Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-16 / 36. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 36. szám 1990. május 16., szerda ÁRA: 4,30 FORINT JÁTÉK A TŰZZEL - HEVESEN? valójában még tűzfigyelés sincs.” (3. oldal) AZ ÁLMOK LOVAGJA „Esténként újjászületik a darab...” (4. oldal) AZ ÉHEM MÁSIK OLDALA „...azt mondta, amíg nincs vállalkozási igazolványom, nem foglalkozik velem...” (5. oldal) A RENDŐRSÉG A LAKOSSÁG VÉDELME ÉRDEKÉBEN INTÉZKEDETT „... akik ilyen tenyésztésre kijelölt bárányt lopnak, nagy valószínűséggel húsként kívánják értékesíteni...” (8. oldal) Csökkenő termelés, értékesítés mellett nőtt a vállalatok árbevétele — Egyes cégek monopolhelyzete az áremelésben is jellemző — Akik növelték konvertibilis elszámolású exportjukat, azok jobban alkalmazkodtak a körülményekhez Gazdaság, adó, ellenőrzés Nem népszerű, de nagyon is figyelemre méltó témáról: gazdaságunk helyzetéről, ezzel összefüggésben az adózásról és a pénzügyi ellenőrzések fontosságáról esett szó kedden délután Egerben, a városi tanács nagytermében. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság közgyűlésén szépszámú érdeklődő vett részt, közöttük a pártok képviselői is. Dr. Asztalos Miklósnak, az SZVT megyei elnökének megnyitó szavai után dr. Sütő Dezső, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke tartott előadást. Bevezetőjében kiemelte, hogy változó társadalmi-gazdasági viszonyaink közepette is szembe kell néznünk a valósággal. Tavaly gazdaságunkra az volt jellemző, hogy alig változott a termékszerkezet, kevésbé növekedett az értékesítés, és a jövedelmek differenciálódtak. Eközben összességében javult a pénzügyi helyzet, viszont romlott a pénzügyi-gazdasági morál. 1990-ben jelentős változások tapasztalhatók a termékszerkezet átalakításában. Erőteljes piacváltásnak lehetünk tanúi. Csökken a rubelelszámolású kivitel, miközben növekszik a konvertibilis export. A költségvetés hiánya fokozódik. Erőteljes tíz infláció, amely velünk él. Hangoztatta, hogy 1987 — 88-ban a kisszövetkezetek száma gyarapodott. Tavaly és tíz idén viszont a kft.-k és a részvénytársaságok egymás utáni megalakulása a jellemző. Ez a folyamat helyes, hiszen a nagyvállalati szervezetek oldását segíti elő, ugyanakkor az újak pénzügyigazdasági munkája a tapasztalatok szerint az országos átlag alatt van, a bérezés viszont az országos átlag fölötti. Egyes cégek monopolhelyzete még él, amely abban is megmutatkozik, hogy folyamatosan emelik az árakat, amely az infláció egyik oka. Emlékeztetett, hogy azoknak a termelőknek, amelyek a piacváltás nyomán a konvertibilis elszámolású exportra gyorsan áttértek, javult a pénzügyi helyzetük, és jobban alkalmazkodnak a körülményekhez. Azoknál viszont, ahol a rubelelszámolású kivitel maradt döntően, azok a csőd szélére kerültek. A szabályozók abban az irányban hatnak, hogy a jobb vállalati munkát elismerjék, és a változtatások érdekében erre szükség is van. Végül köszönetét mondott az üzemek, vállalatok pénzügyiszámviteli dolgozóinak, akik segítséget nyújtottak és nyújtanak az APEH munkájához. Az ellenőrzés nem lazítható! Az APEH elnökét az adó- és pénzügyi ellenőrzések múlt évi tapasztalatairól kérdezte a Heves Megyei Hírlap főmunkatársa: — 1989-ben közel 50 ezer gazdálkodónál végzett hivatalunk ellenőrzést — mondta dr. Sütő Dezső. — Azt hiszem, ebből lehet és szükséges is megfelelő következtetéseket levonni. Szeretném elmondani, hogy tavaly a gazdasági-pénzügyi morál sajnos nem javult a cégeknél. Pedig közös érdek, hogy ezen változtassunk, mert csak ennek javulásával képzelhető el, hogy például működőképes legyen a tőzsde Magyarországon, vagy megfelelő legyen a hitelkártya-forgalom, nem kevésbé a váltók alkalmazása. A vállalatoknál tapasztalataink szerint gyatra a számviteli, a bizonylati rend. Véleményem szerint csak megfelelő adatok birtokában lehet megfelelő döntéseket hozni. Ez vonatkozik a termelő cégekre és a kormányra egyaránt. Nagyon fontos tehát a rend, a fegyelem, a pontosság. — A tapasztalataikat közzéteszik? — Várhatóan júniusban az Országgyűlés elé kerül jelentésünk is, amikor az ország múlt évi pénzügyeit és költségvetését tárgyalják. — Mi a véleménye a vállalkozásokról? — Ez nem lehet öncél. Nagyon fontosnak tartom, hogy csak hozzáértő, tisztességes üzletember vállalkozzon. Sajnos, sok van ma olyan közöttük, aki nem ilyen tulajdonságokkal rendelkezik. Én személy szerint minden vállalkozót tisztelek, aki a jogszabályokat betartja, partnereivel tisztességes, és az állam iránti kötelességének eleget tesz. — Mi várható az ellenőrzési és az adórendszerben? — A jövőben az ellenőrzés nem lazítható! Ezt munkamegosztás alapján az Állami Számvevőszék, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal végzi. Minden bizonnyal a külföldi működötökével létrehozott vegyes vállalatok megbízásos ellenőrzése növekedni fog. Vagyis, könyvvizsgálókat kémek fel mérlegük helyességének megállapítására. Égyébként az APEH munkatársai ezekkel a könyvvizsgálókkal együttműködnek. Nagyon fontosnak tartom a vállalati belső ellenőrzés erősítését, amely a jövő szempontjából elengedhetetlen. — Manapság gyakori a vita arról, hogy sok-e az adó, vagy kevés? — Kétségtelen, számos nyilatkozat hangzik el erről. Szeretném aláhúzni, hogy nem az adó sok, hanem kevés a jövedelem! Tulajdonképpen az összelvonás nagy, különösen a társadalombiztosítási járulék igen magas. A kormány az elmúlt időszakban szerette volna csökkenteni az adót, amelyet bizonyos fokig meg is tett. Hogy miért nem jobban? Azért, mert nincs kellő jövedelemforrás hozzá. Ezért a jövő héten megalakuló új Minisztertanács helyzete ebben sem lesz köny- nyű. — Véleménye szerint mit tehet az új kormány? — Az adómértékeken 1991-ben változtatnia kell, mégpedig úgy, hogy a befektetéseket, a megtakarításokat, a vállalkozásokat a személyi jövedelemadóban is jobban elismerje. Jelenleg viszont nem lenne tanácsos, ha a pénzügyi és költségvetési politika megváltozna. A legnagyobb veszély az inflációban van, és szerintem az új kabinet minden bizonnyal arra törekszik majd, hogy ezt megfékezze. Mentusz Károly A történelem régi tartozását törlesztették a haza méltatlanul megtagadott, elhunyt fiaival szemben — Később tárgyalják a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról szóló indítványt — Hosszas vita az államtitkárok jogállásáról — Napirenden a sajtó privatizálása ^ Határozat a szomszédos országokban éld magyar nemzeti kisebbségek helyzetéről Tanácskozott az Országgyűlés Szabad György megbízott házelnök vezetésével, 337 képviselő jelenlétében, néhány perccel 10 óra után kezdte meg munkáját az Országgyűlés május 15-i plenáris ülése. A plénum elsőként Haraszti Miklós (SZDSZ), a budapesti 11. választókerület, valamint Bilecz Endre, a SZDSZ Nógrád megyei listáján megválasztott képviselő mandátumát igazolta. Szabad György ezt követően ismertette a benyújtott törvény- javaslatokat és egyéb indítványokat, amelyek napirendre kerüléséről témakörönként többször is szavazva határoztak. A tárgysorozat megállapításának procedúrája azért is hosszadalmassá vált, vett igénybe egy teljes órát, mert a sürgősségi kérelmek értelmezése, jogosságának eldöntése nemegyszer késztette szólásra a képviselőket, a levezető elnököt. Az Alkotmányügyi, Törvény- előkészítő és Igazságügyi Bizottság sürgős tárgyalást kért az állampolgárságtól megfosztó határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslatról, illetve az államtitkárok jogHonatyák az ülésteremben állásának és felelősségének átmeneti szabályzásáról szóló törvényjavaslatról. A képviselők (Fotó: Perl Márton) nagy többsége egyetértett az indítványok napirendre tűzésével. (Folytatás a 2. oldalon) Parlamenti tudósítónk jelenti: Elmaradt a nagy érdeklődéssel várt vita... A T. Ház tagjai — zömmel egyetértve a Külügyi Bizottság javaslatával, miszerint hozzávetőlegesen egy hónapra van szükség az SZDSZ-indít- vány alapos áttekintésére — 65 százalékos arányban úgy döntöttek, hogy napirendre tűzik ugyan a Varsói Szerződésből való magyar kilépést, de nem sürgősségi „fokon”. Azaz, nem döntenek azonnal erről a történelmi jelentőségű kérdésről. — Minősíti az indítványhoz való hozzáállást, hogy amíg a Varsói Szerződésről szóló kezdeményezést nem tekinti sürgősnek az Országgyűlés, addig egy kevésbé fontos napirendet, a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló javaslatot előnyben részesítettek... — mondta Pető Iván, az SZDSZ képviselője, a párt országos vezetőségének tagja. — Hogy kinek jelent ez helyzeti előnyt, kinek használ az időhúzás? Ez kiderül, csak meg kell nézni, hogy kik szavaztak ellene. Ebből is látszik, hogy miként kezd kialakulni egy „tiszta” kormánypárti csoportosulás a Parlamentben... * A VSZ-ből való kilépésünk szabad demokrata ajánlása óhatatlanul szerepelt a Honvédelmi Bizottság ülésein is, amelyeken — éppúgy, mint a Nemzetbiztonsági Bizottságéin — tagként vett részt Szarvas Béla (MDF) egri képviselő. Természetesen a rendszerváltással kapcsolatban más kérdések is napirendre kerültek. — Szintén egy nagy falat: a Magyar Hadsereg arcát kell megformálni, tehát egy új katonai doktrínát kell kidolgozni ahhoz, hogy maradjon-e az az ellenségképünk, ami volt. Vagy: lehet-e egyáltalán valakit ellenségként meghatározni... Netán: mire kell az országot felkészíteni, mert nyilvánvaló, hogy nem a VSZ- tagságra... — Érezhető-e az MDF és az SZDSZ közötti „paktum ” a kérdések tárgyalásakor? — Igen... Eleve úgy érkeztek a két párt képviselői ebbe a bizottságba, hogy a belpolitikai szempontokon felül kell emelkedni, Magyarország biztonságára kell figyelni. S mivel mi vagyunk többségben, már eleve egy közös, konstruktív légkörben kezdjük lerakni egy újfajta honvédség alapjait, s egy kis ország védelmi képességeinek megteremtéséért. Ilyen szempontból nem engedünk az esetleges kilengéseknek, mert volt olyan párt, amelyik egyfajta „ lefejezését ” kérte a Magyar Honvédségnek. Ez nem lehet cél, s nem is ez a döntő, ugyanis akkor egy időre védelem nélkül maradna az ország, ezt pedig a jelenlegi közép-európai helyzetben nem tehetjük meg. — Miként fogadja a hadvezetés, hogy civil minisztere lesz? — A legfelsőbb vezetés nyilvánvalóan nem örül neki, mert azt hitték: a hadsereg szakmai leválasztása a Honvédelmi Minisztériumban — kibúvót jelent majd nekik. Új arcok kerülnek oda, olyanok, akiknek nincsenek túlságosan nagy, elkötelezett kapcsolataik a VSZ-államokkal. Ezek az új, fiatal szakemberek már a mai követelményeknek megfelelő kormánypártisággal vérteződnek fel... * A már említett pártközi egyezmény, amely a T. Ház két legmeghatározóbb frakciója között jött létre, még ma is élénk vitatéma. — Amikor a megállapodás létrejött, s egyelőre még csak a hírét hallották az emberek, akkor ez egy meglehetősen meglepő fordulat volt — fogalmazta meg álláspontját dr. Novák Rudolf (SZDSZ) egri képviselő szünetbeli beszélgetésünkkor. — A választási kampány éppen csak véget ért, s azóta sem nevezhető felhőtlennek az MDF és az SZDSZ viszonya: az sem titok, hogy az SZDSZ bizonyos, még a kampányban elkövetett cselekményekért, amelyeket büntetőjogilag értékelhetőnek tart, eljárásokat indított az MDF, illetve a Magyar Fórum című újság és annak szerkesztősége ellen... Azt hiszem, innen nézve volt „bomba” és meglepetés a megállapodás, amelynek a legfontosabb passzusai már az alkotmánymódosításban szerepeltek. Ettől kezdve viszont már nem meglepetés a dolog, mert a két párt vezetői valóban felelősségteljesen kezdtek el gondolkodni, és a kormányozhatóság, az ország irányíthatósága érdekében tették meg a közös lépést. De tudjuk jól, ez a megállapodás tartalmi kérdésekre nem teljed ki, csak formai, jogi megoldások ezek, hogy lehetővé tegyék a kormány megalakulását... — A választópolgárok viszont azt várják, hogy ez a megállapodás magával hozza a kézzelfogható eredményt is, a mindennapi élet változását, javulását... — A kormány megalakulása után két héttel előterjesztik az önkormányzati törvénytervezetet, egy-másfél hónapon belül a privatizációs törvény, illetve a földtörvény kerül majd a Parlament elé. Ezek szükségesek ahhoz, hogy az új gazdasági folyamatok, amelyekről oly sokat beszéltünk már, végre elindulhassanak, mi több: egy szabályozott mederben indulhassanak el. S ezek mára mindennapokhoz kötődnek. Semmi kétség, a jelenlegi — időnként még-még parttalannak tűnő — viták is ezt az utat jelzik. Abban viszont valamennyi képviselő közös nevezőre jutott már az út kezdetén: türelemre van szükség... Szilvás István Hatvanöt százalék...
