Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)

1990-04-13 / 10. szám

2 Hírlap, 1990. április 13., péntek Négy alapelv Kelet­Az SZDSZ nem jöhet szóba koalíciós partnerként Szakértői névsorból Európának (Folytatás az 1. oldalról) hangoztatta a diplomata. Mint mondotta, a térség „jól képzett, de alacsonyan fizetett” munkae­reje igen vonzó a nyugati beruhá­zok számára. Amerika vetélytár- sai ezért, nemkülönben „geopo­litikai meggondolásokból” ver­senyt futnak most, hogy vezető pozíciókat szerezzenek ezekben a gazdaságokban — így az ameri­kai gazdaságnak nincs veszteni való ideje, figyelmeztetett. Eagleburger egy kérdésre vá­laszolva hangoztatta: a jelzett tá­mogatás ez idő szerint Lengyel- országra és Magyarországra, va­lamint Csehszlovákiára vonat­kozik, amellyel csütörtökön írják alá a legnagyobb kedvezményt biztosító kereskedelmi egyez­ményt. Románia esetében majd megvizsgálják, hogyan áll a hely­zet a szabad választások, az em­beri jogok kérdésében, mielőtt napirendre kerülhet az amerikai támogatás, mondotta a minisz­terhelyettes. Az említett tanácskozáson csütörtökön többek között a ma­gyar — amerikai együttműködés kérdései, köztük az amerikai kormány által létrehozott, 60 millió dolláros beruházási alap jövendő tevékenysége is napi­rendre kerül.- KEGYELMET KAPOTT A TERRORISTA. A szöuli kor­mány csütörtökön kegyelemben részesítette Kim Hjon Hit, a KAL légitársaság gépének me­rénylőjét. A 28 éves eszak-kore- ai nő segítséget nyújtott ahhoz, hogy robbanószerkezetet csem­pésszenek a dél-koreai légitársa­ság egyik gépére. A robbanás 1987 novemberében 115 ember halálát okozta. Kim Hjon Hit a bíróság korábban kötél általi ha­lálbüntetésre ítélte.- ARAFAT PRÁGÁBAN. Václav Havel államfő meghívá­sára csütörtökön kétnapos csehszlovákiai látogatásra Prá­gába érkezett Jasszer Arafat, a Kikiáltott Palesztina és a PFSZ VB elnöke. A palesztin politi­kus előzőleg Tnpoliban és Bag­dadban járt. Prágában a politi­kai együttműködésről, nemzet­közi kérdésekről és a közel-ke­leti helyzetről tárgyal vendéglá­tóival. Ellátogat Pozsonvba is.- TILTAKOZÁS GORBA- CSOVNÁL. A prágai székhelyű Nemzetközi Újságíró Szervezet élesen tiltakozott Mihail Gorba- csovnál amiatt, hogy a szovjet hatóságok megtiltották a külföl­di újságíróknak a beutazást Lit­vániába. „Ez a lépés ellentétben áll a glasznoszty politikájával, amelyet éppen Ön hirdetett meg, s amely növelte mind az Ön, mind a Szovjetunió tekintélyét a világban” — olvasható egyebek között a levélben. — miniszterválasztás Az MDF III. országos gyűlése Antall József pártelnök meg­nyitó szavaival kezdte meg mun­káját csütörtökön a MOM Mű­velődési Házában a Magyar De­mokrata Fórum III. országos gyűlése. A tanácskozáson az MDF több mint 460 helyi szer­vezetének 1186 küldötte vett részt. Az országos gyűlést ünnepi je­lenet vezette be. Simonfay Fe­renc, a magyar emigráció egyik ismert személyisége — Joseph Nitti budapesti olasz nagykövet jelenlétében — átadta Antall Jó­zsefnek azt a zászlót, amelyet 1957-ben kapott az akkori olasz köztársasági elnöktől, azzal a ké­réssel, hogy az első magyarorszá­gi szabad választások utáni kor­mány elnökének nyújtsa át. Ez­zel a címeres magyar zászlóval az olasz nép jelképes együttérzését fejezte ki az ’56-os magyar forra­dalom és szabadságharc leverése miatt. A tanácskozáson Lezsák Sárx- dor alelnök értékelte a választási kampányt. Sikeresnek ítélte meg az MDF helyi szervezeteinek te­vékenységét, ám úgy vélte, hogy az országnak vannak olyan terü­letei, ahol erősíteni szükséges a párt hálózatát. Ezt követően An­tall József, a párt elnöke politikai helyzetértékelésében egyebek között arról szólt, hogy a válasz­tásokat követő időszakban az MDF-nek kormányzó párthoz méltóan, kell politizálnia. Ennek érdekében új módszerekre, más­fajta irányításra van szükség; vé­get kell vetni a helyenként dilet­táns, ügyetlen politizálásnak. A pártelnök elemzést adott a lehetséges koalíciós partnerekről is. Kijelentette, hogy a volt ál­lampárt utódszervezeteivel sem­miképpen sem lehet koalíciót kötni, s a legfőbb politikai vetély- társ, az SZDSZ sem jöhet szóba partnerként. Ezt a kijelentését megerősítő taps fogadta. Antall József felhatalmazást kért a párt elnöksége részére, hogy meg­kezdhesse a konkrét koalíciós tárgyalásokat a Független Kis­gazdapárttal és a Keresztényde­mokrata Néppárttal. A gyűlés résztvevői közfelkiáltással támo­gatták elnökük javaslatát. A továbbiakban javaslatok hangzottak el az alapszabály mó­dosításáról, mégpedig annak kapcsán, hogy a párt képviselő- csoportjának egyelőre nincs meghatározva a helye az MDF szervezetén belül. Á javaslatok szerint a képviselőcsoportnak autonóm szerepet kell kapnia a szervezeten belül, s felhatalma­zást az országos szintű politizálás folytatására. Antall József bejelentette, hogy az új Országgyűlés május 2-an tartja első ülésszakát, s ezen — mint korelnök — Kéri Kálmán tábornok, az MDF tagja látja el a házelnöki tisztséget. A tanácskozáson arról is tájé­koztatták a küldötteket, hogy a világ különböző részeiből több száz üdvözlő levelet és táviratot kapott a Magyar Demokrata Fó­rum választási győzelme alkal­mából. Felolvasták Margaret Thatcher brit kormányfő levelét, amelyben egy budapesti szemé­lyes találkozás reményében kö­szönti Antall Józsefet, s ígéretet tesz az új magyar kormány segí­tésére. A tanácskozás szünetében a párt néhány vezető képviselője az MTI munkatársának elmondta, hogy személyi kérdések nem kerül­tek szóba az országos gyűlésen. így nem tudtak pontos választ adni ar­ra, hogy a megalakuló kormány­ban személy szerint kik kapnak he­lyet. Kiss Gy. Csaba elnöki szóvi­vő arra mutatott rá, hogy a straté­giai fontosságú tárcák többségé­nek élére az MDF kíván minisztert állítani. Egyelőre azonban még nem született döntés a személyek­ről; az elnökség bizottságai szakér­tői névsort állítanak fel, s csak ké­sőbb dől el, hogy közülük is ki kap­ja a megbízást. Lezsák Sándor a rögtönzött sajtótájékoztatón arról szólt, hogy a választásokkal még nem fejeződött be a teljes átalakítási folyamat, azzal szorosan össze­függnek a helyhatósági választá­sok, amelyekre az MDF miha­marabb szeretne sort keríteni. Az alelnök azt is elmondta, hogy a párt III. országos gyűlése május második felében, a kormányala­kítást követően folytatódik, és akkor tartják meg a szükségessé váló tisztujításokat is. Az MSZOSZ üzenete Antall Józsefhez A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége nevében Nagy Sándor elnök üzenetet intézett Antall Józsefhez, a Magyar De­mokrata Fórum elnökéhez. Az elért választási eredményekhez gratulálva utal arra, hogy a párt sikeréhez hozzájárultak a mint­egy 80 ágazati, szakmai szakszervezetet tömörítő, több mint 3,5 milliós létszámú — országos szövetség tagjainak szavazatai is. Felajánlja a korrekt partneri együttműködést az új Parlamenttel és kormánnyal, amelynek — mint az üzenet hangsúlyozza — meghatározó ereje az MDF. Az MSZOSZ meggyőződése szerint erős kormány és erős szakszervezetek nélkül a gazdasági válság­ból eredő problémák nem orvosolhatók. A hét latin-amerikai or­szágot tö,mörítő Rioi- csoport és hét közép-ke- let-európai ország kül­ügyminisztereinek egy­napos tanácskozása megkezdődött április 12-én Budapesten. (MTI-fotó: VargaLászló) Az új Parlament elnöke lesz az ideiglenes köztársasági elnök (Folytatás az 1. oldalról) önkormányzati törvény megal­kotásával, a helyhatósági válasz­tásokat szabályozó törvénnyel, el kell végeznie egyes sarkalatos törvények revízióját — például: a választójogi törvény felülvizsgá­latát —, s törvényt kell hoznia a sajtóról és a tájékoztatásról. To­vábbá el kell kezdenie az új al­kotmány előkészítését is. Ez an­nál is fontosabb, mivel a módosí­tások ellenére is jelenleg még az 1949-es alaptörvény van érvény­ben. Az október 23-ai módosítás pedig viszonylag sok ellentmon­dást tartalmaz, főként az úgyne­vezett alkotmányerejű törvé­nyek esetében. Megbénulhat ugyanis a további törvényalkotó munka, mivel valamennyi olyan törvény, amelyben akár csak egyetlen alapvető jogra (például: egyesülési szabadság, tulajdon­hoz való jog) vonatkozó paragra­fus található, alkotmányerejű törvénynek tekinthető, és ezek elfogadásához kétharmados többség szükséges. Elégséges lenne ehelyett, ha az egyes törvé­nyek számos szabálya közül csak az alapjogokat érintő rendelke­zések elfogadásához vagy módo­sításához írnák elő a minősített többséget. Az újonnan megalakult Parla­mentnek meg kell teremtenie a saját működéséhez szükséges feltételeket. Ki kell alakítania szakapparátusát, elsősorban azt a szakértői gárdát, amely segíti az egyes képviselők, a frakciók, a parlamenti bizottságok munká­ját. Jól működő dokumentációs szolgálatra is szükség lesz, és lét­re kell hozni a parlamenti tájé­koztatást szolgáló sajtó- és pro­pagandaapparátust is. Mezőgazdaság: három hét előny (Folytatás az 1. oldalról) téséhez. A viszonylag korán, könnyebben melegedő homok­talajokon sokfelé elindították a kukorica- és a napraforgó-vető­gépeket is. Az időjárás azonban csak részben kedvez a mezőgazdaság­nak. A csapadékhiány miatt az országban aszályos helyzet ala­kult ki, a termőtalajban fele any- nyi a nedvesség, mint amennyi kellene. Az őszi kalászosok álla­pota ennek ellenére jelenleg az elmúlt 4-5 év bármelyikénél is jobb. A vetések fele jó, 15 száza­léka gyenge, a többi közepes mi­nősítést kapott. Téli fagyok nem károsították a növényeket, s egyelőre a mostani lehűlés sem volt országos jellegű, mindössze Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyéből jelezték, hogy a virágzás­ban lévő fákon észlelték a hűvös idő nyomait. A főosztályvezető szerint a gé­pek javítása, téli karbantartása eddig elfogadhatóan teljesült, s még jelenleg is tart a később használatos eszközök felújítása. Jelentősebb alkatrészhiány nem gátolta eddig az üzemeket ebben a munkában. A régi gépeket újakkal is kiegészítik a nyár kez­detéig. A MÉM adatai szerint az idén hozzávetőleg 13 milliárd fo­rint értékű új gépet, eszközt állí­tanak munkába, ám mivel a gé­pek ára tavaly óta megnőtt, a fo­rint árfolyama pedig romlott, az említett összeg a tavalyinál keve­sebb gép vásárlásához lesz ele­gendő. Baranyai Ferenc külön is szólt az öntözés időszerűségéről, fon­tosságáról. Miután a vízdíjak a szabad árformába kerültek, az üzemek valószínűleg fele akkora területre juttatnak mesterséges csapadékot, mint az szakmailag indokolt lenne. A vízügyi válla­latok a vízkivétel költségeit há­rítják át termelőkre, nem pedig a víz árát. A MÉM, valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdál­kodási Minisztérium illetékesei szorgalmazzák, hogy az öntözés­re berendezkedett gazdaságok, társulások végleg, vagy átmene­tileg vegyék át a vízkiemelő be­rendezések üzemeltetését, és így csak annyit fizessenek az öntö­zővízért, amennyi költség tétele­sen felmerül. Ám a termelők kü­lönösen a tartós üzemeltetéstől ódzkodnak, mivel a vízügyi vál­lalatok gépei is eléggé elhasznál­tak, rossz műszaki állapotban vannak. Az öntözővíz drágulása egyébként a termelők közül kü­lönösen azokat érinti, akik a ku­koricatermelésben az intenzív öntözéses gazdálkodásra tértek át, vagy a kertészeti növények öntözésére rendezkedtek be, il­letve rizst termelnek: nálunk a termelés gazdaságossága került veszélybe. A termelési költségekről, a hi­telellátásról ugyancsak tájékoz­tatták az újságírókat. A MÉM pénzügyi szakembere erről el­mondta: a bankok az idén tavasz- szal 14-15 százalékkal több úgy­nevezett „zöldhitelt” nyújtanak a termelőknek, ám ennek a reál­értéke az infláció miatt kisebb, mint tavaly. „összegereblyézni” a szavazatokat... Koalíciós keservek Izraelben, avagy mennyi a hatvanegy? Az izraeli politikai számtan vissza-visszatérű, legizgalmasabb kér­dése, hogy mennyi a hatvanegy. A 120 tagú parlamentben, a Kne- szethben ugyanis ennyi voks szükséges a kormányalakításhoz. A kereszténydemokrata politikus: Lothar de Maiziere Új miniszterelnök az NDK-ban Lothar de Maiziere személyében kereszténydemokrata politi­kust választott csütörtöki ülésén miniszterelnökké az NDK tör­vényhozása. A jelenlévő 382 képviselő közül 265 adta szavaza­tát a CDU elnökére, 108 honatya ellene szavazott. Kilencen tar- tozkódtak a szavazástól. A hét közepén már úgy tűnt, hogy a Munkapártnak és Simon Peresznek sikerül összegereb­lyéznie a szükséges szavazatokat s a nagykoalíció felbomlása után, baloldali illetve ortodox-vallási csoportokkal alakíthat koalíciót. Tervéhez megnyerte az öt man­dátummal rendelkező Ágúdat Jiszrael pártot (a 78 esztendeje Katowicében alapított szervezet főként európai hátterű vallásos tagokat foglal magába), az utolsó engedmény — az izraeli lapok szerint — a lottó főigazgatóság vezetői posztjának odaígérése volt. Erre viszont, hosszabb in­gadozás után, a két szavattal bíró Degel Hatóra párt 96 éves, litván származású vezetője, Schach rabbi elállt Peresz támogatásától. A háttérben elsősorban személyi ellentétek és más irányú rivalizá­lás húzódott meg. Ezzel hatvan: hatvanra alakult a koalíciós mér­kőzés, majd valóságos bomba robbant. Avraham Shark, ko­rábbi Likud-párti turisztikai mi­niszter, akit Samir megalázó kö­rülmények között leváltott (nem közölte vele elhatározását, a mi­niszter egy sajtóértekezleten ér­tesült a fejleményekről) először jobbra hagyta el pártját, majd vá­ratlan fordulattal felzárkózott Peresz támogatói közé. A magabiztos Peresz ekkor már az új kormánylistát is felol­vasta, csahkogy az Ágúdat két képviselője váratlanul lemon­dott mandátumáról. (Arra hivat­koztak, hogy így tiltakozunk, mert Peresz csak a parlament iz­raeli állampolgárságú arab kép­viselőinek támogatásával tud majd kabinetet alakítani. Közre­játszhatott az a felhívás is, amely­ben Arafat egyenesen felszólí­totta az arab honatyákat, szavaz­zanak a Peresz-kabinetre.) A két képviselő kiválásával újból patt­helyzet teremtődött, igaz ötven­kilenc:ötvenkilenc arányban. Peresz azonban nem adja fel, an­nál inkább, mert Menahem Pó­rus rabbi, az Ágúdat vezetője megígérte: tartja magát a megál­lapodáshoz és újakat álh't a két lemondott képviselő helyére. Ez viszont némi időbeli huzavonát eredményezhet s mivel közben lejárt az alkotmányos huszonegy napos határidő, a munkapárti vezető már csak hosszabbítást kaphatott, újabb tizenöt napot. A papírforma szerint sikerülnie kell a sokadik nekifutásnak, de az előtörténet óvatosságra int­het. Közben a tel-avivi Városháza előtti téren, a hagyományos tö­megdemonstrációk színhelyén Izrael történetének eddigi legna­gyobb politikai megmozdulása zajlott le. Szemtanúk negyedmil­lió résztvevőt említenek. Össz- párti demonstráció volt, általá­ban a képviselőházi praktikák el­len tiltakoztak, a választási tör­vény megváltoztatását követel­ték. Izrael rendelkezik ugyanis az egyik legdemokratikusabb és legarányosabb képviseleti rend­szerrel, ez viszont a politikai erők szétszóródását vonja maga után s időnként kormányozhatatlan- nak tűnik az ország. Viszont a módosítás nyilván más irányú til­takozásokat váltana ki, s nem változtatna az alapvető tényen, hogy a parlamenti megoszlás az ország közvéleményének csak­nem fele-fele arányú megoszlá­sát tükrözi. Például abban a sar­kalatos kérdésben, amely miatt a kormányválság is kirobbant, kivel és hogyan folytatódjanak a közel-keleti béketárgyalások. Tiltakozások hangzottak el azzal kapcsolatosan is, hogy a Közel- Kelet legfejlettebb demokráciá­jának sorsát két-három viszony­lag kis ortodox csoport határoz­za meg, nehézségeket támasztva a mindennapi életben és a kibon­takozásban. Izrael koalíciós játszmája to­vábbra is többesélyes. Peresz végre keresztültörhet, de ha nem, Samir is próbálkozhat. Nincs kizárva új választások ki­írása sem (még a régi alapokon), de várhatólag azokkal is csak új­ratermelődik a kormányozhatat- lanság évadja... RétiErvin A március 18-iki választások után másodszor összeült Népi Kamara valamennyi frakciója közös nyilatkozatban vállalt fe­lelősséget az NDK múltjáért és jövőjéért. A nyilatkozatban a parlament megköveti a zsidó népet a néme­tek által a második világháború, illetve a nemzetiszocialista ura­lom éveiben elkövetett bűnö­kért. Ugyancsak bocsánatot kér a Népi Kamara a Szovjetunió és Lengyelország népeitől, s a ci­gányságtól a nácik által elköve­tett népirtásért. Csehszlovákia népeitől annak megbocsátását kéri a Népi Kamara, hogy 1968- ban az NDK hadserege is részt vett a „prágai tavasz” fegyveres intervencióval történt leverésé­ben. A parlamenti nyilatkozat éles hangon leszögezte, hogy a „né­met-német határ embertelen volt, mert elválasztotta egymás­tól” a németeket, majd üdvözöl­te, hogy az NDK népe 1989 őszén békés forradalmával le­döntötte e határt. „Most az a cél, hogy Németország két része ösz- szenőjön, s ennek során előmoz­dítsák egy összeurópai békerend kialakulását a helsinki folyamat keretén belül” — hangoztatta a Népi Kamara frakcióinak közös állásfoglalása. A parlament egyúttal hitet tett a két német állam és a szomszé­daik közötti határok (1945 utáni állapot) feltétel nélküli elismeré­se és szavatolása mellett. A képviselők elfogadták egy ideiglenes vizsgálóbizottság lét­rehozását, amely a parlament tagjainak esetleges Stasi-múltját lesz hivatva felülvizsgálni. Az ülés kisebb viharral kezdő­dött, mivel a CDU-frakció azt követelte, hogy az új miniszterel­nök és kormánya ne a régi NDK- alkotmányra tegyen esküt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents