nemzeti kisebbségek akadálytalan kapcsolattartását is. Nyújtson segítséget a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbségek igényeinek kielégítéséhez, és kérje ugyanakkor a szomszédos országok támogatását a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek igényeinek kielégítéséhez. A Magyar Köztársaság Országgyűlése bírálattal illeti az elmúlt évtizedek hazai kisebbségpolitikai gyakorlatát, és felkéri az új kormányt: a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak — beleértve a megfelelő parlamenti képviseletüket is — intézményes biztosítására terjesszen mielőbb javaslatot az Országgyűlés elé. A Magyar Köztársaság Országgyűlése kifejezi azon meggyőződését, hogy a fenti célok megvalósítása hozzájárul az emberi jogok és az alapvető szabadságok regionális és egyetemes érvényesüléséhez, a Magyar Köztársaság és valamennyi szomszédja közötti jó viszony megteremtéséhez, a kelet-közép-eu- rópai térség békés együttműködésén alapuló demokratikus fejlődéséhez, az európai biztonság és stabilitás erősítéséhez. Tamás Gáspár Miklós - képviselőtársai gyűrűjében A szünetben: Király Zoltán képviselő Horn Gyula külügyminiszterrel (balra fent: Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter) Ennek eredményeként a képviselők 339 igen, 1 ellenszavazattal elfogadták a törvényjavaslatot. Az elfogadott módosítás értelmében a törvény rögzíti, hogy az elhunyt személyek esetében hatálytalannak kell tekinteni a jogfosztó intézkedést, tehát magyar állampolgárságukat nem veszítették el. Két órán át tartó, olykor nem is konkrétan a törvényjavaslathoz kapcsolódó vita jellemezte, 25 vélt vagy valós vádakat, védekezéseket, ironikus megjegyzéseket és viszontválaszokat tartalmazó felszólalás kísérte az államtitkárok jogállásának és felelősségének átmeneti szabályozásáról szóló törvénytervezet tárgyalását. Ez a törvényjavaslat az Alkotmányügyi, Törvény-előkészítő és Igazságügyi Bizottság pénteki állásfoglalása alapján új változatban, karcsúsított formában került a törvényhozók asztalára. Lényege — miként a bizottság előadója, dr. Balsai István (MDF) is vázolta —, hogy megszűnik a miniszterhelyettesi funkció, továbbá az a gyakorlat, hogy országos hatáskörű szerveket is államtitkárok irányítanak. Ezzel szemben lesz politikai (parlamenti), címzetes (a kor- máriybiztos és a tárca nélküli miniszter közötti), közigazgatási, valamint helyettes (minisztériumi) államtitkár. A törvényjavaslat szerint az államtitkárokat a miniszterelnök javaslatára a köz- társasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. Elhangzott az is, hogy e tervezet törvényerőre emelése nélkülözhetetlen a kormányalakításhoz. Már az Alkotmányügyi, Törvény-előkészítő és Igazságügyi Bizottság pénteki vitája után érzékelhető volt, hogy a korábbinál rövidebb, csak a legszükségesebb kérdésekről rendelkező jogszabályt a plenáris ülésen is csak kemény küzdelem árán fogadják majd el. Az MDF és az SZDSZ álláspontja ütközött mindkét testületben. Míg az MDF a beterjesztett törvényjavaslat módosítás nélküli elfogadása mellett érvelt, az SZDSZ úgy vélte: kardinális kérdés számára, hogy az államtitkárj dőlteket is hallgassák meg a parlamenti szakbizottságok, illetve, hogy kinevezésük a szakminiszter javaslatára, de a miniszterelnök véleményezésével történjen. Ezért ragaszkodott ilyen tartalmú módosító indítványához. Végül is az SZDSZ — a Fidesz áthidaló javaslatát elfogadva — szűkítette módosító indítványát, csupán ahhoz ragaszkodott, hogy a közigazgatási államtitkár kinevezése történjék az illetékes miniszter javaslatára — a miniszterelnök útján —, és csak a közigazgatási államtitkárokat hallgassák meg az illetékes parlamenti bizottságok. Míg e kompromisszum megszületett, ahhoz nem csupán az általános vita, hanem az Alkotmányügyi, Törvény-előkészítő és Igazságügyi Bizottság ebédszünetben lezajlott vitája is szükségeltetett. Ennek is volt köszönhető, hogy a plénum a tervezetet — az SZDSZ módosító javaslatával — 309 egyetértő szavazattal, ellenszavazat nélkül, 12 tartózkodással elfogadta. A plénum ezután a szomszédos államokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetéről folytatandó tárgyalások megkezdésére vonatkozó országgyűlési határozati javaslatot vitatta meg. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ), az önálló indítvány beterjesztője felszólalásában egyetértett a Külügyi Bizottság által végleges formába öntött határozati javaslattal, s elfogadhatónak nevezte az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság módosító javaslatait is. A vitában felszólaló képviselők kivétel nélkül a határozati javaslatot támogatták, hangoztatva, hogy az új perspektívát tár az egész térség elé, újfajta kapcsolatok megteremtésére ösztönöz. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának határozati javaslatát, az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság módosító indítványaival a plénum ellen- szavazat nélkül, három tartózkodással fogadta el. Többórás vitát váltott ki a következő napirendi pont témája, nevezetesen az Axel Springer- Budapest Kft. lapvásárlási ügyleteivel kapcsolatos előterjesztés. Abban a felszólalók többsége egyetértett, hogy bizottságot szükséges felállítani az ügy kivizsgálására, ám igencsak nagy volt a nézeteltérés a bizottság hatáskörére vonatkozóan. Fodor Tamás (SZDSZ) — ragaszkodva eredeti indítványához — hangoztatta, hogy kizárólag az Axel Springer ügyeivel foglalkozzon a testület, ne vizsgálódjon más lapeladások felől, mert különben bizonytalan ideig elhúzódhat a konkrét ügyben oly sürgető döntés. Ehhez a véleményhez csatlakozott Dombach Alajos (SZDSZ) is, aki a privatizációs anomáliákkal kapcsolatos tapasztalataira hivatkozva arra figyelmeztetett: ha nem akarnak gittegyletet létrehozni, akkor a felállítandó bizottságnak minden figyelmét és szakértelmét erre az egy ügyre kell összpontosítania. Annak is megvan a veszélye — mondotta —, hogy az általános körű vizsgálódás elriasztja a külföldi tőkét. Mások úgy vélték: ennek az egy vizsgálatnak a tapasztalatai kellő alapot adhatnak egy későbbi jogszabályalkotáshoz. Nem osztotta ezt a véleményt Elek István, a Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport-, Televízió- és Sajtóbizottság elnöke, aki a bizottság állásfoglalásában megfogalmazottakkal összhangban fontosnak tartotta, hogy a felállítandó testület vizsgálódása terjedjen ki minden más lapeladásra és a sajtóval kapcsolatos privatizációs ügyekre. Ezt az álláspontot alátámasztandó, Csen - gey Dénes (MDF) drámai szavakkal ecsetelte a kialakult helyzetet. Mint mondotta: teljesen szabályozatlanul történik a külföldi tőke bevonása a magyar sajtóba. Azt is bejelentette — s nem kis tapsot kapott érte —, hogy az MSZP szintén támogatja a vizsgálóbizottság felállítását, s a párt véleménye közel áll a Csengey Dénes által előadottakhoz. Néhány ügyrendi kérdést taglaló hozzászólás után az elnöklő Szűrös Mátyás szavazásra tette fel a kérdést. A képviselők többsége a Kulturális Bizottság állás- foglalásával értett egyet, amely magában foglalja az SZDSZ alapindítványát és a Fidesz több módosító javaslatát is. Mindezek értelmében a felállítandó bizottság hatásköre kiterjed a nyomtatott és elektronikus sajtó privatizációs eljárásainak kivizsgálására, s ezen belül is elsősorban az Axel Springer Budapest Kft. ügyleteinek feltárására. A bizottság legkésőbb 1990. június 30-ig tesz jelentést az Országgyűlésnek. A sajtóügyek tárgyalása után kérdések kerültek a plénum elé. A válasz elhangzását követően az elnöklő Szűrös Mátyás bejelentette: az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának megalakítását május 23-ára halasztják. Elmondta azt is: az Ország- gyűlés megbízott elnöke a Parlament soron következő ülését május 22-én 15 órára hívja össze, ez a tanácskozás várhatóan két napig tart. Napirendjén előreláthatólag a kormányprogram megvitatása és ezzel együttesen a miniszterelnök megválasztása, a kormány bemutatása, továbbá a tanácsok mandátumának meghosszabbításáról szóló törvény- javaslat megtárgyalása és az IPU magyar tagozatának megalakítása szerepel. Tájékoztatást adott arról is, hogy a miniszteij dőlteket hétfőn és kedden hallgatják meg az illetékes bizottságok; hétfőn délelőtt a Gazdasági, a Honvédelmi, a Környezetvédelmi, a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi, valamint a Külügyi Bizottság, délután pedig az Önkormányzati Bizottság. Szűrös Mátyás utalt rá: nem szükséges ilyen hosszú ülésnapokat tartani, ám most azért nem folytathatja munkáját a plénum a következő napon, mert szerdán nemzetközi tanácskozás kezdődik a Parlament épületében. Kitért arra is: mivel az IPU-ta- gozat megalakítását elhalasztották, a Külügyi Bizottságnak célszerű dönteni arról, hogy kik képviseljék a magyar Parlamentet a május 21. és 25. között Bonnban megtartandó leszerelési világkonferencián. Ezt a plénum tudomásul vette. A plenáris ülést követően rövid megbeszélést tartott az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság, valamint ülésezett az Alkotmányügyi, Törvény- előkészítő és Igazságügyi Bizottság. Németh Miklós és Medgyessy Péter (Fotó: Perl Márton)
