Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-14 / 34. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 34. szám ÁRA: 1990. május 14., hétfő 4,30 FORINT AKKOR IS NEHEZ VOLT, MOST IS AZ „Ha tudnám, hogy mit hoz a holnap!...” (3. oldal) AKÁR A SZARKA „Már nem ez az első ilyen ügye — súgja G.” (3. oldal) NEMERE ISTVÁN: LESZÁMOLÁS Kösz — és felmentem.” (4. oldal) DOHÁNYTERMELÉSI BEMUTATÓ KÁPOLNÁN „Háromféle öntözési módot mutattak be: csepegtető, altalaj- és vízágyús öntözést...” (8. oldal) A nemzeti média legyen független a választások győztesétől és vesztesétől is! Az újságíró szabadsága = az olvasó, a hallgató, a néző szabadsága Kérdés egy vita után: lesz-e békés átmenet a sajtószabadságba? A békés rendszerváltást követően időszerű kérdésről folytattak vitát szombaton politikusok és újságírók a Nyilvánosság Klub, a Magyr Rádió, a Magyar Televízió, a Magyar Távirati Iroda kamaráinak és a helyet adó Magyar Újságírók Országos Szövetsége rendezésében: az egypárti diktatúra után mit is jelent az olyannyira vágyott sajtószabadság? A szervezők maguk sem gondolták, hogy ekkora érdeklődés nyilvánul meg az átmeneti korszak elkerülhetetlen kérdése iránt, így sokan kiszorultak a teremből. A nyitott ajtókban ácsorgó kollégák ezután külön csoportokban is folytatták az eszmecserét. A sajtó egészére értendő technikai elmaradással hozták például öszefüggésbe az elégtelen hangosítást is... Pedig Gálik Mihálynak, a Nyilvánosság Klub nevében vitára invitáló fogalmazványában jól kiérződött: a modern nyilvánosság, mint a politikai állam és civil társadalom szétválásának terméke magában foglalja a sajtószabadságot is, s így most, amikor érvényesülésének feltételeiről vitázunk, az nem csupán az újságírótársadalom belügye vagy éppen önsajnáltató panasza. Többről van itt szó, mint néhány ezer ember egzisztenciájáról, még akkor is, ha egyesek ezt vitatják. Csurka István, az MDF elnökségi tagja — bár többször hangsúlyozta, nem pártja, hanem személyes álláspontját képviseli hozzászólásában — már a vita elején érzékeltette a résztvevőkkel, az utóbbi nézeteket vallja. Úgy fogalmazott: a sajtót úgy kell a rendszerváltás szolgálatába állítani, hogy az azt a pártot támogassa, amely a választási győzelem alapján az átalakulást vezeti. — A hatalom gyakorlását — mondta Csurka István — a nyomtatott és elektronikus sajtóban egyaránt a választási eredmények alapján kell megosztani. Ezek után nem volt indokolatlan a kérdés, lesz-e sajtószabadság Magyarországon? Gömöri Endre újságíró a véglegességre törekvés ösztönével hozta összefüggésbe a kormánypárt azon igyekezetét, hogy ellenőrzését a sajtóra kiterjessze. A nyomtatott sajtónál azt, hogy kinek az érdekét kéviseli, akadémikus kérdésnek vélte, hiszen ezt a tulajdonjog fogja megszabni. Elindult a külföldi tőke beáramlásával egy olyan folyamat, amelyet nem lehet megállítani, de nem is érde(Folytatás a 2. oldalon) Tigrisszem, mokkakő, hópehely obszidián Megnyugtató ásványbörze — A hópehely obszidián a tengerbe ömlő vulkán magmájából keletkezik — magyarázta a tegnapi MMK-beli ásványbörze egyik résztvevője, kezében forgatva kedvenc kövemet. A fényes fekete kövecskét szétfutó fehér foltok tarkázzák, ezek a kristálycsírák. — A természet rendezettségre törekszik — mondja „oktatóm”, és kezdek rájönni, miért olyan megnyugtató az asztalokra rakott ásványok és kőzetek között sétálgatni. Kézbevenni őket, morzsolgatni, a fény felé tartani, aztán tovább- mennni, és belemarkolni egy kupac ékkőbe: van köztük rózsakvarc, tigrisszem, mokkakő, sólyomszem... A rendezettséget és az állandóságot tartja az ember a tenyerében. Egy-két percig. Egy másik asztalon Gyön- gyösorosziból származó ásványok vonzzák a tekintetet. Nagy Károly az ottani ércbányában dolgozott aknászként. Meséli, milyenek a föld alatti üregek, ahogy kibélelik a kristályok. Gyönyörködik a látványukban, aztán hozza a vésőt meg a kalapácsot, és lassan, óvatosan kezdi lefejteni őket, hogy el ne töije- nek. Azt mondja, szenvedélyévé váltak az ásványok: szinte kiszorulnak a lakásukból, akkora helyet foglal el a gyűjteménye.Mu- tatja, melyik a kvarc, a szalerit, a pirít, majd egy különlegesség következik, az antimonit, amiről cikket is írtak, olyan ritkaságnak számít. Ajánlják, keressem meg Prágai Albertet, „ő mindent tud”. Az említett úr geológus és Budapestről érkezett. Először meglep, mert így szól: — Utálom a drágaköveket. — Kiderül, hogy egy időben gyémántcsiszolóként dolgozott, amikor a hollandok létesítettek nálunk egy ilyen üzemet. A vállalkozás zátonyra futott, mert a magyarok lopták a gyémántot... Meséli, miért unta meg a drágaköveket: a smaragd (Fotó: Perl Márton) mindig ugyanolyan zöld, és mindig ugyanarra a formára kell csiszolni, a gyémántot pedig 52 fokos lapszöggel kell csinálni, és kész. Tíz évig tanított az Iparművészeti Főiskola ötvös és aranyműves szakán, néhány hónapja pedig ékszertervezéssel foglalkozik. Kereszt alakú függőket készít türkizből és hematitból, igazgyöngy berakással. Az ősszel Peruba készül, ahol vésett, rajzos köveket találtak. Egy földcsuszamlás hozta ezeket felszínre. Jeleneteket karcoltak beléjük: a szívátültetés mozzanatait, vagy egy embert dinoszaurusz társaságában, a kontinensek valamikori együttállását. Két ilyen — egyelőre meghatározatlan eredetű és korú — követ Prágai Al- bertnek is hoztak. Elemezte őket, és szerinte nem lehetnek hamisítványok, többezer évesnek gondolja őket. Az igazi kormeghatározáshoz azonban több darabot kell megvizsgáni a titokzatos leletből, ezért szeretne Peruba menni. Sokan sétálgatnak az ásványbörze asztalai között. Hozzáértők és dilettáns bámészkodók. Gyerekek kotorásznak izgatottan a pénztárcájukban, és csodálják a csillogó kavicsokat. Veszek egy medállt. Azt mondják, sólyomszem és mokkakő keveréke. Ez megnyugtat. (pala) Egynapos csúcstalálkozó Tallinban — Moszkvának címzett egységdemonstráció — Tárgyalásokat sürgettek Felújították a Balti Tanács működését A brit kormányfő is egyezkedést javasol A három balti köztársaság vezetői szombaton Tallinbanfelújí- tották a Balti Tanács működését, s egyben kérték, hogy Észtország, Litvánia és Lettország csatlakozhasson a Helsinki Záróokmányt aláíró államokhoz, s részt vehessenek a Helsinki-2 tanácskozáson is. E dokumentumokat a három köztársaság államfői funciókat is igénylő parlamenti elnökei írták alá: Arnold Rüütel, az Észt Legfelsőbb Tanács, Vyta- utas Landsbergis, a Litván LT és Anatolij Gorbunovs, a Lett LT elnökségének elnökei. Az egynapos tallinni csúcstalálkozó a háború előtt, 1934-ben Genfben létrejött, az akkor független államokat egyesítő, koordinációs feladatokat ellátó Balti Tanács működésének felújítását hozta, s emellett a függetlenségüket most tavasszal deklarált köztársaságok politikai és gazdasági szolidaritásának erősítését, egyfajta Moszkvának címzett egységdemonstrációt is jelentett. A tallinni csúcs résztvevői Mihail Gorbacsovhoz intézett felhívásukban „3+1” tárgyalásokat sürgettek a függetlenségi folyamatok tisztázására. Értesülések szerint az elnökök mellett a kormányfők is részt vesznek a Tanács munkájában, de az nem ismert egyelőre, mikor ül össze a testület. A balti köztársaságok politikai-gazdasági szövetsége az elmúlt hetekben-hónapokban erősödött meg, így létrehozták a Balti Közös Piac szervezeti kereteit, közvetlen mezőgazdasági együttműködésről kötöttek 'szerződést, s például a három köztársasasági hírügynökség is szövetkezett, s hírcseréjükbe a skandináv hírügynökségek is bekapcsolódtak. Tallinni források cáfolták azokat a nyugati értesüléseket, hogy Moszkva leállította az észt turisták valutaellátmányának folyósítását, a nyugatra utazók válthattak ki valutát, a megszabott kereteken belül. Észtországban egyébként — az esetleges moszkvai szankciókra való készülés jegyében — vizsgálják annak lehetőségét, hogy a jelentős olajalap- tartalékokra építve lássák el a köztársaságot benzinnel. A The Independent értesülése szerint Margaret Thatcher brit kormányfő Mihail Gorbacsov szovjet elnöknek küldött levelében azt javasolja, hogy „tegyék félre” Litvánia függetlenségi deklarációjának elvi kérdését, és kezdjenek érdemi tárgyalásokat a litván nemzeti önrendelkezés valamilyen formájának megvalósításához vezető utakról és mó- dozatokról.A befolyásos londoni lap szombaton közölt exkluzív értesülése szerint a brit kormányfő arra kéri a szovjet államfőt, hogy ne ragaszkodjék a litván függetlenségi nyilatkozat (Folytatás a 2. oldalon) „Most búcsúzunk...” A vidám, bolondos ballagást követő napon, szombaton több száz középiskolás diák meghatottan, ünnepélyes keretek között búcsúzott el az alma matertől. A hagyományokhoz híven Egerben, a Dobó téren is tisztelegtek az iskolaváros fiataljai. * (Fotó: Perl Márton)
